Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-23 / 93. (4536.) szám
tonái néni mutatnak már kellő lelkesedést és bátorságot, ezen is segit az uj barcelonai hadi taktika: az újoncokat a harctéren mindenütt a nemzetközi brigádok kísérik a jcét oldalon, s e külföldi zsoldosok, akiknek a száma százezerre becsülhető, szükség esetén belegépfegyvereznek a szegény fiatal spanyolokba (mint Leridánál történt), hogy spanyol véreik ellen hajtsák őket a nemzetköziség nagyobb dicsőségére. A tengerek is szabadok még: most érzi pranco a „Balea- rcs” modern cirkáló elvesztésének következményeit, s e gyors hajó nélkül lehetetlen a kormánypártok blokádját eredményesen folytatni s küzdeni az ellenséges hidroplá- nok ellen. A helyzet óvatosságra és megfontoltságra int, s a nemzetiek tényleg a legnagyobb körültekintéssel és a Jegszísztematikusabban járnak el, mint mostani megállásuk és szervezkedésük bizonyítja. Nem sietnek. Tudják. hogy á la longue ők az erősebbek. A kocka megfordult: a külföldi beavatkozás előbb a kormánynak ártott s a nemzetieknek segitett, most megfordítva volna: a kormányt egyedül egy erőteljes és komoly külföldi beavatkozás menthetné meg, mert különben Franco győz. Megtörténik e beavatkozás? Barcelona szemmelláthatóan bízik benne, mert Ígéretet kapott, de az európai politika kiszámíthatatlan. Őszig védekezhet a kormány a harctérre vetett munkásokkal és a szívósság utolsó föllobbanásával, azután, ha nem jön segítség, a nemdolgozó gyárak, az üres magtárak következtében az elhanyagolt hinterland kimerül. Franco abban a kényelmes helyzetben van, hogy egymásután és fokozatosan elérheti céljait, mig az ellenfél nem elég erős már ahhoz,, hogy bárhol átvegye a döntő kezdeményezést. Fokozatosan leiöhet a tengerig a Pireneusokban, vagy föltolhatja lassú, szívós munkával nemzeti csapatait Táragonáig, Barcelonáig, vagy, ha ez nem megy. próbát tehet dél felé, s előnyomulhat Valenciáig, esetleg délről támadva, Kartagénáig. Ha őszig elvágja Kataloniát Franciaországtól, s délen elfoglalja a tengerparton Valenciát és Kartagénát, úgyhogy Madrid utánpótlás és tengerpart nélkül marad, akkor nyert ügye van és bizalommal nézhet akár az ujább téli hadjárat elé. Hároméves fesz a katonai szolgálati idd? PRÁGA. — A cseh lapok ismertetik a L’Europe Nouvelle egyik cikkét, amely Csehszlovákia kato-al erejével foglalkozik s egyebek közt a következőket írja: — „Csehszlovákia, amelynek lakossága Németország lakosságának egynegyedét teszi ki, haderő dolgában is a birodalmi véderő egynegyedével rendelkezik- Az osztrák csatlakozás óta ez az arány megváltozott Hogy az eddigi arányt megtarthassák, a csehszlovák hadvezetőség állítólag kész a legnagyobb gyorsasággal bevezetni á hároméves katonai szolgálati időt, mert ezZel nyolc uj hadosztályt nyerne." A Venkov ezzel kapcsolatban a következőket jegyzi meg: —• „A francia ujságiró fölfogásából, amely szerint Csehszlovákia a hároméves szolgálati idő bevezetésére gondol, kitűnik, hogy hadvezetőségünk minden rendelkezésre álló eszközt mérlegel, hogy erőnket és fölkészültségünket fokozza. Nincs kitérés ez elől, még ha az ilyen rendelkezések gyakran érzékenyen érintenek és fájdalmasak is. De tudjuk, hogy a kétéves szolgálati idő bevezetése mily nagy jótétemény volt.'* Akció a dán nemzeti szocialisták ellen LONDON. —- A Daily Telegrapb kopenhágai jelentése szerint Síeinecke igazságügyminiszter, aki ellen a közelmúltban egy fiatal dán nemzeti szocialista a parlamentben merényletet követett el* több rendőrbiztost megbízott a dán nemzeti szocialisták tevékenységének kivizsgálásával. A német-dán határon az dmult hetekben a nemzeti szocialisták tevékenysége igen megerősödött. Az általános vélemény szerint a vizsgálat után a kormány a nemzeti szocialistákat erélyes ellenőrzés alá veszi. Az egyenruha hordásának tilalma már életbelépett, de egyelőre nem tartják tiszteletben. Dániában két nemzeti szocialista párt van, a dán és a német, de a két pártnak egymáshoz nincs köze, Svájc nem rendelt hadirepülőgépeket Amerikában BERN. — A svájci távirati iroda a leghatározottabban megcáfolja azt a külföldi lapokban megjelent hirt, hogy Svájc az Egyesült Államokban száz nagy bombavetö repülőgépet rendel. % PRÁGA. — A Pritomnost legújabb száma Amicus tollából rendkívül érdekes politikai cikket közöl, A cikk szerzője a Poledni List közlése szerint nem más, mint maga Bechyné minisz terelnökhelyettes. A lap szerint ugyanis a cikkiró két helyen olyan utalást tesz, hogy másra nem lehet érteni. Nevezetesen a cikk elején a cikkiró idézi saját beszédét, amelyet 1921-ben a parlamentben tartott, máshelyiitt pedig megemlíti, hogy az államfordulat előtt egy prossnitzi hetilapba irt cikkeket. A forradalmi pángermanizmtis Az érdekes cikk. amely a német Jcérdés- röl szól. egyebek közt a következőket tartalmazza: — Egy olyan hatalmas mozgalom, amilyen a nácizmus, ha egyszer megindul, nehezen állítható meg. Németország mai urai kezükben tartják a propaganda minden eszközét, az iskolát, a rádiót, az újságokat, a szónoki emelvényt és minden mást és ennek tetejébe hatalmas segítőjük a mai ember irtózása a testi fájdalomtól is. Az állam egész berendezése, a közgazdaság és a magángazdaság mind a háborús gépezet hatalmas.kiépítésére irányul. Ez a militarista erő, mely napról-napra növekszik, az expanzió szelleme, amely éppúgy gyökerezik ebben az erőben, mint a nácizmus ismert tanaiban, ezek határozák meg.ma majdnem az egész németség jellemét. Alaposan tévednénk, ha azt hinnők, hogy a nácista forradalom csak azoknak a németeknek az ügye, akik a harmadik birodalom határain belül laknak. A forradalmi pángermanizmus mindenütt átlépte a birodalom határait Németországon kivül mindenütt, ahol csak németek laknak, kétségtelenül hatást gyakorol a nácizmus a németek gondolkodására és cselekedeteire. A mi henleinizmusunk is a német birodalmi kormány sikereivel vagy kudarcaival áll vagy bukik. A kellemetlen szeleket nem lehet megállítani, de alkalmazkodni lehet hozzájuk. Melegebb ruhát ölt az ember, befűt a lakásába, aszerint rendezi be élelmezését és vár a jobb időkre. Föltétlenül elpusztulna, ha nem tudna alkalmazkodni. A politikai vihart sem lehet mesterségesen megállítani. Több, mint kétmillió németünk állította föl vitorláit és fogja beleink a berlini szeleket. Mit tegyünk most mi? Ez a napi politikánk mostani első kérdése. Egy történelmi visszapillantás —1 Jóval az 1918-iki államfordulat előtt, .még a régi monarchiában, a prestejovi Hlas Liduba két cikket írtam, amelyekben azt ajánlottam, hogy az uj államba mennél kevesebb németet vegyünk fel. MOSZKVA. — A „Bezbozsnik” nevű ateista lap mongoliai tudósítások alapján közli, hogy külső Mongoliában a szovjet- hatóságok nagyarányú államellenes összeesküvés nyomára bukkantak. A hatóságok több fegyverraktárt és municióraktárt foglaltak le. A lapok már januárban jelentették, hogy Mongoliában nagy hazaárulást pör fog lefolyni. A lámák állítólag összeköttetésben álltak a japán ügynökökkel és mindenáron forradalmat akartak szítani a lakos,ság között. A hazaárulási ügybe az In- gozari kolostor vezetősége is be van keverve, A lámák nagyszerű propagandaeszAnnakidején óriási vihar kerekedett ellenem, de ez nem zavart meg engem s rövid idővel az államfordulat után újra visszatértem ehhez a gondolathoz. Mielőtt a nagy küldöttség elutazott volna a párisi békekonferenciára, Masaryk elnök államtanácsot hivott egybe, amelyen maga elnökölt, Je tn volt az egész kormány, a forradalmi nemzetgyűlés elnöke, a képviselői klubok elnökei és a békekonferenciára kiküldendő delegátusok. Az összejövetelnek egyetlen tárgypontja volt, meg kellett állapítani az államhatárokat, amelyekét, a békedelegációnak Parisban ki kellett - harcolni, Ezen az ülésen újból kifejtettem a szudétanémeerősiti a testet tekről vallott nézeteimet. Olyan határokat javasoltam, amelyek nean respektálták a történelmet. Megjegyzem, hogy az én nézetem szerint is sok németnek kellett az uj államban maradnia, mert ez a javaslat nem áldozhatta föl a katonailag védhető határokat, nem áldozhatta föl továbbá összes erdőinket, szenünket, összes nyersanyagainkat, amelyek nélkül lehetetlen lett volna a gazdasági élet; és nem áldozhatta föl az úgynevezett német vidékek cseh lakosságát sem. Teljesen tudatában voltam annak, hogy egyetlenegy állam határait sem lehet a tiszta etnográfiái elvek szerint megvonni, bár ez talán kívánatos lenne. Akkoriban — és ma is ez a meggyőződésem — a problémát meg lehetett volna oldani. De teljesen egyedül maradtam nézetemmel. Csak egyetlen politikus csatlakozott hozzám, Tömések Ferenc, a nemzetgyűlés elnöke. A mai helyzet — Ma egészen más a helyzet. Nem fogom itt megmagyarázni, hogy milyen okoknál fogva. Csak annyit kell mondanom, hogy államunk mai határai sérthetetlenek az összes csehszlovákok (és sok német) számára és hogy ezeket a határokat csak egy európai háború változtathatná meg. — És a háború nem gyerekjáték. Sem számunkra, sem a németjeink számára, sem a harmadik birodalom, Zcm a többiek számára Tudjuk Spanyolországból, Abesszíniából és Kínából, hogy mennyit haladt a hadtudomány a világháború befejezése óta. A politikai helyzet alakulása úgy hozta magával, hogy 1914-ben a mi földünk közeikkel azt a hirt terjesztették a lakosság között, hogy a japán és a mandzsu csapatok megtámadják a szovjetkormányt. E jelentésekkel kapcsolatban utalni kell arra, hogy külső Mongoliában a szovjethatösá- gok az elmúlt évben nagy „tisztító akciót” hajtottak végre és több, mint kétezer embert kivégeztek vagy letartóztattak. Sztálin a közel múltban kifejtette, hogy a szovjethatalom szükség esetében fegyveresen is megvédi külső Mongoliát, mert az ország pro- tektorának tekinti magát. Sztálin szavai kétségtelenül összefüggésben állnak a mongoliai nacionalista mozgalommal* meghint élődött a háború legbestiálisabb megnyilatkozásaitól és eredményeitől. Szenvedtünk, igaz, de nem voltunk hadszíntér. Az uj háborúban azonban az lennénk. Nem. is tudom, hogy a fanatikus gyűlölet milyen tetteire ragadtatná magát a két törzs, ha egymással szembekerülnének s mindketten tudnák, hogy most minden kockára került. Talán a halál és iszonyú borzalom süvöltene végig a földön, még mielőtt a rendes hadseregek megkezdhetnék tevékenységüket. Minden háború elpusztítja azt a vidéket, amelyen végigdühöng. De mégis nagyok a különbségek a következményekben. A földművelő vidék tér leghamarább magához; akármilyen rossz is volt a helyzet a háború után, mégis csak lehetett valahogy szántani és vetni s nyáron újra meg lett a termés, ha soványabb is. — De hogy festene az ipari vidék? Képzeletünk fölrajzolhatja a lerombolt városokat s kipusztitott lakosságukat, a leszakadt hidakat, az elpusztított vasúti állomásokat és szétrombolt gyárakat. És a gyárak ' — ezek nemcsak téglából épített kéményeket és vasból készült gépeket jelentenek, a gyár nem más, mint egyben a bedolgozott munkások és az évtizedek munkájával kiépített kereskedelmi kapcsolatok. A háború hosszú időre mindent elpusztítana, talárt mindörökre. Ezek s hasonló képzetek kétségtelenül szerepet játszanak a németjeink gondolkodásában is. Megengedem, hogy a Henlein-mozgalomnak megvan a szélsőség ges pángermán szárnya is. amelynek minden közömbös Ezek a tőrőlpattamt irreden- tisták, akikre semmi sem hat. De biztosan tudom, hogy ezek a csoportok nincsenek többségben. Abban a mozgalomban is, amely Berlinből látja ej magát villanyárammal, s amelyet a pángermán fasizmus teljesen áthatott, még mindig többségben vannak azok, akik nem akarják kockáztatni az erőszakos, a katasztrofális megoldást. Eltekintve attól, hogy a nemfasiszta németek nagy száma elvben ellene van. hogy a határmenti járásokat Németországhoz csatolják, olyan okokból, amelyekről később még szó lesz, ezek a németek előnyben részesítik a német kérdés belpolitikai megoldását a kardvágással történő erőszakos kockázattal szemben. Ilyen megoldást részesít előnyben as egész csehszlovák nemzet is. Hajlandók vagyunk leülni a zöld asztal mellé az ellenzéki németekkel is. Valószínűleg azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a nacionalista németeket nemfogjuk úgy kielégíteni, hogy teljesen elege-., dettek legyenek. Erről nincs is szó. De arról van szó, hogy a mi részünkről megtörténjen minden, ami hozzájárulhat a két nép közt fönnálló feszültség levezetéséhez, amely két nép arra van utalva, hogy ezen a földön közös politikai és gazdasági életet éljen. A Národnl Noviny kommentárja A Národni Noviny az érdekes cikkről á következőket mondja: «— Mindenki tudja, hogy az Amicus álnév mögött a kormányelnök helyettese, Bechyné Rudolf vasutügyi miniszter rejtőzik. S Bechyné cikkében igy szól: „Hajlandók vagyunk zöldasztalhoz ülni a németekkel, az ellenzéki németekkel is.” Az ellenzéki németek ma Henleinék. Bechyné miniszter tehát nyilvánosan hangoztatja, hogy hajlandó tárgyalni Henleinékkel. Hasonlítsuk össze a szociáldemokrata miniszter szavát a baloldalnak Beran képviselő ellen folytatott kampányával, akiikor Beran annak a nézetének adott kifejezést, hogy a henleinisták- kal számolni lehet, ha megszűnnek a határokon túlra kacsintani. Két hónappal ezelőtt Berant bazaárulónak kiáltották ki s nép-’ gyűléseket rendeztek és határozatokat flottak ellene. Ma Bechyné már nem beszél semmiféle föltételről. így változnak az idők, Szovjeleilenes összeesküvés Mongoliában ■ ■ ■ Erősödik a mongol nacionalista mozgalom ■ ■ ■ A szovjethatóságok kíméletlenül leverik a zendülést 193^priH^3jSzombat. ' 2 Bechyné tárgyaló asztalhoz hívja Henleln pártját A baloldal uj hangja a Píítomnostban ■ Érdekes visszaemlákezás a határok kérdésében döntő államtanács ülésére ■ A német kérdés békés megoldása
