Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-16 / 89. (4532.) szám
1938 április 16, szombat 1 •prxgai ASac£ar.hi rlap Budapesti levél ' (ZŐ.) BUDAPEST* - A magyar k°rmány tehát rálépett a zsidókérdés megoldá- sának az útjára. Nem mondunk vele újat, ha azt állítjuk, hogy erre a lépésre nemcsak a közvélemény nyomása, hanem egyenesen a magyar nemzeti alapon álló zsidóság érdeke in ii ' ........ 35 Ha Luhacsoviceí Vincentkát laslk, mm orcAJa piros less, amit aok aisr ámbár blsonylt kényszeritette rá. Mert hogy Magyarországon zsidókérdés van, az mindenki előtt tisztán kell, hogy álljon, aki az utolsó évtizedek történetét ismeri. Szekfü Gyula szerint három olyan állama volt Európáinak, amelyben zsidókérdésről egyáltalán beszélni lehetett. Az egyik volt Németország, a másik Ausztria és a harmadik Magyarország. Ez a három ország a múltban nem emelt gátat a keleti bevándorlás elé és ezzel lehetővé tette, hogy a területén évszázadok óta élő, asszimilált zsidóságot a keletről beszivárgott, idegen erkölcsű jövevények majorizálják. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ennek a három országnak számot kellett vetnie ezzel a problémával. Németország és az Anschluss révén Ausztria ezt a kérdést a maga részéről elintézte, még pedig oly módon, amely a zsidóságot, mint külön fajt, teljesen kiküszöbölte a „népközösségből” és igy a nemzeti életből. Érthető, hogy amelyik pillanatban a zsidóság problémája ebben a két országban elintéződött, nemcsak a szomszédság ráhatása, hanem a magyarországi politikai viszonyok alakulása révén is el kellett következnie annak az időnek, amikor a kérdés Magyarország nézőpontjából is akuttá válik. Az ausztriai események nem idézték elő, hanem csupán siettették a magyarországi zsidókérdés napirendretüzését, mert nyilvánvalóvá lett, hogy az utóbbi időben föl- burjánzott szélsőséges izgatás a kérdésnek olyan brutális és nyers megoldását hozta volna, amely nem lett volna méltó sem a magyar néphez, sem a magyar zsidóságnak áhhoz a részéhez, amely békében és háborúban egyaránt megtette kötelességét a hazával szemben. Vannak sokan, akik a magyar kormány törvényjavaslatában a magyar alkotmányban lefektetett jogegyenlőség veszedelmez- tetését látják és a kérdés megoldását más utón és módon keresik. Vannak, akik a magyar népi tömegek szociális és kulturális fölemelése révén gondolják elintézhetőnek és vannak, akik törvényhozási intézkedés nélkül, hatalmi szóval, vetnének véget annak a föltűnő diszparitásnak, amely gazdasági és szellemi téren a kilencvenötszázaléknyi kereszténység és az ötszázaléknyi zsidóság egy rétege között kétségtelenül fönnáll. Az első megoldási mód tulsoká éreztetné hatását, a második tulgyorsan és csak megrázkódtatások árán érné el a célt. A magyar kormány éppen ezért a törvényes megoldás mellé állt és olyan törvényjavaslatot terjesztett a törvényhozás elé, amelyet a mai viszonyok közepette még az elfogulatlanul gondolkodó zsidóság is méltányosnak és igazságosnak tart Hiszen ez a törvényjavaslat az ötszázaléknyi zsidóságnak a gazdasági és a szellemi élet minden terén husz- százaléknyi érvényesülést biztosit és ebbe a húsz százalékba nem sorozta be a hadirokkantukat a tűzharcosokat és azok gyermekeit, ami — tekintve a magyar zsidóságnak a háborúban való tömeges részvételét — lényegesen javítja az arányt És az összes törvényes intézkedésnek a végrehajtására öt-, sőt tizesztendei átmeneti időt biztosit Mondanunk sem kell talán, hogy a zsidókérdésnek ez a rendezése mennyire elüt attól a rendszertől, amelyre a német birodalom ebben a kérdésben rátért Igaz, hogy a magyar zsidóság többsége Trianon előtt és Trianon óta is mindig azon volt, hogy kötelességét az országgal és a nemzettel szemben akaria megszabni. minden vonatkozásban teljesítse és egészen bizonyos, hogy ennek a ténynek a fölismerése elől nem lehet elzárkózni. Bizonyos az is, hogy a magyar zsidóság — amint azt Sulyok Dezső is parlamenti beszédében megállapította — nem vett el senkitől semmit és az ország gazdasáqi életének megerősítését és kulturális nívójának emelését szolgálta azzal, amit — különösen a liberális éra alatt —' alkotott. A hiba ott volt, hogy egy része túlságosan mohón vetette rá magát a vagyonszerzésre és olyan érvényesülésre tört, amely őt az ország többségével szemben nem illette meg. De hogy idáig fejlődtek a dolgok, abban tagadhatatlanul a magyar középosztály nemtörődömségének is nagy része van. Ha nem lett volna Trianon, amely még föltünőbbé, szembeszökőbbé tette azt a különbséget, amely életnívó és jólét tekintetében a zsidóság és a keresztény tömegek között fönnáll; — ha nem történt volna meg a jövevény elemek beszivárgása, amely ellen elsősorban a régi magyar honos zsidóságnak kellett volna tiltakoznia; — ha a zsidóság nem vette volna annyira hatalmába a sajtót és ezzel a közvélemény irányítását, az irodalmat, a művészetet és ezzel a szellemi javak birtokbavételét, — akkor soha Magyar- országon a zsidókérdés rendezésének szükségessége föl nem merült volna. Ezek olyan tények, amelyek elől tárgyilagos ember el nem zárkózhatik. A zsidókérdés magyar megoldásának* még egy elvitathatatlan érdeme van. És ez az, hogy a javaslat nem faji alapon készült, hanem annak az elvnek az alapján, hogy egy törpe számbeli kisebbség a gazdasági és szellemi javak elosztása terén ne jusson azoknak az előnyöknek túlzott birtokába, melyek jog és igazság szerint a többséget illetik meg. A törvényjavaslat nem zár ki senkit az érvényesülés lehetőségéből és nem tesz különbséget keresztény és zsidó között, amikor jogok gyakorlásáról van szó, — csupán megvédeni igyekszik a többség érdekét a nem mindig magyar gondolkodású kisebbséggel szemben. Ez a törvényjavaslat nem a jogegyenlőségen üt rést, hanem a gazdasági és a szellemi javak egyenlőtlenségén akar változtatni. Nincsen senki Magyarországon, aki például el ne ismerné, hogy a magyar pénzintézetek kitünően megállották a sarat, amikor más, gazdag országokban is, az államnak kellett közbelépnie egyes pénzintézetek megmentése és fönnmaradása érdekében. De ebből még nem következik az, hogy maradjon tehát minden a régiben és az ország gazdasági életének vezetése maradjon meg kizáróan azoknak a kezében, akik idáig haszonélvezői voltak azoknak a százezres jövedelmeknek, amelyeket egy bankelnökség, vagy vezérigazgatóság jelentett. Ez a követelés annál jogosultabb, mert a magyar közvélemény a nagybankok vezetésében megnyilatkozó szellemben és az általuk kiépített kartelekben látja a főokát annak, hogy a mezőgazdaság képtelen a maga számára az őt jogosan megillető életlehetőséget biztosítani. A magyar kormány békésen és megértéssel akarja és fogja megoldani ezt a kényes kérdést is, mert súlyt vet rá, hogy a magyar és magyarul érző zsidóságnak minden tagja, bárhová is vetette a sors, tisztában legyen azzal és érezze azt, hogy az ezeréves Magyarország az ezeréves alkotmány alapján áll és nem hajlandó arról az útról letérni, amelyet számára első nagy királya, Szent István, megjelölt. Az, hogy egy nemzet követeli a maga jogát, olyan természetes valami, mint az, hogy az ember lélegzik. Most sincs egyébről szó, mint hogy Magyarország lakosságának többsége élni és megélni akar és hogy ennek az életnek a föltételeit maga Az angol-olasz szerződés hatása Franciaország a stresai front felújítását kívánja Erélyes törekvés az Olaszországgal való kibékülésre - A párisi sztrájk végetér RÓMA. — Hír szerint az angol-olasz szerződés szövegét nem az aláírás napján hozzák nyilvánosságra, hnean huszonnégy órával később. A francia sajtó kimerítő kommentárokban fog- | lalkoziik az olasz-francia viszony kérdésével. Piefcri azt irja a Le Jourban, hogy abban az időben, amikor a kollektív biztonság tétele végleg ..— M I II ’ K R E M I A | ARCVÍZ | R PÚDER Y Hl | SZAPPAN «l E Q S Z I P l T I ELTU nteti t | ASZEPLÓKBT g MÁJFOLTOKAT I RÁNCOKAT B pattanAso kát MITESSZEREKEN I II Kapható minden szakflzietben1 I Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb _______q SÜFL1N kénpuder össz eomlott, az egyetlen lehetséges francia politika a stresai politika folytatása, így ir a többi jobboldali lap is, de a mérsékelt lapok is az olaszokkal való együttműködést sürgetik. A 1‘Epo- que szerint egész Franciaország lelkes örömmel és remérayel vette tudomásul az angol-francia kibékülést. Hosszú idő után ismét a remény sugara mutatkozik a láthatáron. Anglia megértette az idők szavát. A német expanzió elé emelt gát ismét erősödik és London, Paris, Róma ismét egymásra talált. Az Excelsíor londoni munkatársa jó forrásból úgy értesül, hogy a francia és az angol kormány komolyan számit a stresai front újjáalakításával. Gyen körülmények között valószínű, hogy Franciaország hamarosan csatlakozik az angol olasz megegyezéshez. A munkások kiürítik a megszállt gyárakat PARIS. — Jacomet, akit a kormány legfelső döntőbírónak nevezett ki a fémipar sztrájkjában, Romániában tilos minden politika! szervezkedés BUKAREST. — A román hivatalos lap] ma közli az államvédelmi törvényt, amely szigorú büntetést mér ki mindazokra, akik a szociális rendet és a köznyugalmat megzavarják. A törvény összefoglalja az eddig kiadott rendeleteket, de újabb rendelkezéseket is tartalmaz. Az uj törvény rendelkezései értelmében kétévi fogházbüntetéssel sújtható mindenki, aki a kormányforma megváltoztatására, bizonyos néprétegek vagyonának fölosztására, adómentességre vagy osztályharcra irányuló propagandát fejt ki. Tilos minden politikai pártnak a működése, amíg erről külön törvényes intézkedés nem történik. Tilos katonai alakulatokban való fölvonulás, politikai dalok éneklése, katonai szervezetekkel bíró politikai csoportok alakítása, politikai röpiratok vagy rajzok terjesztése. Ilyen célra tilos külföldiektől vagy bármilyen gazdasági tényezőtől pénzt elfogadni. Azokat a bírákat is megbüntetik, akik e törvény alapján vád alá helyezetteket fölmentenek. A belügyminisztérium egyben fölhatalmazást kap arra, hogy mindazok részére, akik a köznyugal- rr.at veszélyeztetik, legkevesebb hat, de legföljebb tizenkét hónapra kényszertartózkodási helyet jelölhet ki. az dmult éjjel beleegyezett abba, hogy a munkások 7 százalékos bénnelést kapjanak, de a munkaidőt heti 45 órában állapította meg. Ezt a megoldást a munkások és a munkaadók egyaránt elfogadták és a megszállt gyárak kiürítése azonnal megkezdődött. Szombaton a munka újra megindul Rámándier munkaügyi miniszter Jacomet döntése után kijelentette, hogy a kormány a fegyverkezési ipar követelményei miatt minden sztrájknak a legerélyesebben véget fog vetni. A munkát a gépgyárakban haladéktalanul meg kell kezdeni. A kormány a következő utasítást adta a munkásoknak és a munkaadóknak: A sztráj kólóknak haladéktalanul ki kell ürietniök a gyárakat A munka április 19-én mindenütt újból megkezdődik. 16-án a munkások és a munkaadók kiküldöttei a munkaügyi miniszter elnöklete alatt ülést tartanak és uj kollektív szerződést kötnek. Ez a szerződés a hónap végén lép életbe. Politikai körök szerint a sztrájk gyakorlatilag máris befejeződött, mert a munkások és munkaadók elvben máris elfogadták a munkaügyi miniszter döntését. ötjük Egészségünkét! A VESE. hugyszervek, epe s kivált- képen hólyagbajoknál és mindennemű rheumatikus bántalmaknál kiváló gyógyhatású a CI6ELKMP0LL0 alkalikus, lithiumos gyógyvíz. Vértisz- titó. sav oldó. Kitűnő bor víz. „CIGELKr forrásvállalat, BARDEJOV |SIP^ Boldog utazás a tavaszba! Legfőbb ideje, hogy kocsiját a zöld Benzol-keverékre Chvalyban Prága mellett, tel. 374-41 (szombat délután is)* A zöld Benzol-keverék nagyobb teljesítménynél 15°/0 megtakaritast biztosit. ggp^||fp Csak ezzel a Jelzéssel BENZOi meglétéit kutaknál vegyen! * Kérdezze meg benzinkutjánál, hogy a „Benzol-szolgálat*' ' mérnökei mikor jönnek városába. A második mozgó állomás április 21-ig Pozsonyban, április 25—26-ig Máhr. Budwitzban, áprüis 27—28-ig Telében és április 29—30-ig Tfeátben van. 5
