Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-16 / 89. (4532.) szám
T>RA:GM-AY\Cife®-H!KTjA5 1938 április 16, szombaf* A diadalmas húsvéti Irta: Lic. Fizély Ödön evangélikus lelkész Az Északi tenger partján van egy magas világitó torony, melynek az oldalfalán ez a fölirás olvasható: „Világosságot adok, életet mentek”. A világ sötét éjszakájában Hus- vét az a világitó torony, honnét égi világosság árad s hangzik a mennyei szózat: Jézus él, az Ur feltámadott. Mikor a természetben a rügyező fák az élet erejét, az éneklő madarak a feltámadás Érelmeszesedés, neurssthénia. golyva, mirigy, csont, izületi és börbajok, hüdések, köszvényes csuzos lábaknál CSÍZ jód-bróm gyógyfürdő Olcsó pausál Arak ai ÖHikttlUígekkel i az elő és utóidényben 14 napra Ke 760*— 21 „ Ké 1100 — Otthon tartandó ivókúrákhoz CSIZi iöd-brómos vyómiz Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdöigazgatóság ÖIZ-KÚPELE, Síov. ^ himnuszát hirdetik, akkor a lelkünk sem maradhat néma, hanem örömmel és boldogan teszünk vallomást arról, hogy az élet erősebb a halálnál, a jó, az igaz előbb vagy utóbb, de mégis csak diadalmaskodik a bűn, a gonoszság felett, az Isten pedig nem hagyja a sírban, a pusztulásban azt, aki szeretett és szenvedett. Ezt a hitünket erősiti és teszi bizonyossá a csodálatos húsvéti történet, amely elbeszéli, hogy hiába feszítették keresztfára a világ Megváltóját, a sírjára rá- hengeriihették a nehéz követ s azután le is pecsételhették, de harmadnapra kikelt szik- lasirjából s megtörte a halál hatalmát. Jézus neti regényében megkapó, plasztikus leírását adta annak a szellemi harcnak, melyet a kereszténység a pogánysággal vívott. A pogányság részén volt a filozófia, az istenségről, a természet ős okairól szóló teória mindenféle változatban. De mindez már színtelen, életnélküli formalizmus volt. A kereszténység fegyvere a feltámadott Krisztusban való élő hit ereje. A müveit görögök és rómaiak nem hittek a saját isteneikben, I de azért örökösen kompromisszumokat kötöttek tradícióra, szokásokra, az állam rendjére való tekintettel, mert az meglazulna, ha a nép az istenekben nem hinne. A kereszténység azonban nem volt hajlandó ilyen kompromisszumokra, hanem azt hirdette, hogy inkább Istennek kell engedelmeskedni, mint az embereknek s levonta ennek minden konzekvenciáját egészen a vértanuságjg. A húsvéti hit erejére van szükségünk mindannyiunknak, ha meg akarunk állani napjainkban az élet nehézségei közt, hogy erőt gyüjtsünk a jövőért való munkához. Ennek a hitnek az erőssége, hogy megedzette a kereszt, s diadalmasan került ki a megpróbáltatások füzéből. Húsvéti hitre van szükségük azoknak, kiknek a lelkét a kétség köde ülte meg, kik kétkedő Tamás módjára leikükön jégkérget hordoznak s azt még nem olvasztotta meg a tavaszi nap áldott melege. Ha megismerik, hogy kínzó kétség és bizonytalanság helyett milyen áldást jelent a bizodalmas hit, a húsvéti örömhír, akkor attól soha nem fognak elszakadni. Csak a Pilátusoknak nem volt és nem lesz Husvétjuk. Azok a vállukat vonják és gúnyosan mosolyognak, mikor az igazságról van sző. Megzendülhet körülöttük a feltámadás harsonája, az élet, a természet ébredése hirdethetik a halál pusztulása felett való diadalt s maga az igazság királya állhat előttük, de a fanyar kérdés csak folyton megismétlődik az ajkukon: Mi az igazság? Husvétkor az ember távolabb néz, többet lát. Szenvedésen és nyomorúságon túl észreveszi azt is, amit csak a lélek szemei láthatnak meg: Via crucis via lucis, szenvedés utján a világosságot pillantja meg s a kereszt alatt Is az élet, az igazság diadalát hiszi és reméli. Gondok alatt ünnepeljük ez évben Hus- vétot. Ki tudja, hogy a közel jövőben hová sodródik a világ, nem szakad-e reánk olyan megpróbáltatás, aminőt a történet eddig még nem látott? A nyomorúság, a kínzó érzések között elhangzik a gunyolódóknak a enyhíti a reumát szava: íme emberek hová jutottatok, hát van Isten, amikor a legnagyobb szükség volna rá, cserbenhágy?! Hol van a Gondviselő, hol van a szeretet, amiről olyan sokat beszélnek? Kérlelhetetlenül mennek a dolgok a maguk utján s nincsenek semmire, senkire való tekintettel. Nincs-e szükségünk húsvéti hitre, mely a legnagyobb nyomorúság közepette sem esik kétségbe, hanem a legnagyobb veszedelemben is érzi a segítséget, és bízik az igazság, a jóság, a megértés győzelmében. Husvét nem csak biztató ígérettel fordul felénk, hanem áldozatra is figyelmeztet. Á buzaszem et elvetik a földbe s a sötét föld mélyén megindul csöndesen, láthatatlan módon az élet, a fejlődés, melynek eredménye, hogy a vetés meglátszik, kalászba szökken s végül gazdag gyümölcsöt terem. Ha a gabonaszem nem kerül a sötét földbe, gyökeret nem verhet, csírázásnak nem indul, örökké csak egy buzaszem lenne, mely magára maradna. Önmagát kell föláldoznia, ha azt akarja, hogy uj életnek, gazdag termésnek legyen a kezdete. Át kell esnie azon a folyamaton, hogy megismerje a sötét, hideg földet. Ha ez nem történnék meg vele, akkor nem volna lehetősége annak, hogy áldott termés legyen. Jézusnak önmagát kellett föláldoznia, hogy gazdag életnek legyen a kezdete. Ha magában marad, sorsa olyan lesz, mint a buzaszemé, melyből nincsen termés. De önfeláldozásával áldás lett az egész világra. Van-e bennünk húsvéti hit, mely áldozatot hoz azon az oltáron, mely néoünk jobb jövőjét, boldogságát szolgálja? Oda állií- juk-e magunkat arra a szolgálatra, mely a gyertyához hasonló: Másnak világit s végül magát felemészti? A régi görögök legnagyobb csatájukat Marathonnál vívták. Ez a csatáink győzelemmel végződött. Nem is feledték el azt soha. Későbbi harcaikban ha csüggedeztek, ha meglankadtak, mindig igy biztatták egymást: Marathon, Maradion ... És megálltak rendületlenül egész a diadalig. Keli-e naovobb győzelem, mint amit Tézus hirdet? Hirdeti az igazság, a szeretet diadalát a gonoszság, a bűn felett, az élet hatalmát a hf^álon. Amíg a húsvéti hit él a szivünkben, bízva nézhetünk a jövőbe s mindig vigasztalásunk lesz az az igazság, hogy ha a Golgotha után elkövetkezett a Husvét, tehát nem lehet olyan sötét szomorúság, amelyne ne következnék el az uj hajnalhasadás. él és ma is uralkodik. A húsvéti történetet gyakran és sokan kétségbevonták. De húsvéti hit nélkül nem élhetünk, legföljebb csak tengődhetünk, hogy azután nyomorultan elvesszünk. Mert mi ád erőt nemes elhatározásokra, önfeláldozást kívánó tettekre, mikor ez a világ csak hálátlansággal fizet, nem akar megérteni, a legszentebb eszmékre is gunykacajjal felel, s a hozsanna után feszits-meget kiált? Az erőt ebből a húsvéti hitből merítjük, hogy az igazságot meg lehet tagadni, sírba is temetni, de nem lehet megsemmisíteni, mert a koporsóból kikel és eget kér. Milyen bátorítólag hat reánk az Ur Jézus története. Ö az isteni szeretet hozta a világra, benne bűn és álnokság nem találtatott s mégis töviskoronát tettek a fejére, megvetették, keresztre feszítették, a hitetlenség ujjongott s azt hitte, ha Jézus kezeit és lábait átszegezte, akkor Jézus meghalt, mindennek vége van .. „ de az emberi gonoszságnál nagyobb volt az Isten hatalma, ki a szent ügyet felmagasztalta, Fiát feltámasztotta. Aki a történetet ismeri s az emberi lelket vizsgálja, lehetetlen, hogy ne vegye észre annak a hitnek az óriási horderejét, melyről Husvét beszél. Az apostolok ezzel a hittel hódították meg a világot. A Krisztussal való életteljes közösség csak élő Krisztussal lehetséges. Azért számunkra Jézus nem olyan valaki volt, akiről azt tudták, hogy e földön járt, jót cselekedett, tűrt és szenvedett, akit megfeszítettek, hanem hogy ő az az Üdvözítő, az a Vigasztaló, aki nem hiába mondotta magáról: „íme én ti véletek leszek mindenkoron, egészen a világ végezetéig”. Azért hangoztatja Pál apostol, hogy az ö evangéliuma a megfeszített és feltámadott Krisztusról szól. Jézus nem emlék, aki volt, hanem valóság. Jézus Krisztus tegnap, ma és holnap s mindörökké ugyanaz marad. Az élő Krisztus pedig minden hivő léleké, áld őt Urának, Üdvözítőjének ismeri el. Nem csak ut, igazság és élet, hanem az erő forrása is. Azért szenvedés, megpróbáltatás, még a halál sem választhat el tőle. A mártírok úgy érzik, hogy maga az Ur Jézus van mellettük, az ő bátorító szavát hallják s azért nem félnek. Megnyilatkozott egeket látnak s Krisztus csókolja őket homlokon, mikor lelkűk elszállt meggyötört testükből. A húsvéti hit erejével yették fel az apostolok a pogány világgV való küzdelmet Mereekovski az Istenek alkonya című törtéA budapesti Eucharisztikus Világkongresszus minden nemzet fiát szeretettel várja Közeledik a kongresszus napja ■ A Szent Jobbot arany vonat viszi Székesfehérvárra BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Eucharisztikus Világ- kongresszus előkészítő főbizottsága Kedden a sajtó képviselői előtt beszámolt a vi-> lágkongresszus eddigi előkészületeiről. Mi-- halovics Z-sigmond karionok, ügyvezető igazgató az újságírók előtt ezeket mondotta: — A kongresszust senki sem használja fel arra, hogy más nemzet érzékenységét megsértse. Mi magyarok garantáljuk, hogy ez a világkongresszus politikamentes lesz. Az országban nyugalom és béke van, ügy hogy a világ minden tájáról érkező résztvevőket méltóan tudjuk fogadni. Hogy Magyarország érdemes a bizalomra, a környező államok is megértették, mert onnét is nagyszámban jelentkeztek a kongresszusra. Semmiféle külpolitikai fordulat nem változtathat a helyzeten. A székesfehérvári ünnepségek SZÉKESFEHÉRVáR. — Az Eucharisztikus Világkongresszus rendezőbizottsága tegnap Hóman Bálint kultuszminiszter elnöklésével Székesfehérvárott ülést tartott. Ezen az ülésen megállapitották a székesfehérvári ünnepségek programját, amely az ország egyik legnagyobb eseménye lesz .a szentév folyamán. Junius 1-cn kora hajnaltól kezdve az ország minden részéből eucharisztikus vonatok érkeznek majd Székesfehérvárra és kilenc órakor fut be az aranyvonat, amely Szent István király jobbját hozza magával. A Szent Jobbot ünnepi menet viszi be a városba, majd a budapesti pápai nuncius eucharisztikus szentmisét mond. Délután egy órakor pedig fényes egyházi ünnepség keretében átszállítják Székesfehérvár szentemlékü püspökének, Prohászka Ottokárnak hamvait az emlékére épített templomba. A délszlovákiai jelentkezők figyelmébe ÉRSEKÚJVÁR. — Neder János, az Eucha risztikus Világkongresszus csehszlovákiai ma gyár rendezőbizottságnak érsekujvári megbízottja a, következőket közli az érdekeltekkel: A je lentkezési határidő lezáratott és azok számára, alak nálam korábban jelentkeztek, a végleges költségjegyzék már megérkezett hozzám. Mivel igen sok jelentkezőnél differenciák mutatkoznak sokan pedig a vonaton kifizetendő pengőt jegyeztettek elő, amelynek ellenértéke most már befizetendő, éppen ezért fölkérem az érdekelteket, hogy az elszámolási jegyzékek átvétele cél jából folyó hó 20-ig föltétlenül jelentkezzenek nálam. Azt, aki ezt a 'határidőt nem tartja be, kénytelened: volnánk a jelentkezők sorából törölni. A központi iroda az igazolványokat csak az illetékek teljes befizetése után küldheti meg, ezért kívánatos, hogy e hó 20-ig mindénki gondoskodjék azok rendezéséről. Minden egyéb KGlön’eges hashajtó a millió éves Iffmáiidi Keserűm! öregedő Urak, Hölgyek ! I Igmándi víz nagy segítség, Ha az erek meszesednek, | Prolongálja az életét. Reggel iszik fel pohárral — t) él ben eszik már étvággyal. Van pvóba-klsllvcg is útbaigazítással is készséggel rendelkezésére állok az érdekelteknek. Vasúti szerencsétlenség tizennyolc halottal KAIRÓ. — Borzalmas vasúti szerencsétlenség történt a Szuez-csatoma közelében. Egy teherautót, amelyen a Szuez-csatorna erődítési munkálatain dolgozó munkások utaztak, elütött egy ellenőrző vonat. Az összeütközésnél 18 személy éleiét vesztette, tizenöten pedig súlyosan megsebesültek. Felhívás a magyar motor jármühitaídánosokhoz és gépkocsivezetőkhöz A csehszlovák kormány lap jelentések szerint felszólította a motorjármütulajdonosokat, hogy szervezetekbe tömörüljenek és a felhívás folytán különböző csehszlovák szervezetek ki is mondották a tömörülést. Minthogy a magyarságnak ilyen szervezete ezidő- szerint nincs, sürgős volna, hogy a magyarok szintén egy egységes szervezetbe tömörüljenek. Felkérjük tehát mindazokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, akik bármilyen géperejű jármű tulajdonosai, hogy levelezőlapon legkésőbb 1938 májas 15-ig közöljék a pozsonyi Magyár Jogvédő irodával (Köztársaság-tér 12.) —■ amely irodát a szervezők erre felkérték — hajlandók-e ilyen szervezet megalakításában résztvenni, milyen géperejű jármű tulajdonosai és mi a pontos cím ük. Minthogy a magyar gépkocsivezetők nagyszámuk dacára eddig önálló egyesületben nem szervezkedíek, felkérjük a vizsgázott gépkocsivezetőket is, hogy szintén 1938 május 15-ig tudassák a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával hajlandók volnának-e önálló egyesület megalakításában résztvenni, van-c saját géperejű kocsijuk és mi a pontos elmük. A szervezet megalakuláséról a törvényes előfeltételek biztosítása után a szervezők az érdeklődőket a magyar sajtó utján fogják tájékoztatni. Pozsony, 1938 április 14. A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG, , 2
