Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-27 / 72. (4515.) szám

<pRXG^MA.GtevR-HlRLAB

1938 március 27, vasárnap*

A SzMKE s a PrMKE célfa:

müveit magyar ember Szlovenszkó és Ruszinszkó minden városában, falujában. Á tiszta magyar kultúra vára minden kulturház, építője minden kulturmunkás. Ón még nem tagja a kulturegyesületnek?

kor azonban legújabban a kormánysajtó oly behatóan foglalkozik a magyar püspök kérdésével, sőt annak várható kinevezését egvenesen az „aktivista” politika, az egyházi aktivizmus, a „Magyar Katolikus Tanács” érdemének, vagyis kormánypárti körök utánajárásának tünteti föl, nemcsak fölmentve érezzük magunkat az egyházi szempontból annyira diszkréten fontos ügyben vállalt hallgatás alól, hanem egyenesen a magyar katolikus nép érdekében álló elsőrendű kötelességünknek tartjuk, hogy ez ügyben megszólaljunk és a magyar püspökség mozgalmának ügyét az eltérő beharangozással szemben igaz megvilágításba helyezzük.

Az, hogy a kormánylap értesülése szerint a magyar aktivista képviselők, valamint a MKT egyházi aktivizmust hirdető direktóriumi tagjai (Tyukoss, Lelley stb.) ebben az ügyben eljártak, sőt hogy a miniszterelnöknek emlékiratot nyújtottak át, lehetséges. Viszont — mint szavahihető magyar egyházi körökből értesülünk — az meg biztos, hogy a nagyszombati egyházmegye területén élő és működő magyar papság majdnem teljes egészében aláírta a magyar hívek ércekében a peíició-t, s azt a római Szentszékhez eljuttatta. A nagy megmozdulás nagy horderejét mi sem mutatja jobban, mint hogy az említett területen lelkipásztorkodást vég- 2Ő 149 magyar pap közül 143-nak az aláírásával ment föl a magyar katolikusok kérelme a magyar püspökség érdekében.

Nem politikai alapon, hanem igenis katolikus és magyar alapon indult meg a katolikus és magyar célt szolgáló fontos akció s annak célja nem tullicitálás, nem más akció kedvezőtlen befolyásolása, hanem — mint az arra hivatott, majdnem teljes számú magyar katolikus papság aláírása bizonyítja — a katolikus összmagyarság magyar és katolikus érdekeinek egyedül hivatott képviselői által a magyar katolikus nép kívánságának, óhajának kifejezése és kérelmének fölterjesztése.

Behatóan érdeklődtünk az illetékes köröknél a kérelem teljesíthető volta, valamint annak lényege iránt. Hallottunk ugyanis oly hangokat, hogy Róma nem nevez ki nemzetiségi alapon püspököt. Nagy megnyugvásunkra szólhat az egyházi törvénykönyv intézkedése, mely egyáltalán nem emlékezik meg arról, hogy ily alapon nem lehetne püspököt kinevezni. Az egyházi törvénykönyv 216. törvényét szeretik sokan félremagyarázni, amely azonban csak a plébániák megosztásáról szól s azt említi, hogy a Szentszék engedélye nélkül ugyanazon városban vagy területen élő hívek részére nem lehet nemzetiségi, rokoni vagy személyi alapon külön plébániákat szervezni. Nem sok jogi készség kell hozzá, hogy ezt bárki is megértse és fölfogja. Viszont ez nem a püspökségekre vonatkozik s különösen akkor nem, amikor a jelen esetben nem is oly nehéz azt megérteni, hogy a magyar katolikusság a déli határszélen összefüggő egészben él és igy a territoriális szempont kívánja és lehetővé teszi a magyar püspökség fölállítását.

Hogy ez egyáltalán nem ellenkezik Róma íölfogásával, sőt gyakorlatával sem, nem kell másra rámutatnunk, mint hogy a pápa csak a közelmúltban is kifejezte óhaját, hogy épp a kínai háborúk alkalmával az adott körülmények sürgetésére minél több bennszülött papot és püspököt állítson az Egyház a bennszülött lakosság élére. Róma szeretete, bölcsesége és igazsága mindenhol egyérvé-l nyü s ami kívánatos Kínában, az méginkább kívánatos az európai országokban. A Szentszék ugyanis nemcsak uj híveket akar szerezni a katolikus egyháznak, hanem a ter- rrészetnyuj tóttá és követelte demokratikus jogokat is fölhasználva akarja megőrizni a hívek nyáját és erősíteni bennük a hit ápolására annyira szükséges bizalmat.

Constantini érsek, a Propaganda Kongregáció titkára nemrégen örvendetes beszámolót adott arra nézve, hogy mennyire fejlődik és erősödik a bennszülött papság nevelése és ezzel a keresztény hit terjedése szerte a nagy világon, a missziós területeken is.

Nem akarunk most hosszasan kitérni arra, hogy a magyar katolikus nép érdeke nem Hegedhetik meg magyarszármazásu vikárius kinevezésével, mert hisz a 366. számú törvény értelmében a vicarius ad nutum elmoz- difhetó 1 igy személye nem nyújtana biztoHodza kormánya marad

TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDATON

A kormánykörök a leghatározottabb formában megcáfolják azokat a híreket, hogy a mai parlamenti kormány helyét más kormány váltaná föl.

így

alaptalannak jelentik ki azt a kombinációt is, hogy hivatalnokkormány venné át a vezetést.

Fölmerült végül az a terv is, hogy a kormányból

eltávozott német miniszterek helyét két német egyetemi tanárral töltenék be. Ez a hir is valótlannak bizonyul.

Jaksch a német szociáldemokrata párt elnöke

A német szociáldemokratapárt mai kongresszusi ülésén megválasztotta uj vezetőségét

Elnöknek egyhangúlag Jaksch képviselőt választották meg,

aielnöknek pedig Taubot, aki eddig is al- elnök volt. Az uj vezetőségbe többnyire uj és fiatal tagokat választottak be. A vezető pozici'ókból kiszorult Czech eddigi minisz- Hodza miniszterelnök fogadta a szövetség küldöttségét s ez hangsúlyozta a kormányelnök előtt, hogy a nemzeti érdeket fölébe helyezd a pártédékeknek. Hodza válaszában, kijelentette, hogy a kormány felfogása teljesen megegyezik ezzel a programmal.

Cseh lapok a szlovák néppárt állásfoglalásáról

A cseh sajtó figyelme újabban a német kérdésről inkább a szlovák néppárt magatartására terelődött át. Élésen támadják a szlovák néppártot* melynek sakkhuzása szenunellátható- íag meglepte á cseh közvéleményt A legmérsékeltebben ir a dologról az agrárpárti

Venkov, amely úgy látszik, még mindig reménykedik a szlovák néppárttal való megegyezés lehetőségében. A Venkov nem vonja kétségbe Hlinka hazafiságát, de lépését tévesnek minősíti.

A pittsburghi egyezményt —< írja egyebek közt — csehek és szlovákok kötötték s igy az egyezményben más nemzetiségű elemek bevonása nyilván ellenkezik magának az egyezménynek a szellemével. Sem a szlovák nacionalizmus, sem a pittsburghi egyezmény története szempontjából nem indokolható ez a lépés. Tehát arra lenne szükség, hogy a szlovák néppárt a szlovákok között szerezzen előbb autonómista többséget, ne a németekkel és magyarokkal igyekezzék mesterséges módon mechanikus többségre szert tenni. A lap még azzal is érvel, hogy a németek, magyarok és ruszinok a választásoknál még nem szerepeltek ezzel a programmal.

Sokkal élesebb kritikában részesíti a szlovák néppártot a csehszlovák szociáldemokrata Právo Lidu, amely szerint „a szlovák néppártiak határozatának hazaárulás-szaga van”.

A legfrissebb kormánypárt, a cseh nemzeti egységpárt lapja, a Národní Noviny már odáig megy, hogy a szlovák néppárt ellenzékiségében áhamellenességet lát.

Abban a pillanatban, amikor Hlinka a közös harchoz kezet nyújt Henleinnek — úgymond már nem a szlovák autonómiáért, de a magyar és német autonómiáért is harcol s ez kifejezetten államellenes cselekedet. . ;V. \ . ,

Ebben, a legnagyobb felelősség Hlinka András környezetéit terheli s ezért jó lesz - emlékezetben tartani, ki tartozik Hlinka környezetéhez.

„A csehszlovák kérdés európai kérdés"

A Národní Politika a következőket írja: Be-1 bizonyosodott, hogy azoknak van igazuk, akik j mindig arra a kérdésre mutattak rá, vájjon hogy fog a német aktivizmus egy valóban sorsdöntőén fontos órában viselkedni. Ez az óra ütött s hangjától úgy szétrebbent az aktivizmus, mint a nyulcsalád a vasárnapi vadász lövésének a hangjára. Ennek ellenére nagy kísérletet tettünk a végleges megegyezésre a német akti'/istákkal 1937 február 18-án való megállapodás formájában. Kifejezésre juttattuk' állami érfiaink jóakaratát, ámbár tudtuk, hogy voltaképpen a németekkel nincs mit 'kiegyeznünk, ha a változatlan alkotmány eddigi alapjain akarunk masitékot arra nézve, hogy oszthatatlan biza-| lommal fogadja a magyar katolikus hívek tömege a .szereplését.

Szóbajöhetne a koadjutor, szabatosabban az auxiliaris episcopus, vagyis a kisegítő, püspök kinevezése, kinek hatáskörét a Szentszék irná körül. Mindenesetre ez már nem a kérelmezők ügye, kiknek kérvénye az egyedül illetékes Szentszék előtt fekszik, hanem az a 329. számú törvény értelmében egyedül és kizárólag a római Szentszék hatáskörébe tartozik, mert a törvény szerint: Episcopos libere nominat Romanus Pontifex: püspököket szabadon a római pápa nevezi ki.

A hivek dolga e tekintetben a kérelem fölterjesztése és kérelmük mégokolása. Petite et dabitur vobis: Kérjetek és adatik nektek. —< A hivek a legilletékesebb képviselőik, a lelkipásztoraik utján kértek és remélik, hogy a kérésük teljesül is. Ha a jogos és indokolt kérelem láttára a kormány felelős tényezőiben is fölébred a lelkiismeret szava és érzik, hogy itt régen fönnálló jogos kívánságot táradra. De a külföld, különösen a tájékozatlan Anglia holmi gesztusokat akart látni a németek irányában, ismételten tanácsok hangzottak el, hogy valami történjen. S mi ezért tettünk valamit és sokat tettünk, mint dr. Hodza miniszterelnök statisztikailag bebizonyította, többet tettünk, mint amennyire kötelesek voltunk, de német oldalról mégis árulás történt s még bennünket mernek vádolni ígéreteink nem teljesítésével. De számunkra ez meglehetős tisztázást eredményez. Már előre természetesnek tartottuk, hogy a sorsdöntő pillanatokban a németek között a közös hazában való egyesülés eszméje lesz a legfontosabb összekötő kapocs. Állandóan támogatnak, amikor a Szentszéknek szintén ajánlják a kérelem teljesítését, akkor csakis a demokratikus elveknek tesznek eleget és az igazságosság, a jog és méltányosság útját

járják.

Viszont a régi vágy és. kérelem teljesülését sem politikai alakulat, sem egyes szükebb „aktivista” körök nem használhatják ki arra, hogy e nagyhorderejű, a politikától annyira távolálló kérdést politikai szereplésük eredményének tüntessék föl. Minden magyar és minden katolikus érzi, hogy magyar és katolikus volta is kívánja e kérdés megoldását, de egyetlen igaz magyar, egyetlen igaz katolikus sem engedheti, hogy a magyar püspökség kérdéséből bárki is politikai hasznot húzzon, mert ez nem egyik vagy másik, kisebb vagy nagyobb frakció ügye és érdeke, hanem a katolikus összmagyarság fontos kérdése és ahhoz illetékesen csak az szólhat hozzá, aki fölemelt fővel vallja magát katolikusnak is, magyarnak is.

VILÁGI KATOLIKUS.

Igazi élménye

lesz jól megkönnyebbülni annak, aki el van dugulva és megiszik reggel fél pohár

millió éves Igmándit.

Elhízott egyéneknél1 reggelenként éhgyo- mórra egy-kéí pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz a bélmü- ködést hathatósan előmozdítja, az anyagcserét tetemesen fokozna, a zsiirmennyisé- get megfelelően leapasztja és a testeit köny- nyeddé teszi., Kérdezze meg orvosát. .■ s

miiünk a történelemből: semmiféle érdek — sem gazdaság!, sem szociális — nem élég erős ahhoz, hogy ellensúlyozza az egység iránti törekvést, amely a németeknél mindig erősebb, mint más nemzeteknél. Éppen azért nem csalatkoztunk , amikor következtettünk a Saar-vidéki népszavazás eredményére s ezért nem tagadtuk, hogy Ausztria minden előny nélkül csatlakozik a birodalomhoz, habár ebből gazdasági kára lesz és drágán fizeti meg a csatlakozást Becs presztízsének, saját népének és kultúrájának süllyedésében. Mindenki felelős az alctivízmus- sal való kis ériét ért, de azt meg kell mondani, hogy

a németek ne felejtsék el, hogy a történelem

kereke nem állt meg március 13-val. Tovább

forog s egyszer megint fölfelé lendíti a mi győzelmes ügyünket, úgy mint 1918-ban volt.

A német aktivisták megfutamodásá jó ckulás számunkra, hogy a jövőben hogyan rendezkedjünk be. Ilyen fontos pillanatokban fölösleges arra pazarolni időt, hogy mit kellett volna tenni, mikor sok tanács már későn jön s azokról, előzetesen igen keveset hallottunk. A csehszlovák ügy európai kérdéssé válik és valóban a mi földrajzi helyzetünk volt az, amely az imperialistákban vágyat keltett országunk után, amely Európa közepe s Európa kulcsa kelet és nyugat felé. Földrajzi helyzetünkben s államunk néprajzi szerkezetében, ezekben az aligha változtatható tényekben rejlik a mai válság csirája. Az egyik oldalion a földrajzi tények s ezek a másik oldalon összetalálkoznak a Középeurőpa birtoklásának vágyával Ez rendkívül fontos törvénye tör- ténelmünknek s nekünk mindig tudatában kell lennünk ennek, nehogy kislelküségnek essünk áldozatul, amikor látjuk, hogy a külföld kevéssé méltányolja a mi 1918 óta végzett államépitő munkánkat A háboruutáni legnagyobb káosz Idején a legrendezettebb pénzügyeink voltak, józan külső és belső politikát folytattunk, kulturális téren többet teremtettünk, mint a régi nemzetek, sportembereink csodálatba ejtették a világot — ez mind jelentéktelen dolog, amikor a világuralomra való vágyak jelentkeznek. Itt sokat tanultunk, legalább is a közvélemény. Sokszor azt hittük, hogy a külföld által megdicsért kulturális vállalkozásunk, vagy egy fut- balílgyőzelmünk már megmentette a helyzetet. Más erők, hatalmi erők döntenek a mai világ sorsa fölött: De egyet be kell ismernünk:

a csehszlovák kérdés valóban európai kérdés.

Németország Csehszlovákiát nem tartja egyedüli, vagy legalább is nem az utol'só céljának. Csehszlovákia Németország számára csupán sztratégiai kiindulás az anyagi gazdagság elérésére. Ám a gazdagság nem nálunk van, hanem Angliában és Franciaországban. Tehát nem csupán rólunk van szó, hanem Európáról és a csehszlovákoknak ugyanannyi joguk van élet- joguk védelmére, mint a németeknek a minden eszközzel való védekezés joga. És ha a nyugati nagyhatalmak engedményekre fognak késztetni bennünket, a nyomás alatt talán megvalósítjuk azokat, de annyit illik megmondani, hogy azok az engedmények, amelyekkel Csehszlovákia hatalmi ereje meggyengül, Anglia, Francia- ország és Olaszország zsebére fognak menni. Csehszlovákia csák pénzváltó helye az európai érdekeknek. Ha mi sokat vesztünk, Nyugateuró- pa még többet veszt vele — fejezi be cikkét a Národní Politika.

VIZŰM (magyar* román és lengyel) beszerezhető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Bratislava, Lázárét-ucca 45. Tel. 41-70) utján. Egyéb vizűm a prágai kiadóhivatal ut.ián. .

2