Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-24 / 94. (4537.) szám

Előfizetési ár: évente 300. félévre t50, negyed* évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 45<L félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. • f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Itt, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IU Panská nlice 12, IL emelet. • Kiadóhivatal: Prága IU Panská ullce 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-1 1. 6 • SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHA. ÖSSZEFOGÁS (d) Teljes félévi habozás és halogatás után végre mégis elhatározta a ' kormány- többség, hogy az urnák elé szólítja azokban a községekben a választókat, ahol a köz­ségi képviselőtestületek megbízatása lejárt. Fél évig tartott az urnaiszony. Pedig va­lamikor sokat várt a többség ettől a válasz­tástól: a szudétanémet párt letörését. Hod- za az angol király koronázásakor London­ban már biztos jóslatként jelentette ki az angol sajtó képviselői előtt, hogy ezen a választáson a német aktivizmus visszanyeri elvesztett állásait s a szudétanémet ellenzék gyengülni fog. A jóslat kissé visszafelé sült el, mert a német aktivisták őszre annyira legyengültek, hogy a teplici kis incidensbe is belekapaszkodtak, csakhogy ürügyet ta­láljanak a választás elhalasztására. Abban reménykedtek az aktivisták és velük a kor­mánytöbbség, hogy az időnyerés talán ké­sőbb a javukra billenti a mérleget. A halo­gatás módszere azonban ismét csak vissza­felé sült el. Az idő nem az aktivizmus ja­vára dolgozott: ellenkezőleg, ősz óta a kormányaktivisták három pártjából kettő eltűnt s beolvadt az ellenzéki szudétanémet pártba. Tavaszra a nemet aktivisták tábpra úgy olvadozott, mint a tavaszi hó. Leg­alább a felére olvadt le. Érdemes volt ezért halogatni a döntést? Teljesen párhuzamos a helyzet a köztár­saság keleti felében is. A magyar aktivisták a halogatás félesztendeje alatt még jobban lejárták magukat, mint a német aktivisták. A magyar aktivisták mindenkor igérethe- gyekkel állottak a magyar választók elé. Húsz évig éltek az igérethegyek délibábos varázsából, de a február 18-iki politika be­jelentése óta most már a leghiszékenyebb magyarok is tetteket, az ígéretek megvaló­sítását várták. Azonban a tettek elmarad­tak. A közhivatalokbeli arányos részünket nem kaptuk meg, sőt még az uj fölvételek­nél sem tartották be a nemzetiségi arány- számot. Az iskolaönkormányzat terén mind­össze annyi történt, hogy egy párhuzamos magyar tanítóképző önállósítását határozta el a kormány, ellenben szó sem, volt a ma­gyar gimnáziumok és polgári iskolák ösz- szességének önállósításáról, magyar igaz­gatók, tanfelügyelők, magyar referátusi és miniszteri tisztviselők kinevezéséről még 'kevésbbé. A magyar helyi, járási és orszá­gos iskolatanácsok terve továbbra is csak az ígéretek közt szerepel. A legnagyobb csalódást okozta a magyar aktivisták ed­digi legnagyobb vívmánya: a vasúti és pos­tai nyelvrendelet. Ez lett volna az első tet­té varázsolt ígéret: de a németeknek és len­gyeleknek ténylegesen megadott hasonló nyelvjog már a 20 százalékos német és len­gyel kisebbségeket is megilleti, ellenben a mi magyar aktivistáink ,,vivmánya“ csak az ötvenszázalékos magyar bírósági járá­sok ötvenszázalékos többségi községeire vonatkozott (Eddig azonban még ezt az in­tézkedést sem hajtották végre.) Nos és mit mondjunk a magyar aktivisták legnagyobb ágyújáról, az állampolgársági javaslatról, amellyel annyira kérkedtek, amig terv volt? Ma már ők is mélyen hallgatnak róla. Úgy hallnatnak, mintha semmi közük sem lenne hozzá. Hogy álljanak ezzel a javaslattal, amely még a mai helyzetnél is rosszabb ál- laootot teremtene, a magyar választók elé? Hiszen ők állampolgárságot adó törvényt ígértek, ez a javaslat pedig az állampolgár­ság megfosztását is lehetővé akarja tenni. A magyar egység j egyében indát a választási küzdelem Sáros fa, Kulcsárkarcsa, Pálfala és Darnya valamennyi választója az egyesült párt taglal A csehszlovák pártok magyarjai tömegesen sorakoznak az egyesült párt fehér-zöld zászlaja alá - Szívhez szóló leveleik a legszebb kordo.umentumok Cseh* és Morvaországban máias 22-én és 29-én, Szlovákiában és Kárpátalján janieas 12 -éntesznek a községi választások PRÁGA. —. A politikai miniszterek pén­teken egész nap tárgyaltak. A megbeszélé­sek a május elsejei munkaünnep, a községi választások kérdése, valamint a német szo­ciáldemokraták kormánybanmaradása kö­rül mozogtak. Késő este végre megegyezésre jutottak a két legidősze­rűbb kérdésben: a községi választásokat és a május elsejei ünnepségeket illetően. Csak a tárgyalás harmadik pontja, a német szociáldemokrata pártnak a kormányban való maradásának kérdése maradt továbbra is megoldatlan. A politikai miniszterek tanácsának dön­tése szerint a községi választásokat kiírják és három időpontban fogják megejteni. A köztársaság 15.000 községe közül mintegy 10.000 községben fognak választani, ezek­nek nagyrésze nemzetiségileg vegyes terü­leten fekszik. A községek nagyrészében május hónap folyamán ejtik meg a válasz­tásokat, igy Prágában május 22-én válasz­tanak, mig a cseh, valamint a morva vidé­ken május 22-én és 29-én lesznek a községi választások. Az első napon a községekben, a másikon a városokban. Szlovákiában és Kárpátalján csak június­ban kerül sor a választásokra éspedig junius 12-én. Junius 5-ére azért nem tűztek ki vá­lasztást, mert a pünkösdi ünnepeket nem akarták ezzel megzavarni. A községek kis részében végül ősszel, valószínűleg novem­ber hónap folyamán ejtik meg az esedékes választásokat. . 1 Választási gyűlések tarthatók A Telegraf jelenti: A nyilvános gyűlé­sekre és föl vonulásokra vonatkozó általános tilalom május elseje után is megmarad. A belügyminisztérium május elsejére vonatko­zóan kivételeket tehet. Azokban a közsé­gekben, ahol választások lesznek, a gyüiés- tilafom magától megszűnik a választások el­rendelésének napjától. Eszerint tehát vá­lasztói gyűléseket e községekben lehet majd tartani, de csupán választási gyűléseket. Amennyiben külön intézkedés nincs, e gyü- | lések csak zárt helyiségekben tarthatók. Teljes magyar egység POZSONY. — Számot adtunk arról, hogy Sárosfa község lakossága egy ember­ként az Egyesük Párt zászlaja alá sorako­zott s bejelentette, hogy követni kívánja Beketfa község példáját, amelynek lakos­sága az utolsó nemzetgyűlési választás al­kalmával valamennyi szavazatát a magyar­ság pártjainak közös listájára adta. E pél­da csak megindítója volt a magyar vidék összefogásának. Az Egyesült Párt központjához és járási irodáihoz egyre nagyobb tömegekben ér­keznek a levelek, amelyekben az eddig félrehuzódott magyarok fölvételüket ké­rik az Egyesült Pártba. De a történelmi idők leíhellete azokat is megcsapta, akik eddig nem magyar pár­tokban, a kormánypártok aktivista magyar alosztályaiban és a marxista pártokban vol­tak. És pedig szervezők és egyszerű párt­tagok egyaránt. A magyar egység diadal- utjának legszebb dokumentumai ezek a le­velek. Legnagyobb jelentőséggel bir az a levél, amely Kulcsárkarcséról érkezett s amelyben az ottani egyesültpárti szervezet bejelenti, hogy a község­ben nincs már olyan választó, aki ne volna az egyesült párt tagja. Kulcsárkarcsa ezzel követte Sárosfa példáját, amely elsőnek alkotta meg a százszázalékos magyar egységet. Hasonló beje­lentés érkezett Pálfaláról és Darnyáról. Az érdekes levelekből néhányat az alábbiak­ban mutatunk be. „Magyar munkásnak magyar pártban a helye” Kéméndről az Egyesült Párthoz ez a le­vél érkezett: — Miután nem ismertem az agrárpárt programját, érdeklődés nélkül beléptem a S igy devalválódik a magyar aktivisták minden eddigi nagyhangú ígérete. Ám az aktivista Ígéretek eredménytelensége soha­sem volt annyira leleplezve a magyar tö­megek előtt, mint most, az elmúlt év feb­ruárjának 18-ika óta. Ugyanakkor büszkén megállapíthatjuk, hogy húsz év óta a magyarság sohasem volt olyan egységes, mint most. A magyar egy­ség szelleme ma föltartóztathatatlan erővel nyomul elő a legeldugottabb falvakba és az eddig kevésbé öntudatos lelkekben is föl- gyujtja a nemzeti öntudatot. Nemes verseny, szent vetélkedés folyik a falvak közt, hogy melyik valósítja meg Beketfa, Kulcsárkar­csa, Sárosfa, Pálfala és Darnya példáját: a százszázalékos magyar egységet. Ma már nem elégszenek meg 70—80 százalékos ma­gyar többséggel, hanem a tökéletes, teljes egyakarat szelleme ébredez a legszélesebb magyar tömegekben. Az agrárpárt magyar­jaiban fölébredt a magyar öntudat és lelki- ismeret. Szervezetten, egységesen hagyják el a nem-magyar pártkeretet és szivbemar- koló szavakkal kérik fölvételüket a magyar egység pártjába. Az idők csodálatos jele az, amikor a magyarság vezéreinek hivó szó­zatára az agrárpárt 59 csallóköznyéki és 24 ipolypásztói magyarja egy emberként föl­sorakozik a magyar tábor fehér-zöld zász­laja alá. Ez csak kiragadott példa a sok kö­zül, igy van ez ma Pozsonytól Técsőig min­denütt. A magyarok kezet nyújtanak egy­másnak s többé nem eresztjük el egymás kezét. A magyar egység ma hatalmas poli­tikai erő és megingathatatlan erkölcsi ha­talom. Egyedül ez az erő képes arra, hogy a magyarság számára jogokat kiharcoljon. Minden más kísérlet, minden más ígéret meddő és eredménytelen volt. Az idő min­ket igazolt és értünk dolgozott. Ma a ki­sebbségi kérdés nem elszigetelt és nem el­hanyagolt probléma többé Európában. Ren­dezése nemcsak a mi érdekünk, hanem az államé is, sőt Anglia és Franciaország ér­deke is. És rendezni csakis a kisebbségeken keresztül, a kisebbségekkel való megegye­zés utján lehetséges. Rajtunk keresztül, a velünk való megegyezéssel. Ilyen fontos történelmi pillanatban valóban százszázalé­kos egyetértésre van szükség és boldogan, büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a ma­gyar nép soha nem tapasztalt történelmi fe­lelősségtudattal sorakozik a közös zászló alatt. Ilyen ragyogó kilátásokkal indul a ma­gyarság a községi választások küzdelmei elé. Reméljük, hogy az a magávalragadó példa, amelyet Beketfa, Sárosfa, Pálfala és Darnya magyarjai mutatnak, sok követőre talál és sok helyen elmaradhat a szavazás, mert csak egyetlen egységes lista lesz. A magyar egység listája. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2‘- Kl Ma; Kis Magyarok Lapja 94. (4537) srám ■ Vasá/nSP ■ 1938 április 24

Next

/
Thumbnails
Contents