Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-24 / 94. (4537.) szám

Hasimiitétek utáni időszakokban a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József" keserüviz kitűnő hashajtó, amely a belek tartalmát biztosan felhígítja és azt csakha­mar fájdalommentesen levezeti. Kérdezze meg orvosát. 9 1938 április 24, vasárnap* ^MGAI-A\A&yAR-Hií<IiAr> 3 Füssy Kálmán hatvan éves KOMÁROM. — Érdekes véletlen, hogy Ko­márom magyarságának vezető egyéniségei közül, __ akik egyúttal országos viszonylatban is igen sz ámottevő munkások, — hányán vannak, akik e tavaszon érik el hatvanadik életévüket. Hogy a diszes névsorból csak hármat ragadjunk ki: nemrégen ünnepelték Komáromban Fülöp Zsig- mond hatvanadik születésnapját, nemsokára ér el ehhez a nevezetes dátumhoz dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke s most van az egyik legismertebb s legértékesebb komáromi magyar embernek, Füssy Kálmán egyesült párti szená­tornak hatvanadik születésnapja. Füssy Kálmán a békebeli, ezüstgombos, ha­gyományaihoz ragaszkodó, ősi testü’etnek, a ko­máromi szekeresgazdáknak köréből emelkedett a szenátus értékes, igen megbecsült tagjává. Amerre még most is dékeg alakja megjelenik, ahol je’Iegzetes magyar arca feltűnik s izes, du- namenti beszédje ha'Iaíszik, ott jóleső magyar testvéri érzés szá’l a szivekbe. Lelkes és tettre- kész, népszerű és jóle’kü férfiú Füssy Ká'mán, a magyarság egyik bátorszavu, eszményeihez hü törvényhozója. Szükebb hazájában, Komárom­ban s szerte Szlovákiában őszinte szeretet övezi Füssy Kálmánt, aki két évtizede végzi a magyar kisebbség érdekében fáradhatatlanul közéleti mun­káját. Meg esíesitője az ősi röghöz ragaszkodó, a hagyományok mellett minden nehézség el’enére kitartó magyar gazdának: ha valaki, akkor ő va­lóban áíérzi a föld népének minden örömét, gond­ját. Fiissy Kálmán Komáromban, 1578. április 24-án született ősi magyar armális nemes család sarjaként. A Komáromfüssről származó édesatyja komáromi sz-keresgazda volt. Füssy Kálmán is alighogy elvégezte iskoláit, szekeret és pár lovat kapott édesatyjáíól s azzal fuvarozni kezdett. Mint fuvaros bejárta az egész Csallóközt, a Dunántúl északi részét s közepét, a Mátyásföldet, a volt Kis Magyar Alföldet, s ezen áFandó utazásain úgy megismerte a falu népét, mint más korabeli legénytársai közül senki. A gyárváHalatokkal is állandó összeköttetésben áll, megismerkedik a közgazdasági élet e tényező’évei is knzvet'cnül, a gyakorlatból. Legény korában cséplőgépet vá­sárolt önerejéből és ezzel megveti kis gazdasá­gának alapjait. ..... .. Az aktív politikába akkor kapcsolódott he, ami­kor Magyarországon Nagyatádi Szabó István meg­kezdte a magyar k:sgazda-társadalom szervezé­sét. Füssy Kálmán Komárom vidékén nyomban a mozgalom élére ál’ott. Összeköttetésbe lépett Nagyatádi Szabó Istvánnal s vele egészen halá­láig szoros benső baráti viszonyban állott. Az államfordulat után, az 1920. évi első par­lamenti választások előtt az érsekujvári választó- kerületben Füssy Kálmán kibontotta a Magyar Kisgazdapárt lobogóját, önállóan vesz részt a választáson s mar dátumot is nyer. 1925-ben a magyar nemzeti párt zászlóbontásában tevékeny részt vesz s az ugyanabban az évben megtartott válasz ásokon ismét képviselői mandátumot nyer. 1929-től a szenátus tagja. Amilyen szorgalmas, törekvő Füssy Kálmán magánéletében, ugyanolyan szorgalmas, fárad­ságot nem ismerő közéleti munkás a parlament­ben is. A törvényhozásban különösen a gazda- és kisiparoskérdések tárgyalásainál egyetlen al­kalmat sem mulasztott el, hogy a szlovákiai ma­gyar gazda és kisiparos érdekében ne szólaljon fel. De a legsúlyosabb és legkomolyabb percekben , is keljén van: 1921-ben, a mozgóri áskor bátran j kifej i a magyarrág álláspontját a parlament sró :z ékéről. A parlamentben ő mutat rá elsőnek a Duna folyam nemzetközivé tételének egy komoly kö­vetkezményére, amivel senki sem számolt: elfe­lejtették az intézkedést, hogy ki kotorja a Du­na medrét. E mulesz'ásnak súlyos következmé­nyei támadlak; az alacsony fekvésű Csallóköz minden leghívebb vizái’ ásemelkedécnél árvízve­szélybe került, a talajvíz mérhete len károkat okozott. E bajon végül a most ratifikált csehszlo­vák-magyar egyezmény van hivatott segíteni. A második ciklusban Füssy a népjó’éti bi­zottság tagja, a szenátus" an pedig a véderő bl- zo'tságé. Felszólalásai itt is éppen ttgy, mint a plenáris üléseken mindig megérdemlett figyel­met keltenek. Po’itikai elfoglaítrága meltett szeretettel és buzgalommal szolgálja Füssy Kálmán egyházát, mint a református presbiter s mint a volt pozso­nyi zsinat rendes tagja. A Református Ifjúsági Egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta. Ételének hatvanadik évében nyugodtan s büsz­kén tekinthet megtett é’etu'jára, a végzett Ie’kl- ismeretes munkára s fiatalos életereje további munkára ösztönzi: Isten segítségével ez a hatva­nadik születésnap csak eg,; állomás abban a fo­lyamatos, lendületes munkában, amely oly meg­becsültté s népszerűvé teszi Füssy Kálmán sze­nátort. Barátai, tiszte’ői párthívei nagyszámban ke­resik föl jókivánat ikkal s üdvözlő soraikkal a külső viseletében is mindig hagyományokat tisz­telő, őszfejü magyar törvényhozót. A csehszlovák nemzeti tanács tisztelgése az államfőnél ■ A nemzeti tanács „nem akar a kormány fölfiit állni**, csupán támogatja a kormányt ■■■ PRÁGA. — BeneS köztársasági elnök fogad­ta a csehszlovák nemzeti tanács elnökségét. Az audiencián dr. Kapras János egyetemi tanár, a tanács elnöke üdvözölte az államfőt és egyebek közt a következőket mondotta: — A csehszlovák nemzeti tanács feladata a háború előtt az volt. hogy a csehszlovák állam­jog, a csehszlovák állam függetlensége és a nemzet jogaiért harcoljon úgy a belföldön, mint külföldön. Ma a nemzeti tanácsnak az a felada­ta. hogy védje az állöm demcikiratikus és köz- társasági formáját, a nemzeti érdekeket a legszé­lesebb értelemben, különösen a haíármentl cseheket, továbbá, hogy elősegítse a szociális kérdések igazságos megoldását, a gazdasági függetlenedés befe­jezését, törődjön a csehszlovák iskola állandó kiegészítésével, gondoskodjon a külföldi nem­zet testvér ékről és ápolja különösen a szláv külföldi kapcsolatokat. A nemzeti tanács tel jesitve ezeket a feladatait, nem kíván a köz­társaság kormánya fölött állni, sem mellette, hanem kéz a kézben akar a kormánnyal és annak politikájával együttműködni. A szónok végül sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a szlovák néppárt nem képviselteti magát a nemzeti tanácsban. Benes köztársasági elnök Kapros üdvözlő beszédére egyebek közt a következőkben vála­szolt: — A ml köztársaságunk az elképzelhető legmegfelelőbb állami alakulat a csehszlovák nemzet élete számára, arra, hogy a nemzet két ágát és a többi nemze­tiségeket egymáshoz közel hozza. Nemzetünk és áUflamunk mai ereje, műveltségi és politikai fej­lettsége, földrajzi helyzete, történelmünk és ha­gyományunk, a többi nemzetiségeinkkel való bel­ső együttélés — ezek olyan feltételek, amelyek éppen ennek az áillamalákulaénak keretében ma jobban, mint bármikor e föld történetében, al­kalmassá teszik államunkat arra, hogy demokra­tikus és köztársasági rendszere legyen. Ez hát hát röviden az elképzelhető legalkalmasabb for­mája a mi függetlenségünknek. — Az államnak ez a formája és a mi állam- rendszerünk azonban a kormányzás szempont­jából nem jelenti a legkönnyebb rendszert, Ezt látjuk és halljuk nap-nap mellett. Sőt, azt mondhatnám, hogy ez éppen a kormányzás és az államvezetés legnehezebb formája, óriási feladatokat ró úgy a nemzetre, mint a pár­tokra és a vezérekre. Állandó tárgyalást köve­tel, állandó koncessziókat, állandó józanságot, realizmust, önkéntes tudatos türelmességet, ál­landó önként vállalt és fegyelmezett áldozatokat és folytonos mértéktartást — röviden rpindan- nak majdnem az ellentétét, amit egyes emberek oly gyakran a demokratikus szabadság alatt el­képzelnek. De az államnak és a kormányzásnak ez a formája néha nehéz áldozatokat is követel. De állandóan ismételnünk kell, hogy ezek olyan áldozatok, amelyeket gyakorlatilag a legjobb formában önállóságunk érdekében hozunk. A világ legnagyobb nemzete sem abszolút önálló olyan értelemben, hogy ne kelljen tekintettel len­nie másokra és hogy bévül azt csinálja, amit akar. Éppen a mai viszonyok és körülmények, a nagyhatalmak között folyó különböző nem­zetközi tárgyalások bizonyíthatják ezt a legjob­ban. Azt szeretném, ha közvéleményünk és po­litikai pártjaink szem előtt tartanák ezeket a szükséges áldozatokat, — A demokráciában a politikai pártok ereje kényszerűen az elvek és az érdekek harcához vezet. Ezek a harcok azonban veszedelmessé válhatnak az állam számára, ha nem maradnak illő keretek közt s ha az erkölcsi erők nem tart- ják feléén. Azt kívánnám, hegy a nemzeti ta­nácsnak valóban befolyása legyen a pártharcokra és a sajtó harcára, végül bü­rokráciánk nevelésére is a nemzetiségi megbé- külés és együttműködés szellemében. Ezek a mi legnagyobb gyöngéink, A nemzeti tanácshoz intézett levelemben kifej­tettem. hogy államunk mai legnagyobb feladata az, hogy megegyezzen a köztársaság többi nemzetisé­geivel. Azért kérem, hogy tárgyilagosan, nyugodtan, sí­né ira et stúdió foglalkozzanak ezzel. Törődve a mi kisebbségeinkkel a német vidékeken, au omatikus3n meg kell találni a helyes és igazságos megoldásokat a németek, a szlová­kok, magyarok, csehek és lengyelek számára is. Az elnök végiül kifejezd hitét abban, hogy ráke­rülni fog a szlovák néppárttal is megegyezésre jutni . A francia kormány előkészíti a londoni francia-angol konferenciát Eli minisztertanács — AngsE-német béke készül — Cbamberiaki tervei BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése). A képviselőház együttes bi­zottsága szombaton folytatta az úgyneve­zett zs dótörvényjaveslat tárgyalását. A vi­tában többek között felszólalt gróf Bethlen István volt miniszterelnök is. Bethlen kifejtette, hogy a kérdés nem­csak belügyi probléma, hanem ugy_zólván világkériés. Ne higyjük, hogy ennek akár­mi módon való elintézése nem fog külpoli­tikai hatással, nemzetközi vonatkozóikkal bírni. A kérdés megoldásának azt a mórját, amilyen a törvényjavaslat, nem helyesli és szerinte nemzeípolitikai téren ezzel a javas­lattal eredményt nem lehet elérni. Magyar- országon van zsidókérdés, úgymond, s azt meg is kell oldani, de a jogegyenlőség sé­relme nélkül. Többször foglalkozott ezzel a problémával s mindig azt ajánlotta, hegy a keresztény vállalkozás és a keresztén}? tőke vonuljon be az ipari vállalatokba. Bethlen végül megállapítja, hogy a törvényjavaslat a jogegyenlőség súlyos sérelmét jelenti. utazik az angol fővárosba és útközben meg­állapodik Parisban. Az angol kormány németbarát tervei LONDON. — Ramsboíham nyugdíjügy! miniszter Lancashire grófságban pénteken jelentős beszédet mondott, amelyben a mi­niszter beszámolt Chamberlain terveiről. Ramsbotham megállapította, hogy az an­gol—olasz szerződést a német sajtó rendkí­vül kedvezően fogadta. Éppen ezért való­színű, hogy Nagybritánnia ugyanolyan ba­rátságos kiegyezést köt a német birodalom­mal, mint Olaszországgal kötött. A beszéddel kapcsolatban a Star a követ­kezőkben foglalja össze Chamberlain ter­veit: 1. Az angol miniszterelnök mindent el­követ a nyugati négyhatalmi paktum meg­kötésére, amely kiegvezést teremtene Ang­lia, Franciaország, Olaszország és Német­ország között. Később esetleg a szovjet­uniót is bevonhatnák ebbe a szerződésbe. 2. Anglia tiszta európai népszövetséget akarna teremteni, amely két részből állna, egy .nyugateurópai és egy kelefeurópai nép- szövetségből. 3. Világgazdasági konferen­ciát hívnának össze van Zeeland memoran­duma alapján. MÉTELYKOROS szarvasmarháit és juhait biztosan meggyógyítja a DISTOL. VÉRVIZELÉSBEN megbetegedett szarvasmarháit megmenti a pusztulástól aTODORIT. Kérdezze meg az állatorvost. - Minden patikában kapható. RaszkoMhov Belgiumija menekült? BRÜSSZEL. —- Az egyik belga lap je­lentése szerint Raszkolnikov volt szófiai szovjetkövet, akit a moszkvai kormány fol- , szólitott arra, hogy térjen vissza Oroszor- |! szagba, Belgiumba menekült. A lap szerint jj Raszkolnikov egy vidéki belga községben tartózkodik álnév alatt. Benei: Államunk legfőbb föladata? hogy megegyezzünk a köztársaság többi nemzetiségeivel JÓ GYOMOR: FEL BOLDOGSÁG! Gyomorégés, savtúltengés. gyo­morfekély. étvágytalanság, emésztés- zavaroknál a CIGELKA-STEPKANUS sóskarbonátos gyógyvíz biztos gyó gyulást eredményez. ,„C!GELKA“ torrásvállalat, Bardejov [két miniszter szerdán röpül Londonba, ahol 1 csütörtökön tárgyalni fog Chamberlainnel ’ és lord Halifax-szal, majd a pénteki záró- ■ ülés után visszarepül Párisba. Jövő vasár- ! nap Daladier Hőre Belisha angol hadügy- ! miniszterrel találkozik, aki Rómából vissza­PARIS. — Daladier hétfőre ülésre hívta I össze az úgynevezett „belső kabinétteí", * mig az egész kormány kedden tart ülést, j Mindkét konferencia Daladier és Bonnet londoni utjának előkészítésére szolgál. A f Quai d’Orsay hivatalos értesülése szerint a* Bethlen a zsitió’.Snrény ellen széleit fel a bizottságban ■ „A javaslat a jogegyenlőség súlyos sérelmét jelenti** ■ A keresztény Ifiké vcr.uilcn ke az ipari vállalatokba

Next

/
Thumbnails
Contents