Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-16 / 89. (4532.) szám

T>RA:GM-AY\Cife®-H!KTjA5 1938 április 16, szombaf* A diadalmas húsvéti Irta: Lic. Fizély Ödön evangélikus lelkész Az Északi tenger partján van egy magas világitó torony, melynek az oldalfalán ez a fölirás olvasható: „Világosságot adok, éle­tet mentek”. A világ sötét éjszakájában Hus- vét az a világitó torony, honnét égi világos­ság árad s hangzik a mennyei szózat: Jézus él, az Ur feltámadott. Mikor a természetben a rügyező fák az élet erejét, az éneklő madarak a feltámadás Érelmeszesedés, neurssthénia. golyva, mirigy, csont, izületi és börbajok, hüdések, köszvényes csuzos lábaknál CSÍZ jód-bróm gyógyfürdő Olcsó pausál Arak ai ÖHikttlUígekkel i az elő és utóidényben 14 napra Ke 760*— 21 „ Ké 1100 — Otthon tartandó ivókúrákhoz CSIZi iöd-brómos vyómiz Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdöigazgatóság ÖIZ-KÚPELE, Síov. ^ himnuszát hirdetik, akkor a lelkünk sem maradhat néma, hanem örömmel és boldo­gan teszünk vallomást arról, hogy az élet erősebb a halálnál, a jó, az igaz előbb vagy utóbb, de mégis csak diadalmaskodik a bűn, a gonoszság felett, az Isten pedig nem hagy­ja a sírban, a pusztulásban azt, aki szeretett és szenvedett. Ezt a hitünket erősiti és teszi bizonyossá a csodálatos húsvéti történet, amely elbeszéli, hogy hiába feszítették ke­resztfára a világ Megváltóját, a sírjára rá- hengeriihették a nehéz követ s azután le is pecsételhették, de harmadnapra kikelt szik- lasirjából s megtörte a halál hatalmát. Jézus neti regényében megkapó, plasztikus leírá­sát adta annak a szellemi harcnak, melyet a kereszténység a pogánysággal vívott. A pogányság részén volt a filozófia, az isten­ségről, a természet ős okairól szóló teória mindenféle változatban. De mindez már színtelen, életnélküli formalizmus volt. A kereszténység fegyvere a feltámadott Krisz­tusban való élő hit ereje. A müveit görögök és rómaiak nem hittek a saját isteneikben, I de azért örökösen kompromisszumokat kö­töttek tradícióra, szokásokra, az állam rend­jére való tekintettel, mert az meglazulna, ha a nép az istenekben nem hinne. A keresz­ténység azonban nem volt hajlandó ilyen kompromisszumokra, hanem azt hirdette, hogy inkább Istennek kell engedelmeskedni, mint az embereknek s levonta ennek minden konzekvenciáját egészen a vértanuságjg. A húsvéti hit erejére van szükségünk mindannyiunknak, ha meg akarunk állani napjainkban az élet nehézségei közt, hogy erőt gyüjtsünk a jövőért való munkához. Ennek a hitnek az erőssége, hogy meged­zette a kereszt, s diadalmasan került ki a megpróbáltatások füzéből. Húsvéti hitre van szükségük azoknak, kiknek a lelkét a kétség köde ülte meg, kik kétkedő Tamás módjára leikükön jégkérget hordoznak s azt még nem olvasztotta meg a tavaszi nap ál­dott melege. Ha megismerik, hogy kínzó kétség és bizonytalanság helyett milyen ál­dást jelent a bizodalmas hit, a húsvéti öröm­hír, akkor attól soha nem fognak elszakadni. Csak a Pilátusoknak nem volt és nem lesz Husvétjuk. Azok a vállukat vonják és gú­nyosan mosolyognak, mikor az igazságról van sző. Megzendülhet körülöttük a feltá­madás harsonája, az élet, a természet ébre­dése hirdethetik a halál pusztulása felett való diadalt s maga az igazság királya áll­hat előttük, de a fanyar kérdés csak folyton megismétlődik az ajkukon: Mi az igazság? Husvétkor az ember távolabb néz, többet lát. Szenvedésen és nyomorúságon túl észre­veszi azt is, amit csak a lélek szemei láthat­nak meg: Via crucis via lucis, szenvedés utján a világosságot pillantja meg s a ke­reszt alatt Is az élet, az igazság diadalát hi­szi és reméli. Gondok alatt ünnepeljük ez évben Hus- vétot. Ki tudja, hogy a közel jövőben hová sodródik a világ, nem szakad-e reánk olyan megpróbáltatás, aminőt a történet eddig még nem látott? A nyomorúság, a kínzó ér­zések között elhangzik a gunyolódóknak a enyhíti a reumát szava: íme emberek hová jutottatok, hát van Isten, amikor a legnagyobb szükség volna rá, cserbenhágy?! Hol van a Gondviselő, hol van a szeretet, amiről olyan sokat be­szélnek? Kérlelhetetlenül mennek a dolgok a maguk utján s nincsenek semmire, senkire való tekintettel. Nincs-e szükségünk húsvéti hitre, mely a legnagyobb nyomorúság köze­pette sem esik kétségbe, hanem a legna­gyobb veszedelemben is érzi a segítséget, és bízik az igazság, a jóság, a megértés győzel­mében. Husvét nem csak biztató ígérettel fordul felénk, hanem áldozatra is figyelmeztet. Á buzaszem et elvetik a földbe s a sötét föld mélyén megindul csöndesen, láthatatlan mó­don az élet, a fejlődés, melynek eredménye, hogy a vetés meglátszik, kalászba szökken s végül gazdag gyümölcsöt terem. Ha a ga­bonaszem nem kerül a sötét földbe, gyöke­ret nem verhet, csírázásnak nem indul, örökké csak egy buzaszem lenne, mely ma­gára maradna. Önmagát kell föláldoznia, ha azt akarja, hogy uj életnek, gazdag termés­nek legyen a kezdete. Át kell esnie azon a folyamaton, hogy megismerje a sötét, hideg földet. Ha ez nem történnék meg vele, ak­kor nem volna lehetősége annak, hogy ál­dott termés legyen. Jézusnak önmagát kel­lett föláldoznia, hogy gazdag életnek legyen a kezdete. Ha magában marad, sorsa olyan lesz, mint a buzaszemé, melyből nincsen ter­més. De önfeláldozásával áldás lett az egész világra. Van-e bennünk húsvéti hit, mely áldoza­tot hoz azon az oltáron, mely néoünk jobb jövőjét, boldogságát szolgálja? Oda állií- juk-e magunkat arra a szolgálatra, mely a gyertyához hasonló: Másnak világit s végül magát felemészti? A régi görögök legnagyobb csatájukat Marathonnál vívták. Ez a csatáink győze­lemmel végződött. Nem is feledték el azt soha. Későbbi harcaikban ha csüggedeztek, ha meglankadtak, mindig igy biztatták egy­mást: Marathon, Maradion ... És megálltak rendületlenül egész a diadalig. Keli-e naovobb győzelem, mint amit Tézus hirdet? Hirdeti az igazság, a szeretet diadalát a gonoszság, a bűn felett, az élet hatalmát a hf^álon. Amíg a húsvéti hit él a szivünkben, bízva nézhetünk a jövőbe s mindig vigasztalásunk lesz az az igazság, hogy ha a Golgotha után elkövetkezett a Husvét, tehát nem lehet olyan sötét szomo­rúság, amelyne ne következnék el az uj haj­nalhasadás. él és ma is uralkodik. A húsvéti történetet gyakran és sokan kétségbevonták. De húsvéti hit nélkül nem élhetünk, legföljebb csak tengődhetünk, hogy azután nyomorultan elvesszünk. Mert mi ád erőt nemes elhatározásokra, önfelál­dozást kívánó tettekre, mikor ez a világ csak hálátlansággal fizet, nem akar megérteni, a legszentebb eszmékre is gunykacajjal felel, s a hozsanna után feszits-meget kiált? Az erőt ebből a húsvéti hitből merítjük, hogy az igazságot meg lehet tagadni, sírba is te­metni, de nem lehet megsemmisíteni, mert a koporsóból kikel és eget kér. Milyen báto­rítólag hat reánk az Ur Jézus története. Ö az isteni szeretet hozta a világra, benne bűn és álnokság nem találtatott s mégis tövis­koronát tettek a fejére, megvetették, ke­resztre feszítették, a hitetlenség ujjongott s azt hitte, ha Jézus kezeit és lábait átszegez­te, akkor Jézus meghalt, mindennek vége van .. „ de az emberi gonoszságnál nagyobb volt az Isten hatalma, ki a szent ügyet fel­magasztalta, Fiát feltámasztotta. Aki a történetet ismeri s az emberi lelket vizsgálja, lehetetlen, hogy ne vegye észre annak a hitnek az óriási horderejét, melyről Husvét beszél. Az apostolok ezzel a hittel hódították meg a világot. A Krisztussal való életteljes közösség csak élő Krisztussal lehetséges. Azért számunkra Jézus nem olyan valaki volt, akiről azt tudták, hogy e földön járt, jót cselekedett, tűrt és szenvedett, akit meg­feszítettek, hanem hogy ő az az Üdvözítő, az a Vigasztaló, aki nem hiába mondotta magáról: „íme én ti véletek leszek minden­koron, egészen a világ végezetéig”. Azért hangoztatja Pál apostol, hogy az ö evan­géliuma a megfeszített és feltámadott Krisz­tusról szól. Jézus nem emlék, aki volt, ha­nem valóság. Jézus Krisztus tegnap, ma és holnap s mindörökké ugyanaz marad. Az élő Krisztus pedig minden hivő léleké, áld őt Urának, Üdvözítőjének ismeri el. Nem csak ut, igazság és élet, hanem az erő for­rása is. Azért szenvedés, megpróbáltatás, még a halál sem választhat el tőle. A mártí­rok úgy érzik, hogy maga az Ur Jézus van mellettük, az ő bátorító szavát hallják s azért nem félnek. Megnyilatkozott egeket látnak s Krisztus csókolja őket homlokon, mikor lelkűk elszállt meggyötört testükből. A húsvéti hit erejével yették fel az apos­tolok a pogány világgV való küzdelmet Mereekovski az Istenek alkonya című törté­A budapesti Eucharisztikus Világkongresszus minden nemzet fiát szeretettel várja Közeledik a kongresszus napja ■ A Szent Jobbot arany vonat viszi Székesfehérvárra BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Az Eucharisztikus Világ- kongresszus előkészítő főbizottsága Ked­den a sajtó képviselői előtt beszámolt a vi-> lágkongresszus eddigi előkészületeiről. Mi-- halovics Z-sigmond karionok, ügyvezető igazgató az újságírók előtt ezeket mon­dotta: — A kongresszust senki sem használja fel arra, hogy más nemzet érzékenységét megsértse. Mi magyarok garantáljuk, hogy ez a világkongresszus politikamentes lesz. Az országban nyugalom és béke van, ügy hogy a világ minden tájáról érkező részt­vevőket méltóan tudjuk fogadni. Hogy Ma­gyarország érdemes a bizalomra, a környe­ző államok is megértették, mert onnét is nagyszámban jelentkeztek a kongresszusra. Semmiféle külpolitikai fordulat nem változ­tathat a helyzeten. A székesfehérvári ünnepségek SZÉKESFEHÉRVáR. — Az Eucharisz­tikus Világkongresszus rendezőbizottsága tegnap Hóman Bálint kultuszminiszter el­nöklésével Székesfehérvárott ülést tartott. Ezen az ülésen megállapitották a székesfe­hérvári ünnepségek programját, amely az ország egyik legnagyobb eseménye lesz .a szentév folyamán. Junius 1-cn kora hajnal­tól kezdve az ország minden részéből eucharisztikus vonatok érkeznek majd Szé­kesfehérvárra és kilenc órakor fut be az aranyvonat, amely Szent István király jobbját hozza magával. A Szent Jobbot ün­nepi menet viszi be a városba, majd a bu­dapesti pápai nuncius eucharisztikus szent­misét mond. Délután egy órakor pedig fé­nyes egyházi ünnepség keretében átszállít­ják Székesfehérvár szentemlékü püspöké­nek, Prohászka Ottokárnak hamvait az em­lékére épített templomba. A délszlovákiai jelentkezők figyelmébe ÉRSEKÚJVÁR. — Neder János, az Eucha risztikus Világkongresszus csehszlovákiai ma gyár rendezőbizottságnak érsekujvári megbízott­ja a, következőket közli az érdekeltekkel: A je lentkezési határidő lezáratott és azok számára, alak nálam korábban jelentkeztek, a végleges költségjegyzék már megérkezett hozzám. Mivel igen sok jelentkezőnél differenciák mutatkoznak sokan pedig a vonaton kifizetendő pengőt je­gyeztettek elő, amelynek ellenértéke most már befizetendő, éppen ezért fölkérem az érdekelte­ket, hogy az elszámolási jegyzékek átvétele cél jából folyó hó 20-ig föltétlenül jelentkezzenek nálam. Azt, aki ezt a 'határidőt nem tartja be, kénytelened: volnánk a jelentkezők sorából tö­rölni. A központi iroda az igazolványokat csak az illetékek teljes befizetése után küldheti meg, ezért kívánatos, hogy e hó 20-ig mindénki gon­doskodjék azok rendezéséről. Minden egyéb KGlön’eges hashajtó a millió éves Iffmáiidi Keserűm! öregedő Urak, Hölgyek ! I Igmándi víz nagy segítség, Ha az erek meszesednek, | Prolongálja az életét. Reggel iszik fel pohárral — t) él ben eszik már étvággyal. Van pvóba-klsllvcg is útbaigazítással is készséggel rendelkezésére ál­lok az érdekelteknek. Vasúti szerencsétlenség tizennyolc halottal KAIRÓ. — Borzalmas vasúti szerencsét­lenség történt a Szuez-csatoma közelében. Egy teherautót, amelyen a Szuez-csatorna erődítési munkálatain dolgozó munkások utaztak, elütött egy ellenőrző vonat. Az összeütközésnél 18 személy éleiét vesztette, tizenöten pedig súlyosan megsebesültek. Felhívás a magyar motor jármühitaídáno­sokhoz és gépkocsivezetőkhöz A csehszlovák kormány lap jelentések szerint felszó­lította a motorjármütulajdonosokat, hogy szervezetek­be tömörüljenek és a felhívás folytán különböző cseh­szlovák szervezetek ki is mondották a tömörülést. Minthogy a magyarságnak ilyen szervezete ezidő- szerint nincs, sürgős volna, hogy a magyarok szintén egy egységes szervezetbe tömörüljenek. Felkérjük tehát mindazokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, akik bármilyen géperejű jármű tulajdonosai, hogy levelezőlapon legkésőbb 1938 májas 15-ig közöljék a pozsonyi Magyár Jogvédő iro­dával (Köztársaság-tér 12.) —■ amely irodát a szer­vezők erre felkérték — hajlandók-e ilyen szervezet megalakításában résztvenni, milyen géperejű jármű tulajdonosai és mi a pontos cím ük. Minthogy a magyar gépkocsivezetők nagyszámuk dacára eddig önálló egyesületben nem szervezkedíek, felkérjük a vizsgázott gépkocsivezetőket is, hogy szin­tén 1938 május 15-ig tudassák a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával hajlandók volnának-e önálló egye­sület megalakításában résztvenni, van-c saját géperejű kocsijuk és mi a pontos elmük. A szervezet megalakuláséról a törvényes előfeltéte­lek biztosítása után a szervezők az érdeklődőket a magyar sajtó utján fogják tájékoztatni. Pozsony, 1938 április 14. A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG, , 2

Next

/
Thumbnails
Contents