Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-09 / 56. (4499.) szám

'PIWM-AWAa'RH I UliAR

1938 március 9, szerdt

terjesszen, de a mai helyzet, adta nehézségek

I alapokai kutatóit zavarba hozza, két körülményt szögezett le, ami megtévesztésre alkalmas. Az egyik az, hogy Csehszlovákia azért olyan, amilyen és azért van benne annyi nemzetiség, mert a miniszterelnök ur szavai szerint: „történelmi tény, hogy Csehszlovákia azok közé az államok közé tartozik, amelyeknek területén különböző eredetű nemzeti lakosság él el- vegyitve és a békekonferencia ezért nem tehetett mást, mint hogy megerősítette a világháború után is a többszázéves helyzetet". Ez kardinális tévesztési pont. Mert

*— A másik ilyen propagandisztikus célzatú megállapítás az, hogy a csehszlovák kormányzat minden kötelezettségének eleget tett azoknak a kisebbségi kötelezettségeknek tekintetében, amiket magára vállalt, sőt ezeknél többet is adott. Tehát eszerint itt megvolna a morális erő és ezért nincs alapja annak, hogy bárki is az ittl’évő fajtestvérek ügyeivel foglalkozhass ék. Felelősségem teljes tudatában kijelentem azt, hogy ez a megállapítása a miniszterelnök urnák nem fedi a tényleges valóságot. A kisebbségi kérdés itt megoldva nincs, csak mellék- vágányra tolva.

A postai és vasúti nyetvrendelet

— Hogy ebben az államiban a kisebbségi jogok hogyan oldatnak meg, arra iskolapélda az, ami a napokban történt. Nagy garral hirdették azt, hogy a magyarokkal szemben a kisebbségi jogok az aktivista képviselők nagy érdemei fejében érvényre jutottak és a posta és a vasút terén immár

azokban a községekben, amelyek ezer esztendeje magyarok voltak,

visszaállítják a magyar reveket, — természetesen az államnyelvvel való kettősséggel együtt. Azzal a megszorítással azonban, hogy azokban a községekben, amelyeknek ezt a gráciát megadja a kormány, nem elég a magyar lakosságnak 20 százalékos arányszáma, amint azt a nyelvtörvény elrendelte, de csak azok a községek használhatják a magyar nevet is, ahol a magyar lakosság számaránya 50 százalékos és maga a község 50 százalékos magyar lakossággal bíró bírósági járáshoz tartozik.

Sokszor volt alkalmam kifejezésre juttatni azt a meggyőződésemet, hogy nem helyes harci mód az, ha az ember lebecsüld ellenfelének értelmi |

flóra, az emberi életnek is van különböző faunája, emi a nemzeti egyéniségben demonstrálja magát ezen a világon.

A kisantant és a gazdasági KSzépeurápa

Szflllő Géza beszéde

TUDÓSÍTÁS eleie AZ 1. oldalon

A kisebbségi kérdés

bár az feltétlenül áll, hogy Csehszlovákia két államból lett összetéve: a lecsatolt történelmi országokból, amelyek az osztrák császársághoz tartoztak és Szlovákiából, amely ezer évig Magyarországnak volt integráns része, de az azután feltétlenül bizonyos, hogy a békekonferencia nem azért erősítette meg ezeket az etnográfiailag vegyes határokat, mert nem tehetett mást, de azért, mert a békekonferenciának alapvető tévedése mindig az, hogy a büntetést kiszabó bírónak a szerepét töké be, nem pediglen a tárgyaló feleknek a szerepe volt a célja.

tulajdonságát A miniszterelnök ur ezt nem vette figyelembe. Sorozatos tevékenységével, amit ő talán a török viszonyok tanulmányozásakor az áfium intézményében tanult meg, szállodaössze- vásárlásoktól és nyomdaösszevásárlásoktól kezdve minden téren és mindenben az agrártörvények minden finomságát kihasználva igyekszik egyet megcsinálni, azt, hogy a kisebbségvédelmi törvényeknek azt a szellemét megmásítsa, ami végett ezeket a törvényeiket megalkották. A tudatos telepítés, a tudatos elnemze'lenités, a tudatos iskolapolitika, a tudatos gazdasági gyengítés, a közvéleménynek tudatos megtévesztése, — ezek mind eszközei a politikának, de sohasem eszközei a becsületes megegyezésnek, amit szükségesnek tartanánk mi is, de aminek első feltétele: dara pacta, honi amid.

Nsmzetl állam — sah nemzetiséggel

A mai helyzet kritikus. Évtizedek óta hirdetjük, hogy a csehszlovák köztársaság kormányzatának ott van a törési hibája, hogy mindig nemzeti államot akar alkotni ebből a tipikusan nemzetiségi államból.

Ezt a törekvést megkísérelték a Habsburgok egy óriási hatalommal, óriási tradícióval s nem tudták megcsinálni Ezt a politikát próbálták megcsinálni ,a Hobenzollemek Lengyelországban, de nem tudták megcsinálni. Ezt a politikát akarták keresztülvinni Elzászban a Bourbonok és nem tudták megcsinálni. Csodálatos dolog az, hogy egyedeket falán meg lehet változtatni, mert az emberiségnek is megvan az a törvénye, ami minden organikus életnél megvan, hogy különböző fajták vannak, különböző fauna és

■feltételek mellett bárkivel felveszi a versenyt és eredményesen tud működni.

A magyar külpolitika előkészítette a talajt annak a magyar belpolitikának, amely Darányi Kálmán kormányra kerülése óta mérföldes lépésekkel vitte az országot a gazdasági és a szellemi kibontakozás felé. A miniszterelnök deákferences bölcsességgel és nyugalommal látott hozzá a testilelki szanáláshoz, halkan, óvatosan, zökkenés nélkül tudott dolgozni, bátor hajósként kikerülte a szélsőségek szirtjeit, lecsillapította az országot s gondos munkájával megszervezte az uj prosperitást, amdy- nek első eredményei most bontakoznak ki az országban. Jólét és erő kristályosodik s megfontolt céltudatossággal a nagy magyar szociális gondok orvoslása is megkezdődik. Kiegyensúlyozott, haladó, sőt demokratizálódó (az uj választójog), szociálissá váló (a nagy vagyonok megadóztatása, a telepi" tési akció, az aggkori biztosítás) ország áll Darányi mögött ugyanakkor, amikor a Délkeíeteurópa hajdan büszkén demokráciával kérkedő hatalmai egymásután menekülnek katonai diktatúrákhoz és egymásután építik le hajdani szocális Vívmányaikat. A megfontolt haladás széchenyies elve senkiben nem érvényesült eredményesebben, mint Darányi Kálmánban. Nem hiába „az ország alispánjának" becézi őt az a magyar közvélemény, amely előbb „vezérnek" vagy „gazdának" nevezte politikai irányitóit: a régi nemes és européer tábla- birák és alispánok patriarkális, csendes, bölcs és kiegyensúlyozott módszerére emlékeztet a rendszer, ahogy a miniszterelnök az országot közigazgatja. Nyugalom és józanság vezérli, s van valami Darányiban Ne villa Chamberlain zsáneréből, a két államférfi szellemi és államférfim habitusában kétségtelenül sok a közös vonás. Egyikük sem tartozik az impulziv és tündöklő politikusok közé. nem nyargalnak eszmék és élvek mögött árkon-bokron keresztül, hanem bölcs és megértő mosollyal számolnak a néha valóban nem heroikus és lelkesítő realitásokkal és józanságukban föláldozzák a fényes látszatot a szürke, de biztos valóságért. E patriarkális politikusok típusa gyakran jelenik meg Angliában és Magyarországon, ez is valami, ami egyező vonás az angol és a magyar politikai asz- pektumban. Chamberlain is elíőbb birodalma gazdasági meggyógyitásának nagy munkáját végezte el s azután gondolt a nemzetvédelem megerősítésére, ugyanezt tette Darányi is.

Ezek a gondolatok jutnak eszünkbe, ami" kor most olvasunk arról a magyar viszonylatban valóban gigantikusnak nevezhető ötéves tervről, amellyel a Darányi-kormány Magyarországot ismét az elsőrendű és minden tekintetben felkészült európai államok sorába emeli. Amikor olvasunk arról, ;hog\ a kis ország, amely pénzügyeit a genfi ellenőr elismerő jelentése szerint ea- dig is mintaszerűen oldotta meg s régi, amerikai adósságai visszafizetését is megkezdte (Finnországon kívül senki sem tette ezt), teljesen a saját erejéből és szódáimnak nevezhető intézkedésekkel hatmil- liárd koronás beruházkodásokat tehet és a nagy kezdeményezés előtt nyugodtan tekinthet vissza az eddig megtett útra is, amelyet békés és kiegyensúlyozott nemzet ■ követi. Egy erőssé vált, gazdaságilag meggyógyult, a jobb jövőjét szívósan és tánto- rithatatlanul kívánó, semmit fel nem adott és meg nem hazudtolt, a saját erejéből épiteni és élni tudó nép bontakozik elénk azokból a szavakból és bejelentésekből, amelyeket Darányi Kálmán Győrött el- . mondott.

Pervesztes lett a Masaryk-intézet Stfíömí Györggyel szemben

PRÁGA. — A köztársaság elhunyt alapitó elnökének, Masaryknak születésnapja alkalmából különös érdeklődésre tarthat számot az a per, amelyben most hozott döntést a bíróság. Masaryk annak idején „A világforradalom" cimü müvének több Írógépeit példányát elküldötte barátainak, igy Stribrny Györgynek is. Stribrny később „T.

G. M. és október 28-ika“ címmel könyvet irt, amelybe belevette Masaryk „Világförradalom" cimü könyvének több kihagyott részletét is. Ezért a „Masaryk T. G. intézet" mint az elhunyt elnök müveinek örököse pert indított Stfibmy ellen, amelyet most tárgyaltak. A bíróság visszautasította a „Masaryk T. G. intézet" keresetét azzal, hogy Stribrny könyve önálló mü. ha ugyan másként is Ítéli meg október 28-ának jelentőségét, mint Masaryk, nincs ok reá, hogy a kihagyott részek felhasználása miatt eljárás induljon meg Stribrny ellen. A biróság visszautasitotta a keresetet és a perköltségek viselésére kötelezte a „Masaryk intézethet. A döntés nagy feltűnést keltett Prágában.

—• Ha a kritikus helyzetnek az okait keresem és azt, hogy mi juttatta a csehszlovák kormányt a „nem, nem, soha" álláspontjára, annak alapokát abban kell látnom, amit beszéde első részében érintett a miniszterelnök ur, hogy megalkották a kisantantot, '

amiről azonban nem áll az a megállapítás, hogy a kisantant a béke eszköze és hogy a kisantant betöltötte hivatását.

A kisantantnak hivatása semmi egyéb nem volt, mint az a negatívum, hogy megakadályozza Magyarországnak a feltámadását.

A kisantantból olyan nagyhatalom akart létesülni, amelyben mind a három résztvevő maga akarta szupremáciáját a másik kettő hátrányára megszerezni és mind a három alkotó elem olyan gazdasági politikát űzött, amely csak a saját prosperitását tűzte ki •célul. A közgazdaságtan szerint uzsoráspolitika az, amely a saját maga javát a másik életének rovására akarja elérni.

Gazdasági politikát csak a „leben und leben lassen“, nem pedig a „leben und nicbt leben lassen" elve alapján lehet csinálni.

Az agrárpártnak akkor, amikor Magyarországgal szemben harci vámokat állított fel, nem azért, mert a csehszlovák állam érdeke igényelte volna a minimális mezőgazdasági vámok beiktatását, hanem azért, hogy Magyarországot térdre kényszerítsék, — az agrárpártnak ez a politikája elhibázott volt. Akárhogyan nézzük és akárhogyan mérlegeljük a múltat, látnunk kell azt, •hogy

a mai áldatlan viszonyoknak, annak, hogy a Dunavölgyében sem politikai, sem gazdasági nyugalom és harmónia nincs, ennek oka az volt, hogy 1919 óta

az utódállamok Magyarországgal1 megegyezni a fair play alapján, engedmények utján nem akarnak, sőt nemcsak politikailag, de gazdaságilag is represz— Kijelentem azt, hogy mi magyarok érezzük azt, hogy ebben a köztársaságban a kormányzat részéről ez a nyílt és megértést teremtő gesztus velünk szemben sohasem nyilvánult meg.

Bennünket itt mindig mint másodosztályú állampolgárokat kezelnek. Ebben a sorsunkban sorstársaink is vannak, és igy egészen érthető az, hogy ezek között a másodosztályulag kezeltek között a helyzetnek a szolidaritása lelki egységet teremt meg, amivel számolni kell és amit számba kell venni. Éppen ezért újból kijelentem azt, hogy a mi pártunk a sorsközösség adta történelmi konzekvenciák alapján állva, egy sorsot visel és együttérez a német kisebbséggel és együttérez a szlováksággal, amely a gyógyítás céljából Szlovákia autonómiájáért küzd és a mi pártunk, ami tőle telik és ami a magyar néptől telik Szlovákia autonómiájának a kiküzdésében, ennek a törekvésnek teljes erejét odaadja. Felelősségünk tudatában kijelentem azt is, hogy mi az ittlévő magyarság érdekében kisebbségi sérelmeink jóvátétele céljából hajlandók vagyunk a kormánnyal is komoly tárgyalásokban résztvenni.

A morális erő: az Igazság

diadalra juttatása

— Nehéz órában van a kormány. Éppen ezért újból fölhívom a figyelmét arra, hogy

A németországi lengjelek kongresszusa

BERLIN. — A németországi lengyelek hétfőn megkezdték kongresszusukat. Á kisebbségnek több mint 7000 tagja vesz részt a megbeszélése- . ken, Bory, a németországi lengyelek vezére be- ’ szédében kijelentette, hogy a germanizádó nem 1 vezethet eredményre a lengyelek között, mert azok öntudatosak s kitartanak nemzetiségük mellett. Az elfogadott határozatban a kisebbség , képviselői a lengyel-német kisebbségi szerződés betartását kérték s ezenkívül azt, hogy az 1938 . május 17—i német népszámláláskor a hatóságok . tekintettel legyenek a németországi lengyelek nemzetiségére.

• I

száliákkal dolgoztak. Ez eredményezte, hogy a keletkezett vámháboru miatt az agrár-államok merkantil-államokká és a merkantil-államok agrár-államokká változtak át. A csehszlovák köztársaság, amely a maga egész struktúrájában, a maga nagymüveltségü és gyakorlati tudású né- 1 pével kimondottan ipari állam volt, agrár-állammá lett, Magyarország p dig ipari állammá lett.

A kisantant vezetői nem akartak rájönni arra, hogy nem erőszakkal kell elzárni a közeledésnek az útjait, hanem közeledni kell engedni egymáshoz a természetadta alapokon Magyarországot és az utódállamokat és igy megteremteni nemcsak a saját, de a többiek függetlenségét is. A Ma- ginot-vonalak elválasztanak, a baráti szerződések hoznak össze. A fegyvercsör- tetés háborút, az olajág békét teremt.

A rali play országa

I

— Ezen a világon egy nagyhatalom van csak, amely amióta megalakult, töretlen vonalban megy fölfelé, és ez Anglia. Anglia nagyságát pedig az adja meg, aminek most is tapasztáléi lehettünk, hogy adott esetben mindig a fair play elvével, nyilt és becsületes úttal akarja csinálni politikáját. Chamberlain egészen világosan kijelentette azt, hogy elhibázott propagandával Olaszországgal azt hitették el, hogy Anglia macchia- vellisztikus terveket tervez, húzza és halasztja a tárgyalásokat Olaszországgal, hogy közben fegyverkezhessen és azután, ha kell, fegyverrel agyoncsaphassa Olaszországot. Kijelentette, hogy ez nem áll, hanem

ő becsületes nyíltsággal akar Olaszországgal tárgyalni.

Edennel szemben kijelentette Chamberlain egészen világosan azt is, hogy hipokrizis az az állítás, mintha akár a népszövetség, akár a nagyhatalmak a mai helyzetben közbe tudnának lépni hatékonyan olyan érdekekért, ami nem a saját, de más kis államok érdeke és hipokrizis elhitetni akarni ezt a kis államokkal.

— A fair play irányelvei: nyíltság, a korteskedés kikerülése, a propaganda elhagyása, a dara pacta boni atnici elvének betartása. Ez szükséges ahhoz, hogy megértsék egymást a Duna völgyében lévők,

I

csak a morális erők adják meg neki a legerősebb támaszt Ez a morális erő az igazság diadalra juttatása.

Ha ezt az elvet követi, úgy igazzá fog válni az, ami most inkább dörgedelem, mint históriai valóság, hogy „ezer évig nem féltünk senkitől”, amint Hodza miniszterelnök ur mondotta, aki szlovák és éppen ezért hozzá kell tennem a históriai igazság kedvéért azt is, hogy ez igy van, de azért, mert: ezer évig együtt volt a szlovák a magyarral!

— Az expozét nem fogadjuk el.

Szüllő Géza beszéde után Hampl képviselő, a csehszlovák szociáldemokrata párt elnöke beszélt.

— Csehszlovákia a mi feltámadásunk, életünk és sörünk, — mondotta egyebek között Hampl. — Köztársaságunk szabadságát védelmezni fogjuk, nem hátrálunk meg semmiféle helyzet elől, amelyet béke szeretetünk ellenére ránkkényszeritenének. Nem engedhetjük meg, hogy Csehszlovákia vazallusában! legyen. Magunkévá tesszük Masaryk jelszavát, amelyet az orosz légiók zászlajára irt: „Jobb a halál, mint a láncok közt az élet."

A cseh négyszög a német nemzet testében nemcsak katonailag gyöngíti mindig a birodal mát, hanem akadályt jelent a berlin—bagdadi utón, az ukrán búza s a román petróleum felé vezető utón.

München és Brcslau között Prágán át vezet a legegyenesebb ut s ezért egy expanzív Német országnak mindig útjában fogunk állami. Ha NéA magyarok viszonya

a németekhez, szlovákokhoz és a kormányhoz

2