Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-06 / 54. (4497.) szám
1938 március 6, vasárnap* t>ra:gai-Mag^arhiriíAP 17 EMBEREK A VILÁG KORMÁNYKEREKÉNÉL A z elegáns és világpolgárias Edén utón a konzervatív és hiíbuzgó Halifax a Foreign Office uj ura Portré a világ egyik legfontosabb emberéről ■ • ■ Halifax lord atyja Yorkshire legendás lelkipásztora volt ■ Oxford rajongója és az „angol flegma" megtestesítője LONDON. — Az uj angol külügyminiszter politikus-családból származik. Apai nagyapja pénzügyminiszter, anyai nagyapja Anglia miniszterelnöke volt. A rangszerző Halifax a yorkshirei birtokot hagyta ott a politikáért. A liberális párt tagjaként számos miniszteri tárcát viselt. India végleges meghódításának viharos éveiben, a legkritikusabb ponton, az indiai minisztérium élén állt. Fiára már főnemesi ómét hagyott, de a második viscount Halifax nem a politika életében, hanem az egyházi élet terén öregbítette a család dicsőségét. Töpörödött, szakállas alakja körül legendák kéződtek Yorkshireban. Az anglikán High Church világi vezéreként a katolizált irányt képviselte és szerette volna élete munkáját Róma és Canterbury egyesítésével megkoronázni. Egyetlen szenvedélye a kisértet-históriák A mostani lord Halifax a nagyapjától és apjától örökölt hagyományokat egyaránt vállalta. Egyformán az egyházé és a politikáé. Mindkettőben vezető szerepet visz anélkül, hogy valóban érezné magában a becsvágyat, a sugallatot erre a kiemelkedő szereplésre. Legszívesebben a yorkshirei birtokon ülne, kedvenc klasszikusai között és lapozgatna a maga egyedülálló gyűjteményében, a világ minden részéből összehordott kisértet-histó- riákban. Az Ilyen „ghost-storykat" Halifax olyan szenvedéllyel gyűjti, mint mások a bélyegeket vagy a pillangókat. Vágy pedig vörös frakkban hajtaná, a rókát a lfltógö fatkák mögött De Benne U él az angol vezető réteg kötelesség" tudása s elkötelezettsége a közélettel szemben. Tudja, hogy egy Halifaxnak nincs joga áz elzárkózó magánéletre, kötelesséaei vannak királyával ésg birodalommal szemben, így belépett és Beleiéit* magát a politikába, bár tulajdonképpen •politikus; egyéniség. ........... Má r 29 éves korában képviselő lett, pár esztendővé! később, anélkül, hogy a nyilvánosság előtt különösebben ismert lett volna. egyik miniszteri tárcát vállalta a másik után, melyeknek betöltésére részint származása, de még inkább kiváló szellemi adottságai, férfias kötelességtudása, csendes, de termékeny munkássága érdemesítették, „Fiam, vállalnod kell!" Amikor Indiában veszedelmes feszültség mutatkozott, Baldwin 1926-ban Edward Woodot (ahogy ekkor még hívták lord Halifaxot) szemelte ki arra, hogy alkirályként állítsa helyre India nyugalmát. Ennél nagyobb méltóságot nem ismer a brit világbirodalom, de súlyosabb kötelességet se. Halifax egész egyénisége tiltakozott az alkirályság Vállalása ellen. Ez az állás fejedelmi reprezentációt igényelt. Az életforma és fellépés meseszerü fényűzését, melynek szándékosan felül kell múlnia a távolkeleti despoták pompakifejtését. És még mást is. Állandó aktivitást, állandó résen- állást és ha kell, kegyetlenséget, elhatározásban és tettekben egyaránt. Mindettől Halifax zárkózottságra hajlamos természete visszariadt. Felkereste apját tanácsért. Az akkori viscount Halifax már 87 esztendős volt. (A Halifaxok mind magas kort érnek meg. Nagyapja 86 éves korában hunyt el, 96 éves lett az apja, egy jóslás szerint pedig a harmadik Halifax még tiz évvel tovább fog élni.) A félvak yorkshirei aggastyán szótlanul hallgatta meg fia nagy problémáját. Azután csak ennyit mondott: „Imádkozzunk, fiam." És apa és fia karonfogva a templomba mentek. Amikor kijöttek Isten házából, az öreg Halifax csak ennyit mondott: „Fiam, vállalnod kell." — „Én is úgy érzem" — szólt a fiú. így lett Edward Wood lord Irving- gé és öt esztendőre India alkirálya. Páratlan hidegvér a felrobbantott vonaton Indiai hivatáloskodá'Sa miatt szélső konzervatív részről sokat 'kritizálták. Szemére vetették, hogy tulengedékeny vök a benszülött túlzókkal szemben, hogy nem képviselte elég eréllyd az anyaország tekintélyét. Azonban lord Irving kivívta magának Gandhi rokonszenvét és tiszteletéit nyűgödtabb viszonyokat teremtett a lázban égő ázsiai császárságban. Az indiai forradalmáraik azonban vad gyűlölettel fordultaik feléjje, Koncidiáns, kiegyenlítő módszerei veszélyesebbnek tűntek szemükben elődjei vasszigoránál. Számos merényletet követtek el ellene. Egyszer levegőbe röpítették még a vonatját is. Szinte csoda folytán maradt csak épen az alki- rály 'kisiklott kocsija- A vasúti hivatalnokok és kíséretének tagjai, remegve az izgalomtól, vad rémületben rohantak hozzá. Az alkixály épp ebédnél ült, el sem mozdult helyéről és a legnagyobb lelki nyugalommal nézte, hogy a pincérek miképpen söprik össze a cserepeket . . . A leöntött frakk és a „Halifax-katapa Veszélytelenebb helyzetekben is érvényesül Halifax már közmondásossá vált nyugalma. Kimondhatatlanul kedveli a maga Oxfordját. Mindennél büszkébb arra, hogy az ősi egyetem kancellárjává választotta. Pár év előtt díszvendégként, frakkban, kitüntetésekkel vett részt egy diáktársaság ünnepi vacsoráján. Az egyik diák azonban, ügyetlen mozdulattal felborította tányérját és az egész leves lord Halifax frakkjára ömlött Páran kétségbeestek a baleset miatt, mások nem tudták elnyomni mosolyukat. Halifax nem boszPARIS. — A Nagyopera, a Grand-Hotel és a Café de la Paix mögött, abban a csodálatos városrészben, ahol minden cégtáblán angol, spanyol, olasz feliratok ragyognak és minden kirakat mögött hajómodellek, miniatűr vasúti mozdonyok és társasautók száguldanak ametiszttengereken, okkerbarna sivatagokon, ember-nem- látta városokon és napfényes pálmaligeteken át, az öt világrész és tizenöt világot átfogó utazási iroda negyedén valahányszor keresztültörtettem (mert ezekben az uccákban mindenki törtet és rohan, autók és autóbuszok örökösen megtorlódnak s az egész élet felfokozott tempóban nyargal és üvölt a legfőbb cél, a mennél-több-frank felé), mindig megállított nagy siettemben egy pillanatra az a furcsa cégtábla, mely egy óriási fület és egy sugarakat árasztó szemet mutat. Mindig olyannak éreztem ezt a szörnyű szemet, mely átsugározza a tolongó mindenséget s ezt a fület, mely titkokat hall ki az autószirénák . szüntelen százhangu bugásából, mint az Üdvhadsereg fehér intőjelét lábam előtt, mely világraszóló térítő és jótékonykodó tudomás szerint a legforgalmasabb uccák járdáira Íratja fel krétával, hogy „Dieu te cherchel" Guilíaume, a mesterdetektiv Holott jól tudom, hogy ez a szem és fül, mely meglelhető egyébként minden párisi és londoni telefonkönyv, sőt minden útikalauz és hotel-lista hirdetési részében, egyáltalán nem valamely misztikus hatalom intőjele, hanem egyszerűen egy ugyancsak világraszóló magándetektiviroda hirdetése. A másik még ismertebb reklámja a Rue de la Chaussée d'Antin-i cégnek a sötét lepel, melyen egy merész tekintetű, bajuszos urnák a feje tör keresztül. Ez a titkokon áttörő, rokonszenves fejű úriember, Louis Guilíaume, egy modern Pinkerton és Sherlock Holmes, aki a magándetektívek ponyvaromantikáját használja föl, hogy magasabb napidijat facsarjon ki féltékeny hölgyekből vagy irigy szeretőkből, akik az ő közvetítésével függesztenek valami éhenkórász csavargót a meggyanúsított szerelmesük nyomába. Bosszantott ez a nagyhangú reklám és bosszantott, hogy az ilyesmi egyáltalán még képes bosszantani engem s hogy véget vessek a bűvöletnek, egy elvesztett negyedórában berontottam a szem- és fül-iroda igazgatójának szentélyébe és riportérdeklődés örve alatt szemébe mondtam cseppet sem hizelgő nézetemet irodája teljesen felesleges voltáról a mai korban, mikor a párisi hivatalos rendőrség maga is oly tökéletesen gondoskodik mindenről, amiről gondoskodó az emberiség érdekében amúgy is felesleges. Megkérdeztem, hogy melyik volt a szankodott és nem mosolygott. Egy arcizma sem rándult. Levette frakkját, mintha ez volna a legtermészetesebb és ingujjban evett tovább ... Ha valamihez, úgy ehhez volt nagy önuralomra szüksége, miután ő, aki mindenben a végsőkig korrekt, nagy súlyt helyez a korrekt öltözködésre is. Elegáns, de ó-angol stílusban. Kalapjai bizonyára nem fognak divatot teremteni, mint Anthony Edén kalapjai. Csak kemény kalapokat visel, de a háború előtt hordott keskeny karimával. Nadrágjai kétségbe- ejtenék a mai divattudósitókat, alul úgy elkeskenyednek, mint Viktória királynő uralkodása idején. Az ilyen öltözködési sajátságok ' ellenére mégis előkelőén, sőt ami a legcsodálatosabb, korszerűen hat Csak kevesen tudják, hogy mindig* kesztyűvel borított balkeze születésétől fogva béna- Az ilyen csekélységektől Halifax nem be- folyásoltatja magát. Tehetetlen balkeze ellenére kitűnő lovas, szenvedélyes vadász, sportember tetőtől talpig. Évtizedek óta boldog házasságban él lady Dorothy Onslow-val, Onslow gróf leányával. Amennyire csak pályája megengedi, keresd a visszavonultságcxt. Szereti a könyveit, a kisórfet- történeteit, az angol vidéki élet szelíd örömeit. „legérdekesebb esete’* a direktor urnák és vártam vaíaminő sületlen szerelmi történetet. A Lord és a művésznő — A legérdekesebb eset — vélte az igazgató nagy hidegvérrel... — Mit szólna, ha én kérdeném Öntől, hogy melyik volt a legérdekesebb riportja? Ugye, hogy nem tudna felelni rá? Jó, elmondok Önnek egy esetet, mely nemrég történt. Nem tudom, hogy a legérdekesebb-e, de talán meggyőzi majd arról, hogy a mi munkánk mennyire szükséges és hogy egyáltalában nem felesleges... — Nos, ezt az esetet a Hotel Continental adta kezemre. Igen, ebben a fölötte előkelő szállodában, a Rue Castiglione-n, sorozatos lopások estek. Az igazgatóság egész sor főrangú kliensnek kellett, hogy diszkréten megtérítse az ellopott nagyértékü ékszereit. Legutóbb Lady.. .-nek (megmondom a nevét, de kérem, ne Írja ki) tüntették el bámulatos merészséggel egy százezreket érő brilliáns brossát, rövid percek alatt, mig a Lady az appartementjéhez tartozó fürdőszobában tartózkodott. — Hiszen ismeri Lady.. .-t, legalább hírből, ugyebár? A Ladyt, kinek nevét tiltja leírnom a szemes fülember dicséretes diszkréciója, valóban jói ismerem még tíz év eáőtfcrőL Az ubalsó Poimcaré- koirmány idején az azóta illedelmes drámai színházzá változott „Le Perroquet" nagyon szabados színpadának volt nagy eseménye. A későbbi Lady egyike volt Páris legszebb táncosnőinek. Nevezetes volt 5 az egész élni szerető és élni tudó világban részint fekete harisnyáiról, s részint a Lordról, aki noha a prosoénium páholyban ült esténkint a színpad közvetlen közeiében, mégis jénai prizmás lóversenytávcsövet szegezett a színpad felé, aminő ily rövid távra csak kivételes esetekben használatos. Ilyen kivételes eset volt az agg Peer esete a nagyon ifjú Margaretfcel, mely távcsővel és virág bokrokkal kezdődött s a kárövendő világ gyönyörére törvényes házasságiba futott 'ki a tizenhatodik kerületi mairie-n. A gróf öreg volt és kövér; a Lady ilfju, életvidám és temperamentumos. Szerette a nagy szoupékat, a fehér éjszakákat, a pezsgőbófliét rhedmsi és a homárt amerikai módra, a vad autóturákat és a nagy életet, — mindazt, mi egészségügyi szempontból idős mágnásoknak kevéssé ajánlatos. A lord nem soká bírta az iramot, házasságának harmadik évében elköltözött őseihez a lordok számára fenntartott mennybéli klubba és mint illik, özvegyére hagyta grófi vagyonát. A Lady Skótországban karrarai márványból emeltetett Széchenyi Gyógyfürdő Budapest-Városliget A régi Artézi fürdő 74 C° hőforrása által táplált gyógyfürdő. A főváros legnagyobb termálfürdője. Nagy társas gőzfürdők, díszes magánfürdők. Modern gvógybe- rendezések. A földalatti vasút végállomásánál. A KENYÉR A kirakatban a kenyér fehér, akár a gyermek lelke. Illata enyhe, mint az élet, mit meg nem tépett a vihar . . . A héja piros, kibomlott rózsa: róla festette talán az Isten a bazsarózsát . . . Az ize, mint az anyatej: édes. Ott bámulja egy gyermek. Éhes, két szeme rátapad égve az üveg sima lapjára. S amig elmereng hosszan nézve, végig íoly ajkán a nyála ... Talán álmodik és azt álmodja, hogy otthon most szegte meg az anyja . . . A szeme ragyog, a száját nyalja . . . Micsoda gyönyör: Álma egy trónnal felér, S a kirakatban a kenyér oly messze van: a szegény addig el nem ér. neki mauzóleumot s aztán utazó életet folytatott, ami szakértők szerint legajánlatosabb életmód ifjú hölgyek számára, kik egy letelt házasságot óhajtanaik elfelejteni . . . Ó igen, ismertem a Ladyt és a kitűnő detektivnek meg is mondottam ezt. i Egy mozgalmas éj «—» Na látja, mi is ismertük — mondta elege* detten a szem- és fülember. — Sőt a Continental Igazgatója is ismerte — habár ő talán nem tudta, mint mi, hogy már a Cote d‘Azur-ön is rejtélyes ékszerlopások estek a szállóban, melyben a Lady' lakott. De álljunk meg itt Bármit sejtett légyen a hotelier, világos ugyebár, hogy nem fordulhatott az államrendőrséghez, hacsak nem akarta kompromittálni s a világ szájára hozni ezt az exkluzív főrangú szállodát. Amit a rendőrség tud, azt a sajtó is tudja és rendőrségi asszisztencia nem válik e-lőnyére nagyúri szállodáknak. A mi intézetünk, mélyet Ön feleslegesnek ítél, diszkrétekben, bár ügyesebben dolgozik. És mindenekelőtt jóval gyorsabban, mint a bürokratikus formákhoz kötött állami intézetek. így már 48 óra alatt megállapítottunk egyet-mást, többek között azt a körülményt is* hogy Lady . . . mint tizenbatéves leány büntetve volt egy párisi nagyáruházban elkövetett lopás miatt és a pincérnek öltözött emberünk attól fogva éjjel-nappal figyelte a Lady appar- tement jenek ajtaját. * — Egy éjszaka azután rajta is kapta a Ladyt, hogy ‘lenge éjszakai toale ttben h alkan végig - sietett a folyosón s eltűnt egy másik szoba ajtaja mögött. Ebben a szobában egy ifjú, de gazdag diplomata lakott, aki gazdájának, egy baráti ország külügyminiszterének kíséretében, tartózkodott a Contmentaiban, Genfbe utazván a, népszövetség ülésére. — Emberünk (ellentétben az államrendorségí szokásokhoz) nem ütött lármát, hanem a Lady nyomában maga is benyitott ezen az ajtón. Rémülten ugrott azonban vissza — noha a látvány, melyben része volt, nem volt éppen ijesztő- A Lady ugyanis az említett diplomata ölében és karjaiban találtatott oly helyzetben, mely kétséget nem engedett meg a látogatás célja iránt, — Azonban, amint inspektorunk hangtalanul visszalopakodott őrhelyére, egyenesen belefutott az igazi tolvajba, aki „hotelpatkányok" előírásos nyakigérő fekete selyemtrilkóját hordta. A tolvaj a Lady komomája volt, aki úrnőjének gáláns kalandjait használta fel másnemű kirándulásokra az illető szállóban s úrnője tudtán kívül ugyanazokat az urakat látogatta meg, akikkel a Lady foglalkozott — csak kissé későbben, — Az ügy további fejleménye elképzelhető. A károk nagyrésze megtérült, a Lady elvesztett brossával lett gazdagabb és viszont egy komor- nával szegényebb. Az incidensnek nem lettek visszhangos következései és a Lady kislánykort botlását s későbbi gáláns kalandjait sem tudta meg a világ. Ezt csak azért említem, hogy megmondhassa olvasóinak ezentúl, hogy a mi intézetünk nem is olyan egészen felesleges . . „■ BENEDEK KAJROLY. TELEK A. SÁNDOR. Louis Guilíaume, Páris legzseniálisabb detektivje beszél élete érdekes eseteiről A szép Lady és o komorna — vagy hogyan leplezte le Monsieur Guilíaume a Continental híres éjszakai tolvaját?
