Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-24 / 94. (4537.) szám

Budapesti levél (Ző.) BUDAPEST. — Uj világ van szü­letőben. Az a régi időben elkoptatott frázis, hogy „történeti időket élünk’', eleven való­sággá lett Forr, kavarog, sistereg körülöt­tünk az élet, uj áramlatok és eszmék járják, régi, örök életre szánt szervezetek és intéz­mények szinte pillanatok alatt omlanak ösz- sze és a gyorsan tovaszáguldó idő méhében titokzatos és soha nem sejtett erők fogan­nak. A nyugalmat kereső, de megnyugvást nem lelő emberiség elé újabb és újabb prob­lémák vetődnek föl és minden országnak — nagynak, kicsinynek egyaránt — olyan föl­adatokkal kell megküzdenie, amelyeknek megoldásától milliók sorsa és megélhetése függ. A magyar politika is ezekben a na­pokban érkezik el sorsdöntő korszakához, amikor a zsidókérdés és a sajtótörvény par­lamenti lctárgyalása révén uj irányt szab a magyar élet fejlődésének, megszabadítván a magyar közéletet két olyan nyugtalanító problémától, amely a foíj^tonos izgatás le­hetőségét és ezzel a békétlenség magvát hordozta magában. Az előjelekből ítélve en­nek a két kérdésnek a törvényes rendezése megteremti Magyarországon azt a légkört, amelyben az ország további újjáépítésének, rendjének és biztosságának minden föltétele megszületik, A mai kor egyik legtöbb és legnagyobb azon a területen, amelyen élnie adatott és amelyre a sors vetette, önálló nemzeti és kulturális munkát fejtett ki és az évszáza­dokon át ápolt hagyományokat érintetlenül és mocsoktalanul adta tovább a következő nemzedéknek. Ez a nemzeti öncéluság tette lehetővé, hogy a magyar nemzet a maga törekvéseit mindig összhangba tudta hozni a kor nagy eszmei áramlataival és a fejlő­dés szabta politikai és társadalmi irányok­kal. Ha egyszer ez az öncéluság kivesznék a nemzetből és ha a történelem parancsolta pillanatban a nemzeti és társadalmi egység helyett belső harcok és civódások áldozatá­vá válnék, úgy menthetetlenül el kellene tűnnie a történelem színteréről. A magyar­ságnak éppen az adta meg az erőt nemzeti hivatásának betöltésére, hogy történelme során olyan vezetők állottak az élén, akik meg tudták találni és hasznosítani tudták a nemzeti öncéluság eszközeit. Elég, ha ehe­lyütt Mátyás király öncélú magyar politi­kájára utalunk, aki négymillió magyarral is vezető európai hatalom tudott lenni. És hogy alig néhány év múlva e nagy király halála után Mohács következett, azt kizá­róan a nemzeti egység megbomlása és a társadalmi ellentétek kiélesedése, az ősz- tályérdek rideg előtérbe helyezése okozta. De az akkor három részre bomlott magyar­ságban mégsem halt ki az öncéluság gon­dolata és ha sok szenvedés árán is, újból eggyékovácsolódott a magyar. Ausztriának napjainkban éppen azért kel­lett megszűnnie mint önálló államnak, mert hiányzott népéből az öncéluság és a törté­nelmi küldetés átérzése, mint ahogy törté­nelmi hivatása Saint Germainben meg is szűnt. Ezzel szemben a világpolitika mai VEíE HÓLYMh^^ gondot okozó kérdése az ifjúság problémája amely mindenfelé a legtöbb ellentétet rob­bantja ki. A kérdés túlnő az ifjúság elhe­lyezkedésének keretein és a küzdelem, ame­lyet az ifjúság olyan magával sodró lendü­lettel és annyi türelmetlenséggel folytat, in-1 kább az őrségváltásnak a nemzeti élet | egész vonalán való keresztülvitelét sürgeti. A mai fiatalság, amelyik azzal érvel, hogy ő az áldozata annak a háborúnak, amelyet apái támasztottak és küzdöttek végig, úgy látszik, nem veszi észre, hogy ebben a gene­rációs harcban milyen igazságtalan fegyvert Forgat. Hát azok, akik — mondjuk — a há­borút csinálták és túlélték, azok a bénák, vakok, rokkantak, szellemi és anyagi ja­vaikból kiforgatottak, — azok talán jobb és különb helyzetben vannak, mint a mai fia­talság, amely előtt legalább egy jobb élet­nek a reménye csillan föl? Hiszen átérezhe- tö és megérthető a mai fiatalság türelmet­lensége, amellyel az élet kapuját döngeti, de ennek a fiatalságnak is rá kell eszmélnie arra, hogy ezekben a nagy történelmi pilla­natokban, amelyeket átélünk, mégis csak az erők szoros összefogására, minden akarás és energia egybeolvadására van szükség, hogy az öregek tapasztalatai és a fiatalok teítrekészsége nyomán megépülhessen az a j jobb és boldogabb világ, amelynek vezetése a mai fiatalságra vár. Ma minden nemzet, amerre csak nézünk, nagy történeti föladatok megoldása előtt áll. Olyan dinamikus erők léptek működés­be, amelyek máról-holnapra megváltoztatják a helyzetet és ami azelőtt évtizedek munkája volt, ma elvégzi egy lélektanilag jól megvá­lasztott pillanat. Egy hónap alatt a szemünk előtt folyt le Középeurópának olyan átvál­tozása, amely az egész európai és különösen a középeurópai népek és nemzetek helyze­tét gyökeresen megváltoztatta. Ez a helyzet a magyar nemzetet is uj föladatok elé állí­totta, amelyeket csak a nemzeti öncéluság jegyében lehet és szabad a messzi jövőre vetett, bátor tekintettel megoldani. Mi, aki­ket a történelmi sors a középeurópai térség­re vetett, a Balti tengertől a Balkánig jobb­ról és balról nagy nemzetek közé ékelőd­tünk. Közöttünk egyetlen olyan nép sincsen, amelynek lélckszáma elérné a húszmilliót és innen van, hogy olyan nehezen áll helyre az eovensuly Európának ebben a részében. Ebből a helyzetből kell most — többek kö­zött — a magyar nemzetnek is a kivezető utat megír’álnia. Ezt az utat a nemzeti ön­céluság jelöli meg. A magyar nemzet, amely a kisebb nem­zetek sorából való, rokontalanul él a dunai térben ezer esztendő óta. És ezalatt az idő alatt olyan történelmi missziót töltött be, amelyet barátnak és ellenségnek egyaránt el kell ismernie. Hogy meg tudta állani ed­dig és meg fogja állani a jövőben is a he­lyét, az hadi, államépitő és fönntartó eré­nyén fölül elsősorban annak köszönhető, hogy a történelem legválságosabb óráiban is hü tudott maradni a nemzeti öncéluság- hoz. Mit jelent ez a nemzeti öncéluság? Je­lenti a történelmi hivatás fölismerését; je­lenti azt, hogy soha a magyar nemzet idegen érdekek szolgájává nem süllyedt és hogy összekuszált viszonyai közepette is a ma­gyarság ma is ott áll történelmi őrhelyén és ki merné tagadni, hogy a mai középeurópai helyzetet tekintve, jelentőségében megnőve- kedett. A magyar nemzet részére most ér­kezett el az az óra, amelyet valóban törté­nelminek lehet nevezni és amelyben — ha belső erőforrásait egy nevezőre hozza és a nemzeti öncéluság szolgálatába állítja — uj jövendőt épithet ki magának. Ehhez a munkához azonban a jövőbe vetett fanatikus hitre, a társadalmi és polgári egységre, cél- tudatosságra és az egyéni érdekek háttérbeszoritására van szükség. A szlovákiai magyarság — úgy látszik —- fölismerte az adott pillanatnak a jelentősé­gét és éppen ezért föl kell azt ismernie an­nak a szlovákiai magyar fiatalságnak is, amelynek kezébe az ott élő magyarság ve­zetése kerülni fog. Ez a mai idő nem alkal­mas a generációs ellentétek szitására, mert a nemzet élete — mint ahogy azt KjelJén svéd tudós mondja — olyan, mint egy fa élete, amelynek évszázados törzse jelenti a nemzetet, de amelynek lombválfása nem egyszerre történik, hanem á vénebb levelek és a pattanó rügyek egy időben zöldülnek rajta és egyazon törzs utján szívják élet­nedvüket az édes anyaföldből. ^ Ka a mai magyar fiatalság ráeszmél arra, teljes hogy az idő nekik érleli az élet gyümölcsét, úgy minden türelmetlenséget elvetve magá­tól, nyugodt lélekkel, tudásban, tapasztalat­ban és életbölcsességben megerősödve vár­hatja meg azt a pillanatot, amely őt a nem­zeti élet élére állítja. Óriási bányaszerencsétlenség Angliában Hetvenöt hatott ■ ■ A szénporrobbanás következményei HANGAR. (Virginia.) — Egy szénporrob­baaás 75 bányamunkást elzárt a külvilágtól egy nagy amerikai bányában. Valószínű, hogy a munkások mind meghaltak, A mentok megkísé­reltek, ho gy elj ussanak az el zártakhoz, de a le- omló szikla- és széntömbök megakadályozták mimikájukat A szakkörök nem bíznak többé a munkások megmentésében, A mentek ezer mé­ter mélységig jutottak, de az elöntött munká­sokat még mindig nem találták meg. Délután si­került három holttestet ki emeln i a törm elékek alól, A szeren cséílemiljárt munkásokat szörnyű égési sebek torzították el. Akinek a vérnyomása magas és szívmű­ködése rendetlen, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű székelést, ha reg­gel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József'* keserüvizet iszik. Kérdezze meg orvosát. « Henderson Budapesten az ellenzékkel tárgyalt „A kisebbségi kérdést meg kell és meg lehet oldani mindenütt** ■ Henderson nyilatkozata a magyar sajtónak együttműködést egyáltalán nem tartok le­hetetlennek. Chamberlain bizalmasa Budapesten Ismeretes, hogy Casalet angol politikus, Chamberlain miniszterelnök bizalmas ba­rátja néhány nap óta ugyancsak Budapes­ten tartózkodik. Casalet a Pesti Hírlap ha­sábjain nyilatkozik a dunai kérdésről. Nyi­latkozatában ezeket mondja: — A középeurópai helyzet ma általános­ságban a legnagyobb bizonytalanságban van. A megbékülés Európának ebben a ré­szében sürgős föltétele az európai békének. Sok mindent láttam és hallottam az utolsó nyolc nap alatt Középeurőpában, s ezeket a megfig3^eléseimet az illetékes angol körök tudomására fogom hozni. Ma sokkal erő­sebben, mint valamikor az a véleményem, hogy a nyugati nagyhatalmak közbenjárá­sával föltétlenül szükség van a békés és végleges dunavölgyi rendezésre, BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Ifj. Henderson Artihur an­gol munkáspárti képviselő, aki csütörtökön délután a dunavölgyi kérdés tanulmányo­zására érkezett a magyar fővárosba, pénte­ken megkezdte tanácskozásait. Az angol képviselő hosszabban tárgyalt Eckhardt Tiborral, majd Buchinger Manóval és Pe- yer Károllyal, szombaton pedig találkozott gróf Bethlen Istvánnal és Rassay Károly- lyal. A Pesti Napló szombati számában nyi­latkozatot közöl Henderson angol képvi­selőtől a dunai kérdéssel kapcsolatban. Az az erős meggyőződés él bennem, hogy a nehézségek és szakadékok nem át- hidalbatatlanok — mondotta többek között Henderson. ~~ Mindenekelőtt biztosan hi­szem, hogy a kisebbségi kérdést föltétlenül meg kell, de meg is lehet oldani mindenütt. Láttam az ellentéteket, amelyek Magyaror­szágot a többi dunai államtól elválasztják, mégis azt hiszem, hogy vannak olyan kö­zös érdekek, már a földrajzi adottságnál fogva is, amelyeket nem szabad elfelejteni vagy figyelmen kívül hagyni. Azt hiszem, hogy egyes nagyobb államok érdekei is, mint például Lengyelországé, párthuzamo- san futnak a dunai országok érdekeivel, éppen ezért egy szorosabb gazdasági ARIADNE krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló •szer. mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és negfiatalltja, feiüditi az arcot. A bársonyos puha arcbor titka a friss ARIADNE krém és szai pan. — Gyárt ja és postán naponta friss szállftalányokat küld: Ph. Mr. Vasaké Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemfal és*koz­metikai laboratóriuma, Pre&ov, Masarykova ul. 81. Telefon 230. Postacsckk- kontó száma: Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! HmM is irizeibe vette a román kormány? BUKAREST. *— A vasgárda letartózta­tott vezető személyiségeinek száma állító­lag nyolcszázra rúg. Pontos adatokat a ha­tóságok nem közöltek. 430 foglyot a tisma- nai kolostorban internáltak. Codreanu a ji- lavai katonai fegyházban van. A hatósá­gok állítólag több ellenzéki politikust szo­bafogságra ítéltek, igy többek között Ma­mut is, akinek nem szabad elhagynia ko­lozsvári lakását. A Daily Telegraph buka­resti munkatársa szerint a letartóztatottak között kétszáz pap van. Husvét alatt sok templomban nem tarthatták meg az egyházi szertartásokat, mert a papokat letartóztat­ták. Számos katonatisztet is börtönbe vetet­tek. Maniu cáfol BUKAREST. — Maniu. aki a húsvéti ünnepeket Bukarestben tölti, kijelentette, hogy a róla szóló hírek légből kapott ko- . holmányok. Házkutatásokról nem tud s I egyetlen nemzeti parasztpárti politikust sem tartóztattak le. 5 1938 április 24, vasárnap. H————————MMH—E B A ARCv/z ! MICSZÉPIT!: I ELTÜNTET*! 3 ASZEPLÖKET I MÁJ POLTOKAT ! RÁNCOKAT, I PATTANÁSOKAT § MITESSZEREKET $ _ __ Kaptátá nsiwien ^akOziBte! j Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb a SUPÚM kénpudar ■—HPB63BBÍ——— ——

Next

/
Thumbnails
Contents