Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-02 / 77. (4520.) szám
Újításokat is fog tartalmazni a tervezett kisebbségi alaptörvény A miniszterelnökségen megkezdték az úgynevezett kisebbségi statútum megszövegezését - Elienörök és felügyelők fognak őrködni a kisebbségi törvény végrehajtása fölött? PRAGA. — A miniszterelnökség tör- vényszövegezö osztálya — mint jelentik -—- már megkezdte az úgynevezett kisebb' ségi statútum tervezetének megszövegezését A kisebbségi alaptörvény a kezdeményezők elképzelése szerint a csehszlovákiai kisebbségek mindegyikére vonatkozni fog s tartalmazni fogja — mint már jelentettük,-—' nemcsak az 1937 február 18-iki határozatot, hanem a minisztertanács legújabb rendelkezéseit is. Természetesen az alkotmánytörvénynek, nyelvtörvénynek és a nyelvrendeletnek a kisebbségekre vonatkozó szakaszai is belekerülnek a tervezett törvénybe. Az eddig kiszivárgott újsághírek szerint ezzel valamennyi kisebbségre kiterjesztik azt a kulturautonómiát, amely a cseh-morva tartományokban az országos, járási és helyi iskolatanácsok formájában fennáll. Magától értetődik, hogy a kisebbségi nyelvek használatának joga is azonos lesz a vasútnál és a postahivataloknál úgy a nyugati, mint a keleti országrészekben. Fontos, hogy a nemzetiségi kulcs ne csak az állami hivatalokban és üzemekben levő állásokra vonatkozzék, hanem az állami, a tartományi, a járási é9 a községi költség- vetések fölhasználására is. A Slovensky Hlas jelentése szerint a törvénytervezet gondoskodni fog a törvény intézkedéseinek betartásáról is és e célból ellenőrök és felügyelők fognak őrködni a törvény végrehajtása fölött. Ezek a közegek föl lesznek jogosítva arra, hogy nemcsak konkrét panasz esetén lépjenek közbe, hanem saját kezdeményezésükből is ellenőrzést gyakorolhassanak a törvény gyakorlati végrehajtása fölött, a Lidové Noviny a kisebbségi alaptörvényekről A Lidové Noviny a kisebbségi alaptörvény tervével kapcsolatban a következőket Írja: — A miniszterelnök hétfői rádió-beszédében két fontos dolgot jelentett be: azt, hogy a kormány előkészíti a kisebbségi statútumot, amely rendszeres egészbe fogja tömöríteni az összes érvényes kisebbségi rendelkezéseket —, továbbá, hogy következetesen folytatni fogja a nemzetiségi kérdések rendezését az 1937 február 18-én hozott aránylagossági határozat értelmében. Ebből a két mondatból könnyen megérthetjük, hogy a kormány nemcsak régi dolgot akar újból kijelenteni, hanem, hogy újdonságokkal is elő * akar állni. Meglepő tehát, hogy a berlini hivatalos helyek ? és a szudétanémet párt is a kisebbségi statútum- f ról elutasitólag kezdtek imi, még mielőtt megismerhették volna annak tartalmát. A Die Zeitben tiltakozni kezdtek mindennemű „oktroj" vagy „kijátszásnak szánt ajándék** ellen és azt hangoztatták, hogy mindenekelőtt szükség van egy tárgyaláshoz alkalmas légkör megteremtésére. Ez azt jelenti, hogy a szudétanémet párt egyelőre nagyobb gondot fordít arra, hogy a törvénytervezet miként lesz megvalósítva, mint magára a tervezetnek a tartalmára és formájára. A Deutsche Diplomatisch-politische Korrespon- denzben, a berlini külügyminisztérium orgánumában azt a jellemző álláspontot olvastuk, hogy most nem „kis kompromisszumokról", vagy „ilyen, vagy olyan engedményekről" van szó, hanem a köztársaság égető nemzetiségi kérdéseinek „alapvető megoldásáról". Az alapvető megoldás kifejezésével egyetértünk. Nem tudjuk ugyan, hogy a kormány mire készül, de azt ajánlhatjuk neki, hogy ne maradjon csak apróságoknál, másodrendű vagy a napi politikát érintő dolgoknál, hanem tényleg alapvető rendezést készítsen elő. Mindenesetre arról van szó, hogy az alapvető rendezés alatt mi ugyanazt értjük-e, mint Berlin. Hogy nem egyezünk-e csak a szavakban? A mi felfogásunk szerint az elvekről tárgyalni annyit jelent, mint valami állandóról tárgyalni, amit. nem befolyásolnák a napi politika változásai, az ideiglenes politikai hangulatok, a helyzet, a konjunktúra, szóval valami olyasmi, ami ma épp ügy érvényes, mint érvényes lesz holnap, vagyis az, amit meg lehet ragadni a törvény betűjével. A lap erre vonatkozó állásfoglalását Így összegezi: Meg kell oldani végleg az egész ügyet, hogy mindörökre nyugalmunk legyen. A vezércikk a következő megállapitáSjjfy H J.W sósborszesz I masszírozáshoz sokkal ér véget: Ha azt kívánjuk, hogy a kisebbségek jogi helyzetének végleges rendezése alapvető szempontok figyelembevételével történjen, ezzel azt is kifejezzük, hogy a rendezést nem kell összevegyiteni a szudétanémet pártnak a koalícióban való esetleges részvételével. Aminthogy az alkotmányban biztosított jogokat minden polgár élvezi, tekintet nélkül arra, hogy a kormánykoalícióban van-e vagy az ellenzékben, éppen igy a nemzetiségi jogokat is egyformán élvezi és fogja élvezni a kisebbség minden tagja tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a koalíciónak vagy sem. A kormány összeállítása mindig ideiglenes, a jog viszont állandó. Hogy milyen összetételű lesz a kormány, ez a politikai lehetőségektől függ. Ennek viszont semmi köze az alkotmányjog sértetlenségéhez, amely a demokráciában minden politikai életnek az eredete* Ezért a szudétanémet pártnak a kormányba való belépése mellékes és nem időszerű dolognak kell tekinteni, amely tulajdonképen csak bonyolultabbá és nehezebbé tehetné az érdemleges tárgyalást, amiről mindenekelőtt szó van. A Die Zeit a kisebbségi kiegyezésről A szudétanémet • párti Die Zeit vezércikkben foglalkozik a kisebbségi kérdés egyik érdekes pontjával, a nyelvhátánál s egyebek között következőket inja: •— A nyugati nagy újságok, amelyek politikai vagy pénzügyi érdekből a prágai propaganda számára megnyitják hasábjaikat, gyakran megkísérelik, hogy azt a benyomást keltsék, mintha a csehszlovákiai nemzetiségek települési területei olyanok lennének, hogy lehetetlenné tennék az önkormányzat megvalósítását. Ezt a véleményt különféle baloldali politikusok Parisban és Londoniban is hangoztatták. Azt azonban nem tagadják le, hogy 1919-ben a csehszlovák kormány meghatalmazott képviselői azt az ígéretet tették, hogy az államot svájci alapél vek szerint fogják kiépíteni, — hanem azt adják elő, hogy a szétszórt települések és a nemzeti elkevere- dés folytán gyakorlatilag ezeket az Ígéreteket nem lehet megvalósítani. Ami a szétszórt településeket és a kevert vidékeket illeti, csak természetes, hogy a mai helyzet nem fellel meg annak a helyzetnek, amelyre az 1919-ben elhangzott ígéretek vonatkoztak. Ment ha például a szudétainémetség élettere 1919-től mostanáig változatlan maradt volna, s ha ezt a területet szisz- tematikusai nem hálózták volna be csehekkel, akkor nem következett volna be az az eset, hogy ezer német család akarata ellenére cseh területre költözött át s akkor a szudiétanémetség mai panaszainak nagy része fenn sem állana. De miivel húsz éven keresztül arra törekedtek, hogy az egyes német települési területeket likvidálják, nem csodá, hogy most vegyes területekről beszélnek, amelyek látszólag megnehezítik a fennálló kérdések megoldását. A jóvátétel! követelések, amelyek Ismételten elhangzottak szudétanémet részről, azt is tartalmazzák, hogy minden határozat alapjául az 1918 október 28-iki települési viszonyok szolgáljanak. így tehát egy járás nem nevezhető cseh jellegűnek, ha ez 1918 október 28-án német többségű volt. A szudétanémetségnek az 1918 október 28-iki birtokállományába való visszahelyezése technikailag könnyen lesz keresztülvihető, mert ahogy volt egy odavezető ut, ugyanúgy kell lenni egy visszavezető útnak is. — A svájci közigazgatási alapelveknek a mi viszonyainkra való alkalmazása csak akkor támaszthat nehézséget, ha rosszinduÍz yj román közigazgatási törvény eltünteti a közigazgatási határt Erdély és a Regát között Folyók völgye és hegylánc mint közigazgatási egység Ifjabb nyelvvizsgák, újabb elbocsátások BUKAREST, — Az uj kormány kiáltványának egyik feltűnést keltő része az, amely a köz- igazgatási egységek uj elrendezését jelenti be. A Curentul értesülése szerint a kormány ebben a tekintetben Jorga professzor sugalmazását követi, A terv mögött az a szándék húzódik meg, hogy a történelmi országrészek különállását meg akarják szüntetni és Erdélyt szorosabb közigazgatási egységbe akarják vonni a Regáttal. Az uj köz- igazgatási törvény a közlekedési és terepviszonyoknak megfelelően kerületekre vagy megyékre osztja be az ország területét. Lesznek hegyvidéki, dombvidékí és siksági területek, valamint folyóvölgyek közigazgatási egységei. Ilyen például a Marosvölgye, az Oltvölgye, a Zsilvölgye stb. mint közigazgatási egység. Ezeknek a közigazgatási egységeknek a felállításánál nem lesznek tekintettel a régi történelmi határokra. így például a délkeleti Kárpátok mindkét lejtője egy közigazgatási egységben lesz. A nagyváradi magyar tisztviselők sorsa NAGYVÁRAD. — Constantinescu nagyváradi polgármester a városházán alkalmazott magyar tisztviselőket újabb nyelvvizsgának vetette alá. A vizsga befejezése után a polgármester kijelentette, hogy a vizsgák alatt meggyőződött arról, hogy a kisebbségi alkalmazottak egyáltalában nem bírják az állam nyelvét. Ezért kilenc magyar tisztviselőt elbocsátottak a város szolgálatából. latuan szolgálódra ^akarják utánozni s nem a szellemiét kívánják átvenni. Különben. Benes is az 1919 május 20-án kelt jegyzékében a szellem szerinti alkalmazást ígér* te meg. Most tehát a csehszlovák alkot-* mánnyal teljesen összeegyeztethető, sőU kormányrendelettel is keresztülvihető, hogy a járási határok egybeessenek a nyelvhát tárókkal. 1919 óta gyakran azzal a célzattal változtatták imag a járási határokat* hogy olyan vegyes járásokat nyerjenek, amelyekben a németség lehetőleg ne rendelkezzék többséggel. Ha ez törvény mél-. kü! lehetséges volt, akkor megfordítva is keli hogy lehetséges legyen a járási hatá* rókát a nyelvhatárokkal összeegyeztetni. — Ebből lábható, hogy teljesen hely te-; len az, ha cseh oldalról az önkormányzati elv technikai megvalósithatatlanságával érvelnek, illetve, amikor azt állítják, hogy ez a változás a „demokratikus köztársasági alkotmány megváltoztatása nélkül" lehetet-, len —* írja végül a Die Zeit. Központi irodát kapott Rómában a Katolikus Akció VAIIKANVAROS. — XI. Pipa pána ■most kiadott rendeletével felállította a Ka* tolikus Akció központi irodáját s ennek élére Pizzardo bíborost nevezte ki. Ennek a központi irodának felállítását szükségessé tette a világ összes püspökeinek állandó ■kérelme, akik igen sokszor a világ minden részéből kérdések, felvilágosítások kérelmét intézték a Szentszékhez vagy pedig javaslatokat tettek olyan kérdésekben,'mélyet' ,v- az Actio Catholicat érintették. A valósáé' az volt, hogy mióta a Szentatya megkezdette programját az Actio Catholica érdekében. a világ összes püspökei ama vágyuknak adtak kifejezést, hogy állandó ösz- szeköttetésben legyenek a Szentatyával'. A különböző egyházmegyék pásztorleveleik-* ben s azokban a válaszokban, amelyeket a pápa a püspököknek adott, igen nagy részŐ foglalt le az Actio Catholica ügye. Mindezek az okok megérlelték a szükségességét a központi irodának. XI. Pius pápa az el* nökséget Pizzardo bíborosra bízta, aki kéz* dettől fogva legbenső munkatársa a pápá* nak az Actio Catholica ügyeiben. A köz* ponti iroda székhelye a római kongregációk palotájában van, azokban a helyiségekben, amelyeket Bisleti kardinális fog* Iáit el. Többek között azért is, hogy Piz* zardo bíboros mint az Actio Catholicaj központi irodájának legtöbb vezetője, ál* landó érintkezésben legyen azokkal apus* pökökkeí, akik Rómába igyekeznek és gyakran felkeresik ezt a palotát egyház* megyéik egyéb ügyeinek elintézése végett* Négymilliárdos angol költségvetési felesleg LONDON. — Az alsóház zöldcsütörtö* kön valószínűleg megkezdi húsvéti szabad* ságát és csak április végén ül újból össze* Az elmúlt költségvetési évben Anglia bevételei 873 millió fontra rúgtak (az elmúlt évben 825 millió font), a kiadások 844 millióra (830 millió), A bevételek tehát tete* mesen emelkedtek. A költségvetés feleslege tehát 29 millió font, mig tavaly a hiány még 5 és félmillió font volt. Ez az angol költségvetés a legjobb 1924 óta, Dánia is felfegyverkezik KOPENHÁGA. — A dán szocialista sajtóban legújabban több cikk jelent meg, amely a dán katonai kérdéssel foglalkozik* A cikkeket állítólag Stauning miniszterelnök fia irta. A cikkek igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt és nevetségesnek mondják azt az állítást, hogy Dániát könnyen Ausztria sorsa érheti. Ugyanakkor azonban a cikkíró elismeri, hogy az eddigi dán katonai politikát meg kell változtatni és Dániának is fel kell fegyverkeznie. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy Dánia nem tartott hadsereget, mert kilátástalannak látszott minden katonai akció, ha egyszer a szomszédai megtámadják és egyedül a nemzetközi garanciákban bízott Most azonban Dánia mégis meg akarja erősíteni határait, hogy fölkészüljön minden eshetőségre. MAGYAROK! Lépjetek be az Egyesült Pártba! 1 2 2, szambát
