Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-27 / 72. (4515.) szám
14 !938 március 27, vasárnap. €KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LüKÖ GÉZA felet A mezőgazdaság rentabilitása Szlovákiában és a történelmi országokban (hl) SZLOVÁKIA. - Beszélő'számokat szoktunk hozni állandóan arról, hogy a szlovákiai mezőgazdálkodás mennyivel mostohább viszonyok között tengődik, mint a történelmi országok mezőgazdasága. Ami' kor a gabona monopólium! árainak megái' lapitásáról van szó, Szlovákia mindig hát' térbe szorul. Nem óhajtunk ismétlésekbe bocsátkozni, nem akarjuk milliós számokkal vázolni azokat az anyagi károkat, melyeket a gabonagazdálkodás Szlovákiának okoz, nem ismételgetjük azt a mostoha sorsot, amelyben Szlovákia sokkal jobb minőségű gabonája olcsóbban kerül el a magtárból, mint a sokkal silányabb történelmi orszá' gokbeli gabona. Most a szlovákiai mező' gazdálkodás háttérbeszoritásának egyéb körülményeiről akarunk számadatokkal felvértezve beszámolni. Szlovákia lakosságának csaknem a fele, a magyarságnak pedig kétharmadrésze mezőgazdálkodásból éL Szlovákia mezőgazdaságilag művelhető területének 96.9 százalékán kis- és középbirtokos gazdálkodik. A mezőgazdálkodás rentabilitásának egyik igen fontos pillére a jövedelmező állattenyésztés. Amint tudjuk, az idén olyan alacsonyak az állatára^ hogy „jövedelemről4*, jövedelmező állattenyésztésről egyáltalában nem lehet szó. A takarmányhiány oda vezette a szlovákiai gazdákat, hogy áron alul adják el állataikat, csak azért, mert a magyar gazda nem bírja nézni az állat éhezését. Ha jól nem tarthatja, inkább eladja. Igaz viszont, hogy a pénz is kell, mert a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás nemhogy javított volna, hanem még inkább súlyosbította a helyzetet. Az állattenyésztés igen fontos ága lenne a mezőgazdálkodásnak. Azonban éppen az alacsony árak miatt nem tart a szlovákiai gazda állatot Ha a statisztikai kimutatásokat nézzük, Szlovákia állatállománya mész- sze elmarad a történelmi országok állatállományától. Amig Csehországban 100 hektárnyi mezőgazdasági területre 7.5 ló és 68.6 szarvasmarha, Morvaországban 9 ló és 52.5 szarvasmarha esik, addig Szlovákiában 100 hektár területen 8.6 ló és csak 30.7 szarvasmarha esik. A szarvasmarha- állomány alacsony volta egyrészt az értékesítés, tehát a jövedelmezőség lehetetlensége, másrészt a takacmányhiány és a drága takarmányok következménye. Az összes mezőgazdasági terményt és állatot a szlovákiai gazda 11 százalékkal olcsóbban kénytelen értékesíteni nagy átlagban, mint a történelmi országok gazdája. Az alacsonyabb értékesítési lehetőségek mellett azonban a szlovákiai gazda sokkal drágábban vásárolja be a mezőgazdasághoz szükséges cikkeket, mint a cseh- és a morvaországi gazda. Egy-két számot itt is felsorolunk, hogy bizonyítsuk a szlovákiai mezőgazdálkodás mostoha sorsát Csehországban a csilisalétrom 151, Szlovákiában 179 korona, a szuperfoszfát Csehországban 62.69, Szlovákiában 63.19 korona, a kőszén métermázsája Csehországban 16.36, Szlovákiában 31.26 korona, a villanyerő Csehországban 3, Szlovákiában átlag 3.46 korona kilowattonként a motorhajtóerő Csehországban 1.49, Szlovákiában 2.05 korona. A mezőgazdasági szükségleti cikkek ára átlagban 15 százalékkal drágább nálunk, mint a történelmi országokban. Amint látjuk, terményeinkért, állatainkért 11 százalékkal kapunk kevesebbet, mint a történelmi országok gazdája, ehhez járul még az is, hogy az alacsonyabb értékesítési lehetőségek ellenére még 15 százalékkal drágábban kell vásárolnunk a gazdálkodáshoz föltétlenül szükséges cikkeket. Tizenegy százalékkal károsodunk az értékesítésnél és 15 százalékkal a bevásárlásoknál. Egy ötezer koronát érő lóért csak 4450 koronát kapunk, ha ezért — mondjuk — műtrágyát akarunk venni, 15 százalékkal kevesebbet kapunk, mintha Csehországban gazdálkodnánk. Ennyi volna röviden a különbség a csehországi és a szlovákiai gazdálkodás jövedelmezősége között. Cseh mezőgazdasági szakemberek arra szoktak hivatkozni, többek között Reich professzor is, hogy Szlovákiában kisebb a terméshozam, imert a mezőgazdasági kultúra sokkal alacsonyabb fokon áll1, mint a történelmi országokban. Erre csak egy feleletünk lehet. Csaknem 2000 cseh telepesgazda gazdálkodik szlovákiai magyar mezőgazdasági területen. A magasabb gazdasági műveltséget nem azzal szokták mérni, hogy ki mennyire van #*el- adósodva. A telepesek háromnegyed része mezőgazdasági kényszeregyességet kért, de alig van olyan, akinek adóssága ne volna. Ezek a telepesek tehát nem igen taníthatták a szlovákiai magyar gazdákat jobb gazdálkodásra, a mezőgazdasági kulturá- zottság tehát a mi oldalunkon áll. De a jövedelmezőség szlovákiai alacsonyabb voltának igenis megvannak az okai. Az első a meliorációs munkás teljes elhaBEREGSZASZ. —- Az uj bortörvény tervezetével kapcsolatban felmerült ellenvetések megtárgyalása céljából a földművelésügyi minisztériumban a napokban ankétot tartottak. Az értekezleten a minisztérium szakelőadói, a borászati felügyelők és az egyes szőlővidékek kiküldöttei vettek részt. Az ankéton elnöklő dr. Franken- berger Ottó osztálytanácsos bejelentette, hogy a törvénytervezetet a minisztériumban átdolgozták. A tárgyalás során kiderült, hogy az átdolgozás nem érintette a szőlőborra vonatkozó rendelkezéseket, hanem csupán a gyümölcsbort érintő intézkedéseket módosították. Az átdolgozás után a helyzet, ha lehet, még rosszabbodott a szőlőtermelőkre nézve. A törvénytervezet módosított szövegében a lehető legtöbb kedvezményt és előnyt biztosítja a gyümölcsbor készítői számára, mig a szőlőbor termelőivel szemben a megszorítások egész sorát alkalmazza. A tervezet korlátlan lehetőséget nyújt a gyümölcsborral való pancsolásra. A gyümölcsbor szabadon cukrozható és a hozzáadható viz mennyisége sem esik korlátozás alá. A szőlőbor cukrozása BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőnk jelentése.) A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank mérlegét mindig nagy várakozás előzi meg, mert ez a száz évnél jóval idősebb intézet köztudomás szerint egyike a legkörültekintőbben vezetett hitelintézeteknek Magyarországon. A nagy gazdasági fellendülések idején talán nem hallatja hangoskodóan a szavát, de a depresszió beálltakor annál hangosabban beszélnek mérlegszámlái. A Leszámítoló Bank az egyedüli magyar pénzintézet, amelynek betétállománya a bankzárlalt évében igen nagy összeggel emelkedett és azóta minden évben további hatalmas fejlődést jelez betéteinek főösszege. A Leszámítoló Bank 1937-i üzletévi nyeresége P 1,466.794.88, az előző évi Pl,316.675.49-cel szemben. Az igazgatóság 2 pengő osztalék kifizetését határozta él, mig 200.000 pengő a tartalékalap növelésére, 400.000 pengő a nyugdíj- tartalék javára 50.000 pengő pedig a báró Ma- darassy Beck Miksa segélyalap javára fordiitatott, az 1938 év számlájára pedig P 290.726.67-t vezettek elő. nyagolása. Szlovákiának nem jut a meliorációs alapból, nem jut pénz a talajvizek lecsapolására, alagcsövezésére, az árterületek megszüntetésére, a folyók szabályozására. A magyar gazda szinte védtelen az ár pusztításaival szemben. A terméshozam alacsonyabb voltának is ez az egyik oka. A másik oka pedig az, hogy az értékesítési lehetőségek alacsonyabb volta, továbbá a drágább mezőgazdasági szükségleti cikkek nem engedik meg olyan mértékben a talaj- javítást, mint a történelmi országokban. A jövedelmezőség alacsonyabb voltának másik oka a szállítási viszonyokban kereshető. Amig Csehországban 100 négyzetkilométerre 12.9 km, Morvaországban 10.71 km vasút esik, addig Szlovákiában csak 6.32 km. Ehhez még hozzá kell számítanunk az utak elhanyagoltságát és ritkaságát is. A szállítási viszonyok taglalásánál nem feledkezhetünk meg a tarifapolitikáról sem, amiről nemrég már irtunk. Karvas professzor szerint a Szlovákia számára hátrányos vasúti tarifapolitika eddig mintegy 600—700 millió koronával károsította meg a szlovákiai mezőgazdaságot. Egy kis szerény összehasonlítás. Ne csodálkozzanak az illetékesek ezután azon, hogy a szlovákiai mezőgazdálkodás sokkal szegényebb és ne sajnálkozzanak rajtunk, mert szegénységünknek nem mi vagyunk az okai ezzel szemben nagyon is szűk határok közt történhet csak. Annak dacára, hogy a gyümölcsbor erős kiváltságokat fog a jövőben élvezni, a gyümölcsbortermelők az értekezleten elégedetlenségüknek adtak kifejezést és keveselték a nekik juttatott kedvezményeket. Természetesen a szö- lőbortermelők sem voltak megelégedve a tervezet rendelkezéseivel és elsősorban azt kifogásolták, hogy a bortörvényben nem kizárólag a szőlőborról van szó, hanem ide iktatták a gyümölcsborra vonatkozó rendelkezéseket. Rámutattak a szőlőtermelők arra, hogy a szőlő egyetlen fel- dolgozási módja a bor, mig a gyümölcs eltehető, aszalható, befőzhető. Éppen azért, mert a szőlő egyedül csak borrá dolgozható fel s mert a szőlőbor értékesebb, szükséges, hogy annak nyújtsanak kedvezményeket a gyümölcsborral szemben és nem fordítva. Minthogy az értekezlet résztvevői megállapodni nem tudtak, két hétre elhalasztották a tárgyalások folytatását. A kárpátaljai hegyközségek szövetsége választmányi ülésen fog a törvénytervezettel foglalkozni s megteszi észrevételeit. Az 1937. év zárszámadásai az 1936. év ada taival összevetve a következő eltéréseket tüntetik fel: A könyvecskékre elhelyezett betétek ősz- szege 67,686.657 pengő, mig az előző évben 63 millió 162.288.49 pengő volt, a folyó- és csekkszámlán elhelyezett betétek összege pedig, amely tavaly 61,681.952.46 pengőt tett ki, Jelenleg 61,828.718.26 pengőt tüntet fel. Ilykép- pen az intézetre bízott betétek az idén 129 millió 515.375.26 pengő összeget képviselnek, mig az 1936. évben ezen állomány 124.844.240.95 pengővel szerepelt. —- Emelkedést jelez a váltótárca is, amelynek összege az előző évi 80 millió 161.081.67 pengővel szemben 82,900.518.08 pengő. — Az adósok tétele, amely az értékpapír-, áru-, valamint egyéb fedezettel folyósított kölcsönöket, továbbá a nyílt hiteleket és különféle adósokat foglalja össze, 34.064.467.80 pengőt tüntet ki az előző évi 35,406.969.50 pengővel szemben. Nincsen jelentékenyebb eltérés az államadósságok, közkölcsönök és egyéb értékpapírok tételénél, amelyek összege 4,647.133.56 pengő (taVETŐMAG. Peöenady nemes kukorica. Államilag kiválónak elismerve. Korai, nagy fehér szemű kettős csöve 12—14 soros. A legzordabb kukorica-vidéken is beérik idejében. Tavaszi és őszi fagyokat kár nélkül bírja. Magas fehérje tartalommal. Csírázása 100%-os. Termése kát., holdanként 51 q. Megrendelhető: Peíenady Uradalomban, Pelenady. Posta: Vellcé-Kostolany. Statió: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 50% nemesitési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. iGSSiyl sikerült az uj bortörvény módosított tervezete A földművelésügyi minisztérium ankétjának eredménytelensége Budapesti pénzintézetek beszámolója Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank valy 4,639.684.07 pengő). Az érdekeltségek tétele az előző évi 11,843.246.39 pengővel szemben 13,695.457.06 pengő, mely különbözet abból ered, hogy az intézet egyes érdekkör! vállalatoknál már fennállott részvényérdekeltségét kibővítette. — - A jelzálogkölcsönök állománya a tavalyi 19,854.215.09 pengővel szemben 19 millió 247.254.05 pengő, mig a községi kölcsönök állománya helyi érdekű vasúti évjáradékokon alapuló 637.677.24 pengő összegű községi kölcsönnel 19,487.155.26 pengőre emelkedett. A nyereség- és veszteségszámla szerint a kamatszámla 3,422.440.77 pengő az 1936. évi 2 millió 858.103.93 pengővel szemben. Ez a különbözet a megnagyobbodott üzleti forgalommal ál összefüggésben, főleg azonban azzal a változással ál kapcsolatban, hogy jelenleg első- izben a gazdaadóssá gok kamathozzájárulási alapja javára teljesített befizetések tétele a kamatszámlából nem került levonásba. A jutalékok és különféle nyereségek 2,481.781.88 pengőt tüntetnek fel, mely dm alatt az előző évben 2,475.510.20 pengő szerepelt. — A személyzeti kiadások tétele az előző évi 2,298.052.73 pengővel szemben 2,418.844.25 pengő, amely szaporulat uj fiókok megnyitásával kapcsolatos létszámemeléssel és egyes alkalmazotti kategóriák javadalmazásának kiegeészitésével áll ösz- szefüggésben. A mérleg adatait összefoglalva megállapítható, hogy a betétállomány terén ismét jelentékeny növekedés is jelentkezik, mivel a betételhelyező közönség bizalma nyilvánul meg az intézet iránt, másrészről az intézet fokozott mértékben állott kihelyezések tekintetében a gazdasági élet rendelkezésére. Az emelkedő forgalom jut kifejezésre a mérlegnek csaiknem minden tételében és a mérleg magasabb főösszegében is. ( —) A keményitöcukor kontingensének fölszabadítása. A hivatalos lap mai száma közli a kereskedelemügyi minisztérium hirdetményét, amellyel a minisztérium az április 1-től május 31-ig tartó időre a keményitőcukor kontingensének további 10%-át szabadítja föl belföldi használatra. A kampány elejétől, azaz 1937 október 1-től fölszabadított keményitőcukormennyiség eszerint az összkontingensnek 55%-át teszi ki. (—) Szlovákiai bikavásárok. A zólyomi mezőgazdasági és erdészeti egyesület március és április havában Délszlováldában több tenyészbikavásárt rendez. Eddig a kővetkező vásárokat írták ki: Ipolyság március 26, Léva április I, Rimaszombat április 4-én, Ipolyságon 20, Léván 1000 és Rimaszombatban 80 bika felhajtásával számolnak. (—) További buxabehozatal és az éllatszindi- kátus meghosszabbítása. A minisztertanács tegnapi ülésén további búza behozatalát engedélyezték a kisantant-államokból és pedig nem csupán a kereskedelempolitikai kötelezettségek betartása miatt, hanem főleg a köztársaság keleti, területeinek búzával való kellő ellátása érdekében. A kormány ezenkívül meghosszabbította az állatszindikátus érvényességét ez év junius végéig. (—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon javultak: Berlin és Brüsszel 1, Damzig 0.50, Varsó 0.25 Montreal és Newyork 0.025 koronával. Másrészt vesztettek: Buenos Aires 5, Stockholm 0.75, Páris 0.80, Zürich és Kopenhága 0.50, Oslo 0.25, London 0.10, Athén és Isztambul 0.02 koronát (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon jelent ősén zuhantak a német értékek. A márkabankjegy ugyanis 10, az ezüstmádka pedig 22.50 koronával zuhant Gyöngébb még a francia frank 1 koronával, másrészt a Belga 1 koronával javult. (—) A lira árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelenti, hogy az április 2-val végződő hétre" a litr«a árfolyamát az olasz nemzeti devizaintézetnél levő „Conto «pe- ciale“-re való átutalásoknál az előző héthez hasonlóan 100 lira = 150.51 korona arányban állapították meg. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarestben. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelenti. hogy a beérkezett információk szerint Bukarestben szombaton, március 26-án a szabad csehszlovák koronát a múlt héthez hasonlóan 4.70—4.80 lejjel jegyezték. ( —) Kliringkifizetések. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelenti, hogy a csehszlovák hitelezők követeléseit március 21-ig a bul- gár kliringben az 1936 március 24-ig elvá- molt tételek erejéig, a görögben (A) a 21.705. számig, a törökben a 12.019. számig, ia németben pedig a Németországban 1938 január 4-ig befizetett összegek erejéig fizette ki.
