Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-24 / 94. (4537.) szám

1933 április 24, vasárnap. T>RXCAI-A\\GfcvRHlRIiAI> 17 A mull század elején a cseh és a magyar nemesség jól megértette egymást A cseh rendek nemzeti törekvéseikben a magyarok példája után indultak ■■ A cseh tudomány érintkezése a magyar tudománnyal vallják", — írja — „hogy őket a Magva-1 nek gyarapítására s az azt tanító pröfesz- rak példája gerjesztette fel anyai nyelvek-1 szóróknak behozására." HL BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) Sárkány Oszkár kitűnő tanulmányában, amely a bécsi magyar történetkutató inté­zet évkönyvében jelent meg, . a magyar kulturális hatásokat vizsgálja Csehország­ban a tizenkilencedik század első felében. A tanulmány eddig ismertetett részeiben az iró kirputatta, hogy a magyarság politikai és társaaalmi mozgalmairól a cseh társada­lom vezető rétegei főleg német és némi részben szlovák közvetítés révén értesül­tek- Tanulmányának további folyamán vizsgálat alá veszi a közvetlen cseh-ma- gyar érintkezéseket. Az arisztokrácia szerepe a cseh ielujutásban A közvetlen érintkezések magyarok és csehek között elég ritkák. Bécsben, a bi­rodalmi fővárosban vagy Pozsonyban ter­mészetesen meg voltak a találkozás lehető­ségei.. Mégis az összeköttetések éíénkebbek voltak a tizennyolcadik század végén meg a tizenkilencedik század első évtizedében, mint később Szép számmal akadtak Cseh­országban átutazó magyarok; de már ke­vesebb a Magyarországon utazó csehek száma. Ezek az érintkezések a szomszédság és a politikai ..összetartozás, természetes, következményei Nem élénkebbek és nem sűrűbbek, mint bármely más két hasonló helyzetű európai ország között abban az időben. Josef HanuS nagy munkájában rámutat nz arisztokrácia nagy szerepére a cseh fel- lírás előkészítésében. Áz újjászületést meg .ellett előznie a- frissebb nyug-aii kulturá- ^ áramlatok behatolásának, á művészet és adomán) iránti érdeklődésnek s főleg a történettudomány uj alapokra fektetésének. A modernebb világnézeti és tudományos áramlatok a cseh főnemességnél találtak befogadásra, a cseh főnemesség volt az új­ra meginduló tudományos kutatás ösztön­zője és a nemzeti érzés fenntartója is. A nemzeti nyelvért és öltözetért A nemzeti érzés egyrészt a cseh föld és kincsei, meg a cseh történelem iránti ér- deklőcésben. másrészt a cseh nyelvnek hi­vatalos. ünnepies alkalmakkor való hasz- ná’atábar nyilvánult. II. József uralkodásáé­nak utolsó éveiben megerősítette ezt a nemzeti érzést az abszolutizmussal és a né­metesítéssel szemben fellépő visszahatás, amelyre a magyar nemesség hasonló moz­galma lehetett hatással, amint azt HamuS is jelzi. ’ A nemzeti öltözet és nemzeti nyelv érde­kében a magyarság körében meginduló mozgalom hasonló megmozdulásokat vál­tott ki a szlovákok között és innen elju­tott a híre a prágai újságokba is. „Prágában az a nyomás, amelyet II. József a rendekre gyakorolt, kiváltotta a sokáig zunnyadó nacionalizmust. József császár, ki mindent központosítani akart, a cseh yelvet is el akarta nyomni, de egy nép sem engedi, hogy nemzetiségé­nek ezt a palládiumát elrabolják tőle. A császári udvarban mindenkit anyanyel­vén lehetett hallani, anélkül, hogy összebe­széltek volna" — írja erről a korról Kas- par Sternberg, a muzeumalapitó. Az 1790—91-i országgyűlés egyik legje­lentősebb eredménye volt a magyar nyelvi tanszék felállítása az egyetemen. A követ­kező években a magyar kívánság sikerén felbuzdulva a cseh rendek is elérik, hogy a prágai egyetemen a cseh nyelvnek tanszéket ál­lítsanak fel. Egy magyar utazó, aki 1794-ben járt Prá­gában, tanúsítja, hogy a csehek ennek tu- vannak: ».A Tsehek maguk meg A cseh és magyar nemesség általában jól megértette egymást. Természetes, hogy Becsben magyar és cseh urak között ba­ráti összeköttetések szövődtek. Ez a baráti érdeklődés kiterjedt ennek az osztálynak szélesebb értelemben vett házanépére, a tudós, Hofmeisterekre s a főúri házakkal már lazább kapcsolatban álló tudósokra is. így kerülhetett az egész főurj támogatásra ás kezdeményezésre mgeindult cseh tudo­mány érintkezésbe nemcsak a magyar arisztokráciával, hanem az akkori magyar tudományos élettel is. Mivel ekkor még a nemzeti nyelv nem szigetelte el annyira a magyar és a cseh tudományt, az együttmű­ködés ezen a téren is könnyebben létrejött. Ekkor még politikai ellentétek sem vá­lasztották el a két népet. Palacky vallomása szerint a magyarosítás­ra —* tehát arra a mozgalomra, amely el­lentéteket lett volna képes állítani a két nép viszonyában — először Schwartner hívta fel a külföldi közvélemény figyelmét. A politikai ellentéteknek nagyobb jelentő­— Amerika még ma is a korlátlan lehetőségek hazája — mondja a kissé pnhitt jenki. Hogy ez a különben eléggé fellengös mondás mennyire igaz, bizonyítja az a szinte hihetetlennek hangzó hír, amely arról szól, hogy az USA állam legféltetteb flottabázisát „ki­lakoltatás" veszélye fenyegeti. Könnyen előállhat az a komikus helyzet, hogy az állam pervesztes lesz abban a huszonegyéves perben, amelyet James O'Donnell olajmágnás és kilenc társa folytat ellene. A még amerikai értelmezésben is furcsa per­nek ig.ep érdekes előzményei vannak, amelyek­nek folyományaképpen az Egyesült Államok — vagy ahogyan röviden az amerikaiak nevezik, „llncfe Sam" •— a következő végzést kapta a sanfrariciscoi bíróságtól: „Kilakoltatása végzés: Felszólítjuk nevezet­teket, hogy az Egyesült Államok tengeri flot- tabázisát a kaliforniai Mare-Islandtól másho­vá helyezzék át, vagy záros határidőn belül lépjenek érintkezésbe a szíge'tulajdonos cso­portjával lakbérfizetés-megállapodás ügyé­ben..." A kilakoltatás! végzés a már 21 éve folyó tulajdonjogi pernek legutóbbi következménye, mert miként- a bíróság is megállapította, az „llncle Sam" jogtalanul birtokolja a fentebb már említett szigetet, amelynek nem tulajdonosa. A kilakoltatási végzést az Egyesült Államok ügyészi megbízottja ugyan megfellebbezte a Legfelsőbb Bírósághoz, vannak mégis, akik biz- nak a bíróság függetlenségében s biztosra ve­szik, hogy az állam vagv kénytelen visszamenő­leg „lakbért" fizetni Mare-Island szigetének használatáért, vagy pedig elköltözhet máshová. Volna ugyan még egy harmadik eset is, amit a ravasz üzletemberek egyelőre nem hiresztelnek: sége csak a huszas évektől és főleg Kollár fellépésétől kezdve van. A tizenkilencedik század első két évtizedében ezzel a válasz­tófallal a két nép között nem kell számol­nunk. | Széchenyi Ferenc és Dobrovshy kapcsolata Még megvilágításra vár Széchenyi Fe­rencnek és Dobrovskynak szerepe a cseh és magyar tudományos érintkelés terén. Széchenyi meglátogatta Prágában Dobrov- skyt, aki tudvalevőleg Győr-megyében szü­letett és a tizennyolcadik század legjelesebb cséh nyelvtudósa volt. És érintkezésben ál­lót: Széchenyi az erdélyi származású Born Ignáccal, a cseh felujulás egyik legérdeme­sebb előkészi tőjével. Dobrovsk? foglalko­zott a magyar nyelvrokonság kérdésével is, hiszen északi utján alkalma volt meg­figyeléseket tenni, szívesen fogadja az őt meglátogató magyar tudósokat, Gyarmathy Sámuelt ajánlja barátjának, Zlobitzkynek és kéri őt hogy legyen segítségére, ismer­vegye meg az állam a szigetet, de fizesse meg az eddigi lakibért és az elmaradt hasznot is. Egyenesen létérdeke az Egyesült Államoknak, hogy flottabázisa azon a helyen maradjon, ahol ma van, mert nem kevesebb, mint 35 millió dollárt építettek be a szigetbe, amelynek minden berendezését és környékét a legszigorúbb felügyelet .alatt tartják, nehogy avatatlan szem vagy fül, tudomást szerezzen a hétlakat alatt elzárt katonai titkokról. Az ame­rikai hadügyi kormánynak Mare-Island a modem, haditechnikai boszorkánykonyhája, mert itt kísérleteznek a legújabb haditalálmá- nyokkal, itt próbálják ki a legújabb katonai fegyvereket és felszerelést, gázokat, de egyben itt van a legnagyobb hadihajókat, tengeralatt­járókat tervező és építő hajógyár is, ahol csakis minden tekintetben megbízható katonai alkalma­zásban álló munkások, tisztviselők, mérnökök és mérnökkari tisztek vannak, akik jóformán telje­sen el vannak zárva a polgári világtól, miután a szigetet elhagyniok nem szabad. Külön szín­háza, mozija és szórakozóhelyei vannak a leg- féltetteb szigetnek, amely egyben a világ leg­félelmetesebb tengeri erőmüve is. Bonyolult tu!a;donjogi kérdés A pőr mögött kétségtelenül egy élelmes üz­letember áll, aki nem válogat eszközeiben, amikor mérhetetlen gazdagodási lehetőség nyí­lik meg előtte. James O'Donell képviselő és öt társa Edmund Bürke — eredetileg ir szárma­zású — ügyvédjének segítségével folytatja pő­rét a különféle amerikai bíróságok előtt, mert .telektulajdonosi jogát akarja érvényesíteni. Ez a pör szoros összefüggésben van a sziget törté­netével. terse őt meg a bécsi nyelvészekkel. Ilyen módon a cseh tudományos világ szakadatlan érintkezésben állott a magyar­ral. A magyar tudományos munkák isme­retesek Prágában is s a cseh tudósoknak a magyarokat érdeklő megállapításai eljut­nak a magyar közvéleményhez. Dobrovsky például ismeri Széchenyi könyvtárának ka­talógusát. A Cseh Nemzeti Muzeum alapítása Széchenyi Ferenc legnagyobb alkotása* a Magyar Nemzeti Muzeum is élénk ér* deklődést keltett a cseh főúri és főuri-tu- dományos körökben s igy egyik ösztönzője lett a cseh muzeum a!a-» pi tárának. Ezt Hanu§ is elismeri alapvető nagy mun­kájában. Joachim Sternbérg már 1807-ben. meglátogatja Széchenyi gyűjteményét. A Morva Nemzeti Muzeum alapítólevelében igy emlékeznek meg a pesti Múzeumról: „Bizonyára senki előtt sem ismeretlen az első és legnagyobb efajta példa, amelyet Széchenyi Ferenc gróf szolgáltatott a Nemzeti Muzeum megalapításával, amely az első ilyfajta intézmények között van." Megemlékezik a Magyar Nemzeti Mú­zeumról Kolovrat 1818. évi rendelete is, amely a Cseh Múzeumot életre hivta. A Cseh Muzeum alapítása után azonnal igye­kezett az érintkezést felvenni a pestivel, Fr. X. Berger levélben fordult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, amire Miller rendkí­vül barátságosan és előzékenyen válaszolt és a múzeum duplumaiból felajánlotta a cseheket érdeklő anyagot a prágaiaknak. Millernek ez a szándéka — nem tudni, mi okból — nem valósult meg s ezután az ősz- szekötteté' is megszakadt a 'két intézmény között. A későbbi tudományos kapcsolatok igen gyérek. A magyarok inkább csak ma­gyarul publikálnak, ami a csehek részére hozzáférhetetlen. Még 1841-ben. Juan B. Alvarado, Kalifornia akkori mexikói kormányzója, Jósé Victor Ca- stronak adományozta Isla de la Yegua szigetét, amelyet ma aiz USA, Mare-Islandnak nevez. Sokkal később 1852-ben Kalifornia is az Egye- sült Államok kötelékébe került. Még ugyan­ebben az évben Georg Bissel és W. AspinwaI a sacramentoi bírósághoz keresetet nyújtott be, amelyben igazolták^ hogy’ megvették CastrO Victor érdekeltségét.' Hosszas- alkudozás után, végre 1853-ban az Egyesült Államok 84 ezer dollárért megváltotta Casírö érdekeltségét az uj tulajdonosoktól s még ebben az évben az amerikai hadügyminisztériumnak adta azzal a céllal, hogy ott a sziget egyik stratégiailag ér­tékes részén flottabázíst építsen. Sokkal ké­sőbb, : ■ E - < 1565-ben Kalifornia állam az akkor • még lakatlan, mocsaras sziget nagy részét, mivel azon semmilyen építkezést az USA nem foly­tatott, valamelyes tévedés folytán, Georg Peamomek adományozta. James O'Donnell a Pearson vagyon törvényes örököse, nem kevesebbet követel, minthogy „Uncle Sam" fizessen évi lakbért visszamenő­leg a tulaidonjogi adományozás folvtán birto­kát képező sziget használatáért és, hogy a bí­róság ezt a jogát Ismerje is el. Szívós kitartással éppen 21 éve vezeti Bürke ügyvéd a port. amelyet hallatlan Jogi felké­szültséggel valószínűleg meg is nyer. Pőrének alapját a régi törvényekre és egyes, még ma is érvényben lévő kaliforniai, alkot- Hiánypontokra épiti s követeli a sziget tulaj­donjogának megerősítését, egyben pedig kárté­rítést és bérfizetést is. Most van a pör a leg­utolsó fórumon. A „nagy per" rengeteg bírósá­got járt meg. Hozzáértők szerint a Legfelsőbb Bíróság döntése elé igen nagy érdeklődéssel tekintenek, mert ennek az elvi jelentőségű dön­tésnek messzemenő következményei volnának, nem csak anyagilag, de erkölcsileg is. Ha a Legfelsőbb Bíróság, kimondja döntését, amely elismeri Georg O'Donell és társainak jogigé­nyét, úgy nem csak sokmilliós összeget kell fi­zetnie az Egyesült Államoknak, de ki van téve annak is, hogy még száz ilyen és ehhez hasonló pör szakad a nyakába, amelyek mind ilyen ré­gi adományok és ma már nem ismert ajándéko­zások és rendeletekben biztosított jogok alap­ján indulnának el, szinte beláthatatlan követ­kezményekkel. Előreláth aiólag az állam és a felperes fél bí­róságon kívüli megegyezést fognak létre­hozni. Ha talán más fordulatot venne az ügy, inén kínos helyzetbe kerül az Egyesült Államok ha­ditengerészete. mert legféltettebb és legértéke­sebb flottabázisát vesztené el, ami nem a leg­kellemesebb a mai világban. „Veszélyben" Amerika legfontosabb haditengerészeti bázisa Elpörfik a 35 millió dollárral megerősített Mare-Islandot Égy 73 év előtti f9tévedés“ súlyos következménye F Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál Amikor még nem voltak politikai ellentétek

Next

/
Thumbnails
Contents