Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-04 / 52. (4495.) szám

TO^ÍLUMAGfekR-HIRIiAR Kánya Schtischniggnál és Schmidtnél <A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) rágzása, 'kimutattuk, hogy mig a belső ve­zetésben erélytelenség és tétovaság, addig a külső reprezentálásban, főleg a szülőkkel szemben túlzott — enyhén szólva — éré- lyesség jellemzi őket. Az ilyen igazgatók elnézőek a tanerőkkel szemben, akik bün­tetéssel, sokszor testi fenyitéssel igyekez­nek egyensúlyozni a pedagógiai eredmény­telenséget, az ilyen igazgatók nem veszik igénybe a felsőbb iskolaügyi hatóságok se­gítségét a meg nem felelő tanerők meg- rendszabályoásában, mert óvakodnak a látszattól is. hogy túlzottan szivükön vise­lik a magyar oktatás ügyét. A magyar pedagógia régi tradíciójának és az uj magyar tanárnemzedék képessé­geinek (akik öntudatosan vallják magukat magyaroknak) tudható be, hogy a magyar tanintézetek pedagógiai nívója általában még mindig jó, magyar szellemük azonban csak akkor lehet kifogástalan, ha kizárólag magyar nemzetiségű tanerők működnek bennük. Az ezirányban haladó fokozatos fejlődés megköveteli, hogy elsősorban az iskolák igazgatói, másodsorban pedig a speciális nemzeti vonatkozású tantárgyak oktatói legyenek magyar nemzetiségűek. A Lidové Noviny által kivánt statisztikai célú revizió semmi javulást sem hozna e tekintetben. Azok az igazgatók és tanárok, akik akár benső érzésből, akár opportuniz­musból vallották magukat nem magyarok­nak, lelki beállítottságukat megtartanák ak­kor is, ha hatósági utasításra válnának ma­gyarokká. A .következmény továbbra is megmutatkoznék, akár tudatalatti érdekte­lenségben, akár tulóvatos, tétova erélyte- lenségben. Nem lehet az ifjúság számára jó vezető és példaadó oktató az, akit sta­tisztikai érdekből fölülről kell nógatni arra, hogy magyarnak vallja magát, mert magá­tól nem merte vállalni nemzetiségét, akiben nincs meg a hivatás bátorsága. Ismételjük, a magyar iskolák nívója általában jó, de aránytalanul jobbá válhatok, ha megválto­zik bennük a szellem, amelyet a mai fele­más érdekek, a kenyérféltésből eredő této­vaság vagy éppen politikai kacérkodás idé­zett fel. A mai szellemnek tudható be, hogy akad például tanár a magyar isko­lában, aki arra 'buzdítja a növendékek egyrészét. hogy ne vallják magukat magya­roknak. Ez a tanár azt a hitleri elvet vallja a demokráciában, hogy anyanyelv és nem­zetiség két 'különböző fogalom és azt han­goztatja, hogy a magyar zsidók nem vall­hatják magukat magyaroknak, mert nem Árpád leszármzottjai. (A tanár ur díszes magyar neve sem amellett tanúskodik, hogy Szvatopluk valamely fajtestvérének leszármazottja lenne.) Ennek a szellemnek tudható be, hogy akad tanár a magyar iskolában, aki egy szü­lői értekezleten névtelen levelek Írására buz­dította a szülőket. A tanár ur azt tanácsolta, hogy a szülők inkább névtelenül tegyenek panaszt az igazgatónak a netáni tanári túl­kapások ellen, semmint a sajtóhoz fordulja­nak. Pedig éppen ez az indítvány is mutatja, mennyire szükség van e szellemiség nyilvá­nos megvilágítására. A mi magyar tanáraink még arra oktattak bennünket, hogy a név­telen levél orvtámadás, a névtelen levélnek hinni nem szabad, a névtelen levéliró szán­déka nem lehet becsületes. A magyar em­ber nyíltan kiáll mondanivalójával, panaszá­val: igy tanultuk. Tudjuk, hogy a magyar iskolák pedagó­giai eredménye általában jó, ezért nem fé­lünk a tulóvaíosak ..jóakaratu” ijesztgetései­től, hogy a hibák nyílt föltárása elriaszthatja a magyar gyermekeket a magyar iskolából. Hiszen ha a magyar iskola szellemét féltjük a nem magyár nemzetiségű vezetőktől, mennyivel inkább kell félteni gyermekeinkét a nem magyar nyelvű és szellemű iskolától. A belső revíziótól, amelyet a Lidové Nó- viny ajánl, nem várhatjuk a szellem megvál­tozását magyar iskoláinkban. De igenis vár­hatjuk egy másik belső revíziótól, a lelki re­víziótól! Attól a lelki biztonságtól, amélynek meg kell lennie minden tanárban, aki ma­gyar gyermekeket oktat. Kezdettől fogva éreznie és tudnia kell minden magyar tanár­nak, hogy semmiféle sérelem nem érheti amiatt, hogy magyar szellemben tanitja a magyar gyermekeket. A belső lelki revizió elindulhat hivatalos helyről, de át kell járnia az egész közszellemet. A magyar iskolában nemcsak magyar nyelvű, de minden politiká­tól mentes magyar szellemű oktatást köve­telünk;' BÉCS. — Kánya Kálmán külügyminiszter bécsi tartózkodásával kapcsolatban szerdán este a következő hivatalos jelentést tették közzé: Kánya Kálmán magyar külügyminiszter Sopronból jövet rövid magánjellegű tartóz­BUKAREST* — A politikai pártok működé­sének felfüggesztése óta divattá vált, hogy poli­tikamentes ünnepségek keretében az ünnepély előtt és után dalokat énekeltek- A dalok szöve­ge az egyik vagy másik politikai irányt dicsőí­tette. A belügyminiszter most rendeletével eltil­totta az ilyen .tüntetést és elrendelte, hogy minden nyilvános összejövetelt a király élteté­sével kell kezdeni és himnusz éneklésével kell befejezni. Semmi más dalt énekelni vagy más személyt él­tetni nem szabad. A miunkaügyi miniszter előterjesztésére PRÁGA. ' Nemrégiben Londonban Ri- chard Freund angol publicista könyvet je­lentetett meg, amelyben Csehszlovákiával foglalkozik. A könyv Angliában, de nem ke­vésbé a köztársaságban is nagy föltünést keltett A Poledni List kivonatban közölte a könyv tartalmát és néhány sorban tájékoz­tatja olvasóit a tényállásról. — Figyelmeztetjük olvasóinkat —1 Írja a Poledni List —, hogy amit az angolok tud­nak, azt a csehszlovákoknak is tudniok sza­bad. Nincs értelme a valódi tényállást rózsás színben föltüntetni. Népünk elég müveit ahoz, hogy a valósá­got megrázkódtatás nélkül megismerje. A mai helyzet még nem jelent háborút. Néz­zük most, hogyan látja a köztársaság hely­zetét az angol publicista. — A németek — írja Richard Freund — sztratégiai okok miatt igába akarják hajtani Csehszlovákiát. Ha a köztársaság hajlandó volna föladni Szovjetoroszországgal és Fran­ciaországgal kötött szövetségét, hamarosan Németország vazallusává süllyedne. A Har­madik Birodalom e szövetségek után talán a szudétanémetek ügyét is elejtené, amint­hogy elejtette a lengyelországi németekét. Freund véleménye szerint Szovjetoroszor- szág, ha Németország megtámadná Cseh­szlovákiát, katonailag segítségére sietne Prágának, de ez a segítség nem jelentene sokat, mert Oroszország eddig határain kí­vül még sohasem aratott győzelmet. —' Az angol könyv a továbbiakban vizs­gálja az eshetőséget, hogy a szudétanémete- ket esetleg titkos utón fölfegyverezhetnék és zendülésre csábíthatnák. Az ilyen vállalkozás azonban kudarcba fulladna. A csehszlová­kok közti politikai nézeteltérés a veszély pil­lanatában rögtön eltűnne. Milyen lenne a háború? — Valószínű, hogy a németek repülőgépei váratlanul támadnák meg Prágát. De azok a német várakozások — folytatja Freund —, hogy ezzel megtörnék a csehszlovákok el- lentállását, bizakodók. Az egyetlen mód, amely némi eredménnyel kecsegtet, az vol­na, ha a német hadsereg betörne Csehor­szágba. Erre vonatkozólag Prágában arról beszélnek — irja az angol publicista —, hogy a fővárost, sőt esetleg egész Csehor­szágot is kiürítenék és a döntő ütközet előre­láthatóan Morvaországban, a Kárpátok lej­kodásra Becsbe érkezett. A magyar külügy­miniszter bécsi tartózkodását fölhasználta arra, hogy Schuschnigg szövetségi kancel­lárnál és Schmidt Guido szövetségi külügy­miniszternél látogatást tegyen. A magyar külügyminiszter csütörtökön reggel visszautazott Budapestre. a király megtiltotta Romániában a Jósok, kár­tyavetők és jövendőmondók működését. A rendeletnek Romániában nem „jósolnak" nagy jövőt — ismerve a román nép szerfölött babo­nás természetét. Megszüntetik a megyéket BUKAREST- — Beavatott helyről nyert ér­tesülések szerint a 'kormány az uj alkotmány értelmében rendeletet ad ki. amely megszünteti az eddigi vármegyéket. A hetvenegy megye helyett negyven közigazga tási kerületre osztják' Romániát. tőjén folyna le. A Kárpátok előtti területet Európa legnagyobb várává építették ki és szakemberek szerint ez a vonal szilárdabb, mint a franciák Maginot-vonala. — Ha Csehszlovákiát egy héten belül le lehetne gázolni, akkor a szövetségesek kény­telenek volnának ezt tudomásul venni. De ha csak egy hónapig is ellen tud állni Cseh­szlovákia, akkor a szövetségesek segítségére sietnének. Freund azután az angol és francia katonai körök véleményét idézi, mely szerint Csehszlovákia három-négy hétig súlyosabb veszteség nélkül, sőt bizonyos esetben há­rom hónapig is bírná az ellenállást a néme­tekkel szemben. A német hadsereg mintegy harminc hadosztályát kötné le a csehszlovák hadsereg tizennégy hadosztálya. A fenye­gető európai bonyodalom miatt a német had­sereg egyrésze a francia határ mellett ma­radna készenlétben. Végül a könyv szerzője azt latolgatja, hogy Anglia Csehszlovákia segítségére sietne-e. Ez föltehető akkor, ha Franciaország is belekeveredik az eljövendő háborúba. A könyv végső konklúziója az, hogy egy váratlan német támadás Csehszlo­vákia ellen mindenképen uj világháborúra vezetne, amelynek kimenetele igen kétséges. Szerencsétlenül járt Alfréd Gehry francia íré darabjának budapesti bemutatóján BUDAPEST. —' (Szerkesztőségünk tele- fonjelentésc.) Szerdán este súlyos baleset érte Alfréd Gehry francia szinmüirót, aki megjelent a „Hatodik emelet" cimíi darab­jának budapesti bemutatóján. Az első fölvo­nás után a szerzőt páholyából lehívták a színpadra, ahol négyszer meg is jelent a tap­soló közönség előtt. Amikor visszalépett, hogy a színpadról levezető lépcsőn páholyába menjen, elve­szítette egyensúlyát és lezuhant a színpad­ról. A színpadi személyzet hozzárohant. Alfréd Gehry eszméletlenül, vérbeborult fejjel feküdt a földön. Az előhívott orvos megállapította, hogy öt centiméter hosszú vágás van az egyik szemöldöke fölött. A sebet az orvos bevarrta és tapasszal be­ragasztotta. A francia szerző rövidesen visszanyerte eszméletét és a második fel­vonás után ismét megjelent a színpadon a közönség előtt, amely viharosan ünnepelte.' Romániában betiltották a jövendőmondök működését Nyilvános ünnepélyeken csak a himnuszt sza­bad énekelni és csak a királyi szabad éltetni Milyennek látja Csehszlovákia helyzetét angol iró Regényírói képzelettel irt angol könyv Cseh­szlovákia politikai és katonai kilátásairól 1938 március 4, péntek, ■mn—iiriniíMMii arn iirnr A csehszlovákiai magyar népszövetiési liga londoni javaslatai POZSONY. — A népszövetségi ligák pozso­nyi világkongresszusán a csehszlovákiai magyar liga a szudétanémetekkel egyetértésben javasla­tot terjesztett be. A javaslat épugy, mint a né­meteké, mindazon irányvonalakat tartalmazza, melyek a kisebbségi kérdés rendezésének alap- feltételei. így elsősorban kiterjedt a kisebbségek jogi személyiségének elismerésére és az itteni magyarság kulturális aránylagossági követelé­seinek teljesítésére. A világkongresszus a javas­latot a németekével együtt az Unió londoni ülé­se elé terjesztette, ahol a napokban került tár­gyalásra. Amint a PMH beszámolt erről, dr. Szüllő Géza és a német liga részéről dr. Clary- Aldringen ismertették a javaslatokat, melyeket annak idején Pozsonyban a ligák képviselői fo­galmaztak meg. Mivel a javaslat a kérdések egész tömegét érintette, kiadták őket tanulmá­nyozásra azzal, hogy további ülésen döntenek róluk. Ezzel kapcsolatban az egyik itteni magyar na­pilapban azon a címen, hogy „eltemették Lon­donban Szüllő és Henlei.i javaslatát" az az el­képesztő hir jelent meg, hogy a javaslatot a bi­zottság elvetette azzal a megokolással, hogy „to­vábbi tanulmányozás tárgyává kell azokat ten­gi". Az ilyen fából való vaskarikákon nem is kellene megakadnunk, hisz bizonyos lapok ber­keiben megjelenve már feltűnést sem keltelek. Csakhogy adott esetben olyan lapról van szót amely egy oldallal tovább és különben is min­den számában a magyarkodás és a „nemzeti" front rakétáit puffogtatja. Ez a kis példa jel­lemzően világit rá ama „nemzetközi — nemzeti magyar front" vézna erőlködéseire, melyek né+ hány fiatalabb iró tollából talán jóakaratulag, de különben a lélelcfogás szépre mázolt köntösé­ben igyekeznek magyar hívek toborzására. Amig ennek a „független, forradalmi" lapnak a hiva­talos segélyező megengedi és amig itthoni kis­ded játékokról van szó, addig korlátlanul hem­pereg az álnemzetiesség vizében. Mihelyt azon­ban a kérdés komollyá lesz, mihelyt széles, nemzetközi viszonylatba torkollik, akkor ugyan­azok a tervek, ugyanazok a javaslatok, melye­ket máskor magyarkodva hirdetget, „reakció­sak", „sötétek" és arra jók, hogy a magyar ér­zés kufárai ujjongjanak „eltemetésükön". Még csak annyit, hogy a londoni javaslatokat itten kívülállók nem is ismerhetik, hisz Ruyssen, genfi főtitkár kezén keresztül egyenesen jutottak el Londonba. DUKA ZÓLYOMI NORBERT. Az Eucharisztikus Kongresszusra jelentkezők figyelmébe ROZSNYÓ. — Felhívjuk az Eucharisztikus Vi­lágkongresszusra jelentkezők figyelmét, hogy a szlovákiai katolikus magyarok szervezésével és vezetésével a szlovákiai püspöki kar és a prágai állandó bizottság Meggyesi Sándor rozsnyói igaz­gató-tanítót bízta meg. Más utazási iroda, egyesület vagy magánsze­mély nincs feljogosítva csoportokat szervezni és vezetni a budapesti Eucharisztikus Kongresszusra. A magánvállalatokkal a budapesti előkészítő bi­zottság semmiféle kapcsolatot nem vesz fel s az igy vezetett csoportoknak elszállásolásáról nem gondoskodik s a magánvállalkozóknak vagy iro­dáknak kongresszusi igazolványt nem ad. Azért figyelmeztetünk minden résztvevőt, hogy aki a budapesti előkészítő bizottság által nyújtott ked­vezményeket élvezni akarja, az jelentkezzen a kongresszus hivata’osan meghízott szervezőjénél. Ez a határozata az Eucharisztikus Kongresszus budapesti előkészítő bizottságának és a prágai állandó bizottságnak. A szervezéssel megbízottak Szlovákiában a magyarok részére: Meggyesi Sándor Rozsnyó, a szlovákok részére: Ustr. Kát. Skolská Kaneelária Bratislava. Az ntazás technikai részét Csehszlo­vákiában az összes nemzetiségek részére a nem­zetközi express és hálókocsi társaság (Wagons Llts-Cook) végzi. Az érdeklődők forduljanak a római katolikus plébánia-hivatalokhoz, Pozsonyban: Katolikus Ak­ció irodája, Primás-tér 1., Kassán: Jaschkó és Társa könyvkereskedése Stefánik-u., Érsekújvár rótt: Néder János kereskedő, Munkácson: Ton- haizer Ferenc Vásártér-u. 5. MEGGYESI SÁNDOR, „ a csehszlovákiai magyarok kongresszus szervezésével * megbízott. * Értesülésünk szerint a Világkongresszusra va­ló jelentkezés határidejét március 15-ig meghos..- ízabbltottálfc i 2

Next

/
Thumbnails
Contents