Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-15 / 88. (4531.) szám

•PRKGMJV^AfifcXR-HIMim 1938 április 15, péntek* Modernizálták a windsori angol királyi kastélyt LONDON. — Az uralkodócsalád megkezdte öt­letes tavaszi tartózkodását a windsori kastélyban, ahol befejezték a hón alpokon át folyó átépítési és modernizálási (munkálatokat Erzsébet királyné személyes tervei alapján, A királyné kettős ajtó­kat és ablakokat szereltetett a huzatos folyosókra, a Viktória-korabeli nehéz bútorok és függönyök nagyobb részét modern berendezéssel cserélte fel, lehetőleg kedvenc színét, a halvány pasztéüzöld árnyalatot érvényesítve és megnyittatta azt a há­lószobát, amelyben, Albert (henceg, Viktória király­né férje meghalt és amelyben azóta, mindent ugyanolyan állapotban kellett hagyni, amilyenben a herceg halála pillanatában volt. Ebben a szo­bában rendezték be VI. György király dolgozó- szobáját hatalmas Íróasztallal, modern bútorokkal és legújabb rendszerű neonesöves világítótestek­kel. Az óriási konyhában a királyné ultramodern villa,mostüzihelyeket, villamos főző-, hámozó-, száritó-, edénymosogató- és hasonló gépeket sze­reltetett fel. A kastély alatt elhúzódó labirintus- szerii alaguthálózatot, amelyet Viktória királynő építtetett, a belügyminisztérium légvédelmi osz­tálya cementbetonnal erősítette meg, (hogy háború esetén bomba- és gázbiztos fedezékül szolgálhas­sanak a királyi család és az udvari személyzet számára. A földalatti folyosókba ugyanolyan tit­kos francia rendszerű levegőtisztitó készülékeket szerelnek, aminőket a Maginot-vonal földalatti erődjeiben rendeztek be, ugyanott hatalmas pán­célhelyiségek épültek a kastély kincseinek és a felbecsülhetetlen értékű windsori arany asztali- készletnek elhelyezésére. A földalatti folyosók kö­zül az egyik állítólag a Frogmoreban épült királyi mauzóleumhoz, egy másik a windsori vasúti állo­máshoz vezet. Negyvennégyoldalas husvéli számunk holnap jelenik meg Mettéktetek: Rádió, Képes Hét, Kis Magyarok Lapja, Asszonyok Lapja, Sakk A Husvét nagy ünnepe a magyar újság­írásnak is. A keresztény egyházak kiemel­kedő jelentőségű, mélyértelmü nagy ünne­pén a Prágai Magyar Hírlap is ünnepi kön­tösben, hatalmas terjedelemmel s változa­tos, nívós és gazdag tártál ómmal jelenik meg s kétségtelenül jelentős mértékben já­rul hozzá az Olvasóközönség ünnepi han­gulatának emeléséhez. A Prágai Magyar Hírlap húsvéti és karácsonyi számainak immár tizenhat éves, nemes tradíciója van s ennek szellemében állítottuk össze holnap megjelenő ünnepi számunkat is. amelyet bi­zalommal és örömmel helyezünk a szlová­kiai és kárpátaljai magyarok asztalára. Nagyszabású húsvéti számunkat, amely a magyar szellemiségnek méltó, magasni- vóju megnyilatkozása lesz, röviden a kö­vetkezőkben ismertetjük: * Az ünnepi jelentőséget méltató cikkek sorozatából kiemeljük dr. Haiczl Kálmán, Lic. Fizély Ödön és Szvatkó Pál ünnepi írásait. Általános feltűnésre és lelkes visszhang­ra számottartók azok a nagyszabású inter­júk, amelyekben illetékes közéleti ténye­zőink a csehszlovákiai magyarság napiren­den levő, legfontosabb kérdéseiről nyilat­koznak meg. így Révay István kiküldött munkatársunk előtt a kultúrpolitika és a kulturális szervezkedés átfogó jelentőségű kérdéseit világítja meg, dr. Kuthy Géza vi­Mii lmok a lapok? A Die Zeit csütörtöki száma ..Igazság, ahogy én képzelem" cimü vezédkkében a következő­ket Írja: A csehszlovák Vöröskereszt húsvéti békéjé­nek ezidei jelszava úgy szól, hogy: „Az igazság győz". Ez a jelszó díszíti a csehszlovák címert is. Az egyik legutóbbi húsvéti jelszó igy szólt: „Jó sajtót". Igazán nem mondható, hogy ez a jelszó az idők folyamán meghonosodott volna a cseh sajtóban. Ugylátszik, ezeknek a szép hús­véti jelszavaknak a sorsához tartozik, hogy csak az ünnepnapokra vonatkoznak, mig a hétköz­napokon más jelszavak szerint csdekednek és írnak az emberek. Dr. Krofta Kamill külügy­miniszter egyik cikkében interpretálta az idei húsvéti jelszót, még pedig olyan értelemben, hogy a „mi igazságunk", azaz a cseh igazság győz. Ezt a saját igazságot szembeállítja „mindenféle lát- szatigazsággal" és minden egyes cseh bizonyára lelkesedéssel és hittel volt eltelve a saját igaz­sága és annak végső győzelme felől. És ez az igazság ebben áll: „ma arra kell gondolni, hogy szabadságunkat meg fogjuk őrizni s hogy szabad életünk jogait megvédelmezzük." Ez lenne hát a Vöröskereszt ezidei ünnepségének célja. Dr. Krofta tehát a húsvéti igazságnak cseh nemzeti szempontú politikai interpretációját adja s ezért nekünk is engedtessék meg, hogy mi ezzel szem­ben ennek német népi szempontú interpretáció­ját adjuk. A szudétanémetségnek is megvan a „maga" igazsága. A szudétanémetség is hisz ab­ban, hogy „megvédelmezi" ama javaira való jo­gát, amit Krofta védett A szudétanémetség is hisz abban, hogy az ő igaza nem látszatigazság, hanem valódi igazság. Ezért a szudétanémetség szempontjából sem választották rosszul a Vörös- kereszt húsvéti üzenetét A csehek az igazság győzelmét a saját államiságuk és saját szabadsá­guk elismertetésében látják. A szudétanémetség az igazság győzelmét az egyenjogúságban és a nemzeti, kulturális és gazdasági lét teljes bizto­sításában látja. Ha a csehek propagálják az ő igazságukba vetett hitet, akkor a szudétanémet­ség teljes joggal propagálja a saját igazságába vetett hitet is. Az állampolitika föladata Cseh­szlovákiában, hogy a cseh és a német igazságot összhangba hozza s hogy ne engedje, hogy a két igazság összeegyeztethetetlen ellentétbe ke­rüljön egymással. Aki a csehek közül Kroftával együtt azon a véleményen van, hogy csak az ő igazságuk helyes és minden más igazság csak látszatigazság, az tagadja az ellentétek maga­sabb igazságban és egy magasabb állameszmében való szintézisét. Sőt tagadja továbbá azt is, hogy a cseh nép szabadsága összeegyeztethető lehes­sen azoknak a népeknek az egyenjogúságával, akiket a sors ebbe a geopolitikai térbe helyezett. Az igazságokkal nem szabad zsonglőrködni, ahogy í -;dr. Krofta teszi. Az igazságot nem le­het egymás ellen kijátszani, mint hazárd játék­ban a kártyákat. Az igázságok azért vannak, hogy azokat elismerjék. Ezért olyan veszedel­mes játék az igazságokkal való játék. És ez a játék nem felel meg annak a mély értelmű húsvéti üzenetnek sem, amelyet a csehszlovák Vörös- kereszt az 1938-as évre választott Csak egy igaz­ság létezik, amely győzni fog, s amelynek győz­nie kell: ez a nemzetek egyenjogúsága a jobb és szebb jövő értelmében. Ezt fölismerni s ezt kö­vetni, ebben látja a szudétanémetség s minden jóakaratu ember a húsvéti szózta tartalmát: „Az igazság győz". azont a gazdasági politikát a gazdasági szervezkedés és a gazdasági önsegély problémáiról mond iránytszabó megállapí­tásokat. Jaross Andorné a „Csehszlovákiai magyar gyermekvédő és szünidei gondozó egyesület" áldásos eredményeket ígérő munkaprogramjáról nyilatkozik. Feledhe­tetlen élményt fog jelenteni az olvasók számára budapesti munkatársunknak a nyugateurópai diadalutjáról visszatért Mécs Lászlóval folytatott beszélgetése. Az ünnepi szám irodalmi részében ott találjuk többek között Móricz Zsigmond, Bibó Lajos, Nyirő József, Sziklay Ferenc, Laczkó Géza, Tersánszky J. Jenő, Szorn- bathy Viktor, Ásguthy Erzsébet, W. Wim- berger Anna, Zágon István, Farkas István, Schalkház Sára, H. Mezőssy Mária stb. el­beszéléseit, Mécs László, Gábriel d'Annun- zio, Falu Tamás, Radványi Zoltán, Szere- dai Gruber Károly, Seb esi Ernő, Klimits Lajos, Czél Jenő, Telek A. Sándor, Páll Miklós stb. költeményeit. Ünnepi számunk cikkírói továbbá: Dar­vas János, Zólyomi Dezső, Borsody István, Hungaricus Via tor, Hantos László, Sándor Imre, Kelembéri Sándor, Nemény Vilmos stb., stb. Dokumentumszerü jelentősége van „A magyar fiatalság szava" dmü rovatnak, amelyben magyar főiskolásaink több repre­zentánsa a magyar egységről mondja el az egész társadalom fölfigyelésre méltó véle­ményét. Nem mindennapi érdekességü riportjaink sorában Rehorovszky Jenő cikke a félszázad előtti pozsonyi magyar újságírásról, Sándor Imre beszámolója a kassai magyar közép­iskolák fejlődéséről, s Kömyei Elek cikke a Kölcsey-centennáriumról. A szlovákiai és kárpátaljai vonatkozású riportokon kívül ér- dekesnél-érdekesebb riportokat és leírásokat hozunk a világ minden tájáról. Kulturális rovatunk több nagyjelentőségű magyar könyv kritikai méltatását tartalmaz­za. Aktuális, változatos és rendkívül érde­kes közgazdasági rovatunk elsősorban szlo­vákiai és kárpátaljai kérdésekkel foglalko­zik. A szokottnál is gazdagabb sportrovat hasábjait a kisebbségi magyar sportélet kér­déseinek szolgálatába állítottuk. Most fe­jezzük be Bárczy Oszkár nagyjelentőségű évi jelentését is, valamint érdekes és érté­kes cikkekben foglalkozunk a csehszlovákiai magyar sportélet mai problémáival. Nagy­szabású ünnepi számunkat a rendesnél gaz­dagabb Asszonyok Lapja, Kis Magyarok Lapja, nyugdijasrovat, sakkrovat, végül a heti nagy rádiómelléklet és a vasárnapi ké­pes melléklet egészíti ki. Negyvennégyoldalas húsvéti számunk holnap, nagypénteken este jelenik meg Prá­gában és nagyszombaton jut el a szlovákiai és kárpátaljai olvasókhoz. A hatalmas ün­nepi számot a példányonként vásárlók 2 koronáért kapják meg a lapelárusitóknáL Yamantaka, a poklok tibeti királya Egy híres amerikai kalandor izgalmas élménye a tibeti varázs ók titokzatos kongresszusán DELHI. — Csak igen kevés embernek si-1 kerül Tibet titkaiba behatolni. Amit európaiak, 5 vagy amerikaiak erről az oszágról tudnak, az * felszín és látszat. Minden egyéb tömegpszichó­zis, vagy önszuggeszíió. De ezt az egyebet egy olyan fehér ember érte meg, aki nem egy­könnyen hagyja, hogy becsapják. Ez a fehér- ember Hamison Formán, a híres kalandor, aki most jött vissza TibetbőL Hosszú évekkel ezelőtt egy amerikai gyár Kínába küldte Formánt, hogy ott repülőgépeket adjon el. Bizonyos okoknál fogva az üzlet meg­akadt. Közben azonban Formán úgy megszerette a Távolkeletet, hogy továbbra is ott akart maradni. Egy filmexpediciót szervezett meg Kelet-Tur- kesztánba, ahonnan azután behatolt Tibetbe. Kíséretének két fiatal kínai tagját egy rajtaütés alkalmával banditák ölték meg és Formán is csak súlyos sebek árán menekült. Egy nap meg­ismerkedett Sherappal, a híres tibeti varázsló­val, akivel barátságot kötött. ­Sherap egyébként meg volt győződve arról, hogy Hamison sokkal nagyobb varázsló, mint ő. Ennek a meggyőződésnek az volt az alapja, hogy Formán, akinek nagy mennyiségű ricinus­olaja és különböző orvosságai voltak, sokkal gyorsabban ért el eredményeket a beteg tibetiek gyógyítása .körül, mint a varázsló. Radja Gomba titokzatos erdeiében Három hónap alatt Formán annyira megis­merkedett a tibeti életviszonyokkal, hogy ma­ga is varázslónak öltözött, sőt egy nap nagy kéréssel mert barátja, Sherap elé állni.- Meg­tudta ugyanis, hogy Radja Gomba erdejében a tibeti varázslók évente titokzatos gyűlést tartanak. Éten a gyűlésen akart minden áron résztvenni, ha mindjárt életével is kell fizetnie érte. Sherap remegve hallgatta meg barátja kérését, mert tudta, hogy elkerülhetetlenül a halál fia, ha a csalás kiderül. De Formán megnyugtatta azzal, hogy egy szamárcsontra esküdve kijelentette, hogy soha az életben nem látta barátját, a va­rázslót. Biztosította Sherapot arról, hogy esküjéhez hü marad, bármi történjék is Radja Gomba erde­jében. + Kerek tizenegy napig vándorolt a ké tbarát, amig elérkezett az erdőbe, ahol már tizenöt ti­beti varázsló várt rá. Itt készültek elő az ör- dögünn-ep megölésére, amelynek eredete régeb­bi, mint a budhizmus maga. Az ördög megidé- zése alkalmával a varázslók Nukhvasnak nevez­ték magukat, de a hátborzongató ceremónia csak akkor kez­dődött meg, amikor Druk Shin, a nagy va­rázsló is megjelent. Druk Shin különös ember volt, akit bár éppen olyan piszok borított, mint a többi kínai . va­rázslót, mégis mindekké mély és rokonszenves benyomást tett sötét szemeivel és behízelgő hangjával. Egy koponyából sötét folyadékot ivott — régebben ez a folyadék mindig embervér volt, — de Formán bármennyire figyelt is, nem tudta megállapítani, hogy mit ivott a nagy varázsló, aki ezután felszólította a többieket, hogy kör­ben foglaljanak helyet. Druk Shin ezután lágy hangon, hangsúly nélkül, de szakadatlanul idéz­te a szellemet, egyetlen szóval: „Yamantaka, Yamantaka, Yamantaka". *■ Meg jelenik a poklok királya A varázslók ütemesen ingatni kezdték a fe­jüket és Druk Shin szakadatlanul folytatta a szellemidézést: „Yamantaka, Yamantaka." így tartott ez egy fél óra hosszat, egy óra hosszat, két óra hosszat. Formán egyszerre csak azt érezte, hogy valami különös dolog történik. ^ Hatalmas alakot látott hirtelen maga előtt, aki sokkal nagyobb volt, mint egy normális ember. Nagy, izzó szemei vérben forogtak és lángokat löveltek és szálfa karjai lassan a hindu istenek harmincnégy karjává lettek. Formánt félelmében a, hideg verejték verte ki. A világotjárt kalandor, aki soha semmitől sem félt az életben, most kimondhatatlanul gyengé­nek és kicsinynek érezte magát. A varázslók vele együtt kidülledt szemekkel bámulták a je­lenséget. A nagy varázsló hangja már csak alig hallhatóan zengte, „Yamantaka". De a varázslók egyszerre megmozdultak és el­kezdték Druk Shinnel együtt kiáltani a szót: „Yamantaka , , . poklok királya . * , jelenj meg!" Hogy milyen hosszú ideig volt ebben az álom­szerű állapotban Formán, soha később nem tud­ta megmondani. Amikor magához tért, a varázslók már mind eltűntek és csak barátja, Sherap várt rá. Egyetlen szót sem szóltak egymáshoz a hosz- szu utón, amely hazáig vezetett. Degrelle Prágában járt PRÁGA. — Lecai Degrelle a belga re- xista párt ismert vezére szerdán este Prá­gába érkezett s egy Vencel-téri szállóban szállít meg. A bejelentőlapon útja céljának azt adta meg, hogy Németországba és Ausztriába utazik turistautra. Degrelle társaságában utazik Serge Doring újság­író. Degrelle csütörtökön reggel elhagyta Prágát és Becsbe utazott. — borzalmas családirtás egy hol­land FALUBAN. Lochemből jelentik: Borzalmas tragédia játszódott le az egyik holland község­ben. Egy gazdaság kigyulladt e úgy a ház, mint a hozzátartozó melléképületek földig leégtek. A romok alól hat megszeuesedett holttestet húztak ki A vizsgálat szenzációs eredménnyel járt. Ki­derült, hogy a gazda fia először meggyilkolta szü­leit s egy 11 éves gyermeket, akit a házban ne­veltek, majd becsalta a lakásba nővérét s azt is megygilkolta. Amikor a gyilkos sógora eltűnt fe­lesége keresésére indult és a borzalma.* gyilkosság színhelyére érkezett, a dühöngő gazdafiu rávetette mannát sógorára és vele is végzett. A tettes ez­után felgyújtotta a házat és maga is a lángok­ba ugrott. A 83 éves tettes valószínűleg elmeza­varában követte el borzalinas tettét. MAGYAROK! Lépjetek be az Egyesült Pártba! 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents