Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-13 / 86. (4529.) szám
évf. • Szerda • 1938 Előfizetést ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K& A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská olice 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 11. • • SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRflHA. Két hónappal Edén bukása után Szombatosa aláírlak az olasz-angol szerződést Szent a béke a két birodalom között -- Franciaország hasonló szerződést köt Olaszországgal A hétszázéves Nagyszombat (—yz.) Nagyszombat levéltárában egy érdekes és értékes okmányt őriznek: az okmányt hétszáz évvel ezelőtt állította ki IV. Béla királynak, a nagy városalapitónak kancelláriája. Ebben a latin okiratban Eéla király Nagyszombat helységét, amelyet Zum- bathelynek nevez, városi privilégiumokkal ruházza föl, megadva neki azokat a kiváltságokat, amiket Székesfehérvár élvez. A magyar történetírás szempontjából is nagy- fontosságú ez az okirat, mert az első ismert városalapitó okmány. Az árpádkori városokat ugyanis két nagy csoportba oszthatjuk: ez egyik csoportba azok a városok tartoznak, amelyeket még a rómaiak alapítottak és a népvándorlás zivatarainak ellenére is fönnmaradtak, a magyarok honfoglalása után pedig újból városi élettel teltek meg. Ilyenek voltak Székesfehérvár, Sopron, 2'ágráb, Pest, Győr, Pozsony, Óbuda és Nyitra, ahol már 836-ban állott keresztény templom. A városok másik nagy csoportja tudatos városalapitási tevékenységnek köszönhette létrejöttét. Az a politikai áramlat, amely Nyugateurópában egyre-másra rakta lerá városók alapjait, Magyarországra is eljutott, — abban a korszakban a történelem- tudomány megállapítása szerint két évszázad alatt vándoroltak a nyugati eszmeáramlatok a Duna középső medencéjébe — és a tizenharmadik század derekától Magyarországon is egyre-másra létesülnek a király parancsszavára a városok. Az eddigi szabad községek, villa liberák a királyi privilégium hatására várossá, vagy régi magyar szóval várassá fejlődnek, lakóiból, a hospesekből, civesek lesznek. Ez a várossá alakulás ki- mutathatólag legrégebben Zumbathely villa liberában ment végbe. Nagyszombat tehát az első alapított város. Ennek a nagy történelmi jelentőségű ténynek ebben az esztendőben van a hétszázadik évfordulója. .Illő, hogy kegyelettel emlékezzünk meg róla. Nem városkrónikát akarunk ehelyütt írni. Sajnos, Nagyszombat város történetének monografikus földolgozása hiányzik és igy n városra vonatkozó történeti adatokat sok helyről, levéltárakból s egyéb történeti földolgozásokból kell meríteni. A hétszázéves forduló talán a legstílusosabb alkalom lenne arra, hogy avatott tollú historikus — természetesen a tudomány modern szellemének és tiszta eszközeinek igénybevételével -— megírja a „kis Rómának" történetét. De ilyen monográfia hiányában is eléggé ismeretes a város története és igy is ezernyi tanulságot nyújt. Célunk most az, hogy egynéhány tanulságot megrögzitsünk. A szlovákiai városok kultúrtörténetének n vizsgálata elsősorban azért hálás és művelésre érdemes terrénum, mert Szlovákia őslakos népeinek: magyarnak, szlováknak, németnek békés szimbiózisát, évszázadokon ét végzett együttes kulturmunkáját,’ amely jelentős értékeket, a mára is kiható közkincseket termelt, leginkább a városok életében tanulmányozhatjuk. Nem akarunk hosz- szasabban kitérni a városok nemzetiségi összetételének történeti vizsgálatára. Ezt a föladatot már nagyon sok városra vonatkozólag elvégezte az objektív tudomány és igen érdekes eredményekre jutott. Állapodjunk meg annál a ténynél, hogy Szlovákia városainak legtöbbjében — az egészen magyar vidéken fekvő városokat, minő például Komárom, nem véve figyelembe — a 17. században már kialakul az a kép, hogy a három nemzet együtt él és egyformán veszi ki LONDON. — A Daily Telegraph értesülése szerint az angol—olasz szerződést már a husvét előtti szombaton aláírják Rómában. Aláíróként Lord Perth angol nagykövet és Ciano külügyminiszter szerepel. Á szerződés több okiratból és számos levélből áll, amely utóbbiak a részletkérdéseket taglalják. A római megállapodás azt is ki fogja mondja mondani, hogy mikor lép életbe a szerződés. A közeli keletre vonatkozó részt Anglián kívül Egyiptom is aláírja. A lap hozzáfűzi, hogy az Abesszíniára vonatkozó angol —olasz megegyezés középpontjában áll, teljesen megfelel a francia kormány álláspontjának is. Öröm Itáliában MILÁNÓ. — A Corriere della Sera kiemeli az angol lépés jelentőségét, mert ezzel Olaszország abessziniai uralmának jogi elismerése is megtörténik. A brit kormány az olaszoknak kedvező szellemben cselekedett A Popolo d’Italia szerint a brit külügyi hir részét a város fölvirágoztatását célzó munkából. És ha Szlovákia városainak történetét vizsgáljuk egészen a tizenkilencedik század beköszöntéig, amikor a nemzeti eszme uj formájának föllépésével a nemzetiségek viszonyában is változás következik be — de nem olyan mértékben és nem olyan értelemben, mint ahogy azt mostanában divatos föltüntetni —, megállapíthatjuk, hogy a városok életében soha nemzetiségi harc nem mutatkozik, a hegemóniáért folyó harc nem jelentkezik. A város vezetésében a rátermettség, a polgári erények az egyedüli irányitó szempontok, a város polgárságának gazdasági szervezkedésében, céhekbe tömörülésében is csak éppen a nyelvhasználat miatt mutatkozik egy-egy városban külön alakulás, magyar- vagy németnyelvű céhekbe tömörülés, a legtöbb helyütt magyar, német és szlovák mesterek egy céh kebelében maradnak. Nagyszombat történetének vizsgálata különösképen alkalmas ennek a békés együttélésnek megmutatására. De éppen ennek a városnak a története eleven tiltakozás az ellen a tudománytalan álláspont ellen, amely megtagadja a magyar polgárság őslakosi mivoltát és a városok magyar elemét késői korban, a tizenhatodik században bekövetkezett bevándorlásra vezeti vissza. Igaz, hogy a török veszedelem idején nagyszámú volt a lakosságnak a hódoltsági területről Szlovákiába való behuzódása. így éppen Nagyszombat példáján látjuk, hogy amikor Komárom török kézre került, lakosainak jórésze Nagyszombatba költözik, ám a már ottlevő magyar elem között vegyül el. És az előzetes korszakok vizsgálata megmutatja, vatal levele a genfi ligához annak bizonyítéka, hogy a tárgyalások szerencsésen befejeződtek és most már csak a szöveg megszerkesztése esedékes. A Stampa üdvözli a londoni lépést és az európai feszültség enyhüléséről beszél. Az olasz—angol szerződés oly gyorsan valósult meg, hogy mindazokat kihozza sodrából, akiknek politikája az angol—olasz ellentéten alapult. Két hónappal Edén lemondása után már sikerült a veszélyektől terhes légkört megtisztítani. Különösen jelentős a szerződés párisi hangsúlya, ahol az a kívánság kristályosodott ki, hogy Franciaország is kössön az angolokhoz hasonlóan szerződést Olaszországgal. Róma figyelmesen tekint arra a mély krízisre, amelyen Francia- ország jelenleg átgázol. Es Haile Szelasszié? LONDON. — A Times népszövetségi munkatársa azon a véleményen van, hogy a népszövetség valamennyi tagja csatlakozni fog Abesszínia elismeréséhez. Egyelőre tisztázatlan Haile Szelasszié helyzete. hogy IV. Béla alapítási levelével egyidejűleg már őslakos a magyarság Nagyszombat városában, hiszen 1258. évben oklevélben találunk „Ungarus concivis noster‘‘-eket név szerint fölsorolva. A kora középkorban, a 14., 15. és 16. században a város egészen magyar jellegű, amit a városi levéltár iratai, az egykorú céhládák föliratai, a nevek tömege: száz és száz történeti emlék mutat. Az első hitvitázó irat, amely a Telegdi Mikiás vásárolta nagyszombati nyomdában, a későbbi egyetemi nyomda elődjében látott napvilágot, magyarnyelvű volt. A nyitrai püspökség könyvtárában találhatjuk meg Telegdi István magyar evangéliumi magyarázatait. Már pedig az egyház — legalább akkortájban — a hitbéli igazságok terjesztésének szolgálatában nem nemzetiségi tekinteteket, hanem gyakorlati szempontokat tartott szem előtt. Amikor Nagyszombat városának hétszázéves alapítását ünnepeljük, hangsúlyoznunk kell, hogy elsősorban a magyar kultúra tartozik hálával megemlékezni arról a városról, amely két évszázadon keresztül, Oláh Miklós érsek napjaitól az egyetemnek Budára való áthelyezéséig, fellegvára volt. Nagyszombatban nevelkedett a magyar nemzet politikai és szellemi vezérkara hogy csak a tizenhetedik század kimagasló egyéniségeire mutassunk rá: Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér és Koháry István, a nggy államférfi, költő és hős katona. Nagyszombatban teremtette meg a legnagyobb és legmagyarabb főpap, Pázmány Péter a magyar katolicizmus évszázadokra kiható nagys intézményeit és a nagyszombati nyomda ki-1 adványainak özönével innen táplálta a ma-j gyár lelkiséget és szellemiséget, a magyart pen őt is értesíteni kellett volna a helyzetről, de ez az értesítés elmaradt. A londoni abesszin követség kommünikét adott ki, amelyben a leghatározottabban tiltakozik Olasz-Abesszínia elismerése ellen és kijelenti, hogy minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz az elismerés meggátlá- sára. Az angol hadügyminiszter Rómában LONDON. — A Reuter-lroda jelentése szerint valószínű, hogy Hőre Belisha angol hadügyminiszter máltai ellenőrző körútja befejezése után Rómába utazik, ahol találkozni fog Mussolini miniszterelnökkel is. Illetékes angol körök kijelentik, hogy az angol hadügyminiszter római tartózkodá:át az angol-olasz viszony megjavulása első pozitív jelének kell tekinteni, de ezen túl semmi sem történik és Hőre Bdisha nem folytat érdemleges tárgyalásokat a ducéiparmüvészet pedig Nagyszombatnak köszönheti a legszebb és legmüvészibb könyvkötőiskolát. Ám ugyanekkor hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar kultúrának ez az erősítése, fejlesztése sohasem volt egyoldalú és szűkkeblű. Ugyanaz a Pázmány Péter, akinél magyarabb magyar nem volt korában, gondoskodott arról, hogy szlováknyelvü hittestvéreinek szükségletét szlovák papok, hithirdetők és könyvek lássák el. Szlovák ember volt az ő idejében a pozsonyi jezsuita kollégium rektora, mint ahogy a nagyszombatié magyar és a szlovák meg magyar kultúra értékes együttmunkálkodása a legszebben, igazán fölemelő módon a nagyszombati nyomda híres kiadványaiban mutatkozik meg. Lapozzuk végig Nagyszombat tudós főpap-plébánosának, Zelliger Alajosnak öt évvel ezelőtt megjelent gyönyörű munkáját: a Pantheon Tyrnaviense-t, annak a lapjai meggyőznek erről az igazságról. A nagy- szombati nyomda 1577—1777 között 1457 latinnyeívü kiadványt bocsátott ki — ezek minden nemzetiséghez szólották, 291 magyar, 97 szlovák és 67 német könyvet találunk ez időben kiadványai között. El kellett mondanunk ezeket egy hétszázéves város jubileuma alkalmából mert a szlovákiai magyarságnak nem szabad megfeledkeznie a IV. Bélák, Nagy Lajosok. Mátyások, Oláh Miklósok, Telegdiek, Veran- csis Antalok, Forgách Ferencek, Esterházy Miklósok. Pázmány Péterek. Lippayak, Széchenyi Györgyök, Szelepcsényi Pálok halhatatlan érdemeiről, akik ezt a várost olyan kujturempóriuramá fejlesztették, hogy Pan- theon Tyrnavjense emelkedhetik örökkön örökké a szellemi égboltozaton. A népszövetség titkárságának tulajdonképval.
