Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-06 / 54. (4497.) szám
1938 március 6, vasárnap. t>rxgaiA\\cAarhirlap jussához, de ugyanakkor szívesen és fönn- tartás nélkül elismerje a mások jogát. Ezért van, hogy a magyar politika története az áldozatos nemzetszeretet, az önfeláldozás, a nagylelkűség és az elvhüség olyan példáival szolgál, amelyeknek ragyogása betölti az egész magyar glóbuszt és olyan férfiakra árasztja a fényesség sugarait, akik — mint Széchenyi, Kossuth, Deák, Batthyány, Eötvös, Tisza, Szilágyi, a két Andrássy, We- kerle, Bánffy, Csáky, Bethlen — messze az ország határain túl becsületet szereztek a magyar politikus és államférfiu hírének. A kávéházi reggelizőasztalnál, amely mellett jól megfér egymással a konzervatív liberalizmustól a szélső fajvédelemig minden politikai irány képviselője, sok szó esik közöttünk a „morbus politicus”-ról, amelyik különösen itt, a magyar fővárosban dühöng. A betegség bacillusa alighanem a külpolitika eseményeinek a hatása alatt fertőzi meg a gyöngébb idegzetű embereket, akik minden német esemény mögött a megtestesült veszedelmet és minden magyar bokor mögött —- Szálasit látják ... Most jut eszembe, hogy éppen tegnap újságolta nékem egy volt államtitkár, hogy Szálasi apját Zapusek-nek hívták, 1882-ben magyarosította a nevét és főpincér volt a kassai Schalkház-szállóban ... Úgy látszik, jómagámat is megfertőzött a politika. Amikor írni kezdtem, az volt a terH /^i / / / / f ti g^ep&eg e& zmma úkúúm az efeö- az ▼ 1üUS 1 ílle^yeCte, Aulonetdk tú&mékas! hogy fogoroosa koncentrált fogpori haszEz a praktikus alumínium szóródoboz „öl ? és hogy eltol mily ragyogóan fe6 hónapra = 182 napra elegendő es ----------------------------------------------------------------— cs ak K6 '/•50 az ára, szóval évi 15*— bérek a fogai ? Ké-ba kerül 1 Kérem számítsa hi, hogy RUTOMENTH az ideális, koncentrált pormennyit takarít meg. aíahu, száraz fogkrém házi használatra.------■----------------------- RUTOMENTH üdít, habzik, szappanka p Automentli mintazacsköt, lia ezt a szelvényt ---------------------------------------------------------------------------------be küldi Engel D. illatszertárának, Bratislava, „___ ti ' „ | i-________, ve ntur ucca 12. mentes, eltaoolitja a fogkooet. ragyogóan Név - ..........—r ........... fehérré teszi fogait. Ci m.................................................................................................................................... ^K apható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszertárban. Oezérképoiselet: Enge! D. Bratislava, Masarykova 6, Venturská 12. cm, hogy a korai budapesti tavaszról irok, Itása jelent és — ime — a politikára lyukac íeg arról a kulturális eseményről, amit a 3 tam ki. Pedig, Isten látja lclkemet, nem akc Nürnbergi Mesterdalnokok" operai föluji-1 rok politikus lenni. A nagy prágai beleteníéseh után Hodza nyilatkozatának visszhangja Figyaimes fogadtatás Londonban - A német sajtó Hodza ellen (Ző.) BUDAPEST. — Van úgy néha az ember, hogy nem tudja, miről írjon. A témák, mint a méhek, rajzanak körülötte és nem tud mit kezdeni velük. A dolog természeténél fogva fölülkerekedik az emberben a felelősség kérdése, a tények mérlegelése, a nézőpontok összeegyeztetése és mire minden lelkiismereti kérdést elintézett önmagával, jön csak reá, hogy amiről írnia érdemes volna, arról — esetleg fontos érdekek veB A JUJ ARCVIZ I megszépíti t ELTÜNTETIi g A SZEPLÖKET § m A j f o ltokat M RÁNCOKAT 8 PATTANÁSOKAT | Kapható minden szaküzietfeen'l I Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb | a SUFLtN kénpud r sredelmeztetése nélkül — nem irhát, — amiről meg minden aggodalomtól mentesen írhatna, arról nem érdemes Írnia. Persze, vannak társadalmi és szociális vonatkozású kérdések, amelyek a mai szertezüllöít világban is kikivánkoznak a nyilvánosság elé, ám ezeket is úgy átitatta a politika, mint az icatóspapirost a tinta és éppen emiatt legtöbbször visszájáról jelentkeznek és mutatkoznak meg. Ilyen hangulatban, amikor a krónikás a kétség és a kötelesség sziklafalai között vergődik, a legokosabb, ha a papiros fölé hajol és írni kezd, — minden meghatározott célkitűzés nélkül. Valahol majd csak kilyukad... Egy dolog bizonyos. Minden mai bajunknak, minden zavarnak és békétlenségnek a politika az oka. Szabatosabban: azok a kaotikus állapotok, amelyeket a politika szült szerte ezen a világon. Ez a káosz különben nem mai keletű. Ámint Kornis Gyulától, a magyar képviselőház tudós alelnökétől a minap hallottam, ez a káosz egybeesik a világ teremtésével. Egy társaságban — mesélte Kornis — arról folyt a vita, hogy melyik foglalkozás a legrégibb? — Az orvosé, — mondotta a társaság orvostagja. — Az Isten Ádám oldalbordájából teremtette Évát, tehát operációs beavatkozásra volt szükség. — A világ, amikor az Isten megteremtette, egészen szabálytalan valami volt. Ezért mérnök kellett, aki a világot fölmérje, szabályozza és elrendezze, — vitatta a mérnök. — Szép, szép — replikázott a jogász de a világ elrendezését bizonyos jogszabályoknak kellett megelőzniük, hiszen a földön akkor általános káosz uralkodott... — És ki csinálta a káoszt?! —- süvített bele a politikus hangja. Csakugyan, a káoszt, amely azóta is olykor hatalmába ejti az emberiséget, csak politikusok csinálhatták. Politikusok, mondom, cs nem államférfiak. Mert a kettő nem ugyanaz. Az államférfi az eljövendő nemzedékre gondol, amikor cselekszik, — a politikus az eljövendő —- választásra. És ez óriási különbség! A mi korunk százezerszámra gyártja a politikus típusát, de államférfiu, aki váll vetett munkával a béke, a boldogulás és a megértés útjára terelné a megriadt és fékevesztett emberiséget, vajmi kevés jár közöttünk. Ma mindenütt mindenki politizál. Az egyik üzletszerűen, a másik időtöltésből, a harmadik megszokásból, a negyedik föltü- nési viszketegből, az ötödik, hogy destruál- jon, a hatodik, hogy rémhíreket helyezhessen el, a hetedik, hogy összeveszitse egymással az embereket, a nyolcadik, hogy a jólértesiiltség látszatával hazugságot terjeszthessen és nyugtalanságot szítson, a kilencedik ... de minek folytassam? Csak nagyon kevesen politizálnak azért, mert értenek is hozzá és mert használni akarnak és használni is tudnak annak az eszmének, vagy annak az ügynek, amelynek szolgálatára a hivatás komolyságával és önzetlenségével vállalkoztak. Hálát hell adni az Istennek, hogy a magyarság körében sok ilyen politikus akad. A magyarnak szinte második természete a politizálás. Századok során nevelődött arra, hogy szívós akarattal, oko- ii:<n és céltudatosan ragaszkodjék a maga * LONDON. — Hodza csehszlovák miniszterelnök beszéde nagy feltűnést keltett Angliában. A péntek esti lapok részletes kivonatokban közlik a beszédet s a szombat reggeli újságok bőven kommentálják azt. A nyilatkozatot általában egész Európát érdeklő nagyjelentőségű eseménynek nevezik, mert lényegesen és félreérthetetlenül leszögezi Csehszlovákia álláspontját. Csehszlovákia kifejezte, hogy nem akar a második Ausztria lenni, írják az angol lapok A Daily Telegraph erős és nyomatékos feleletnek nevezi Hodza nyilatkozatát. A Times szerint a csehszlovák miniszterelnök félreérthetetlenül leszögezte álláspontját Németországgal szemben. Az ellenzéki Daily Iierald igy ir: „A csehszlovák miniszterelnök azt kiáltotta Hitlernek: „El a kézzel!1* A News Chronicle Hodza képét hozza és a miniszterelnök életrajzát, A Daily Mail szerint ezután nyilvánvaló, hogy az európai politikában uj fejezet kezdődött, amely vagy a megértéshez vagy a végleg érvényes összezavaráshoz vezet. A csehszlovák miniszterelnök beszéde mély benyomást keltett a londoni tőzsdén is. A 8 százalékos csehszlovák kölcsön pénteken jelentős árfolyamemelkedést mutatott, ami annál feltűnőbb, mert ugyanakkor az osztrák papírok estek. Berlini ellenérvek BERLIN. — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A német lapok részletes kivonatokban közlik a csehszlovák miniszterelnök beszédét és nagyjában egyforma kommentárt fűznek hozzá. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint Hodza miniszterelnök csodálkozik azon, hogy a németek azt követelik, hogy a szudétanémetségnek adják meg a kisebbségi jogait. Hodza a háboruelőtti generációhoz tartozik és tudja, hogy az a bánásmód, amely népíestvéreit a dunai monarchiában érte, milyen kritikus állásfoglalásra késztette Európát. Könnyen megértheti tehát, hogy a németeket érdekli csehszlovákiai fajtestvéreinek sorsa, Németország nem akar Csehszlovákia belügyetbe beavatkozni, ha rámutat azokra a veszélyekre, amelyeket a szudétanémetséggel szemben követett helytelen bánásmód okozhat. A szudétanémetek lojálisak Prágával szemben és a béke érdekében dolgozik az, aki problémáikat meg akarja oldani. A csehszlovák kormány is a békéért dolgozna, ha eltávolitaná azokat a békeakadályokat, amelyek eltávolítása valóban módjában áll. Ezzel ellentétben a német lap szerint a csehszlovák állam kísérleteket tesz az elcsehesitésre, amit az uj csehszlovák államvédelmi törvény lehetővé tesz, A németség szudétanémet fajtestvéreitől elrabolják a haza érzését s e politika végcélja az ísz- szimiláció. Ha Csehszlovákiában megszületik a belső béke, akkor ez a dunai tér kívánatos megbékülését is előmozdítja. A békekivánságokkal szemben a csehszlovák miniszterelnök a fegyverekre apellál. Ez az ideges reakció teljesen hamis előfeltételeken alapszik. Sem Németország, sem a németségtől- leválasztott népcsoportok nem felelősek a békediktátumokban megvont határokért. Németország azonban éppen ezért kötelességének tartja, hogy figyeljen a határokon túl élő németség jó sorsára és arra, hogy velük szemben betartsák a tett ígéreteket. Ha Hodza miniszterelnök külpolitikai beszédében kijelenti, hogy lehetőnek tartja Csehszlovákia és Moszkva további szövetkezését is, akkor a legutóbbi moszkvai események szemmelláthatólag semmiféle hatást nem keltettek lelkében. Hangsúlyozza Hodza Csehszlovákia és Franciaország tradicionális együttműködését is, amely ma oly messzire ment, hogy a csehszlovák hadseregvezetés mellett francia katonai bizottság működik. Lengyelország már Pilsudski marsall alatt megszabadult e kötöttségektől és hazaküldte a francia katonai bizottságot. A Berliner Börsenzeitung többek között a következőket írja: „A rövidzárlat a hirdetett politikai elvhüségben nem német részen következett be, hanem a prágai centralizmus nemzetpoliíikai gyakorlatában, amely erőszakkal szembeszáll a szudéíanémetség primitív jogaival is. A rövidzárlat nem abban nyilvánul meg, hogy a szudétanémetek zártan Henleint támogatják, hanem abban, hogy Prágában e hatalmas erejű demokratikus akaratmegnyilvánulást álíampolitikai megbízhatatlanságnak bélyegzik.** A Berliner Tageblatt szerint Hodza saját tapasztalatából tudja — és utalt is rá beszédében, amikor a cseh történelemről szólott, — hogy idegen népcsoportokkal való igazságtalan bánásmód mily mértékben járult hozzá a világháború kitöréséhez, A helyzet ma sem változott meg. Téves volna föltételezni, hogy ebben a kérdésben a németek másként gondolkoznak, mint más népek és Hogy a németek inkább viselik el a rossz bánásmódot, mint bármily más nemzet. Rámutatni arra, hogy e tények félreismeréséből mily veszéI iyek keletkezhetnek, nemcsak a saját nemzetéért aggódó áílamvezetés kötelessége, hanem azé is, amely komolyan a békét akarja. Nemcsak kötelesség ez, hanem érdem is. Egyébként nemcsak a német kormány tett ilyesmit, hanem a legutóbb a legi.Uetékesebb lengyel és magyar körök is hasonló óvást és figyelmeztetést intéztek ugyanerre a címre, anélkül, hogy csehszlovák részről beavatkozásról beszéltek volna. A Lokalanzeiger fejtegetései ugyanilyen értelműek. A lap kijelenti, hogy a német nép tisztel minden nemzetet, amely jogaiért és szabadságáért küzd, de a német birodalom soha sem fog lemondani arról, hogy a birodalom határain kívül élő német néptestvéreit megvédje a fölösleges kínzásoktól. Hivatalos német kommentár Hodza beszédéhez BERLIN.. Hodza beszéde után Berlinben rögtön félhivatalos kommentárt adtak ki a csehszlovák miniszterelnök nyilatkozatához. A Deutsche Diplomatische Korrespondenz kommentárjának lényeges részei a következők; — Az államférfiu kötelessége, hogy a kedvező momentumok mellett felsorolja azokat is, amelyek állama szempontjából veszedelmeseknek látszanak. Hodza szerint Németország érdeklődése a szudétanémetek iránt ilyen veszedelmes momentum. Csodálatos, hogy éppen Hodzának tűnik föl ez igy és éppen ö tartja jogtalannak a német érdeklődést. Alig van csehszlovák állam- férfiú, aki tagadhatja, hogy a nemzeti kisebbségeikkel való rossz bánásmód nagy mértékben növelte a világháborúhoz vezető feszültséget. Ma ugyanez történhet meg. A német kisebbségek sorsát máskép értékelni, mint más népek sorsát, helytelen dolog. Németország érdeme, hogy rámutatott azokra a veszedelmekre, amelyek abból származhatnak, ha a németek idegen MÉTRYICQROS szarvasmarháit és juhait biztosan meggyógyítja a Dl STOL. VÉ&V1ZELÉSIEN megbetegedett szarvasmarháit megmenti a pusztulástól aTODORIT. Kérdezze meq az állatorvost. - Minden patikában kapható. 5
