Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-24 / 94. (4537.) szám
1938 április 24, vasárnap* ■■Banán 11 tki&qeu iád vátiuád Szombatra virradó éjjel újból fagy lépett fel. A minimum Rimaszombatban —7 fok volt. Az országos fagy nagy kárt okozott a vetemé- nyekben és gyümölcsfákban. Szombat reggel nyugat felől esőzés! zóna nyomult előre, kele ten azonban még derült és hideg az Idő. — Idöjóslat: Nyugatról a felhőzet növekedése, csapadékra és havazásra hajló, hőmérséklet átlag 5 fok, nyugati szél. '— Szlovákiában és a Kárpátokban félig derült és hűvös.- A POZSONYI KERESZTÉNY MUNKÁSSÁG MÁJUS ELSEJÉJE. Május 1-én, vasárnap a pozsonyi keresztény szakszervezeti és egyéb keresztény munkásság ünnepi szentmisét mondat a kapucinusok templomában. A szentmisét Klói esik. rendfőnök celebrálja és magyar szentbeszédet mond Hladik Ágoston szentszéki tanácsos. Erre a szentmisére a 'híveket ezúton is meghívja a rendezőség. — KÉMERI NAGY IMRE A FUTÓSZALAGON. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kémeri Nagy Imre, az ismert budapesti radikális diákvezér nap-nap utam foglalkoztatja a sajtót és a hatóságokat. Megírta a PMH, hogy tegnap egyik pőrének tárgyalásán élesen összetűzött vitéz Széchy István ügyésszel, aiki a diákvezért munkakerülő csavargónak nevezte. Kémeri Nagy Imre most expressz levélben lovagias elégtételt kért az ügyésztől az emlitett kitételek miatt. Az ügyész álláspontja eddig ismeretlen. Köszönetnyilvánítás Mindazon nemeslelkü, jó Barátainknak, Ismerőseinknek, Intézményeknek és Testületeknek, — akik forrón szeretett férjem, illetve fivérem elhunyta alkalmából jóleső részvétükkel, ravatalának megkoszorúzásával és végbu- csujukkal a nagy vesztesség feletti fájdalmunkban resztvettek, — úgy a magunk, mint az egész gyászoló család nevében is őszinte szívvel mondunk hálás köszönetét. Rimaszombat, 1938 április 23. özv. dr. Törköly Józsefné, Halász Józsefné. — ÉLETUNT POSTAFELUGYELŐ. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Megdöbbentő öngyilkosság történt ma reggel Pozsonyban. Schlögl Jakab 47 esztendős postafelügyelő Légi onárhis-ucca 1. szám alatti lakásán a félreeső helyen fölakasztotta magát. Az öngyilkosságot reggel félbét órakor vette észre az életunt felesége, aki férje keresésére indult. Amikor megtalálta, már nem volt élet benne. Zsebében kis papírlapot találtak, amelyen azt irta, hogy 1200 korona hivatalos pénzt elveszített, amit nem tud pótolni, azért inkább a halálba megy. Özvegye és 16 esztendős fia gyászolja. xx Gyorsan és olcsón szabadulhat meg REUMA-, KÖSZ VÉNY-, ISCHIAS-, FEJ- és idegbántalmaitól és egészséges lesz, ha Tógáit vesz. Togal náthaláz veszélynél is megbízható szer. Sok 12.— Ke, ha a fájdalmait elmulasztja és ismét teljes egészségnek örvendhet? Togal mindig beválik. Tógáit minden gyógyszertárban kaphat.- POZSONY FELÜLVIZSGÁLJA AZ ILLETŐSÉGEKET. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A községekre sok esetben nem kis terhet ró a község kötelékébe tartozó elszegényedett lakosoknak kórházi kezeltetési költsége. Pozsony városa is ilyen címen évente súlyos tízezreket fizet. Érthető tehát, hogy a községek, s közöttük Pozsony városa is, igyekeznek ettől a tehertől mentesülni, mégpedig olymódon, hogy idönkint felülvizsgálják a község illetőségével bíró személyek ügyét. Pozsony városának vezetősége is már tárgyalásokat folytat a városi jegyzői hivatallal s felülvizsgálja a község kötelékébe tartozó személyek névjegyzékét Pozsony lakosainak száma másfélszázezer, közülük azonban csak alig 75.000 bir pozsonyi illetőséggel, mig közel 125.000 pozsonyi illetőségű másutt lakik. A város vezetősége most azt tervezi, hogy mindazoktól, akik tíz évnél hosszabb idő óta nem laknak Pozsonyban, megvonja a pozsonyi illetőséget xx „NAPSUGÁR” gyermek- és diák-üdülőtelep, PALUDZA. Fiuknak és leányoknak 4—18 évig. 600 m. t. sz. f. Strand, tenisz, evezés, úszás, kirándulások, zongora. Idegennyelvek, testképzés, előkészítés vizsgákra. Állandó szakfelügyelet, egyéni Develés, 4 heti ellátási díj beleértve a napi 5-szöri étkezést, felügyeletet, az ide- és odautazás költségeit a kísérettel együtt pozsonyi viszonylatban kor szerint: 560—750 Kö, 6 heti s azon felüli iftartózkodásnál 10 százalék engedmény; előjegyzésnél május 1-ig hathavi részletfizetési kedvezmény. Idény junius 1.—augusztus 31. — NYOLCÉVES TOLVAJ. Érsekújvárról jelentik: A pályaudvaron egy csendőr arra ^ lett figyelmes, hogy egy nyolc esztendősnek látszó íkisfiu egyedül a pénztárhoz furakodott és jegyet váltott Komáromba. A csendőr megszólította a kisfiút, aki a kérdésekre igen ' zavaros választ adott, sőt a nevét sem volt hajlandó megmondani, csak annyit mondott el, hogy az első elemibe jár. A csendőr hosszas faggatás után a következőket derítette ki: a kisfiú a vásáron egy ismeretlen férfi zsebéből kilopta a pénztárcát, amlyeben 55 korona volt. Komáromba akart utazni, hogy ott a pénzt elkeltse. A megtévedett gyermeket átadták szüleinek, , KASSA — (Szerkesztőségünktől.) A kultúra legközvetlenebb eszköze az olvasmány és ezért különösen fontos kisebbségi életünkben, hogy figyelemmel megvizsgáljunk minden olyan körülményt, amely a magyar kultúra e módon való terjedését és térfoglalását világítja meg. A kassai városi könyvtár évi forgalma, mint az elmúlt években, úgy ez idén is érdekes és biztató megállapításokra ad alkalmat. Az 1937. évi könyvtári forgalom statisztikai adatait most állították össze és az adatok azt mutatják, hogy a magyar olvasmány túlsúlya ezidén is változatlan és messze felülmúlja a magyarság hivatalos számarányának mértékét. A népszámlálási statisztika szerint — mint ismeretes, — 17.8 százalék a kassai magyarság arány száma, ezzel szemben a legnépszerűbb és leglátogatottabb városi könyvtárban ötvenhárom százalékban magyar könyveket olvasnak a látogatók. Ez az arányszóm, amely pontosan megegyezik a tavalyi forgalom arányszámával, tehát örvendetesen stabil. A legkülönösebb pedig az, hogy a magyar olvasmány százalékaránya nemcsak a város magyar lakosságának arányszámával áll hatalmas ellentétben, hanem a könyvtár látogatóinak nemzetiségi arányszámávaj is. A kimutatás szerint a könyvtár rendszeres látogatóinak száma 1443 volt az elmúlt évben és ezek közül mindössze 388 vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ez a szám huszonhat és fél százaléknak felel meg, vagyis éppen kétszer annyi magyar könyvet olvasnak a kassai városi könyvtárban, mint ameny- nyi a látogatók nemzetiségi arányszámának megfelel. Ebből az egyetlen adatból sok érdekes következtetést lehetne levonni, mindenesetre bizonyos az, hogy magyar könyveket olvasnak nagyrészben azok a látogatók is, akik hivatalosan nem vallják magukat magyaroknak. Müveit olvasóközönség Rögtön érthetőbbé válik a helyzet, ha az olvasók nyelvismerete szerint vizsgáljuk a megoszlási arányszámot. A kimutatás szerint a látogatók 77.8 százaléka tud szlovákul, 76.43 százaléka pedig magyarul. Bizonyos, hogy a magyarul tudók jobban ragaszkodnak a magyar olvsmány- hoz, mint szlovákul tudók a szlovák olvasmányhoz, mert hiszen a csehszlovák könyvek forgalma 34 százalék a magyar könyvek 53 százalékos forgalmával szemben. I Megállapítható, hogy a látogatók műveltségi átlaga nagyon magas. Főleg abból derül ez ki, hogy a legnagyobb arányszámmal szerepelnek azok az olvasók, akik három nyelvet beszélnek. Százalékban 45.6 százalék a három nyelv ismeretével biró olvasók száma, a két nyelv ismeretével rendelkezők száma 27.16 százalékot, az egy nyelvet beszélők száma pedig mindössze 5,61 százalékot tesz ki. Ezzel szemben négy nyelven beszél 15.52 százalék, négynél több nyelv ismeretével bir 6.09 százalék! Foglalkozás szerint megosztva a diákok vezetnek: 530, vagyis 36.70 százalék a középiskolai és főiskolai diákok száma. Utánuk a köztisztviselők következnek, több mint busz százalékkal, majd a magánzók 15.5 százalékkal és a tanárok, tanítók közel 8 százalékkal. A munkások arányszáma mindössze 4.15 százalék, a kereskedőké 4.92 százalék, a kisiparosoké 1.59 százalék. Az olvasók között ezenkívül orvosok, gyógyszerészek, mérnökök, ügyvédek, papok, Írók, újságírók, altisztek, birtokosok, művészek, szak- alkalmazottak következnek százalékos sorrendben. Akad az olvasók között öt szolga és egyetlen artista is. A kilakoltatás veszélye A könyvtár gyarapodása viszont nem áll arányban a nyelvi igiényekkel. A tudományos munkák az elmúlt évben 1810 csehszlovák kötettel, 555 német kötettel és csupán 522 magyar kötettel gyarapodtak, a szépirodalmi müvek szaporodása: 691 csehszlovák, 256 magyar és 211 német könyv. Az egész könyvállomány 42 ezer magyar kötetet, 32 ezer csehszlovák kötetet tartalmaz, a többi anyagban még nagyobb arány- számmal szerepelnek a német, latin, francia, angol, olasz, horvát és orosz müvek. A francia könyvek az elmúlt évben a francia iskolaügyi minisztérium 104 kötetes ajándékával szaporodtak. A kassai városi könyvtár ez évben fennállásának tizenötödik évfordulóját üli és e jubileumi év válságos időt jelent a könyvtár számára. A könyvtár mai elhelyezése ideális, mert a város központjában lévő régi városháza legszebb termeit foglalja el. Méltóbb felhasználást alig, lehet találni a szép régi épület számára, most mégis arról van szó, hogy A StefániDszobor aíapásásakor napvilágra kerültek a pozsonyi Koronázási Domb alapfalai POZSONY. — A régi Koronázási-domb- téren, amelyet most Október 28-a terének neveznek, pénteken az esti órákban az ásó munkások megtalálták a koronázási domb alapépítményeit. Lefényképezték a városi muzeum és a műemlékvédő hivatal számára. A történelmi nevezetességű falakat rövidéCisz a „MARGIT CRÉM’löl sen lebontják, miután a téren Sfcefánik tábornok szobrát állítják fel. Pozsonyban az első koronázás 1563-ban. azaz 375 évvel ezelőtt volt, amikor Miksa főherceget koronázták királlyá a dóm templomban. A megkoronázott király a koronázási dombon tette meg a négy világtáj felé a nevezetes négy kardvágást jelképéül annak, hogy az országot minden ellensége ellen meg fogja védeni. 1830- ig, amikor utoljára V. Ferdinándot koronázták királlyá, — tehát 267 éven át, — a Habsbrug- ház tizenegy 'királyát és nyolc királynőjét, köztük Mária Teréziát koronázták királlyá Pozsonyban. A koronázási domb építését 1775-ben kezdték meg és 1776-ban fejezte be Hillebrandt Ferenc Antal bécsi származású épitőmester. Ennek apja, Wolfgang a felsőpfalzi Schwansdorfban volt ácsmester. Hillebrandt Ferenc 1757-től a magyar kamara építészeti teendőit végezte, de csak 1762 október 29-én kapta meg kinevezését. A budai királyi palota építésének legfőbb művészi irányítója, a nagyváradi székesegyház és a püspöki palota épitője volt, mig 1760-tól 1765-ig a pozsonyi királyi vár átépítését végezte. 1766-ban a vár Teréziánum-traktusát építette fel. 1772-ben nevezték ki udvari főépítész - szé. Az agg mester Bécsben halt meg 1797 január 25-én. A koronázási domb költségei 39.999 forintot tettek ki. A domb maga földiből állt, amit az összes régi magyarországi vármegyék küldtek Pozsonyba. A dombot gránitjai vette körül. Három bejárata volt, egy a város, egy kelet és egy nyugat felől. 1870-ben a történelmi nevezetességű dombot városszabályozási okokból lehordták és oszlopaival a Védcölöp-uton lévő Fülöp-féle kertet kerítették körül, ahol még ma is megvannak. Alapépítményei — Hillebrandt mester, udvari főépítész masszív alkotása — most a késő utókorban ime felszínre kerültek és a pozsonyiak egyideig — néhány napig még — láthatják a tér körül vont magas deszkakerítésen át a régi falakat. Tíz-tizenöt méter mélybe ástak már a munkások, nemsokára csákány rombolja szét egy letűnt régi kor nevezetes emlékét ... a könyvtárt kitelepítik innen, mert a város vezetősége reprezentációs célokra akarja felhasználni a termeket. Ennek semmi akadálya sem volna akkor sem, ha a könyvtár megmaradna a régi városházán, mert hiszen a volt tanácsterem úgyszólván változatlanul alakult át olvasó-teremmé és a mai állapotában is tökéletesen alkalmas fogadásokra és egyéb reprezentációs célokra. Az egyéb termek könyvtári jellege, például a tanulmányi terem könyvekkel teli szép üvegszekrényei és antik bútorzata csak az ünnepélyesség és a tradicionálisan kulturális környezet kihangsulyozásá- ra alkalmas. A termek tehát úgyszólván minden változtatás nélkül felhasználhatók minden ünnepi alkalomra. Tudni kell, hogy a könyvtár vezetősége végeztette azokat az átépítéseket, amelynek következtében most valóban impozáns képet nyújt a régi épület elülső traktusa, tehát annál kevésbé érdemli meg a könyvtár a kitelepítést. A vezetőség szívvel, meleg szeretettel foglalkozott a könyvtári helyiségek kiépítésével, nem érdemel tehát száműzetést, amiért munkája nagyon is szépen sikerült. Könyvtár helyett — bank Megbízható hírek szerint egyébként a város vezetőségének további céljai vannak a régi városháza épületével, olyan célok, amelyek csak korlátolt keretben nevezhetők reprezentációs céloknak. Már régebben felmerült a terv, hogy városi takarékpénztárt létesítenek és annak céljaira a régi városház épületét veszik igénybe. A takarékpénztár pénztári helyiségeit a szűk földszinten akarják elhelyezni és kézenfekvő az a következtetés, hogy az emeleti helyiségeket, amelyekben most a könyvtár van, az igazgatósági irodák és az adminisztráció számára akarják igénybe venni. Akármennyire helytálló is a városi takarékpénztár létesítésének terve, a kassai kulturember meghökken arra a gondolatra, hogy a legméltóbb helyen lévő szép kultúrintézménynek, a városi könyvtárnak esetleg át kell adnia helyét pénzintézet céljaira. Önkéntelenül és tulmezte- íenül tolakszik fel a barbár gondolat, hogy ime, a pénz intézménye fontosabb volna, mint a kultúra intézménye? . . . UNDERWOOD STANDARD UNDERWOOD P0RTABLE Írógépet szállít részletfizetésre is FREISTADT MÓR cég BRATISLAVA, Vcntur ucca írógépet kölcsönadunk, vidékre is! 15. Beszélő számok 17-8*. — 26*51. — 531. A magyar olvasmány dominál a kassai városi könyvtár multévi forgalmában ■ Különös ellentétek nemzetiség és olvasmány között Miért akarják kitelepíteni a könyvtárt a régi városháza szép épületéből? Havi részlet iggJ|| IdRATISUVA.HAJU^SKAŰO. TELEF6N 41-80 1
