Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-10 / 57. (4500.) szám

^mgai-A\ag^arhiííla2 1938 március 10, csütörto' a szenátus többsége tudomásul vette a miniszterelnök külügyi expozéját Hokky szenátor nyitotta meg nagy beszéddel a Külügyi vitát - A kommunista párt és a cseh nemzeti egyesülés a többséggel szavazott — Mit furcsái Klofác? — Hokky: Csehszlovákia ne folytasson presztízs-politikát! PRÁGA* — A szenátus ma reggel kilenc óra­kor folytatta a miniszterelnöki expozé vitáját. Elsőnek Hokky Károly szenátor, e kárpátaljai magyarság törvényhozója vett részt a vitában. Beszédét az alábbiakban ismertetjük: — Minden politikának — mondotta többek között— elsősorban az a célja, hogy az illető ország népének vagy népeinek fennmaradását és életérdekeit megvédelmezze. Ha a miniszter­elnök ur expozéját ebből a szempontból vizsgá­lom, úgy ezt a tételt nem látom teljes egészében beigazolva. A miniszterelnök ur és kormánya 20 esztendő utón is csak egy részét képviseli az itteni né­peknek* A magyar kérdés — Ha a belpolitikát nézem, elsősorban a szlovák kérdés ötük a szemembe. A cseh és szlovák népnek a viszonya Olyan kellene, hogy legyen, mintha sziámi ikrek volnának. Egy hús, egy csont, egy ideg, egy vérrendszer. De fő­leg az utóbbi. A vérnek a megbetegedése súlyo­san megtámadja az egész szervezetet. Viszont a vérnek egészséges sejtjei orvosi beavatkozás nélkül is meggyógyíthatják a beteg szervezetet Itt komoly orvosi beavatkozás segíthet csak, Én azt hiszem, hogy senkisesn alkalmasabb erre az operációra, mint Hodza miniszterelnök ur, aki egy hús, egy vér a szlováksággal, sőt merem állítani, hogy ő volna a leghivatottabb arra is, hogy a magyar kérdést megoldja. Azonban figyelmeztetem a miniszterelnök urat arra, hogy felületes megoldásokkal a ma­gyarság meg nem elégedhetik. A magyar kér­désnek nem lényege 150 postabélyegző. Egy magyar törvényszéki elnök kinevezése száz­szor többet ér annál. Baönsky közbeszól: Beregszászban kinevez­tek törvényszéki elnöknek egy magyart. Hokky: Éppen erre utalok. A 150 postabé­lyegző bennünket ki nem elégíthet A magyar bajnak ilyen tüneti kezelése legfeljebb az akti­vista Sdhülcz, Csömör és Bállá urakat elégítheti ki, bennünket azonban nem. A német kisebbségi kérdés — A német kérdés megoldása is rendkívül sürgős, ez azonban olyan, mint a rák. Ha ko­rábban kezdtek volna hozzá ennek a betegség­nek orvoslásához, kezdeti stádiumban meg lehe­tett volna oldani. Ma már nem elég a fellépő gócokat extirpálni. Krebs pártjának kiirtása folytán csaknem az egész szervezetet ellepte már a kór. Megszületett a Henlein-párt, mint a köztársaságnak számszerűen a legnagyobb pártja a maga 1,200.000 szavazatával. Ezt már nem lehet tüneti kezdéssel meggyó­gyítani, annál kevésbé, mert mögötte megjelent egy óriás, amely ma már mindenkire veszedelmes el­lenfél lehet. — Nem kedvezőbb a helyzet a lengyelekkel, a ruszinokkal, sőt a kis román töredékkel sem. Azok is többségükben elégedetlenek. A szövetségesek — Nekünk is világosan kell látnunk a szövet­ségesek helyzetét. Én ezt sem Franciaországban, sem Oroszországban nem látom briliánsnak. Az előbbiben a jobb és a baloldal egymással éles harcban áll és emiatt a politikai és a gaz­dasági helyzet folyton fluktuál. Oroszország­ban sem kedvezőbb a helyzet. Ott, ahol a rendszer alapitóit, Bucharint, Ryko- vot és Legértékesebb munkatársaikat véglegesein elintézik, nem lehet szilárd helyzetről nyuga­lomról, konszolidációról beszélni. A súlyos bel­politikai válságban szenvedők nem jó segitár- sak. Anglia politikája — A csehszlovák köztársaság még mindig presztizspoliíikát csinál ahelyett, hogy reálpo­litikát folytatna. Anglia a leggyorsabban át tudott váltani máról- holnapra a négyhatalmi politika felé, mihelyt ezt az európai béke, de elsősorban a saját nyugalma érdekében szükségesnek tartotta. De sohase fogja komoly időben a köztársaságért és Közép- európáért az ujját sem mozdítani, mert neki nem életkérdés, nem szívügye Középeurópa. Románia és Csehszlovákia — A kisantant? Sokan kérdezik, hogy létezik-e még. Politikailag, gazdaságilag, vagy katonai­lag? Politikailag szétveri Oroszország, gazdasá­gilag szétveri a nagy távolság és a német ver- teny és katonailag Németország ellen egyik sem segítség. Sőt, Románia gátiként fog állni az orosz haderők ellen. Steinen Hát Hitlertől nem félnek? Hokky: Onnan tudom, hogy Románia fél a bolsevizmustól mert fél attól, hogy az orosz katonák málháikban behurcolják a bolsevista batíllusokat. Steiner: Hát Hitlertől nem félnek? Hokky: Nekem sem Sztálin, sem Hitler nem szívügyem- Az tény, hogy Románia inkább fél a bolsevizmus közeli badllusaitól, mint a távolabbi Hitlertől. De a kis dolgokból is látható, milyen mély szakadék van Királyháza és Halmi között. A köztársaság fennállása óta nem tudják a ha- tármenti községek saját, román területen fekvő erdeikből behozni még a tűzifát sem, nem is be­szélve erdőkitermelésről, amit egyáltalán nem lehet elérni. Egy kis szécsata Steinen Az a kérdés, kivel akarja itt a nem­zetiségi kérdést megoldani? — Hodza miniszterelnök urraL Nem magá­val. Mit is kezdenék magával, hiszen maga ta­lán még 5 százalékát sem képviseli a magyarság­nak, mig én a magyarságnak 75 százalékát kép­viselem. Steiner; Maga nem képviseli a magyarság 75 százalékát Hokkyt Maga, kolléga ur, beszélhet a levegő­be, én statisztikai adatok alapján beszélek. A 9 képviselő és az 5 szenátor a magyarság 75 szá­zalékának szavazatával jutottak be. Técsfi romániai földje — Técső mellett örökre elvittek a határrevizió alapján nemrég a szemünk előtt világos nappal 10.000 hold nagyon értékes földünket. A román földreform utján sok csehszlovák állampolgár jutott a szó teljes értelmében koldusbotra. Sok öngyilkosság kí­sérte nyomon a vagyoni harakirit. A jelenlegi határzár sem bizonyítéka a nagy ba­rátságnak. De a tanulság örök értékű: az a barát, aki kis dolgokban nem tud nagy­lelkű lenni, nagy áldozatokra képtelen. „A Szajna és a Volga völgyéből — a Duna völgyébe** — Le kél! szállni a Szajna és a Volga völ­gyéből a Duna völgyébe. Ez a realitás. Amaz ma már álom és naivitás. Tisztán keli látni. Franciaország európai hegemóniája már a múlté. Anglia érzi, hogy nincs kire támaszkodnia. A kollektív biztonság csődje a verchovinai diplo­mácia előtt is közismert. Ribbentrop-Ciano-Ha- lifax jelzik az uj irányt Steiner: A fasizmus, a lordok. Hokky: Nem Bucharin és nem Rykov. — A német birodalom és Olaszország ellen le­het mondani bármit, de népük 90 százaléka mö­göttük áll, a csehszlovák köztársaság barátairól ez el nem mondható. Népszövetség és béke — A népszövetség és a kollektív biztonság megbukott már a Kellogig-paktummal, amely örökre ki akarta irtani a háborút. Azóta volt háború Peru és Bolívia között Délameriikában, Kína és Japán között Ázsiában, Abesszínia miatt Afrikában és a jobb és a baloldal között Spanyolországban. A jobb és a baloldal harcá­ban résztvesznek mások is titokban. Steiner: Sz égy élhetik is magukat. Hokky: Akkor szégyelhetik magukat a bolse­visták is, akik szintén aktive vesznek részt a spanyol háborúban. — Ne azt hangoztassa Hodza miniszterei' nők ur, hogy legyőzhetetLenek vagyunk és a vezérkari főnök ur se verje olyan nagyon mel­lét, hogy álig fel vagyunk fegyverkezve, mert akkor Göring még nagyobbat üt a kardjára. Ez pedig nagyon emlékeztet 1914-re. Kramáj tanácsa — Jó volna néha az öreg, megboldogult Kra- már szavaira hallgatni. Jófejű ember volt. A Ná- rodní Listy is adott egy okos tanácsot: „Az állam legjobb védelmezője a megelége­dett polgár. Nem kell gyártani hazaárulókat ott, ahol nincsenek." Jó lenne, ha olykor megnézne egy-egy vádiratot a miniszterelnök ur. Elképedne, hogy mennyire eltávolítják a lelkeket örök időkre a köztársa­ságtól. Sokszor csak abból a téves hitből kiin­dulva, hogy használnak a köztársaságnak, pe­dig annak soha helyre nem hozható kárt okoz­nak. — Jobb lenne a lelkek konszolidációját meg­teremteni. De még akkor sem volna szabad azt a hangot használni a csehszlovák diplomáciá­ban, amelyet egy tekintélyes skót diplomata úgy fejezett ki, hogy szerénységgel párosult arrogancia. Ez nem lehet a rendezetlen belpolitikai viszo­nyok között élő kis országok hangja. — Az expozét nem tartom szerencsésnek és pártom és a magam nevében nem fogadom éL Klofács beszéde Hokky szenátor beszéde után KlofáC cseh nemzeti szocialista beszélt. Szerinte Hodza beszéde nem irányult Németország ellen, mert Németországgal jóbaráti viszonyban kívánunk élni. Elviseljük a legszigorúbb kri­tikai mértéket is a nemzeti kisebbségi politi­kában. ODOI. fi E maí Semmi a világon nem tökéletes és e téren sem fejeződött be még a munka. Egyébként kissé furcsa, hogy mindenki min­dig csak reánk mutogat és senki nem mutat arra, hogy miként bánik a kisebbségekkel Magyarország és Olaszország... 1960-ban a szláv nemzetek 303 millió, a germánok csak 160 millió lelket fognak számolni. A szónok Japánnak Keletszibériában al­kalmazott módszereit összehasonlítja a Kárpátalján alkalmazott módszerekkel, ahol az utóbbi években a német turisták csak úgy hemzsegnek. E turisták végső célja nálunk senki számára nem titok és e jelenséget nem szabad tétlenül néznünk. Kárpátalján nincs harc a nagyorosz és az ukrán irányzat között, csak nyelvi harc van a helyi nyelv és a gaíicsán(l) zsargon között. Pfrogner szudétanémetpárti megelége­déssel veszi tudomásul, hogy a miniszterel­nök a Németországhoz való viszony javulá­sát kívánja. A kisantantkötelékek lazulnak s a köztársaság két nagy szövetségesével: Franciaországgal és Szovjetoroszországgaí a kereskedelmi kapcsolatok nem mondhatók kielégítőknek. Úgy véli, hogy a Dunavölgyben a végső rend nem te­remthető meg Németország vezető állása nélkül. Csehszlovákia és Németország között a leg­nagyobb akadály a Szovjetoroszországgaí kötött egyezmény. A kommunista párt együttszavaz a többséggel Ezután Kostka német demokrata, Nedved kommunista, Paulus cseh nemzeti egységpárti, majd délután Heüier német szociáldemokrata. Svcboda kommunista és Hruban cseh néppárti szenátor beszélt. Végül a szenátus koalíciós többségének sza­vazataival tudomásul vette a miniszterelnök expozéját A kormánytöbbséggel szavazott a cseh nemzeti egyesülés pártja és a kommunista párt is. A szavazásnál jelen volt a miniszterelnök is. Folytatják a zárszámadási vitát A szenátus ezután a zárszámadási vita folyta­tására tért át Lapunk zártakor a vita folyik. A szenátus legközelebb március 10-én, csütör­tökön 10 órakor tart plenáris ülést Expozévita a képviselöházban PRÁGA. — A képviselőház szerdán délután folytatta a miniszterelnök külügyi expozéjának a vitáját. Figyelemre méltó, hogy a folyosókon so­kat beszélnek a kormányrekonstrukció tervéről és arról is, hogy a miniszterelnök e kérdésről folytonosan tárgyal, viszont tény az, hogy a miniszterelnök a nap legnagyobb részét a szenátusban s képviselőházban töltötte, hallgatta kormánya legtöbb tagjával a pártok megnyilatkozásait s igy kormányátszervezési tár­gyalásokra nem sok ideje juthatott. A szlovák néppárt álláspontja A képviselöházban a szlovák néppárt állás­pontját a külügyi expozéval kapcsolatban dr. So­kol képviselő tolmácsolta. — Hlinka szlovák néppártja — úgymond — ez állam alapján áll és a köztársaság határait véglegeseknek és sérthetetleneknek tekinti. A párt csak a kormánnyal szemben van ellenzék­ben, de nem az állammal szemben, mert ez az állam a szlovákok állama is és aki a köztársaság függetlenségét bántja, az a szlovák nép függetlenségét bántja. A külpolitikai helyzet tiz év alatt erősen vál­tozott — hátrányunkra. Franciaország, mint szövetséges nagyhatalom, távol fekszik. Ugyanez áll Szovjetoroszomzágra is. Ehhez hozá kell venni, hogy az uj román alkot­mány szerint idegen hatalom katonai ereje ro­mán területen nem vonulhat át. A kisantant a múltban jól töltötte be szerepét. A kisantant-államok azonban újabban nem egységesek számos fontos külpolitikai kérdés­ben. A lengyel és német diplomácia sikerei Ju­goszláviában letagadhatatlanok. Kell, hogy felelős tényezőink mindent megtegyenek, hogy Ha nincs 16 anyagcseréié és az Igmándit használja, életkorát prolongálja. a szomszédainkhoz való viszony nemcsak kor*1 rekt, hanem barátságos is legyen. Dr. Sokol a továbbiakban a szlovák nép érettségét hangsúlyozza s Így e nép megérdemli, hogy a szlovák nép problé­mája végül megoldássék a köztársaság husza­dik évében. A szlovák nép kész a kormányba lépni, de csak olyanba, mely programjába ve­szi a szlovák probléma megoldását és amely figyelembe veszi a szlovák nemzet természetes jogát. Ha a párt enélleül lépne kormányba, nem tenne jó szolgálatot az államnak sem. Végül a pittsburghi egyezmény alkotmánytcrvénybe iktatását követeli. Dr. Stránsky cseh nemzeti szocialista az ellenzé­ki pártokat kéri. hogy vegyék tudomásul a mi­niszterelnöki expozét. Stránsky közel kétórás beszéde után Jezek cseh nemzeti egységpárti klubelnök beszél. Az expozévitát csütörtökön 10 órakor folytatják s valószínűleg be is fejezik. Bajok az angol repülő* flottában LONDON. — Az úgynevezett Cagman-bizott­ság a kormány kívánságára megszövegezte a brit polaári léghajózásról szóló jelentését és ál­lást foglalt azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket a kormány tett a polgári repülészet. megrefor­málására. A jelentés a legélesebb hangon elítéli a brit légi haderő kiépítésénél történt hibákat és tökéletlenségeket s nagy feltűnést keltett angol körökben. Antiszemita kilengések Varsában VARSÓ. — A lengyel főváros belvárosában súlyos antiszemita kilengések történtek, A tűnte tők több zsidót bántalmaztunk és nyolcvanöt zsi dó üzlet kirakatait bezúzták, A tüntetők meg akarták bosszulni egy kommunista pártvezér tettét, aki meggyilkolt egy katolikus papot. A fölvonulósok és kilengések több óra hosszat tar tottak, amíg végre a rendőrség szétzavarta a tűn tetőket. 2

Next

/
Thumbnails
Contents