Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-14 / 87. (4530.) szám

éj&L ,

XVII. évf. 87. (4530) szám • Csütörtök • 1938 április 14

BU WB VIA UKSá ÉgjBm ^vHk jHHp HHA c|^9nte|^dRsH « Egíijji gffig-jE. /•áw8^« fii. /frtisSb* §!&£&

Bm ^ M vBv^ m VA H I ▼ | glj

Előfizetési ért évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kö., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egy** *sám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská a 1 i c e 12, II. emelet # Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 30311. ••

SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA.

Daladier erébe

(sp) PRÁGA. - A Daladier-kormány I átmeneti kormánynak készült, de az uj miniszterelnök mégis szokatlan eréllyel lát hozzá a tarthatatlan francia belpolitikai helyzet orvoslásához, olyannyira, hogy néhány angol lap máris felveti a kérdést, nem alakul-e át Franciaország kormányzati rendszere is ama „autoritativ" formává, amely annyira tetszetős és divatos Európa más országaiban, még ott is, ahol nem fasizmus uralkodik — s mi tagadás, nemcsak tetszetős, hanem eredményes is. Franciaországban természetesen a tekintélyi elv túlteng éheitől nem igen kell tartani s még mindig veszélyesebb a másik véglet, a féktelen szabadosság tobzódása. Amig egy uj választás nem gyengíti meg a francia népfront pártjait és nem erősiti meg a közép- pártokat, tartós és tekintélyes kormányt Daladier .sem alakíthat, holott nyilvánvaló, hogy alkalmasabb ember ma Franciaországban nincs ilyenre, mint éppen Daladier.

A miniszterelnök hároméves hadügy minisztersége alatt tanujelét adta páratlan szervezőerejének. Ckmenceau-szerü egyéniség, aki valószínűleg saját rossz tapasztalatai alapján kiábrándult a parlamenti széptevés és szépszónoklás politikai módszeréből, amely a Palais Bourbonban még mindig divatos és az öblös hang, a remekbe szabott szónoklat, a doktrína és a szellemes szőrszálhasogatás helyett a kevésbé dekoratív, de ma aktuálisabb szívós munka politikai módszerét választotta. Egyszer lemondott a miniszterelnöki megbizatásról, mert hadügyminiszter akart maradni s megszervezni az ország védelmét. Most is csak azért vállalkozott a hálátlan miniszterelnöki szerepre, mert érezte, hogy a nemzetvédelmet sem szervezheti meg, ha nem kísérli meg erélyes kézzel a központi bajok orvoslását és nem használja ki hároméves munkájával kiépített tekintélyét az anarchia megfékezésére. Daladier baloldali politikus, — Clemenceau is az volt, *— de a legádázabb ellensége a kommunista rendetlenségnek s ragaszkodik az „ordre et mesure", a rend és a mérték klasszikus francia jelmondatához, amely naggyá tette hazáját s amely ma annyira hiányzik Fran- j ciaországiban. Ő volt az, aki a népfront legnagyobb ragyogásának idején kitiltatta a kaszárnyából a ,,Humanité“-t, a francia kommunisták újságját s nem engedett, amikor az egész kormány s az egész népfront- közvélemény riadót fújt ellene. Győzött és imponált, úgy hogy hónapok óta minden jóravaló francia benne látja a köztársaság üdvét s azt a szigorú, fegyelmezett politi- kustipust, amely Franciaországban mindig fél szokott merülni, ha baj van.

Mindazonáltal nem biztos, hogy Daladier a mai parlamenttel eredményt érhet el. Az összetétel nem megfelelő. Talán egyetlen lehetősége csak az, hogy ügyesen uj választásokat készítsen elő és megfelelőbb néplcépviselettel lásson hozzá az igazi újjászervező munkához, de erre aligha kínálkozik alkalom a mai körülmények között. Franciaországban Hitler előnyomulásának és a spanyol népfront választási győzelmének hatása alatt született meg a mai kamara, ahol a baloldali többség megmarad akkor is, ha a népfront politikája végleg csődöt mond. Régi törvényszerűség, hogy Frnciaországban mindig, az ellenkező politikai árnyalat kerül túlsúlyba, mint Német- ferszágbam ha a birodalomban baloldal

Megnyugszik Franciaország ?

Daladier megkapta a kivánt teljhatalmat

— A szenátus is támogatja — Hajnali szavazás a francia kamarában - 508 szavazat a kormán? mellett, 12 ellene Erélyes rendszabályok a sztrájkotok ellen

PARIS. — Jelenítettük, hogy Daladier felolvasta a francia kamarában az uj kormány nyilatkozatát és azonnal megkezdődött a kamarában a pénzügyi teljhatalom vitája is. A pénzügyi bizottság éjjel tíz órakor összeült és foglalkozott a törvényjavaslattal, amelyet húsz szavazattal egyhangúan elfogadott Feltűnést keltett, hogy a radikális szocialisták és a kommunisták mjnd a javaslat mellett; foglaltak állást. Mivel a bizottság ülése a késő éjszakai örákig húzódott el, a kamara ülését csak 7 óra 15 perckor reggel nyitották meg újból. Hajnali három órakor a képviselők 508 szavazattal 12 ellen elfő- gadták a felhatalmazási törvényt, azaz a kamara csaknem egyhangúan Daladier mellett foglalt állást. Már a vita folyamán Játszott, hogy a kormány győzni fog, mert a kozéppártok, a szociáldemokraták és a kommunisták szónokai egymásután megadták beleegyezésüket, míg a jobboldal képviselői a szavazástól való tartózkodást jelentették be. Az éjszakai ülés kezdetén a pénzügyi bizottság előadója rövid áttekintést adott a kormánytól tervezett rendszabályokról és megállapította, hogy a kormány nem akarja a devizaellenőrzést bevezetni, nem tervez vagyonadót és nem szünteti meg az államadósságok amortizációját.

A pénzügyi bizottság szónoka után Flandin volt miniszterelnök emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a jelenlegi meghatalmazás nagy mértékben különbözik BXum tervezett teljhatalmától. A pénzügyi törvény nem helyez kilátásba vagyonadót s nem jelent inflációt, hanem kölcsönök utján akarja a kiadásokat fedezni. Éppen ezért a középpárti képviselők elhatározták, hogy a törvényjavaslat mellett szavaznak,

A kommunisták nevében Gréza képviselő kijelentette, hogy a széles néprétegek hűek maradnak a népfront eszméjéhez. A kommunisták, ámbár sokban nem egyeznek meg a jelenlegi kormány politikájával, mégis a pénzügyi javaslat mellett szavaznak, mivel az állam érdekeit mindennél többre becsülik, A többi középpáríi csoport szónoka után Marchandeau pénzügyminiszter emelkedett szólásra.

Az in?!áf!A ellen

A pénzügyminiszter részletesein tájékoztatta a képviselőket a kormány pénzügyi szándékairól. A kormány nem kíván inflációt, mert ez pusztító hatást gyakorolna a valutára, az áraikra és az életstandardra. A kormány a kölcsönök útját választotta és igy akarja rendezni Franciaország pénzügyeit Marchandeau biztosra veszi, hogy a lakosság lelkesen jegyezni fogja a kiirt kölcsönöket amelyek szinte hadikölcsönjellegüek, A miniszter megígérte, hogy a kormány teljhatalmával nem fog visszaélni, ellenkezőleg minden fontos esetben megkérdezi a parlament véleményét

A pénzügyminiszter beszéde után megtörtént a szavazás. Nyolcvan képviselő tartózkodott a szavazástól, többnyire a szélső jobboldal hivei. Ezenkívül néhány szocialista sem szavazott, A

kamara ülését a kormány győzelme után szerda estéig elnapolták.

Szerdán délután a szenátus foglalkozott a kormány pénzügyi javaslataival és ugyancsak megadta Daladiernek a kivánt teljhatalmt

Pivert kegyveszteit lett

PARIS. — A francia sztrájkhelyzet lényegileg nem változott meg. Néhány repülőgépgyárban a munkásság újra dolgozni kezdett, de viszont számos vidéki gyár munkássága csatlakozott a sztrájfcolókhoz. Daladier bejelentette, hogy tárgyalni fog a munkásokkal és a munkaadókkal, de ha a rendet igy nem sikerül hely reállá tani, a legerélyesebb rendszabályoktól sem riad vissza s a gyárakat mozgósítási állapotba helyezi, azaz megszerzi megának azt a jogot, hogy a munkaadókkal és a munkásokkal tetszés szerint bánjon.

A szocialista párt külön bizottságot küldött ki a sztrájkok megszüntetésére. Ez a bizottság el" határozta, hogy a szocialista párt szélső baloldalának vezetőit erélyesen megrendszabályozza. A sztrájkért felelős tényezőket három évre felmentik minden állásuktól és áthelyezik. A fegyelmi vétséggel sújtott szocialista vezérek között van Marceau Pivert is, a szocialista párt szélső baloldalának vezetője, aki a mostani sztrájkokért felelős. Pivertet felmentették állásától és nem a párisi szocialisták főtitkára többé, A szankciókat főleg azért határozták el, mert Pivert nem teljesítette a központ parancsait.

uralkodik, Párisban a jobboldal győz, vagy megfordítva. Most a megfordított állapot tart s aligha változhat meg egyhamar. Daladier tehát kénytelen lesz erélyét egyelőre kisebb feladatokra összpontosítani és kitartani balodali kötöttségei mellett.

Az első feladat a sztrájkhullám megtörése. Franciaországiban a népfront uralomrake- riilése óta állandóan sztrájkolnak s a nem- zetgazdászok számításai szerint körülbelül 40 százalékos a kár, amit e sztrájkok és a nyomukban járó lélektani, üzleti és bizalmi következmények a francia termelésben okoztak. Most hétszázezer fémmunkás sztrájkol. A helyzet az. hogy Németország körülbelül tizenöt repülőgépet építhet ma ugyanabban az időiben, mig Franciaország egyet (Anglia tizet, Oroszország hármat, Olaszország hármat, Amerika huszonötöt, Japán kettőt), holott a francia ipar telje- sitőképessége öt lehetne, ha az ipar rendesen dolgozna. Ezen Daladier segíteni akar. Ha másképp nem, „mozgósítási állapotot" hirdet a gyárakban, azaz a hadsereg ellenőrzése és parancsnoksága alá helyezi a

munkát s munkásnak és munkaadónak egyformán alkalmazkodnia kell. E kényszermunka természetesen már az első lépést jelentené az „autoritativ" rendszer felé és veszedelmesen emlékeztetne a német módszerre, de a kormány kénytelen igy cselekedni, ha minden más közvetítési kísérlet csődöt mond.

Az autoritativ uralom a pénzügyek terén tulajdonképpen máris megkezdődött. Daladier megkapta a kért pénzügyi teljhatalmat. A kamara és a szenátus bízik benne, hogy nem fog visszaélni vele, mint ahogy nem bízott León Blumban. Mi lesz az a módszer, amivel Daladier a borzalmas pénzügyeken segíteni kíván? A francia nép gazdag,, nagyon gazdag. Ha akarja s ha a kormány meg tudja nyerni ennek, a szó szoros értelmében a méllényzsebéből ki tudja fizetni azokat az összegeket, amelyekre a francia pénzügyek rend'behozásá- ra szükség van. Eddig egy vasat sem adott León Blumnak, mert a szocialista miniszterelnök magára haragította a tőkét és balul kiütő expreimentumaival bizalmatlanná

tette a kisembert. Ha pedig Blum erőszakoskodott s vagyondézsmáról devizaellenőrzésről, inflációról beszélt, a közvélemény egyszerűen elfujta helyéről a kényelmetlen politikust. A francia válságot a tőke bizalmatlansága okozta. Nos, Daladier nagy népszerűségét és kipróbált érvényét arra akarja felhasználni, hogy megszüntesse a kistőkések bizalmatlanságát. Nagyon ügyesen dolgozik. Egyszerűen kihirdeti, hogy „a haza veszélyben van" s az ilyesmi mindig hatott a franciáknál. Egész kormányát a nemzetvédelemre állítja be s ilyen lesz a kölcsön is, amit kiír s amely annyi miilliár- dot hivatott behozni, amennyire szükség van. Neki mint kipróbált hadügyminiszternek, hisznek. Kísérlete valószínűleg sikerül: a kölcsön módszere rokonszenves a franciáknál, akik jó kamatra szívesen odaadják meddőn heverő pénzüket annak, aki-, ben megbíznak. A nagy, hazafias propagandával megrendezett nemzetvédelmi kölcsön tehát Kolumbusz tojásaként megoldhatja a nehézségeket. Nem szociális, hanem kap ital ista-izü megoldás, de a francia