Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-16 / 89. (4532.) szám
' 1958 április 16, szombat* 23 Magvar fiatalok szava Egységesen egymással egymásért Irta: Onody Zoltán, a prágai MÁK elnöke Az egység gondolata A nagy egység mindig úgy jelentkezik, mintha amögött egy ember állana, annak gondolata, terve irányítaná az egészet. A létrejött és egyre erősödő szlovákiai magyar egység eszménye a tudatosodott sors- közösség érzetéből fakadt. Tizezrek és tízezrek szivének vágya és akarása ez; gondolata átihatóbb, mert azonos elmék irányítják minden megnyilatkozását. Egyenesen, biztosan halad célja felé. Nem azért, mert előre megbeszélték, mert valami rejtélyes irányítótól kaptak utasításokat, hanem mert az együvétartozás érzete és gondolata sok éves érés után eleven életre kapott s mint ilyen, elindult, hogy megvalósuljon. A csehszlovákiai magyarság nem birta tovább elviselni az egység hiányérzetét, amit a külső események csak növeltek és minden gondolkozót, jövőbenézőt meggyőztek arról, hogy a magyarnak magyar mellett a helye, nemcsak a vasárnapi istentiszteleteken, nyelvben, jóban, eltitkolt együttérzésben, de elsősorban munkában, az együvétartozás. a sorsközösség minden körülmények közötti nyílt, bátor vállalásában* 1 A szlovákjai és kárpátaljai egységgondolat diadalmas előnyomulásának hulláma eljutott a főiskolásokig s annak örvendetes hatása többféle, biztató formában nyilvánul meg a diákközéletben is. Szinte egyidejűleg jelentkeznek hangok a főiskolásság, a fiatal diplomások, de az idősebb nemzedék részéről is, melyek a három egyetemi város ifjúsága közötti reális egység, békés in unikal ehetőség megteremtésének szükségességét sürgetik. Komoly, azonos indítékokból adódó és eredményt ígérő hangok ezek* i M,i a főiskolás magyar egység? ' Elsősorban a személyi érdekek fölött lévő magas eszmében váló egyesülés. A széthúzásnak, egyetemi városok szerinti, egy- egy személy körül gomolygó pártókra szakadásnak éppen az ellenkezője, nemcsak az idegen nyelvű egyetemen, a klubhelyiségekben való találkozás, de találkozás ezek keretén belül a gondolatban, elvekben és legelsősorban a magyar munkában. Mindhárom egyetemi város ifjúságának közös és azonos fellépése minden kérdéssel és problémával szemben. Rengeteg olyan kérdés és probléma van. hiszen mai élesünkben alig van más, mint kérdés és probléma — mind csaknem felelet és megoldás nélkül. Ez érthető és okai a főiskolások szociális helyzetéből adódnak. A főiskolás mozgalom és élet nem lehet öncél, a vezérek évenként váltják egymást. Vezetnek a pillanatnyi ambiciózusak, a tömeghangulat ezeket is félreálltja, jönnek az újak, akik sohasem folytatnak, de elölről kezdenék „jobban, másképpen" indulással. Nincs idejük ezt bebizonyítani, megint újak jönnek. Innen van a sok kezdeményezés, kiábrándulás, félreállás. A középiskolás érettségije, a főiskolás diplomája átvétele után megszakít minden összeköttetést a gimnáziumban, illetőleg az egyetemen maradottakkal. Nincs folytonosság, nincs átmenet, egység. Szinte behozhatatlan mulasztás, hogy a főiskolásság mindezidáig csak szórványosan, vagy egyáltalán nem tartott fenn ösz- szeköt'tetést a teológiák, tanitóképezdészek fiatalságával, azzal az emberanyaggal, amelyre a jövőkialakitás szempontjából a legnagyobb és legfelelősségteljesebb szerep vár. Tudni akarunk, éppen a kisebbségi napszám munkába való jelentkezéseken keresztül a legeldugottabb falucska magyar tanítójáról, papjáról, mert gyermeket nevel, közvetlen érintkezésben van a néppel, tudni akarunk a tanítókról, papókról, akik átérzik a magyar egység nemzetmegtartó jelentőségét, akiket nem köt le a félés, érdek és latolgatás tévútra vezető kicsinyessége. Az uj tanitónemzedék jelentkezik, egy komáromi tanitóképezdész és barátai levélben kérik ki „szives tanácsomat" abból a tájékoztat ást a .magyar kulturális élet helyzetéről; 2. képességeink szerint milyen aktív munkával szolgálhatjuk a szlovákiai magyarság boldogulását} 3* hogyan. ismerkedhetünk meg az egyetemi ifjúság eszméivel, eszközeivel és eredményeivel?" örvendetes jelenség a más és más pályára készülő ifjúságnak fiatalnak, öregnek, katolikusnak, reformátusnak és minden magyarnak ez az egymás felé való megindulása az egység jegyében. Mi, főiskolások, úgy az otthoni, mint a főiskolás közéletben mindannyian óhajtjuk a legnagyobb egységest, az egyöntetű fellépést, az azonos elveket, az azonos magatartást a népi problémákkal és adott esetekkel szemben* Egységesen egymással egymásért* A főiskolás sajtó A három egyetemi város főiskolás ifjúsága között még nincs egység, a tagegyesületek alig érintkeznek egymással, a magyar társadalommal nincsenek szorosabb kapcsolatban, tehát nem szerves részei a magyar társadalom egységének. A mai helyzeten való változtatást a CsMASz tagegyesületeinek megtörténendő egységesítése, a meglevő általános érdeklődés főiskolás és társadalmi körökből és a problémák azonossága teszik szükségessé és egyben lehetővé, A főiskolás egység megteremtésének szolgálatába elsősorban a főiskolás sajtót kell állítani, ennek központi irányítással való létezése a magyar főiskolás ifjúság hatóerejét és súlyát újra visszaadná. A szerveződőt magyar társadalom egységesítéséhez föltétlenül szükséges, hogy a főiskolások munkájukkal szervesen és aktívan tartozzanak bele a magyar népi és társadalmi munkába. A fő iskolás Ságnak szintén érdeke, hogy mai munkáját általános érdekűvé tegye és a magyar munkába fokozatosan beledolgozza ,magát. Ehhez azonban feltétlenül szüksége van egy szellemi eszközre, sajtóra,? amelyben általános mnnkaeredmárnyéit értékesítheti, a thint levő végzett munkások munkairányítását átvegye majd, ezzel az időszerű problémák feldolgozásához módszert és akaratot nyerjen. kapcsolatot teremtsen a teológusok, tanítóképzősök és a középiskolások felé. A tervezett főiskolás sajtó a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének 'hivatalos fórumja kell hogy legyen, tehát a csehszlovákiai főiskolás élet regisztrálója és irányítója. Irányelvei; Kritikai alapja a nemzeti szemlélet és krisztusi etika. Minden célja a főiskolásság felé irányul. A végzettek bevonásával megteremti a főiskolás élet kontinuitását a társadalmi élet felé, a teológusok, tanítójelöltek bevonásával pedig az egész magyar fiatalságot egységesiti nemzeti alapon, szellemi irányításával, gyakorlati témaadásával a magyar társadalom intellektuális szervezettségét segíti elő. Magyar nemzeti szellemben növekedő „aj egri anyákon", kismagyarokon, közép- iskolásokon, főiskolásokon, papokon, tanítókon és az olvasón keresztül 'vezet az ut az uj magyar embertípus és a magyar egység százszázalékos megvalósulása felé* Kisebbségi napszám-munka Az írásnak ugyanaz a társadalmi szerepe van, mint a beszédnek, de egy mozdulatnyi tett többet ér, mint a sok szívhez szóló, hatását hamar vesztő szónoklat, mint nagy halom telei-rt papiros. Talán ennek a ténynek a meglátása vezette Aba Sándort, amikor fölvetette a kisebbségi napszámmunka gondolatát és sajtó utján megküldte „mindenkinek, aki tenni akar és tenni tud" annak elképzelését, munkamódszerét, szervezeti irányítását. Munka eddig is folyt a különféle egyesületekben és folyik ma is. nagy erőfeszítéssel dolgoznak papok, tanítók és a többi kulfcunmunkás. városban, falun, a nép között. A felvilágosítás, nevelés, vígasztalás, segítés munkája egy pillanatra sem áll meg, de a munka nem egységes és gyakorlati eredményei nem kézzelfoghatóak, nincsen egységes gazdasági megialapozottsá- j ga, ennek eredményeként szétforgácsolt,! szórványos és hatástalan és igy sohasem tűnik úgy fel, mintha itt valami közös gondolat vezérelne, valamilyen azonos eszme nyilatkoznék meg, hanem minden széteső és éppen ezért sokkalta eredménytelenebb, mint ahogy azt a beléje fektetett lelkes munka alapján várni lehetne. A kisebbségi na.pszámmunka célja a szórványosan jelentkező erők összefogása és a szétforgácsolt jelenségek egybekapcsolása. gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt, az egységes eszme jegyében. Hogy ez az eszme micsoda, nem kell kitűzni. Ez megvan. Nem egyéb, mint minden törekvés, akarás, terv, munka és a nemzeti* gondolat teljes azonossága. A kisebbségi napszámmuhkára való jelentkezésnél a főiskolás ifjúság az elsők közit lesz. dolgozni akar, számára ez a legjobb közéleti munkavégzési lehetőségi a nápszámmunka központi irányitói' a' úmh- kakiosztásnál figyelembe veszik a jelentkezők áltál meghatározott időpontot. Ilyen körülményeik 'közt mindenki vállalhat munkát. Minden hónapban van 2—3 napom, amelyiken kizárólagosan azt a munkát végzem a kisebbségi magyar népért, amit a munkairányító kerületem központja rám osztott. És Neked, olvasóm, szintén llesz ennyi időd. A körülmények, nemzeti öntudatunk, felelősségérzetünk, lelkiismeretűnk, a tiéd, az enyém, mindannyiunké. az önkéntes, általános munkavállalási kötelezettség bevezetéséről tárgyalnak. A kisebbségi napszámmunka megkezdte önkénteseinek sorozatát. Nincsen bé-listás. Mindenki alkalmas, aki jelentkezik. A kisebbség! napszámm.unka gondolatát belékiáltjuk a magyar köztudatba. Várjuk a visszhangot, aminek jelentkeznie kell, -még ha a h a n g fiaital is. Az egység jegyében Irta: Hajpál Gyula Husvét napjaiban. amikor a tavaszi napsugár simogató melegétől zöldbe öltöznek a búzamezők, egy eszme röppent fel kisebbségi nemzetünk egére, amely tavaszi reményekkel tölt el minden magyar lelket, örömtől dobban minden magyar szív, amikor a zászlókra irt jelszókat olvassa. Reménység kél minden jó magyar lelkében, amikor látja, hogy a magyarság nagy tömegei meghallják a hivó szózatot és öntudatosan gyülekeznek a kibontott zászlók a’á, A szebb jövő biztosítéka van abban, hogy a pártpolitikai módszerekkel és világnézeti jelszavakkal egymással szembeállított kisebbségi magyarság meghallotta a közös sors parancsszavát és egy táborba tömörül, hogy egy akarattal harcoljon a közös népi érdekekért. A hivó szózat végigzugott a magyarlakta tájakon és meghallották azt falun, városban, öregek, fiatalok egyaránt. A fiatalok lelkében eleven visszhangra talált a felhívás. Ideáljaik és gyakorlati munkiatervük helyességének bizonyítékát látják benne. Hallatára mindnyájan kemény elhatározással lépnek be a sorba és vállalják a munkát a jövő építésénél. Az úgynevezett „haladó eszmék‘‘-bőT elege van a magyar fiatalságnak. A ravasz ügyességgel humanista, szociális vagy esetleg nemzeti mezbe öltöztetett izmusok mögött látja a kajánul vigyorgó idegen arcokat. Nem akar többé idegen eszmék útvesztőjében bolyongani, mert tudja, hogy a nemzet csupán saját erejében bizhat. Vi’ógnczeti válaszfalakét nem von és mások által sem enged vonni soraiban, mert latja, hogy minden válaszfal gyengíti a nemzet erejét. Maradék nélkül elfogadja az osztálytalan. öntudatos nemzet ideálját, amely ma a legszélesebb nevező, mely világos célt, tehát ideált tud adni az embernek. Fiatalságunk túlnyomó nagyrésze egybeköti sorsát a nemzet sorsával és vállalja a közös sors minden következményét. Egyéni utakon — kiszakadva a magyarság nemzeti testéből — kevesen keresik boldogulásukat és remélhetőleg rövidesen minden magyar minden körülmények között nyíltan és öntudatosan magyar lesz. Elfordul ez az ifjúság mindenkitől, aki bármely helyzetben és bármily árért elhallgatja vagy pláne megtagadja nemzetiségét. A különut-kere- sők őszinteségében és jószándékában nem hisz. Nagyon Örvendetes fejlődés a fiatalok között az a józan belátás, hogy az életbe kilépő ifjúnak a létra alján kell kezdeni- Ma a fiatalok sok példából okulva elismerik. hogy az élet és társadalom természetes és megmásíthatatlan rendje szerint minden fiatalnak csupán egy munkalehetősége van: beállni a sorba. — mint seregbe a közlegény. —■ aztán dolgozni önzetlenül és kitartóan. Képességei és munkaképessége alapján igy mindenkinek nyitva áll az ut, a legmagasabb és annyiszor irigyelt vezér- ségig. Azt is kezdi belátni az ifjúság, hogy újságcikkekkel nemzeti népkulturánkat gazdasági erőnket növelni és gyarapítani nem lehet. Szlovákiában hétszáz községben, háromnegyedmillió magyar él. akik együttesen képezik a kisebbségi magyar nemzetet. Ezek kulturális és gazdasági felvirágoztatása egyedül csupán hosszú évek alatt apró türelmes részletmunkákkal történhet. Romantikus és gyakorlatiatlan minden olyan zöldasztal körüli tervezgetés. amely nagy célokat tűz ki. de közben nem számol a valóság ezernyi apró adottságával. Ezen a ponton szenvedett hajótörést annyi szépen indult és jobb sorsra érdemes ifjúsági megmozdulás. Mi, fiatalok tanultunk a mások példáján. Nem fogunk abban a hibába esni, mint az előző nemzedékek. Nem fogunk erőt pazarolni légies és elérhetetlen célok kergeté- sére, mert mi az erőnket jobban is fel tudjuk használni. Tisztában vagyunk erőnkkel és céljaink olyan reálisak, hogy azokat el fogjuk érni. Meg akarjuk cáfolni azt az állítást, hogy az ifjúság csupán szalmaláng. amely tervez, de a tervezésnél tovább soha ■nem jut. Amit elhatározunk, azt minden körülmények között meg is valósítjuk. Mi nem akarunk a szokásos recept szerint mindent megreformálni. Mi épiteni akarunk/ azokra az alapokra, melyeket apáink rakták le.’ AHol áz alapok már öreqek, azokat kicseréljük, de mindig konstruktív kézzé! nyúlunk a dolgokhoz. Eszmei és világnézeti szempontból tisztában vagyunk önmagunkkal. A „szellemi irányvonalak" és „eszmei síkok" fontosságát nem becsüljük túl. Többet törődünk a magyar falvak kérgeskezü parasztjaival, meg a magyar munkással, mint a szellemi tornává fajult világnézeti harcokkal. Tudjuk, hogy folyóiratok hasábjain és gyűléseken folytatott vitákkal a magyar falu égető kulturális és gazdasági kérdéseit megoldani nem lehet. Az ifjúság rendszerint a nagy elképzelések és világrengető tervek bűvkörében él. Nekünk is nagy céljaink vannak, de erőnket ismerve, mindig olyan programot csinálunk, melyet végre is tudunk hajtani. Elsősorban diplomát, munkára való képesítést akarunk szerezni, hogy minél élőbb munkát vállalhassunk és építő tagjai lehessünk a magyar társadalomnak. A főiskolás- és általában tamuíóéveket előkészületnek tartjuk és elsősorban tanulásra akarjuk felhasználni. Szakmabéli tanulmányaink mellett a magyarság kulturális és gazdasági kérdéseit akarjuk megismerni. Itt segítségül hívjuk közéletünk vezetőit, mert egyedül ők ismerik magyarságunk helyzetét. Tudjuk, hogy szakhivatásunk mellett más munka ás vár ránk: vezetnünk, irányítanunk kell egy majdnem egymilliós nemzettest kulturális és gazdasági életet. Ehhez a munkához technikai ismeretekre van szükségünk. Értenünk kell szövetkezet vagy kub> turegyesüíet vezetéséhez. Ezt a tudást fs nagyrészt tapasztalt szakembereinktől tudjuk megkapni. Tiszta képünk van a közéletünkben sze« replŐ személyek és alakulatok céljairól* Tudjuk, hol védik és képviselik a magyarság érdekeit. Nem csinálunk titkot abbók hogy hová csatlakozunk és kiket tartunk a magyar érdekek ellenzőinek. A nyift állásfoglalás és sorsvállalás hívei vagyunk és a zavaros taktikázást minden vonalon elitéljük. Most, amikor & zöld búzamezők felett vfc* dám paosirtadal zeng, üdvözöljük a magyar egység eszméjét. Fiatalos lelkesedéssel híveivé szegődünk és ígérjük, hogy dolgozni fogunk megvalósítása érdekében.
