Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-06 / 54. (4497.) szám
1938 március 6, vasárnap. ^rxgai-A\ag^r-hirlap Az egyesüli párt követelése : Valósítsák mes a köztársaságban élő nemzetek egyenjogúságát! Jaross Andor és Esterházy János politikai beszámolója az országos végrehajtóbizottság rimaszombati ülésén ^ RIMASZOMBAT. — Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt országos végrehajtóbizottsága Rimaszombatban ma délután 3 órakor ülésre ült össze Jaross Andor nemzetgyűlési képviselőnek, a párt országos elnökének vezetése alatt. Az ülést, amelyen az országos végrehajtóbizottság tagjainak nagyrésze megjelent, Jaross pártelnök néhány üdvözlő szóval megnyitotta, majd a pártelnök a politikai helyzettel kapcsolatban a következő beszédet mondotta: Jaross a párt feladatairól — Amikor ma itt, Rimaszombatban köszöntőm az egyesült párt Végrehajtó Bizottságának tagjait, elöljáróban hangsúlyozni kivárom, hogy szándékosan választottuk tanácskozó helyünkül ezt a várost, mely a kisebbségi jellegű magyar életmegindítás egyik erőtényezője volt. Hangsúlyozni kívánom, hogy az egyesült párt tényleg a volt két párt tényleges morális és fizikai erejének egyesüléseként indult és erről az alapról lesz mindig átfogóbb szervévé az itteni magyarságnak és a vele sorsközösséget valló és vállaló más nemzetiségű testvéreinknek. Ez a párt nem mond le tehát a két volt párt egyetlen hívéről sem, nem mond le egyetlen olyan erkölcsi értékről sem, melyek az itteni magyar munkában akár egyik, akár másik párt kötőanyagát képezték. Nem mond le azért, mert mély történelmi meggyőződése, hogy ezek olyan értékek, melyek az európai térben lakó magyarság ezer évét biztosították, melyek nem törülhetők le a mai magyar közélet arculatáról sem. — Erkölcsi erőink birtokában napról- napra szaporodó táborunk támogatása mellett láttunk hozzá, hogy a pártot modern politikai eszközök segítségével az itteni magyarság olyan mozgalmi és fegyelmi keretévé fejlesszük ki, mely a magyarság itteni egyetemét joggal és tényleg képviselhesse. Ebben a munkában alapunk régi erköl- csiségünk és nemzetszeretetünk. De a jelenlegi helyzetben tovább kell mennünk. Ennek a pártnak mint a magyar életerő keretének olyan uj értékeket kell termelnie gazdasági és szociális sikon, melyek alkalmasak az előttünk álló feladatok megoldására. Talán megneheziti a munkát az, hogy társadalmunk szegényebb lett, de megköny- nyiti, hogy ugyanakkor egészségesebbé, egyöntetűbbé vált. Kevesebb embertől várhatunk nagy tetteket, de sokkal több embertől sok, mindennapi kis cselekedetet. — Én úgy látom, és úgy akarom felfogni a párt feladatát a magyar nemzet- testen belül, hogy nekünk kell kitermelni a szellemet, nekünk kell tudatosítanunk a munkavállalást, azaz mi adjuk a hajtóerőt a magyar élét komplikált motorjaiba. Ezek a motorok a különféle szervezetek, melyeket más és más erőknek kell megkonstruálni, de a hajtóanyagról, a szellemről nekünk kötelességünk gondoskodni. Mi vállaljuk is ezt a szerepet, szemünk ott van a közélet egé;z mezején, kezünk ott van, ahol segítségre van szükség. De van egy más szerepünk is: Az önvédelem. Mi vagyunk a politikai harci front, mely szervezett erőnk latbavetésével védi az egyest és az egészet. A munkásság és a fiatalság a keresztény nemzeti fronton — Örömmel állapítom meg, hogy uj felelősségtudat mélyül el, mely felkarolja a szegényebb magyar ember életsorsát, ezért mind hatalmasabb tömegekben csatlakozik a magyar munkásság a keresztény nemzeti fronthoz és kezd kifejlődni egy uj lelkiség, mely osztályharc és kommunizmuson túl megold olyan problémákat, melyeket csak forradalom, évtizedes gyűlölködés és testvérharc áldozatok árán tudott kiharcolni. — Örömmel látom azt is, hogy : , a fiatal nemzedék, melynek munkavállalása egyszerűen természeti rend kérdése, fokozatosan kíván magának helyet úgy a munkában, mint a felelősségben. S ez vonatkozik úgy a pártra, mint minden magyar értéket jelentő szervezetre. Ismeretes, hogy hosszú éveken át ideológiai vita folyt egyrészt az álláspontjukat túl mereven megfogalmazó idősebbek, másrészt a feszitő erővel jelentkező fiatalok között. Ezt áz ideológiai vitát az események, társadalmi fejlődés és nyomukban felülkerekedő tisztánlátás eldöntötték a magyarság javára s ma ezek a fiatalok is szívesen kapcsolódnak be az idősebbek mellé, a népközösségi munkába. — A párt frontja áll szilárdan és erősebben, mint valaha. A nemzeti ügy szolgálata újabb és újabb rétegeket kapcsol a mi irányunkhoz, mely egyedül épül magyar történelmi tudaton és egy egész népet átfogni akaró dinamikával. Az állampolitika problémái —- S mikor igy először saját portánkon! ez lehet: néztünk körül, a következő tekintet essen! a nemzetek kollektív egyenjogusifáeának egy tágabb keretre, az államkeretre. A je-| elismerése ezen egyenjogúság alapján álMEGHÍVÓ szakképzett asszisztensnőié Szfovenszlcén ! Díjtalan tanácsokat ad a szépségápolás minden terén Szlovenszkói eiőadókörutján a következő városokban tartózkodik: Losoncon a Székely-drogériában március 7, 8-án, hétfőn és kedden. Tapolcsányban: Habermann-drogériában március 9, 10, 11-én, szerda, csütörtök és péntek. Komáromban: a „Kubányi" drogériában március 14, 15-én, hétfő, kedd lenlegi analízis azt mutatja, hogy egy uj fejlődési etapp előtt állunk. A csehszlovák demokrácia nem oldotta meg a mind nagyobb erővel jelentkező belső nemzeti problémákat. Az egyénnek juttatott demokratikus jog nem elégítheti ki a nemzetnek kijáró kollektív jogot követelő nemzeti organizációkat. Fel kell számolni azzal a gondolattal, hogy a minden embernek kijáró egyéni jog biztosítéka a kollektív alapon szervezett nemzet fejlődésének. — Az az állampolitikai merevség, mely a régi utón akár haladni, oktalan és céltalan kísérlet volna. A fejlődés iránya csak littassék az állam minden nemzet fejlődésének a szolgálatába: olyan külpolitikai légkör megteremtése, mely az államot kivonja a nagyhatalmak másirányu érdekeltségének a megkötöttségéből. Ellenvetés lehetne, hogy ezt a programot az alkotmánytörvény nem teszi teljes mértékben lehetővé. Válasz csak az lehet: azért van parlament, hogy ott, ahol szükséges, uj elveknek adjon helyet. A törvény- alkotásnak mindenkor az élethez kell simulnia, csak igy szolgálhatja igazán a demokratikusan felfogott népi érdekeket. Szlovák-magyar érdekközösség — A köztársaság nemzetei követelik a maguk életjogát. Ebben a harcban minden különösebb tervszerűség nélkül érdekközösség alakul ki a köztársaság azon nemzetei között, amelyek a csehszlovák többség politikájával szemben saját nemzetük érdekében küzdenek. Nincs csodálkozni való, hogy mi, magyarok rokonszenvvel kisérjük a németek, lengyelek, ruszinok és szlovákok ilyen irányú küzIGYUNK KASSAI SÖRT! GYÁRTJA: 12° PRÍM US 16° Sct. FLÓRIAN BAUERNEBL ÉS FIA R.T. KOSICE 3 JÓ GYOMOR: FÉL BOLDOGSÁG! Gyomorégés, $avtúltengés, gyoi- morfekély. étvágytalanság, emésztészavaroknál a CIGELKA-STEPHANUS sóskarbonátos gyógyvíz biztos gyógyulást eredményez. „CIGELKA“ forrásvállalat, Bardejov delmét. A közös sors érdekközösséget, majd barátságot szokott termelni. — A fölsorolásban szándékosan hagytam utoljára a szlovákokat, mert a szlovák kérdés, mint nemzeti kérdés nem oly egyszerű, mint a többi nemzeté. A szlovákság egy tekintélyes része, mondhatnánk többsége, meg akarja őrizni a csehekkel egyenrangú nemzeti egyéniségét és erre eszközül Szlovákia területi autonómiáját véli alkalmasnak. A magyarság a szlováksággal azonos gazdasági érdekeltségű területen él és igy a kenyér kérdésébem vele több sikon találkozik. Nekünk érdekünk Szlovákia autonómiája s ezért van ez a kívánságunk pártunk programjába illesztve, de ez nem is újdonság, mert a magyarság volt két pártjának programjában is mindenkor helyet foglalt. Esterházy János, pártunk ügyvezető elnöke, amikor erről a kérdésről a Hlinka-párt lapjában nyilatkozott, a párt programjának szellemében járt el, mert a párt abban a tudatban van, hogy Szlovákia területi autonómiájának keretében a demokrácia szellemének megfelelően nemzeti követeléseink érvényesülni fognak. Természetes, hogy nemzetek baráti szellemű együttműködésének és együttélésének alapföltétele, hogy egymás nemzeti birtokállományát kölcsönösen tiszteletben tartsák. Hangsúlyozni kívánom, hogy ebben, mint mipden más . kérdésben az. egyesült párt minden vezetője és tagja között tökéletesen egységes fölfogás uralkodik s téves minden olyan föltételezés, mintha az egyesült párton belül olyan nézeteltérések volnának,; amelyre más, harmadik politikai érdek építeni akarhatna, A Hedza-beszéd után — Hitler német kancellár február 20-án és Schusehnigg osztrák kancellár február 24-én mondott beszédéi után —- melyek Európa-szerte nagy hullámverést indítottak el — általános várakozással tekintett úgy a köztársaság közvéleménye, mint az európai politika Hodza miniszterelnöknek a Házban elhangzott beszéde elé. A beszéd azóta elhangzott és kétirányú csalódást hozott Az első kétségtelenül az volt, hogy a miniszterelnöknek nem állott módjában a hetek óta feszültségben izzó belopolitikai kérdésekkel foglalkozni. A második csalódást az váltotta ki, hogy bár tudjuk, hogy a miniszterelnök ur azok egyike, aki már két év előtt mint külügyminiszter uj politikai tájékozódás szükségéről volt meggyőződve, mostani beszédében egyetlen uj hangot sem tudott megütni. Tudomásul kellett vennünk, hogy marad a régi ortodox vonal, mely a végelgyengülésben szenvedő népszövetségre, a beváltnak mondott francia-barátságra és Szovjetoroszország támog H tására kíván tovább is támaszkodni. Az a néhány konvencionális mondat, melyet a miniszterelnök a kisantantnak, a római jegyzőkönyv államainak szentelt, mit sem változtat,,ezen. Természetes , hogy ilyen körülmények, között a beszéd nem enyhítette a német-csehszlovák ellentétet. Nem tarthatjuk szerencsésnek a beszédben megnyilatkozott abszolút merevséget. Mi úgy látjuk,, hogy a modern állammüvészet és politika abban áll, hogy a modern lehetőségek között pontosan mérlegelheti a tényleges erőviszonyokat és ezek figyelembevételével tud keresni olyan megegyezést, mely a háborús ultima ratio eszközét tökéletesen kikapcsolja. Nemrégiben olvadhattuk egy cseh publicista cikkét, aki a világháború szerb példáját állította a cseh közvélemény elé. Véleményünk az, hogy Európában nem lehet a jövőben szükség sem egy Sedánra, sem egy Mohácsra, sem egy Fehérhegyre, mert úgy látjuk, hogy — minden nemzeti katasztrófapolitika kikapcsolásával — a valódi erők és értékek megmérése lehetőséget és alkalmat kell, hogy adjon arra, hogy az állomok, nemzetek, szomszédok megérthessék egymást. És nemcsak maguknak, hanem egymásnak jövőt teremtsenek. ■’ v — Az egyesült párt tisztában van azzal, hogy
