Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-21 / 91. (4534.) szám

Barátkozás Olaszországgal (sp) — Olaszország hirtelen szépséges leányzó lett, akinek kegyeiért valóságos versengés folyik az európai hatalmak kö­zött. Mindenki felfedezi szerelmét a duce iránt és siet udvarolni, siet eleget tenni az egy évvel ezelőtt még hahotával fogadott olasz kívánságoknak.. Amióta Edén, az olaszok csökönyös ellensége letűnt a po­rondról és a rendkívül ügyes Chamberlain rendezni tudta az összes vitás kérdést Ró­mával olyan alapon, hogy sikerült az an­gol és az olasz érdekeknek is eleget tenni, minden hatalom sietve küldi diploma Iáit az Örök Városba, hogy még kellő időben biz­tosítsa a dúcét jóindulatáról és szereteté- ről. „Én ■ mindig olászbarát voltam'4, — mondja körülbelül valamennyi hatalom és igyekszik a múltat „félreértésnek44, „téve­désnek44 minősíteni s szidja Edent, aki mindezt cselekedte és beugratta a szank­ciós politikáiba a világot. Mosolyogni kell e furcsa igyekezeten s arra gondolni, mennyire megváltozott a világ! Nem is olyan régen Itáliát még nemzetközi erői­vel akarták elszigetelni — s ma talán már azt sem szabad állítani.', hogy a népszövet­ség Olaszország romlását kívánta.’ Mire volt az egész? Mire volt a szankciós politika, amely majdnem világháborúba ta­szította a világot, mire volt Abesszínia külö­nös védelme, ha most egyetlen tollvonással minden visszavonható? Akkor azt mondot­ták: a népek becsülete, a világ békéje, az er­kölcs és a tisztesség, a demokratikus és szo­ciális princípium követeli Abesszínia meg­segítését, s mindenki becstelen volna, aki nem siet a négus védelmére. A négus ma is bajban van még, — de csodálatosképen senki nem siet a segítségére, ellenben a gon­dolatok és a diplomaták Rómába szállnak, mint husvétkor a harangok, s akkora ölelge- tés folyik a.Quirinál környékén, mint a vi­lágháború óta talán sohasem. Vagy három évvel ezelőtt tévedtek a hatalmak (mond­juk enyhén) vagy ma, de hogy rettenetes! ellentmondás van akkori cselekedetük és a mai között, senki sem tagadhatja. Mielőtt Olaszország meghőditotta Abesszíniát, azt mondották: halálos bűn egy szabad országot meghódítani és nem engedjük. Miután a hó­dítás megtörtént, a legbarátságosabb arccal sietnek elismerni az olasz győzelmet és cso­dálni Itália nagyságát. Inkább humoros vol­na ez az egész pál fordulás, ha nem kellene folyton arra gondolni, hogy a ma könnye­dén levetett, jelentéktelennek és nevetséges­nek mondott három év előtti ellenséges ma­gatartás akkor csaknem olyan világégést okozott, mely megsemmisithette volna a tel­jes civilizációt, Hajszálak választottak el a katasztrófától, amelynek okait ma nevetsé­ges tévedésnek nevezzük. Szomorú fényt vet ez a fejlődés a nemzetközi politika komoly­ságára és bebizonyítja, hogy „casus bellik” helyett csak változó hangulatok vannak, amelyek hol véresen fontosnak, hol nevetsé­ges apróságnak mondanak egyforma törté- ne’mi jeleneteket. De hagyjuk a filozofálást. Tény, hogy egész Európa örül az általános olasz kibékü­lésnek és boldogan szorítja keblére az uj barátot. Egyedül a barcelonai Neqrin tilta­kozik az angol—olasz kibékülés ellen, de ki hallgat ma Negrinre, amikor Spanyolország­ban is bebizonyosodott, hogy a jobb fegy­verek jelentik még mindig a legnagyobb rá­ciót a viláoron! Az a világsajtó, amely három év előtt Olaszországot, mint a béke megbon- jtőját ostorozta, ma, amikor Olaszország az A feszültség enyhülése Chamberlain és Daladier tárgyalni akar Németországgal Az olasz-francia tárgyaiásuk cs0töit6k@n megkezdődnek - Megnyugvás Angliában LONDON. — Az angol lapok jelentése szériáit a francia-olasz tárgyalások csütör­tökön kezdődnek meg. A párisi külügymi­nisztérium utasításai szerdán érkeztek Ró­mába. A Daily Héráid szerint Chamber­lain továbbra i® kitart amellett, hogy az olasz-angol tárgyalások után német-angol tárgyalásokra van szükség és Daladier is a francia-német tárgyalások híve. A kü­szöbönálló francia-angol tárgyalásokon részletesen foglalkozni fognak a német­angol, illetve a német-francia eszmecsere kérdésével. A francia minisztertanács szerdai össze­jövetelének középpontjában a francia-olasz viszony kérdése állt. Bonnet külügymini:z- ter részletesen tájékoztatta kollégáit és kö­zölte, hogy a francia és az olasz kormány egyformán üdvösnek tartotta a tárgyalások azonnali megkezdését. A jelenleg folyó elő­készítő tárgyalásokat folytatni fogja, hogy a népszövetségi tanács összejöveteléig le­hetőleg kedvező légkör alakuljon ki a két állam között Illetékes körök szerint a brit-t/asz szer­ződést a népszövetségnél is becikkelyezik. A szükséges lépéseket természetesen csak Anglia teheti még, mert Olaszország nem a népszövetség tagja. A májusi tanácsülés angol delegációját lord Halifax külügymi­niszter vezeti. A Reuter-íroda szerint Dircksen, az uj londoni nemet nagykövet a jövő hét elején veszi át hivatalát. Az el­múlt napokban Dircksen Berlinben részle­tesen tanulmányozta a brit-német problé­mát és állandóan érintkezésben állt a kan­cellárral és a külügyi hivatallal. Londonban egyébként nagy eCégtételüiel vették tudomásul, hogy Csehszlovákia elis­merte az olasz impériumát. A Daily Tele- graph leszögezi, hogy Olasz-Abesszíniát már az egész kisantant elismerte. A nagy legyveríartáíy Amerika hallandó korlátlan mennyiségű fegyvert szállítani Angliának és Franciaországnak Churchill párisi utazásának eredménye - Az angol és a francia ipar nem tud elég repülőgépet gyártani LONDON. — Az angol légügyi minisztérium szakértőbizottsága szerdán Newyorkba utazott, hogy repülőgépeket vásároljon a brit hadsereg számára. A brit gyárakban a hadi repülőgépek gyártása ugyanis rendkívül lassan haladt előre és a hadseregnek sürgősen szüksége van ilyen gépekre. Eddig Angliában csak nagyon kevés uj rendszerű hadi vadászrepülőgép készült. Franciaország és Anglia együtt körülbelül két­ezer hadi repülőgépet fog Amerikában rendelni. utolsó pontig végrehajtotta azt, amit akkor cselekedni akart, úgy ünnepli az olasz—an­gol—francia kibékülést mint az utóbbi évek legnagyobb béketettét és az olasz magatar­tásból következtet a béke tartósságára, be­lőle merít reményt és bizalmat. Különöské­pen áll ez a prágai sajtóra is, amely a lelke­sedésnek valóságos extázisában ir Olaszor­szágról, mintha soha nem létezett volna semmi, amit Prágában Rómától zokon vet­tek. Mondanunk sem kell, hogy a prágai sajtó reménységeiben néha túloz. Nem hin­nék, hogy az angol—olasz és a francia— olasz kibékülés a roma—berlini tengely ha­lálát jelenti, mint a legtöbb prágai lap re­peső örömmel írja, ellenkezőleg, a mi véle­ményünk az, hogy Olaszország kibékülése a nyugati nagyhatalmakkal Németország ki­békülését készíti elő s annak a nyugateuró­pai négyhatalmi szerződésnek megkötését, amely a szovjetorosz szövetségek megszűné­sét jelentené. Mintha bizonyos európai he­lyeken nem is nagyon bánnák e fejlődést. Daladier határozott ellensége az orosz szö­Ghurchill legutóbbi párisi látogatása összefüg­gésben állt ezzel a megrendeléssel. Chamberlain megbízta Churcihillt, hegy tanulmányozza Fran­ciaország katonai erejét és különösen a légi haderőt. Churchill megállapította, hogy a fran­cia hadseregnek nincs élég repülőgépe és a francia repülőgépipar a közeljövőben sem épít­heti ki a termelésit. Churchill jelentése bizonyos nyugtalanságot keltett brit kormánykörökben s ezért határozta el Anglia, hogy segítségül veszi mm vétségnek, mint Weygand tábornok is az volt, a francia vezérkar volt főnöke és a legkitűnőbb francia hadvezér, aki tiltakozott a szovjetszövetség ellen, s amikor a politiku­sok nem hallgattak rá, inkább lemondott, de nem vállalta a szövetség terhét. Az a lelkesedés, amivel Prágában az olasz kibékülést fogadják, azt mutatja, hegy a köztársaság közvéleménye is meg­elégelte az eddigi világnézeti orientációt. Elképzelhetetlen volna különben, hogy •ennyi örömmel és boldogsággal kommen­tálnák Chval'kovsky római követ döntő lá­togatását Ciano olasz külügyminiszternél és az olasz impértum elismerését. Hiszen a megtett lépés homlokegyenest ellentétben áll az eddigi hangulati tényezőkkel: Mosz­kva borzalmas vereségét jelenti, Barcelona feláldozását, (nem hiába tiltakozik ellene Negrin) s megtagadását annak a népfront- politikának, amely szükségesnek tartotta a világ megszervezését a „fasiszta elŐtörés4" ellen. Csehszlovákia nemcsak hogy nem szervezkedik meg ellene, hanem jóformán a fejlett amerikai repülőgépipart hadserege fd- szerelésénél. Ugyanekkor az angol kormány azt is elhatá­rozta, hegy az angol repülőgépgyáraik a jövő­ben napd huszonnégy órán át dolgozni fognak. Ezzel lehetővé teszik azt, hogy havonta három­száz hadirepülőgépet építsenek Angliában. A német hadirepülőgépgyárak egy hónap alatt öt­száz repülőgépet tudnak építeni. A hadseregnek azonban tartalékgépekre is szüksége van s ezért idő előtt siet kibékülni Rómával, a közvé­lemény pedig szinte népünnepélyt rendez az örömhír hallatára, pedig tudnia kellene például, hogy ezzel a lépéssel nemcsak Abesszíniát áldozták fel, hanem a spanyol népfrontot is és közvetve Franconak tap­solnak. Tempóra mutantur. Ne csodálkozzunk rajta. A mi szerény véleményünk csak az, hogy a most megérkezett belátás már jó­val előbb eljöhetett volna és akkor sok fe­lesleges izgalomtól menekülünk meg. Ami-. kor egy-két év előtt opportumusmak tartot­tuk azt, ami ma szóról-szóra megtörtént és a kibékülést hirdettük.a fasiszta hatalmak­kal s megértést ügyük iránt, „fasiszta bé­renceknek44, „Franco-zsoldosoknak” neve­zett néhány nem éppen éleselméjü kül- politikus. Ma ug'yainezek hozsannázva ün­nepük az olasz-csehszlovák kibékülést. Mi lehet a véleménye az embernek az ilyen fordulatos felfogásokról? Csak az, hogy a politikát sohasem a doktrína és a meg­győződés irányítja, hanem az — érdek. XVII. évf. 91. (4534) siám • CSdfiörtök • 1938 április 21 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- finrkesitflsíg: Prága II, PansKá évre 76, havonta 26 Kt., külföldre; évente 450, SzIoVeUSzkÓÍ és rilSZlTlSzkÓi magyarság “,‘C0 'f* * K 1 “d_Ó ^ V 8 1 “ ’* félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Kö. • .......... o Prága II.. Panská ulice 12, IH. emelet H képes melléklettel havonként 2.50 KÖ-vai több. POlltlKCLÍ napilapja • • TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Kt. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP; PRflHrt.

Next

/
Thumbnails
Contents