Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-02 / 77. (4520.) szám

Centralista vagy autonómista többség ? 4_ ___________ (d ) A képviselőház csütörtöki ülésén Ursfny a csehszlovák. kormánypártok szlo­vák képviselői és a csehszlovák fasiszta- párt nevében azt a tétéit állította fel, hogy a szlovákság többségé az autonómia köve­telése ellen van, mert mig a szlovák nép­pártnak és szövetségeseinek 1935-ben ösz- szesen csak 489:641 szavazata volt, addig az általa képviselt centralista pártok 660.642 szlovák szavazatot kaptak. Ezek a számadatok közelebbi megvilágí­tásra szorulnak. Nevezetesen téves az a beállítás, hogy 660.642 szlovák szavazat állott volna 489.641 szlovák szavazattal szemben. Mert ahogy a szlovák néppárt blokkjában ruszin szavazatok is voltak, «— meggyőző bizonyíték erre az, hogy a szlovák néppárt egy mandátumot a szövetséges ruszin auto­nómista földmüvesszövetség pártjának enge­dett át, — ugyanúgy a másik oldalon is van-8 nak sárosi és zempléni ruszin szavazatok, — | erre beszédes bizonyíték az, hogy a csehszlo-J vák agrárpárt egy mandátumát a ruszin nemzeti irányzatot hirdető Zidovsky eper­jesi ügyvéd viseli, — de nagy számban estek magyar szavazatok is az agrár- és szociál­demokrata pártra, úgyhogy ennek következ­tében ezek egy-egy mandátumot juttattak Csomornak, illetve Schulcznak. Sőt még a ícsehszlovák fasiszta párt is szépszámú ma­gyar szavazatot halászott a tájékozatlan fa­lusiak közt, hiszen az érsekujvári magyar jellegű választókerületben 13.360 szavazatot szedett össze. Nem állítható tehát, hogy Ursiny kizárólag Szlovák szavazók nevében beszélt, mert a cent­ralista táborban a szlovákokon kívül ruszin és magyar szavazatok is vannak. Sem az egyik, sem a másik oldalon nem különíthető el a szlo­vákok száma és így nem is hasonlítható össze, hogy melyik oldalon van több vagy kevesebb szlovák. Csak azt lehet összehansonlitaní, hogy nemzetiségi különbség nélkül mennyi a centralis­ta és mennyi az autonómista. Mivel a centralis­ta oldalon szlovákok, ruszinok és magyarok együtt szerepelnek, ezért az összehasonlítás csak akkor lehet helyes, ha az autonómista blokk szlovákjai és ruszinjai mellé az autonómista ma­gyarokat és németeket is hozzászámítjuk, annál is inkább, mert hiszen az egyesült pártnak is vannak szlovák és német szavazód. Ez esetben a szlovák néppárt autonómista blokkja és az egyesült párt együttesen 720.354 szavaztat rep­rezentál. Ez több, mint a centralisták 660.642 szavazata. A centralista blokk a statisztikai hi­vatal kimutatása szerint is az összes szlovákiai szavazatok 40.7 százalékát képviseli, az auto­nómista csoport pedig a 44.3 százalékát. De a fölsorolt pártokon kívül van még két német párt is, amely Szlovákiában szavazatokat szerzett. Ez a centralista pártok oldalán a német szociáldemokrata párt és az autonómista oldalon a szudétanémet párt. Ha ezt a két pártot is hoz­zászámítjuk a két táborhoz, akkor az összes centralista szavazatok száma Szlovákiában 666.050, vagyis az összes szavazatoknak a 41 százaléka, az autonómista tábor szavaztainak száma pedig 747.912, azaz az összes szlovákiai szavazatok 46 százaléka. A többség. De sokkal áttekinthetőbb az összehasonlítás akkor, ha a szóbanforgó pártok szlovákiai kép­viselőinek nemzetiségét vesszük szemügyre. A centralista pártoknál az eloszlás a következő: Az agrárpárt 12 szlovákiai mandátumából 10 szlovák, 1 ruszin és 1 magyar, a szociáldemok­rata párt 5 képviselője közül 4 szlovák és 1 ma­gyar, a nemzeti szocialisták 2 képviselője közül Halálosvégii hármas tragédia az óbudai Táborhegyen BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelen- jelentése.) Pénteken délután borzalmas hármas tragé­dia történt az óbudai Táborhegyen. Magyar István cukrászsegéd revolverrel agyonlőtt két nőt. majd a fegyvert önmaga ellen fordította és a golyót agyába röpítette. A két nő nevét még nem tudták megállapí­tani, valamint azt sem, hogy közös elhatározással tör­tént e az öngyilkosság, vagypedig kettős gyilkosság és öngyilkosság történt. Mindkét áldozat fiatal, ele­gánsan öltözött hölgy, s maga Magyar sincs még több 25 évesnél. A három vértócsában fekvő halott mellett likőrös üveget találtak, ebből arra következtetnek, hogy haláluk előtt ittak. A két nő egymás mellett fe­küdt, a halott férfit az egyik nő vállára hajtott fejjel kissé guggoló helyzetben találták. Jobbkezében még szorongatta a revolvert. A fegyverből három golyó hiányzott, tehát mind a h^j-om lövés halálos volt. A rendőrség a rejtélyes tragédia ügyében megindította a Nyomozást, 1 szlovák, 1 cseh, az iparospárt, a cseh néppárt, a cseh nemzeti egyesülés, valamint a fasiszta párt 1—1 képviselője mind szlovák. V. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Macourek müvének azon részletei után, amelyek a régi Magyarország nemzetiségi viszonyaival foglal­koznak, dr. Kniezsa a cseh történettudósnak azt a tételét veszi vizsgálat alá, amely szerint Magyarország vezető társadalmi rétege mindig teljesen idegen nyelvű volt. Annyi kétségtelen tény, hogy a magyar előkelő osz­tály Szent István uralkodása óta forrásainkból is igazolható jelentékeny idegen elemmel gazdagodott. Az is kétségtelen tény, hogy egyes korokban, például az Anjouk alatt az idegen származású, főleg horvát elem az ország kormányzásában valósággal vezető szerepre tett szert. A vezető osztály származásának forrásai A vezető osztályok származásának, népi hovatarto­zásának kutatásánál a helynevek természetesen alig játszanak szerepet Itt elsősorban a történelmi forrá­sokra, genealógiára és bizonyos fokig a személy­nevekre vagyunk utalva. A személynevekkel azonban éppen ennél a társadalmi osztálynál nagyon óvatosan kell bánnunk. A személynév itt, elsősorban divatkér­dés, amiért is a nevek alapján nagyon nehéz viselőik származására következtetni. Bizonyítja ezt az is, hogy nincs olyan nemzetség, akár magyar, akár német, szláv, vagy más eredetű, amelynek tagjainál a leg­különbözőbb eredetű személynevekkel ne találkoznánk. Ezek szerint a hét centralista pártnak Szlová­kiából összesen 19 szlovák, 2 magyar, 1 cseh és 1 ruszin nemzetiségű nemzetgyűlési képviselője van. A másik oldalán a szlovák néppárt 20 szlovákiai képviselője közül 19 szlovák nemzeti­ségű, 1 pedig ruszin. Az egyesült pártnak a sze­pesi német párttal Szlovákiából 6 magyar, 1 szlovák és 1 német jellegű mandátuma van. Vé­gül idetartozik a szudétanémet párt szlovákiai 1 mandátuma is. Eszerint a parlamenti képvise­lettel báró szlovákiai három autonómista válasz­tási csoportnak összesen 20 szlovák, 6 magyar, Ha azonban a vezető társadalmi réteg származásá­nak megállapításában eszközeink fogyatékosak is, arra mindenesetre vannak nagyon értékes támpont­jaink, hogy ez a társadalmi réteg a XV. század végéig úgyszól­ván teljesen magyar nyelvű volt. Az a tény ugyanis, hogy a XV. század végéig irt oklevelek névanyaga teljesen mindegy, vájjon magyarok­tól sűrűn lakott területről van-e szó, vagy pedig olyanról, ahol jelentékenyebb magyar tömeget ki­mutatni nem tudunk — teljesen magyar jellegű. A határjelek vagy magyarok, vagy amennyiben szláv eredetűek, olyan hangalakban fordulnak elő, amilye­nekké a magyar hangtörténet törvényei szerint az élő magyar nyelvben fejlődtek. Mivel pedig az ezen ok­levelekben előforduló topográfiái nevek a birtokok határjárásában fordulnak elő, tehát fontos magánjogi vonatkozásaik vannak, a magyar nevek következetes használatát csak azzal magyarázhatjuk, hogy ezek a nevek a környék lakósságának a nyelvében valóban benne is éltek. Legalább is annak a rétegnek a nyel­vében, amely a birtokok határmegállapitásaiban érde­kelve volt, vagyis a nemesi osztály nyelvében. Hogy itt nem valami királyi kancelláriai gyakorlatról van szó, mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy ezek a nevek magánoklevelekben is ugyanolyan számban találhatók. A hely- és határneveknek ez a sajátos magyar jellege világosan mutatja, hogy a birtokos osztály ezekben a századokban — bármilyen eredetű is lehetett — az egész országban mindenütt magyar nyelvű volt. 2 német és 1 ruszin mandátuma van. Ez aa ősz* szehasorűitás tehát azt mutatja, hogy a 39 szlo­vák nemzetgyűlési képviselő közül 19 centralis­ta, mig 20 képviselő autonómista. Tehát több­ség. Az autonómista többséget még jobban, kifejez­ve látjuk akikor, ha nem csupán a szlovák nem­zetiségű töirvényhozókra korlátozzuk az össze­hasonlítást, hanem az összes szlovákiai nemze­tiségekre kiterjesztjük. S ekkor 23 centralista mandátummal szemben. 29 autonómista mandá­tum áll. Tehát többség. olyan okleveleket találunk, amelye* 1 ben a névanyag már nem magyar, hanem szláv vagy német jellegű. Ez pedig világosan szemlélteti a nemzetiségi vidékeken lakó birtokos osztálynak lassú elszlávosodását vagy el- némeíesedését, amely részben a nemmagyar nyelvű jobbágyréteg nagyarányú telepítésével függ össze, részben pedig azzal, hogy ebben a korban a birtokos osztályba nagy számú idegen elem jutott be. Ettől az időtől fogva a nemesi osztály egységét a magyar nemzeti öntudat mellett mindinkább a latin nyelv kezdette jelenteni. A szlovákiai nemesség köreiben azonban a magyar nyelv csupán a XVIII. században szorult háttérbe. Ismeretes, hogy a XVI. és XVII. században a teljesen szlovák környezetben lakó nemesek közül számos ma­gyarul verselő költő is kikerült. A katasztrofális török uralom Nem lehet kételkedni benne, hogy a magyarság népi erejére a 150 éves torok uralom végzetes, talán soha többé ki nem heverhető csapást sújtott. Erre a pusztításra ml sem Jellemzőbb, intet bogy a valamikor népes, művészi kőtemplommal bíró helysé­gek százainak helyébe a sivár pusztaság, a hírhedt magyar „puszta" került. Az egész területen alig ma­radt 5—6 város, amely falainak és ügyes politikájá­nak köszönhette, hogy ezt a korszakot túlélte. A terü­letek nagy része, mint az Alföld és Dunántúl, min­den szándékos vagy nem szándékos idegen telepi téá.,n ellenére magyar maradt, viszont vannak vidékek* amelyek akkor vesztek el a magyarság számára. Ilyeti például a Bácska déli része és a Bánság, amelyeken a XVI. századig úgyszólván teljesen tősgyökeres ma­gyar lakosság élt, vagy a mai Szerénység, amelynek túlnyomóan magyar jellege volt A magyarság északra húzódása Macourek történetírói mentalitásához híven termé­szetesen nem látja a török uralmat a magyarságra nézve annyira katasztrófádnak. Azzal érvel, hogy a magyar kultúra egyrészt a megmaradt öt-hat város­ban nyugodtan fejlődhetett, — mintha a rabságba hurcolt, kiirtott vagy menekülés közben elkallódott, valamint a másfél évszázad alatt meg nem született milliókért az alig néhány tízezret kitevő városi lakos­ság kultúrája megfelelő kárpótlás lett volna — más­részt pedig a magyarság legnagyobb része nem is pusztult el, hanem észak felé menekülve az addigi szlovák nyelvterületek részleges megmagyarosodását idézte elő. Macourek a bizonyítással természetesen Itt is adós marad. Ennek a kérdésnek a tisztázása a jövő kuta­tásra vár. Eddigi tanulmányaink alapján a magyar­ságnak északra való felvonulását nem lehet ugyan tagadni, de az távolról sem volt olyan Jelentőségű, mint aKogy Macourek gondolja. Ezek a menekülők inkább a nemesség, mint a köznép soraiból kerültek ki és nem is a falvakban, mint inkább a városokban helyez­kedtek cl. Bár ezek az elemek a városok magyar jellegének nö­vekedésére bizonyos hatással feltétlenül voltak, az egész népmozgalomnak korántsincs olyan értéke, hogy pótolhatta volna az elvesztett területeket Macourek nóvuma Dr. Kniezsa arra az összefoglaló megállapításra jut, hogy Macourek könyvében éppen a nóvum, a nem­magyar szempontok következetes alkalmazása a szülője számos tévedésének. Az az alap ugyanis, amelyre egész teóriáját építi, tudniillik a régi Magyarország nemzetiségi viszonyainak rajza a különböző korszakokban, teljesen megbízhatatlan, mert Macourek ezekre vonatkozólag semmiféle ko­moly kutatást nem vett tekintetbe, így szól egy komoly történettudós kritikája arról a történeti műről, amely „uj" szempontok szerint irta meg főleg cseh és szlovák nemzetiségű egyetemi hall­gatók számára Magyarország történetét. Annyi bizo­nyos, hogy Macourek nem vette szivére a tullius! figyelmeztetést: Prímám csse históriáé legem: ncquid falai dicere,,* e Az elszlávosodás és elnémetesedés folyamata A birtokos osztálynak ez a nyelvi egysége a XV. százaid vége felé kezd fel bomlani. Ettől az időtől kezdve ugyanis mind több és több Páíyatételek kiírása a csehszlovákiai magyar főiskolások részére A Mensa Academica Egyesület elnöksége az alábbi pályatételeket tűzi ki a csehszlovákiai ma­gyar főiskolások részére: 1. Nyelvromlásunk okai és a nyelvtisztaság. 2. Egy csehszlovákiai magyar falu szociográ­fiája, 3. A kisebbségvédelem a csehszlovák alkot- raánytörvényben és a törvényhozásban. 4. Népegészségügyi előadás a magyar falu ré­szére. (Szabadon választott tárgykör.) 5. Valamely szlovákiai vagy kárpátaljai vidék vagy város magyar történelmi vonatkozásai. 6. Valamely szlovákiai vagy kárpátaljai ma­gyar falu vagy vidék népi építészete. (Rajz és fénykép melléklendő.) A pályamunkák beadásának határideje 1938 október 1-je. Minden pályatételnél a Mensa Academica két munkát jutalmaz és pedig a legjobbat 500, az utána következő másodikat 250 koronával. A határidő lejárta után a Mensa Academica Egyesület elnöksége a CsMASz elnökségével és a CsMASz egyetemvárosi tagegyesületeivel egyetértésben azonnal összeállítja a birálóbizott ságokat, amelyek a beérkezett pályamüveket 61 napon belül felülbírálják, A jutalmakat az egye sülét 1938 december első felében osztja ki. A pályaművek terjedelme 15—30 géppel irot oldal legyen. A pályamüveket megfelelő borítékban, zár jeligés levél kíséretében, postán küldjék be a pá lyázók a Mensa Academica elnöksége cimére ajánlottan (Bratislava-Pozsony, Safaryk-tér 4, I. emelet). Pályázhatnak mindazon magyar nemzetiségi főiskolások, akik tanulmányaikat valamely cseh szlovákiai főiskolán végzik. Olyanok is pályáz hatnak, akik egyetemi tanulmányaikat már elvé gezték, de vizsgáikat még nem tették le és diplo májukat még nem nyerték el. További feltétel, hogy a pályázó a főiskolásol hivatalos szervezetének, a CsMASz tagegyesü teteinek tagja legyen. Pozsony, 1938 március 31. A MENSA ACADEMICA „ ELNÖKSÉGE. Az „Abbé“ április 3.-án, vasárnap d. e. 10-kor a pozsonyi színházban Előadják a Toldy Kör műkedvelői Jegyek elővételben Szelfertnél (Domov-Szlovákia passzázs) ■ IftfllPii WWBWf f IWlWPWfPWl Magyarország vezető társadalmi rétege a XV. század végéig teljesen magyar nyelvű volt A nyelvi egység a XV. század végén kezd felbomlani a Dr. Kniezsa megbízhatatlannak állapítja meg Macourek tételeinek alapját a ■

Next

/
Thumbnails
Contents