Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-26 / 71. (4514.) szám
1938 március 26, szombat. A nagy beszéd után Megoszlanak a vélemények Chamberlain nyilatkozatáról Megindult az európai vita - Vegyes fogadtatás az angol sajtóban - - A limes: „Anglia nem adhatott garanciát" Csalódás Páfisban LONDON. ■<— Tegnapi számunkban közöltük Chamberlain beszédének egyes részeit. Az angol miniszterelnök — mint jelentettük — részletesen foglalkozott Csehszlovákia és a csehszlovákiai német kisebbség viszonyával, továbbá elmondotta azokat az eseteket, amelyek bekövetkeztekor Anglia fegyvert ragad. Anglia saját érdekében vál^ *§* * . js. A Darmol hashajtót utánozzák. 1 Ügyeljen, mert minden tablettán V a „DARMOL" szónak és T alakú 7ffi7iV.Iá£l!SV bevágásnak kell lenni. Kimondot* tan eredeti csomagolásban kérje. •'p§JPf Jalta azt a kötelezettséget, hogy megsegiti Franciaországot, ha Franciaország indokolatlan támadás áldozata lesz. Természetesen nem ez az egyetlen eset, amikor a békeszerető angol nép hajlandó hadba szállni, de minden más helyzet a pillanatnyi helyzettől függ s előre nem határozható meg. A legújabb európai helyzetben fölmerült az a kérdés, vájjon Anglia kitart-e eddigi álláspontja mellett, vagy pedig Franciaországnak azonnal olyan nyilatkozatot ad, amely kifejezi, hogy Anglia Franciaország segítségére siet, ha a francia—csehszlovák szerződés értelmében Franciaország kénytelen volna háborúba bocsátkozni. Ez az egyik kérdés-fölvetés. A másik azt kívánja tudni, vájjon Anglia hajlandó-e azonnal katonai lépéseket tenni, ha Csehszlovákia függetlensége és integritása ellen erőszakos támadást követnek el és megvédeni Csehszlovákiát. Chamberlain ezután igy folytatta: — E két eshetőséggel szemben világos, hogy a döntést afölött, vájjon Anglia beavatkozik-e egy háborúba vagy sem, csak az az angol kormány hozhatja meg, amely a háború kitörésekor uralmon van. A jelen pillanatban Anglia nem fogadhatja el a garanciák kiterjesztésének javaslatát és nem garantálhat közvetlenül olyan területeket, amelyek épsége nem érdekli oly közvetlenül az angol érdekeket, mint például Franciaország vagy Belgium épsége. A népszövetségi paktum sem írja elő számunkra, hogy e garanciát megtegyük. Éppen ezért a brit kormány egy ilyen előzetes garanciát semmiesetre sem adhat meg. — Mindazonáltal hozzá akarom fűzni, hogy abban az esetben, ha a háború egyszer már kitört, aligha kerülhető el, hogy arra a területre lokalizálódjék, ahol kiütött. Azt sem lehet megmondani, hogy egy ilyen háború milyen méreteket öltene. A tények ellenállhatatlan nyomása valószínűleg hatalmasabb lesz, mint azt előre megállapíthatjuk. így tehát az is valószínűvé válik, hogy azok az államok, amelyek eredetileg nem akartak beavatkozni a konfliktusba, szintén kénytelenek lesznek beavatkozni. Ez az eset különösen Anglia és Franciaország között állhat elő, mert a két hatalmat évtizedes barátság fűzi egymáshoz és egyformán követik a demokrácia ideáljait, azaz, ha az egyik háborús állapotba bonyolódik, a másik aligha maradhat semleges. A spanyol és ai olasz kérdés Chamberlain a Csehszlovákiáról szóló megállapítása után, mint már tegnapi számunkban is említettük, részletesen foglalkozott a népszövetséggel és szükségesnek tartotta annak újból való hathatóssá tételét. Elvetette a szovjet tervét is, amely egy németellenes konferencia összehívására vonatkozott. Hitvallást tett továbbá az emberi szabadságjogok mellett és vázolta ezen a téren az angol demokrácia alapelveit. Rendkívül részletesen nyilatkozott Chamberlain Spanyolországról és Olaszországról. A spanyol kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az angol kormány továbbira is a benemavatkozáa alapján áll1, mert ezt tartja a legkitűnőbb eszköznek a spanyol polgárháború kiterjedése nxeggátlásá- ra. Feltűnést keltett, hogy Olaszországról rendkívül meleg szavakkal emlékezett meg az angol miniszterelnök. Megállapította, hogy az angol-olasz tárgyalások rendkívül előrehaladtak és az eddigi eredmény kedvezőnek nevezhető. Az angol-olasz megegyezés jelentős lépés lesz az európai béke biztosításának utján. Anglia bízik Olaszországban és az olasz kormány legújabban be is bizonyította, hogy a legnagyobb lojalitásban hajlandó együttműködni a földközitengeri angol terv megvalósításánál. Olaszországnak semmiféle territoriális követelései nincsenek Spanyolországban s igy nem kell tartani a déleurópai bonyodalmaktól. Az angol külpolitika Chamberlain szerint mindenekelőtt az igazságos békét akarja megőrizni. Az erőszak nem az első, hanem a legutolsó eszköz az ellentétek elsimításánál. Az a politika, amit a kormány követ, nemcsak a legjobb, hanem egyáltalán az egyetlen politika, amit Anglia követhet. Kb Élvezz© a tavaszi de előzőleg Churchill: „Nincs veszély A kormánypárt nagy tetszéssel fogadta Chamberlain beszédét. A megindult külügyi vita folyamán Archibald Sinclair liberális képviselő megállapította, hogy Angliának minden esetben Franciaország pártján kell' harcolnia, mert igy követeli az európai demokrácia. Ezután Churchill mondotta el nagy külpolitikai beszédét, örömmel állapította meg, hogy a miniszterelnök megerősítette a teljes francia-angol együttműködés alap- elveit. A két ország kölcsönösen védi egymást és kölcsönösen biztosítja a békét. Németország jelenlegi urai semmiesetre sem támadhatják meg a brit világbirodalmat és a francia köztársaságot, ha ez a két ország szorosan összefog. Csehszlovákiáról Churchill a következőket mondotta: — Az angol alsóházban rengeteget beszéltek arról, vájjon garanciákat kell-e adni Csehszlovákiának vagy sem. Európa nehéz problémái között a politika nem kristályosodhat kizárólag e kérdés körül. Sokkal nagyobb érdekek forognak kockán. Véleményem szerint a miniszterelnök beszéde távolabbi értelemben mégis bizonyos kötelezettségeket vállalt s ezt csak helyeselhetem. A miniszterelnök tovább ment, mint a népszövetségi kötelezettségek előírják és értésünkre adta, hogy Angliát ma reális érdekek fűzik a Duna medencéjéhez. Nem vagyok azon a véleményen, hogy Csehszlovákia és Németország között közvetlen katonai konfliktus fenyeget. Mindazonáltal szükségesnek tartottam volna, hogy a kormány pozitiven foglaljon állást a középeurópai államok érdekében, mert ezzel felbátorította volna a dunai államokat. Ott ugyanis nemcsak Csehszlovákiáról van szó. A jugoszláv politika is megváltozott s Jugoszlávia Németországhoz közeledik, mert nem bízik Nyugatban. Ha Anglia pozitív ígéreteket tenne és Jugoszlávia megbízhatna, ez az állam is más magatartást foglalna el Németországgal szemben. Ugyanez a helyzet Bulgáriával, Romániával vagy Görögországgal is, ahol a német befolyás nap- ról-napra erősödik csak azért, mert ezek az államok nem kapnak garanciát és védelmet Nyugatról. Churchill ezután az angol fegyverkezés szükségességéről beszélt és megállapította, hogy Angliának teljes erejét és hatalmát össze kell fognia, hogy megfékezhesse a világ nyugtalan elemeit. A Times a garanciamegtagadás okairól LONDON. — Chamberlain külpolitikai nyilatkozata a reggeli sajtóban vegyes fogadtatásra talált. A konzervatív lapok fölté! tel nélkül helyeslik, mig az ellenzéki lapok határozottan elutasítják szavait és helytelelj nitik azokat a bizonytalan és lavírozó meg- formulázásokat, amelyekkel Chamberlain az európai kérdéseket érintette. A Times szerint Csehszlovákiának nincsen oka, hogy elégedetlen legyen a beszéddel, mert Anglia ugyan nem vállalt újabb kötelezettségeket, de a beszédből kitűnik, hogy veszély esetén a középeurópai köztársaság valószínűleg mégis megkapná azt a segítséget, amire szüksége van. Azt követelték Angliától, hogy kötelezze magát Franciaország azonnali katonai megsegítésére, ha Franciaországot a Csehszlovákiával való szerződése háborús bonyodalmakba sodorja. A másik kívánság még közvetlenebb volt s arról szólt, hogy Anglia garantálja nyíltan Csehszlovákia integritását és függetlenségét és segítse meg az országot, ha erőszakos támadás éri. A legtöbb ember valószínűleg megérti és méltányolja azokat az okokat, amelyek miatt a kabinett sem az egyik, sem a másik kötelezettséget nem vállalhatta magára. Ha magára vállalta volna, akkor nem az angol kormány döntött volna többé azon a téren, vájjon Anglia résztvesz-e egy háborúban vagy sem. Az angol diplomácia nem rendelkezne többé szabad kézzel és nem közvetíthetne szabadon a háború elkerülése érdekében a népek között. Elvesztené az ellenőrzést az események fölött és a dolgok intézése kicsúszna kezéből s ezzel együtt az a jog is, hogy szabadon választhasson és döntsön a saját háborújáról. Az a katonai összefogás, amit az ellenzék kért, a legjobb esetben tulkorai követelés. Nem lehetetlen, hogy a helyzet idővel olyanná válik, hogj7 egy katonai aliánsz megkötésére kényszerit, de ma az ellenzéki javaslatot, mint a kétségbeesés egyik tanácsát, vissza kell utasítani. A Daily Telegraph szerint Chamberlain nyilatkozatát Csehszlovákiáról általában helyeselni fogják, mert határozottságot óvatos tartózkodással egyesit. Ha a kormány megadta volna a követelt garanciát, megszűnt volna Anglia sorsát a saját elhatározásából intézni. Tovább fegyverkezni! A lapok természetesen szükségesnek tartják, hogy Anglia a saját érdekében minél hathatósabban folytathassa fegyverkezését. A Daily Mail nyíltan kijelenti, hogy Anglia kötelessége ma csak egy lehet: fegyverkezni, fegyverkezni! Fölfegyverkezni és távol maradni a kontinenstől, ez az a két alapelv, mely Anglia politikáját irányítja. Nagybritánniát nem befolyásolhatja a népszövetség veszélyes intézménye sem. Angliának nincsenek életbevágó fontosságú érdekei Csehszlovákiában s ámbár szívesen látná, hogy Németország és Csehszlovákia között megoldódnának a bonyodalmak, mégis le kell szögeznie, hogy a problémák e két állam ügyeit jelentik és senki másét. A Daily Express Chamberlain beszédét díjkiosztáshoz hasonlítja és megállapítja, hogy Csehszlovákia kapta a legkisebb dijat. „Az osztályban az utolsó padban ülnek. Néhány bizonytalan szóval jelezték nekik, hogy bizonyos körülmények között esetleg segíteni fognak nekik. Ezzel Chamberlain ismét fölébresztette azokat a reményeket, amely eI ket február 22-én már elutasított, amikor azt mondta, hogy a kisállamok ne bízzanak túlzottan a népszövetségben.” A News Chronicle ezzel ellentétben meg- j állapítja, hogy Chamberlain nyilatkozata Csehszlovákia szempontjából jobban ütött ki, mint bizonyos körök gondolták. A miniszterelnök határozottan hátat fordított az elszigetelődés politikájának. Nagybritánnia nem maradhat passzív a középeurópai eseményekkel kapcsolatban. A beszéd figyelmeztetés volt Németország felé és ilyennek is volt szánva. Anglia nem tett ugyan kötelező ígéretet, hogy Csehszlovákiáért küzdeni fog, de ha Franciaország Csehszlovákia miatt háborús konfliktusba keveredik Németországgal, akkor a beszéd szerint csaknem biztos, hogy Anglia Francia- ország oldalán fog küzdeni. Berlin bizonyára megérti e nyilatkozatot. A Daily Héráid ugyanilyen optimizmussal magyarázza Chamberlain beszédét s határozottan azt állítja, hogyha Franciország Csehszlovákia miatt háborúba keveredik, Anglia automatikusan Franciaország segítségére siet, Páris „tisztább maghatározást'1 vár PARIS. — Chamberlain beszédének szövege a késő esti órákban érkezett a fran- j cia fővárosba, úgy hogy a lapok általában már nem kommentálhatták. Illetékes körök azon a véleményen vannak, hogy a nyilat- | kozat annak maximumát jelenti, amit a jeli lenlegi körülmények között remélni lehe- I tett, A francia-brit szolidaritás uj hangsuI lyozását Párisban természetesen örömmel üdvözölték és természetesnek vették. Csehszlovákiára vonatkozóan a nyilatkozat francia felfogás szerint nem tartalmazza ugyan azt a világos definíciót, amit a francia nép többsége szívesen látott volna, de | Párisban mégis az az érzés uralkodik, hogy a beszéd alkalmas volt arra, hogy a diktátorokat különösen az 1914-es tapasztalatok alapján visszariassza egy kisország megtámadásától. Chamberlain szavaiban szinte ünnepélyes óvást és figyelmeztetést látnak arra vonatkozóan, hogy Németország ne ringatózzék ismét abban a téves reményben, mint 1914-ben, amikor azt hitte, hogy Belgium megtámadása miatt Anglia nem siet Franciaország segítségére. A prágai visszhang PRÁGA. — A Chambenlain-beszédnek igen nagy visszhangja van a prágai sajtóban. A sajtókommentárok az egyes lapok pártállása szerint nagyon különbözőek. Ez legjobban kitűnik már a beszámolók címeiből is. A Lidové Noviny szerint: A megsegítésről nemcsak a kötelezettségek döntenek. Poledni List: Anglia kilátásba helyezi Csehszlovákia megsegítését, de nem vállal kötelezettséget. A-Zet: Anglia óva inti Csehszlovákia támadóját. Národni Noviny: Anglia a megtámadott segítségére siet. Národni Listy: Anglia nem moccan. Národni Politika: Anglia Csehszlovákiával szemben nem vállalhat azonnal kötelezettségeket. Právo Lidu: Anglia lemond az automatikus megsegítésről, de senkiinek sem élhet vissza semlegiesíségével. Ceské Slovo: Chamberlain azt tanácsolja, hogy az alkotmány keretében megegyezés jöjjön létre a német kisebbséggel. Ven- ikov: A német kisebbséggel való megegyezés lényegesen elősegitené a tisztulásit. A Národni Politika déli kiadása: Anglia beváltotta azt, amit Olaszország várt tőle. Prager Presse: Erős sikraszálilós Genif mellett. A tszudéitanémet párti Die Zeit és a kommunista Rudié Právo címét elkobozták, 3
