Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-27 / 72. (4515.) szám
1938 március 27, vasárnap. Fülöp Zsigmondi hatvan éves KOMAROM, — Bensőséges ünnepet ül va sámap Komárom magyarsága: a város lakos s ágának e>gyik leghűségesebb, legönzetlienebi tagja, Fülöp Zsigmond bankigazgató most érti ed. hatvanadik életévét. Az önzetdetnségnek, ne- meslelküségnek, elvhüségnek, a magyar fajsze- letetnek s az igazi puritán jellemnek kiváló példáját bizonyltja a tősgyökeres komáromi származású Fülöp Zsigmond élete. Negyven éve, hogy Komáromban a köz javára dolgozik, mindig az élen, mindig meggyőződéssel s az állarn- fordulat után, az orosz fogságból való hazaérkezésekor rögtön a kisebbségi magyarság ügyének szolgálatába állott. 1878 március 31-én született Komáromban, iskoláit Komáromban, Pozsonyban s Budapesten végezte, majd hazatérve Komáromba, a Révkomáromi Önsegélyző Egyesületnél vállalt állást. 1920 óta igazgatója ennek a banknak. A háborúban mint főhadnagy vett részt Przemysd védelmében, majd orosz fogságba került, ahonnan csak 1920-ban szabadult haza sok viszontagság után. Fontos szerepet visz Fülöp Zsigmond a református egyházban is: 1925 óta a komáromi református egyház fő- gondnoka s szervező ereje erősen érvényesült az egyházban. Az egyházmegyénél 1928 óta mint tanácsbiró fejt ki működést, örökös tb. elnöke a Református Ifjúsági Egyesületnek, elnöke a Református Énekkarnak. Számos vallásos tanulmánya jelent meg egyházi lapkban, megírta a komáromi református templom történetét s jelenleg az egyház történetének megírásán dolgozik. Közírói pályáját már 19 éves korában megkezdte a Komáromi Hírlapnál. Szerkesztette a Komáromi Friss Újságot, majd a Komáromi Újságot s jelenleg a Komáromi Lapok fő- munkatársa és felelős kiadója. Értékes tevékenységet fejtett ki a kisebbségi magyarság érdekében közírói munkásságával, mindig a gerinces, öntudatos, jogaihoz ragaszkodó magyar álláspontot képviselve. Elbeszélő kötetet s történelmi munkákat adott ki. A politikai életbe az államfordulat után rögtön bekapcsolódott s előbb az országos magyar kisgazda, földműves és kisiparos pártnak, majd a magyar nemzeti pártnak volt országos pártvezetőségi tagja, a komáromi körzet elnöke. A magyarság pártjainak egyesülése után pedig az egyesült párt országos pártvezetőségének s központi végrehajtó bizottságának tagija, a komáromi járási pártszervezet elnöke. Pártja képviseletében 1928 óba tagja volt a komáromi városi képviselőtestületnek s a város önkormányzatának fel(fügo,eszté9éig, 1935-ig helyettes városbirája is volt Komáromnak. Társadalmi, kulturális téren fáradhatatlan anunkás, szervező s összetartó kapocs. 1932 óta elnöke a Koszorús Komáromi Dalegyesülebnek, a Magyar Dalosszövetség ügyvezető elnöke, a Jókai Egyesület ügyvezető elnöke s az Egyesület 25 éves történetének megirója, a SzMKE országos vezetőségi tagja. Résztvett az iparos- egyesületek s a kereskedelmi testület vezetésében, a Komáromi Futball Club alapitásában, a KFG-nk ma is társelnöke. Ami azonban mindezt a gazdag közéleti szereplést megkoronázza, az izzó magyar érzése, megközelíthetetlen, puritán jelleme, amellyel mindenütt tiszteletet, szeretetet és megbecsülést vívott ki magának. A leglelkesebb komáromi lokálpatrióta, a szó nemes értelmében, önzetlen kisebbségi küzdőtárs, példát mutató igazi szlovákiai magyar ember. A hatvan esztendőt erejének teljében, frissen érte meg. Tisztelői és barátai ma, vasárnap este a Dalegyesület székházéban ünnepi vacsorát rendeznek tiszteletére, a vacsorán az országos és helyi egyesületek kiküldöttei fogják üdvözölni a komáromi magyarság egyik legkitün óbbik ét, Fülöp Zsigmondot. (sz.) m tímmiet Menet Kiszolgálja Ont jól, olcsón es ízlésesen Irta: Szilárd János Az asszony már harmadnapja hallgatott Járt-kelt a házban hang nélkül, mint az árnyék és arcán a sértett fenség fagyos vonásaival. Olyan volt, mint egy megnémult jégcsap. Csodálatosképpen minden asszony ért hozzá, hogyan kell a férfiakat felbőszíteni a hallgatással. Nos, hát ennek a hűvös hallgatásnak és a mártiromság sóhajaival fűszerezett, konok némaságnak akkora művésze volt a jegyzőné tekintetes asszony, hogy a harmadik napon már lángot veett minden vércsepp a tekintetes jegyző urban. Mégis csak hallatlan! Tegyük fel, hogy az asszonynak igaza van és tapintatlanságot követett eh amikor szombaton átment a szomszéd kollégához körvadászatra és nem értesítette őt, hogy ne várja, mert vasárnap is ottmarad. De ezért igy duzzogni?! Napokon keresztül összeszoritott szájjal jönni-menni, sóhajtozni, nem felelni, hátatforditani és az embernek az életét pokollá tenni?! Én édes jó Istenem, hát hibázott, elvégre em12 uob&s pensiónak igen alkalmas emeletes kastély, természetes meleg, gyógy- és strandfürdőtelepen, az Alacsony Tátrában, eladó. Érdeklődők leveleit a kiadóhivatal „Kedvező alkalom" jeligével továbbítja- ELŐADÁS A RIMASZOMBATI HŐSÖK EMLÉKMŰVE JAVÁRA. Tudósítónk jelenti: Április 2-án, szombaton este 8 órai kezdettel tartja meg tizenegyedik kulturestjét a Rimaszombati Iparoskor kulturális bizottsága., amely alkalommal Ko- máromy Géza nyugalmazott tanár fogja felolvasni ,,Az ipar kialakulása" cimü tanulmányát. A kulturest tiszta jövedelmét ia Rimaszombatban felállítandó hősök emlékművének javára fordítja a rendezőség. xx Bátor ön nagyságos asszonyom? Biztosan az, — csupán csak attól fél, hogy egyszer nem találják elegánsnak. Ez ellen segít Bafa legújabb sárcipőmodellje. Ez a lakk gumicipő nemcsak elegáns, hanem tavaszi cipőjét is óvja ennél a bizonytalan időjárásnál. Keresse fel a legközelebbi Bafa-elárusitóbelyet. — HALÁLOZÁSOK. Bacihrarty József római katolikus igazgató-tanitó és egyházi kairvezető 71 éves korában Selmecbányán meghalt. 1893 óta működött Selmecbányán. Az elhunytat, fia, Bacsófalusy József volt kecskeméti erdőmérnök és kiterjedt rokonság gyászolja. — Wagner Emil nyugalmazcAt Jegyző 81 éves korában Selmecbányán meghalt. Fia, Wagner Géza volt Selmecbányái igazgató, a szarvasi főgimnázium és kiterjedt rokonság gyászolja. — Henter Lajos nyugalmazott állatni utmester, a varannód tűzoltót est ül et főparancsnoka 75 éves korában Va- xantión elhunyt, ( berek vagyunk és rteiti angyalok, de ml lenne a sorsunk ezen a gyarló sárgolyón, ha nem tudnánk egymásnak megbocsátani?!... Harmadnap délben már minden csepp vére lángot vetett a tekintetes jegyző urnák ... — Erzsikém, galambom! — mondta ekkor. — Vagy azonnal megszólalsz, stenfáját annak a bikkfa természetednek, vagy olyat csinálok, hogy magam is megbánom! ... Az asszony kiegyenesedett, végignézett rajta, majd sarkonfordult, sóhajtott és hang nélkül kivonult a szobából... — Sta te! — kiáltott ki a jegyző ur az ablakon. — Fogj be!... Pista befogott, a kocsi előállt.. . A jegyző ur felült, pöccintett egyet a kalapja karimáján és elrobogott... ♦ Egyenest az apósához. Az anyósa már nem élt, hát igen, egyenest az apósához, három faluval odébb Nemes Csáby Mihály uradalmi tiszttartóhoz. Csáby bácsinak hét veje volt, s ebből hatot úgy utált, hogy még a nevüket sem tudta köpés nélkül kimondani. — A pénzemet vették el és nem a leányaimat!... — igy hangzott az indokolás. A hetediket azonban szerette. A jegyzőt. Ez a jegyző a legkisebbik lányával nem kért hozományt, hanem egyszerűen — megszöktette. Egyszál kis perkál ruhácskában és éjszaka. Most harmadéve... — Ez már igen!... — szólt hajnalban Csáby bácsi, amidőn felfedezte a szökést. — Ez már szerelem! Se stafirung, se hozomány, csak viszi! Ez már szerelem!... Nagyon szerette a jegyző-vejét. Utólag dufla stafi- rungot és dufla hozományt adott neki, ha másért nem, azért, hogy a többi hat veje megpukkadjon az irigységtől... — Isten hozott, kedves fiam! — ölelgette körül- most Csáby bácsi a legkedvesebbik vejét, leültette s szivarral, meg borocskával kínálta. — Hát, hogy vagytok, hogy vagytok?... — Köszönöm, kedves apa, hát csak megvolnánk ... —• Meg?... — Meg ... — Nincs semmi baj? ..* — Nincs, hála Istennek .., — Egészség? — Nem járunk patikába .. < — Hát a bugyilláris köhög-e? — No nem éppen. Rendbe van a tüdeje ... — Mer ha fogytán a pénzmag, csak szólj a toki... — Igaz la! — pattintott az ujjával Csáby bácsi. — Majdnem elfelejtettem: Pesten voltam és vettem Erzsikének egy bundát. Hazaviszed?... A Jegyzőnek felleges lett a homloka. *— Nem viszem hazai,,, mondta. És valami szokatlan, valami furcsa, nagyon furcsa remegés volt a hangjában... Csönd lett... Csáby bácsi szívta a szivarját és nézte a Jegyzőt... __ Nem viszed haza?... Nem ... — Mert éppen azért Jöttem — folytatta a Jegyző s felállt •— azért jöttem, hogy a kedves apa vigye haza... ■ A bundát? ... — Nem a bundát... „ — Hanem? ... Tőlem a kedves lányát... Az öregur ebben a szempillantásban mindent megértett, vagy legalábbis mindent megsejtett és elsápaat. — összevesztetek?... — kérdezte. — Azt éppen nem ... — Megcsalt? ... — Hogy mondhat ilyet, kedves apa?! — Nonono! De mégis csak történt valami?... Hát persze, hogy történt... — Beszélj már, ménkű beléd!... — ugrott fel Csáby bácsi és megrázta a jegyzőt A jegyző pedig nagyot lélekzett, széttárta a karjait és fájdalmasan felorditott, mint egy sebzett vadállat: — Hallgat!! Három napja már, hogy hallgat!!... És mindent őszintén és töredelmesen elmesélt az apósának... Az öreg tiszttartó nyugodtan végighallgatta, majd hátrafonta a karjait s elkezdett fel s alá sétálni a szobában. Végül is szétvetett lábakkal odaállott a veje elé s igy szólt őszinte szomorúsággal a hangjában: — Hát édes fiam; te is éppen olyan szamár vagy, mint én voltam!... Mikor pedig ezekre a szavakra a Jegyző tanácstalanul s kissé ostobán körülnézett, leült, szivarra gyújtott s rámutatott a konzol tükörre: —• Látod ezt a tükröt, fiam? Hát úgy nézd meg, hogy én ezt egyszer összetörtem. Dühömben. Tudniillik egy névnapon kissé becsiccsentettem és erre három napig hallgatott az Istenben boldogult, szegény feleségem ... — Hát azt a kredencet látod-e, kedves fiam? —■ folytatta később Csáby bácsi. — Úgy nézd meg ezt a kredencet, kedves fiam, hogy egyszer nekiestem fejszével és darabokra szedtem. Tudniillik a városból egy szekér cimborával és két szekér cigánnyal jöttem haza és erre öt álló napig hallgatott az Istenben boldogult, szegény feleségem ... Pár perces megdöbbent csend után égnek emelte a szivarját és a stukatórra mutatott Csáby bácsi. — Hát a plafonon ezeket a gipsszel betömött lyukakat látod-e, kedves fiam? Úgy nézdd meg ezeket a lyukakat, hogy mind én csináltam a nyolelövetü mauzerommal. Ugyanis egyszer a ferbliben alul maradtam és ezer pengő forintot veszejtettem, amire aztán teljes egy hétig hallgatott azt Istenben boldogult, szegény feleségem ... — Mindezt pedig megspórolhattam volna — emelkedett fel gerjedő indulattal a vén tiszttartó, miközben az erek dagadozni kezdtek a nyakán és homlokán — mindezt pedig megspórolhattam volna, ha mindjárt az első alkalommal szegény, Istenben boldogult feleségemet addig csépöltem volna, amig megszólal! ... — Tőle örökölte!... — kiáltott szikrázó szemekkel Csáby bácsi. — De majd én mindent elintézek! Maradj itt és várj meg, mig visszajövök!... Este jött vissza ... — Mehetsz haza! — mondta a jegyzőnek. A jegyző töprengett. — Beszél-e már?... — kérdezte gyanakodva . — Beszél... — Velem is?... — Veled is .., — Biztos? ... — Biztos, ha mondom... — No, akkor megyek.., Otthon a cseléd lélekszakadva futott a Jegyző ur elé: — JaJjajJaJ, csakhogy már teedk gyünnyi... — Valami baj van talán? — JaJjajJaJ, mán hogyne vőna!... '— Micsoda, te?.., — Hát itt vót a tekintetes asszony idesapja, oszt se szó, se besféd, csak nekiesett a tekintetes asszonynak. oszt rlralsztőcn eldöntette!,, Aki egész nap ott görnyed az Íróasztal mellett, igyéic reggelenként felkeléskor egy kis pohár természetes „Ferenc József'* keserüvizet, mert az a bélmüködésit szabás lyozza, a gyomor emésztést előmozdítja, a vérkeringést élénkíti és a munkaképességet fokozza. Kérdezze meg orvosát. a Egy magyar őstehetség csodahegedüje SIMONYI. —' A PMH mai képesmelléklete egy szegény damyai magyar képét közli: Balog Géza, a világháborúban megrokkant, muzsikus, 44 éves, hatgyermekes családapa. Az élniakarás, a kitartás, a türelem és a kézügyesség megindító példájaként áll előttünk. 65.432 szál gyufából „csodahegedü“-t készített 1933-tól 1938-ig, tehát öt esztendeig dolgozott a remekműn, amelynek minden porcikája, még a kecsesen meghajlított nyaka is, gyufaszálakból van összeállítva. (Természetesen sokkal több gyufaszálra volt szüksége, mert munka közben temérdek eltört. Mintegy 75.000-re tehetjük azoknak a kis fadarabkáknak a számát, amelyek kezd között öt év alatt megfordultak.) Falubeliek, távoli idegenek, sőt jómagam is seregestül jártunk hozzá látni, nézni és csodálni a lassan készülő hangszert. Amikor elkészült, nagy örömnél hozta be hozzám és boldog büszkeséggd szorította álla alá, hogy megszólaltassa féltve őrzött, drága, becses kincsét. Hangja elragadó, szakértők szerint: tökéletes. Csodálatos, túlvilág! fény viliódzik beesett szemüregében, amikor önalkotta hegedűjén játszik. Mintha álomvilágban járra, a boldog megelégedés rózsás szigetén, ahol nincseenk kenyérgondok ... Jáüszás után megered a nyelve, mint zsilipjétől megszabadult patak és folyik, zuhog a panaszos beszéd árja. Közben boldogan pihen d tört szemepárja az „édes jószág“-on. Faggatom, hogy árulja el a műhelytitkát. Mintha kedves álomból ébredt volna fel, nyájas szóval, mosolygó ajakkal részletezi a csoda muzsika még csodásabb készítési módját. Gyönyörű álma volt egyszer... Egy ősz, öreg ember gyufaszálakból csinált hegedűt mutatott neki. Azóta nem volt nyugta, az álombéli muzsika a-akja, hangja nem hagyta pihenni és szeme dőtt lebegett állandóan öt éven át tartó, végtden türelmet igénylő munkája közben... Csodás álmai vannak ennek a szegény, törődött testű magyarnak, amelyeket, ha valóra tudna váltani, dúsgazdag lehetne családjával együtt. Most ismét dolgozik s ha terve szerinti alkotása sikerül, rövidesen egy újabb „csodá“-val lep meg majd bennünket Mert Balog Géza Istentől megáldott őstehetség, akit állandóan újabb alkotásokra késztet a művészi hajlam. Kicsi korától kezdve fur-farag, amolyan ezermester. Már hétéves korában egy kis szekeret faragott hársfából pirosnyelü szegedi bicskájával... Mi mindent alkothatott volna ez az egyszerű magyar, ha nem marad parlagon, kimüveletlenül?!... Nem akadt senki, aki már előbb rátalált volna a kunyhóban elrejtett nemes ember-kincsre, önmagának kellett önmagából kidobni a fénykévét, hogy nádfedeles házát fdkercssük s őt magát is megismerjük. A Balog Géza sorsa is az, ami sok ezer magyar testvérünket küzdés, kenyér után futás. Nehéz Borsát még az sem enyhíti, hogy megkapná a régebben kiutalt rokkant segélyét Nem nyílna panaszra ajka, ha az üres gyomornak parancsolni lehetne. De az eledelért, kenyér után kiált. Áruba bocsátja tehát „szép édes gyermekét", csoda hegedűjét — kenyérért!... Jó emberek, vegyétek meg. KOVÁCS BERTALAN, református lelkész. Még ma is a Ural itl SmiM lilia a pesti Wovék — ELKÉSZÜLT AZ EUCHARISZTIKUS VI. LÁGKONGRESSZUS 1GAZ0LVANYFÜZETE. Budapestről jelentik: Elkészült a.z Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István jubileumi ünnepségek Vadé Meeum-a s azt Magyarországon 300.000, külföldön 175.000 példányban már ki is küldötték. Az Ízléses és a kongresszus jelvényét viselő, kék fedőlappol ellátott igazoÍványfüzetecske magába foglalja az összes, a kongresszus és a Szent István jubileumi ünnepségek alkalmából igénybevehető kedvezmények szelvényeit és azok használatának magyarázatát. Mindenekelőtt a magyar vasutakra szóló és 50 százalékos kedvezményt biztosító jegyszelvények vaunak benne, amelyek nemcsak a Budapest és a határállomások közti útvonalon, hanem Budapest, Esztergom és Székesfehérvár állomások egymás közötti forgalomban, valamint e városok egyike és bármelyik vidéki város közötti útvonalra és a Balatonhoz is érvényesek. Benne van az igazolványfüzet'ben a díjmentes vizűm szelvénye, a csehszlovák, jugoszláv, olasz, lengyel, román és észt vasutakra szóló kedvezmény-igazolvány. Megtalálja bennük az utas az összes tudnivalókat a Magyarországban igénybevehető kedvezményekről, az összes külföldi vasutak menetdijkedvezményeiről és repülőjáratokon igénybevehető kedvezményekről. Végül az összes magyar látnivalók, a római katakombák, a. late- ráni mmzeum és a vatikáni muzeúm, valamint a képtár megtekintésére jogosító kedvezményes jegyeket tartalmaz. xx Az orvosok a légzőszerveik hurutjánál, el- nyáillkásodásnál, rekedtség, köhögés és náthaláznál „Puhlmamn-teát" ajánlanak. Csak eredeti csomagolásiban valódi és csak gyógyszertárak utján szerezhető be. Lerakat: Gyógyszertár a „Fehér angyal -hoz, S. Wamtóch, Znaim, Fűt- tergasse 13, |
