Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-05 / 53. (4496.) szám

1938 március 5f szombat.

A volt horvát autonómiánál s az 1918-as

néptörvénynél szélesebb önkormányzatot

követelt Kárpátaljának Koriáth

Korláth Endre beszéde a képviselőház zárszámadási vitájában Téves beállítás külföldön a kárpátaljai önkormányzat megvalósításáról ■ B fasiszta és kommunista diktatúra közti terület államainak külügyi érdeke ■ • ■

AZ ELHAJASODAS

leküzdésére vegyen be minden reggel napi kis adag

KRUSCHEN-SÓT.

Ez a só tartalmazza a Vange 5 sz. ásványvízforrás (Essex, Anglia) hatásos alkatrészeit. Kruschen természetes és enyhe módon elősegíti a test belső szerveinek rendszeres működését és lehetővé teszi ezáltal a mérges salakok eltávolítását, amelyek éppen okozzák az elhájasodást. Sok millió ember, a világ minden tájékán, használja — vegyen be ön is minden reggel Kruschen-sót és jobban fogja érezni magát, mint azelőtt.

PRÁGA. — Jelentettük röviden, hogy dr. Korláth Endre, az egyesült párt kárpátaljai nemzetgyűlési képviselője a képviselőház csütörtöki ülésén nagyszabású beszédet

Székrekedés

zavarólag hat az emésztésre és a vért is beszennyezi. Émelygést, fej- és derékfájást, idegességet és egyéb bajokat okoz. Ilyenkor segít Önnek is a jó hashajtó:

mondott. Korláth többek között a következőket mondotta:

— A napirendre tűzött zárszámadással részleteiben nem foglalkozom, miután a kormányzat még a mai súlyosan komoly napokban sincs tekintettel arra a — Podkar- patska Rus életérdekeit érintő —■ két évtized óta hangoztatott kívánságomra, hogy a

Podkarpatská Rus területén eszközölt állami befektetéseket és kiadásokat a zárszámadásban részletesen és külön csoportosítva számolja el.

így hát csak általánosságban tiltakozom újból és újból az ellen a gyarmati kezelés ellen, hogy a Podkarpatská Rusba küldött — prágai központosító érdekeket szolgáló — köztisztviselők és alkalmazottak fizetéseit Podkarpatská Rus számlájára írják.

E tisztviselőlégió fizetése címén elszámolt összegekkel valójában

Csehország a maga népfölöslegét telepíti ok nélkül,

szükségtelenül hozzánk, ahelyett, hogy a békeszerződésben vállalt kötelezettségéhez képest az ottani állásokat, köztisztviselői helyeket odavaló emberekkel töltené be és igy az ottani lakosság életérdekeit, ellátását, kulturális, társadalmi emelését mozdítaná elő.

Autonómiát KárpáteEJáRsk!

— A zárszámadás tárgyalása eminenter politikai kérdés lévén, újból és újból megismétlem azt — a klubom nevében már hivatalosan is leszögezett — nyilatkozatomat, hegy a prágai kormányzat súlyos szerződésszegést követett el az által, hogy Podkarpatská Rus területi autonómiáját — amely minket magyarokat is természetesen megillet — 19 év óta nem valósította meg. Ezt a hibát csak fokozta azzal, hogy az európai közvélemény megtévesztésére egy olyan „autonómia bevezetésének” címzett közigazgatási intézkedést kezdett el, amely az autonómiához semmiesetre sem hasonlít, de inkább hasonlít egy szecessziós képhez, amelyet bizonyos távlatból kellemes nézni, de csak olyannak, akinek a festőéhez hasonló fantáziája van. Aki a képet közelről nézi, a valóságban az úgynevezett autonómia bevezetésében benne él, az nem érti meg és semmiesetre sem tartja azt jónak és az igazinak. Nekünk, akik Podkarpatská Rus területén élünk, nem olyan „autonómia bevezetésre" van szükségünk, amelyet csak a fantázia mutat autonómiának, nekünk kell, hogy az autonómia kenyeret, megélhetést jelentsen, mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben, erdészetben, bányászatban stb., legalább annyira, mint az 1918. évi X. magyar néptörvény vagy a horvát-szlavon autonómia jelentett, — életet, kenyeret.

A mi területünk autonómiája a nemzetközi szerződés és alkoímánytörvény szerint „legszélesebb körű" kell, hogy legyen és lehet csak és ez reánk nézve nem lehet pictus masculus és mi a jelenlegi helyzetet az autonómia bevezetésének nem tekinthetjük.

A kormányzói tanács összetétele és célja

— Amikor a kormányzótanácsban *— amely az autonómiát jelentené — a 24 tagból 9 tagot közvetlenül és 5 tagot közvetve a prágai kormányzat nevez ki és igy a kormány akarata a kormányzótanácsban teljes mértékben érvényesül a 10 választott taggal szemben, — ilyen demokráciából, ahol a ki- nevezettek bármikor le is szavazhatják — mert számbeli biztos többségük megvan — a nép által beküldött 10 tagot, nem tekinthetjük demokráciának és az ilyen demokráciából nem kérünk. A kormányzatnak ezen az egész munkáján meglátszik, hogy csupán a külföld nyomásának hatása alatt és a külföld megtévesztésére, a nemzetközi szerződések teljesítésének látszatára lett megalkotva és bevezetve.

A kisebbségi jog, a kárpátaljai és szlovákiai autonómia

.— Tudjuk, hogy a prágai kormányzat, miként Európa valamennyi kormánya, ma nehéz napokat él. Nem hallgathatom el azonban, hogy a kormányzat mai helyzete és munkája nagyon hasonlít annak az erején felül nagyratörö gazdának a helyzetéhez és munkájához, aki sok uj földet vett megmunkálásba, de súlyos terhekkel, adósságokkal, — jóremánységre. Ilyen súlyos terhek, adósságok a prágai kormányzat helyzetében és munkájában

1. a békeszerződésekben kikötött kisebbségi jogok, 2. a Podkarpatszká Rusz részére nemzetközileg biztosított területi autonómia, valamint 3. a szlovákoklakta területnek megígért önkormányzat.

Az említett gazda akkor jár el leghelyesebben, ha az uj művelésre bevont uj földet azonnal a kgintenzivebben trágyázza, termékenyíti A prágai kormányzat ezt a termékenyítést 19 év óta elhanyagolta, az uj földeken a népek lelkét nem békitette meg, sőt szociális, gazdasági sérelmekkel elkeserítette és

most, a 20 éves jubileumkor ezek a szerződések mind lejártak.

Tudom, hogy 19 év óta őszinte tanácsainkat már csak azért sem fogadta meg a prágai kormányzat, mert magyarok vagyunk. Most sem fogja megfogadni azt a tanácsomat, hogy

minél intenzivebben adja ki a kisebbségi jogokat és minél termékenyítőbben vezesse be Podkarpatszká Rusz területi autonómiáját, mert arra, mint kenyérre az ottani népességnek is, de a prágai kormányzatnak is feltétlenül szüksége van.

Két vélemény

—< Tudom, hogy nagyon lesújtó az a kritika, amit a prágai kormányzatnak az autonómia bevezetése körüli eljárására mondtam. De rákényszeritett erre az a cél- zatos munka, amit e téren kifejtenek. Például az elmúlt karácsonykor a kormányzat a legmagasabb helyről Európa tájékoztatására kifelé kijelentette:

„Podkarpatszká Rusz lakossága részére történelmi jelentőségű esemény ez ország autonómiájáról, szóló törvény meghozása és ennek végrehajtása."

Ez a megállapítás azt a látszatot keltheti a tájékozatlan Európa előtt, mintha a 172—

1937. számú törvény csakugyan az autonómia életbeléptetésének a törvénye volna — holott ezzel szemben Hrabár kormányzó befelé az újságírók részére rendezett ungvári sajtóteán, éppúgy bemutatkozó beszédében, amit a tartománygyülésen elsőizben való elnöklésekor mondott — hangsúlyozottan kijelentette, hogy az 1937. évi 172. számú törvény nem jelenti az autonómia életbeléptetését,

A kormányzói tanács választóit tagjai

— De jogosult lesújtó kritikám azért is, mert hiszen ilyképpen a kormányzótanácsban a népakarat teljesen félre van állítva. A nép a választásoknál ellenzéki többséget küldött a tartománygyülésbe és nem küldött be egy csehet sem.

És mégis a kormányzótanácsban a 14 kinevezettel többségben vannak a kormányzat emberei, mert

a kinevezetíek többséget jelentenek a 10 választottal szemben. A kmevezettek legnagyobb része cseh, magyar pedig egy sincs, ruszin is csak elvétve, így néz ki közelről és a gyakorlatban az autonómia. Még jogosabb a kritikám, ha hozzáteszem, hogy semmi önálló hatásköre nincs a kormányzónak, —

amit tehet, csak akkor teheti, ha ahhoz a prágai kormány vagy az országos hivatal cseh és ukrán osztályfőnökei előzetesen vagy utólagosan hozzájárulnak. Kockázat nélkül pályázatot irhatok ki innen annak a részére, aki megmondja, hogy mire van joga önállóan a Podkarpatszká Rusz autonómiáját megszemélyesítő kormányzónak. Végül, ha leszögezem, hogy a kormányzótanács csak tanácsadó szerv, amit bármikor szétküldhet a kormány, — amit vagy meghallgatnak vagy nem, <— akkor kritikám jogossága kétségen felül áll.

Távoli szövetségek

— A prágai kormányzatnak hiába tanácsoltuk két évtized óta a szomszédokkal való meg- békülést. Mindig a szomszédokon túli szövetségeket tartotta értékesebbeknek, amelyek pedig a legutóbbi történések szerint nagyon gyengülnek. A világhat a Imát jelentő Nagybriténnia nem átallotta kicserélni emberét, aki egy irányban kötötte lie magát.

A prágai kormányzatnak sem szabad eknulaszmbp—a——a———b

M II KRÉM A ARCVÍZ R PÚDER

Y II SZAPPAN

MIQSZÍPITI* ELTÜ NTETI í A SZEPLÖKET. MÁJ FOLTOKAT RÁ N COKAT, PATTANÁSOKAT MITESSZEREKET

j Kapható minden szakOzleibeni

Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb a SUFLIN púder

tanra, hogy megkeresse a lélektani pillanatot a kicserélésre. Mert az, hogy a Hodza-terv szerint közeledést mutatunk a középeurópai hatalmasságokhoz, de valójában a régi szövetségeket ápolják, mindkét irányban bizalmatlanságot eredményezhet Prágával szemben. — De mindezeknél a nagypolitikába vágó kérdéseknél fontosabb az uj földek népessége lel- kületének megbékélése, amit pedig nem lehet úgy munkálni, ahogy az a négy év előtti Tisza- áradásnál és a mostani aszálykároknál is történt, amikor a podkarpatszka-ruszi 300 millióra becsült aszálykárt 5 millió korona áldozattal igyekeztek elintézni s adtak sok helyen takar- mányszakna helyett kétéves alomszalmát stb. Vegye a prágai kormányzat egyszer már komolyan azokat a kötelezettségeket, melyeket az uj földekkel — Szlovákiával és Podkarpatszka Russzal — együtt vállalt,

teljesítse a kisebbségi jogokat, vezesse be a legszélesebb körben — tehát a volt horvát- szlavón autonómiánál, az e területre vonatkozó 1918. évi magyar X. törvénycikknél mindenesetre szelesebb autonómiát és akkor a népek lelkének megbékélésével értékesebb munkát fog végezni, mint a tifcáni fegyverkezéssel.

Ctehtzlovákía külügyi érdekei

— Higyjék el már egyszer, Hölgyeim és Uraim, hogy önöknek éppen olyan nehéz a egyik oldalon a fasiszta, másik oldalon a bol- seviki diktatúrák között, mint a magyaroknak, ha látszatra önök a szlávság és a népfront előretolt bástyái is. Ez a bástyaszerep ma előny lehet a szovjetnek, mely e területet a fasizmus elleni támadásra értékesítheti, de veszély lehet a rcpublikának, mert e bástya túl közel van a fasiszta határhoz földrajzilag. Ne fölényesen közeledjenek a magyarság felé, hanem a fenti közös veszedelmekre való figyelemmel, a közös védekezés álláspontjára helyezkedve* önöknek egyenesen szükségük van

arra, hogy a magyarokból, lengyelekből — bármilyen politikai áldozatokba is kerüljön az

— barátokat csináljanak és arra kell építeniük a biztonságot. Erős Magyarországot kell csi- nálniok a saját érdekükben, a megegyezéses béke alapján, az uj területek népességének megkérdezésével — mert csak Lengyelország és az erős Magyarország önökkel együtt garantálhatja Középeurópa békéjét és Prága biztonságát is igazán,

— Nem számitok Önöknél meghallgatásra, nem beszélek erről többet, hogy félre ne értessem, még esetleg a fajtám részéről is. Sapienti sat. Aki gondolkozik, az nem fogja lekicsinyelni elgondolásomat, amely klubom határozata nélkül szerény egyéni álláspontom csupán.

— A zárszámadást, mely két milliárdnál nagyobb költségvetési túllépést mutat ki, nem fogadom el.

PARLAMENTI NAP1AR

KÉP VISELÖH Á Z:

Március 8., kedd: fél 13 órakor ipar-kereskedelmi bizottság (kereskedelmi szerződések);

14 órakor plénum (kormányexpozé vita). Március 9., szerda: 9 órakor a földművelésügyi

bizottságban miniszteri expozé vitája;

9 órakor alkotmányjogi bizottság (közjegyzők, banktörvény);

10 órakor népjótéli bizottság (hivatás-betegségek);

10 órakor költségvetési bizottság (illetékegyen ért ék, szerződés Magyarországgal határfolyókról.)

Március 10., csütörtök: fóliáz órakor népjóléti bizottság.

SZENÁTUS:

Március 8., kedd: 14 órakor külügyi bizottság

(szerződések);

16 órakor pléntum (expozé-vita.)

Elégedetlenek az iparosok a kassai kiállítás rendezésével

KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése). A vegyes iipartárs'ulat kiállítási bizottsága, mely még novemberben alakult meg, most tartotta első ülését Horkay ipartársnlati elnök vezetésével. Az ülésen éles hangon bírálták a kiállítás vezetőségét, mert teljesen kiszorítják az iparosságot a vezetésből, s az első ülést csak hat hónap elteltével hivták össze. A kiállítási bizottság megbízásából Wirth Gyula épitészmérnök ismertette a kiállítás anyagát és azokat a kérdéseket, amelyek elsősorban érintik az iparosságot. Hiurcsik ipartársulati tag éles hangon kelt ki a kiállítás vezetősége ellen, mert teljesen elhanyagolják a kisiparosokat és csak a gyáripart veszik figyelembe a kiállítás megrendezésénél. Győri ipartársulati tag hasonló értelemben szólalt fel, fi különösen kifogásolta, hogy teljes tájékozatlanságban tartják a. kisiparosokat.

Horkay elnök ezután összefoglalta az elhangzott panaszokat és Wirth Gyula megígérte, hogy a kiállítás rendező bizottsága elé terjeszti a kisiparosok panaszát. Horkay elnök kifogásolta azt is, 'hogy a rendező szövetkezet vezetőségének egyetlen kisiparos-tagja sincs.

— HALÁLOZÁSOK. A paulai szent Vincéről nevezett irgalmasnővérek társaságának tagja: Varga M. Euphrosina fogadalmas nővér, aki szent hivatásának szolgálatában 39 évet töltött be, 63 éves korában Ungvárott a városi kórházban elhunyt. Svoboda római katolikus apostoli kormányzó temette a helybeli papság és a szeminárium hallgatóinak segédletével — Nyitrán hosszas szenvedés után 74 éves korában meghalt Suhala Tádéné, szül. Ghrenko Paula, Suihala köztiszteletben álló volt malomtulajdonos felesége. Latkóczy Pálné, szül. Suhala Mária édesanyját, Radnay Lászlóné. szül. Latkóczy Ilona nagyanyját gyászolja az elhunytban.

— LAPBETILTÁSOK KÁRPÁTALJÁN. Kárpátaljai szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári or-< szágos hivatal dr. Fenczik István képviselő lapját, a „Naá Put‘‘-ot és az ukrán irányzatú „Na- rodni Sila“ című lapot sorozatos elkobzások után 14—14 napra betiltotta.

— A VESZPRÉMI ADÓFÖNÖIC — CSEHSZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁR. Veszprémből jelentik: A veszprémi pénzügyigazgatóság azonnali hatállyal fölmentette állásától Strba János központi adóhivatali főnököt. A felmondásra az adott okot, hogy Strbáról kiderült, hogy csehszlovák állampolgár5