Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-26 / 71. (4514.) szám
-KY>. Ma: Magy rádlő melléklet iTllil II .II HlnWTTT lIMillTOIIiillllllHIMIi—lililllif I llilnl' 'Ilii IHIIIIill IHII El őfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, £ SzloVeUSzkÓÍ 6S rUSZÍnSzkÓÍ magyarság “lice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ÖC7 ö Prága II., Panská ulice 12, Ili. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. polÍtÍk(lÍ napilapja •• TELEFON: 3 0 3 -1 1. » © Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. r SÜRGŐNYCIM: HIRLRP, PRRHR. Német miniszterek nélkül maradt a kormány Czedi egészségügyi miniszter lemondott - I német szotiáldemokratapárt tsváll támogatja a kormányt, de tárcát nem igényel - Tervek tömege a kormány átszervezéséről Néniéin általános választásokat követel Hiányról esik sző. A prágai politikai körökben nagy feltűnést keltett a szlovák néppárt bejeden-* Hivatalnokkormány terve \ Angol óvatosság (sp) —• Aki csak némileg ismeri Angliát és népét, nem csodálkozhat, hog^ Chamberlain beszéde olyan, amilyen. Lélektanilag lehetetlen az angolokat olyan politikára rábírni, amelynek közvetlen szükségszerűségét nehezen látják be, s ahol nem szimatolják meg azonnal, hogy Anglia érdekei forognak kockán. Franciaországot és Belgiumot például London gyámolitani fogja, mert érzi, hogy „az angol határok a Rajnánál vannak”, £ ha valaki a leigáztott Franciaország és Belgium helyén megvetné a lábát, annyira közvetlen közelből fenyegetné Angliát, hogy a brit biztonság tényleg problematikussá válna. Flandria helyzete éppen ezért évszázadok óta az angol biztonság kulcsa, s Anglia mindenkinek ellensége volt, aki túlzott hatalommal telepedett a La Manche csatorna másik oldalára és farkasszemet mert nézni Dowerrel. Sorra egymásután ellensége lett Franciaországnak, ha Páris hatalmát kiterJ “esztette észak felé, a Németalföldön uralkodó Spanyolországnak, majd Németországnak is, amikor 1914-ben rá merte tenni kezét Belgiumra. A háború után Franciaország és Belgium flandriai uralmába csak azért egyezett be, mert végkép meggyőződött arról, hogy e két ország Anglia érdekeit védi a tsatorna másik oldalán, nem tör a britek ellen, sőt ellenkezőleg: csak brit védelem alatt tarthatja meg helyét és erejével a brit határokat segíti megvédeni a Rajnánál. De ha Valaki más kivárnia Calaisba vagy Antwerpenbe beülni, szembe találná magát a brit hatalmassággal. így történt, hogy Anglia ma a saját biztonságát védve, védi Franciaországot, s az angol—francia katonai sorsközösség a mai európai helyzet egyik legszilárdabb és legtermészetesebb történelmi adottsága. Az angol logika azonban más garanciákat nem ismer el. Elviselhetetlen számára a gondolat, hogy lekösse magát egy háború mellett, amelynek közvetlen szükségszerűségét angol szempontból nem látja be. S ha még Anglia hajlandó is volna Franciaország miatt ily más garanciákat adni, a domíniumok nem engedik, mert a brit impérium Európán kívül eső részei semmiesetre sem akarják -népük bőrét a vásárra vinni olyan dolgokért, amelyek tőlük végkép távolesnek. Lélektanilag tehát elképzelhetetlen, hogy Anglia Franciaország biztonságának garantálásán kívül más garanciákat is vállaljon, — de nemcsak lélektanilag lehetetlen ez. Sokkal pozitivabb és gyakorlatibb okai is vannak az angol vonakodásnak. Közismert, hogy a jóléttel telített Anglia, mint valamennyi elégedett teremtmény, mindenáron a számára boldog időt jelentő béke megőrzésén fáradozik s hajlandó „áldozatokat is hozni” a békéért. Egyik főtörekvése tehát, hogy hatalmával és befolyásával minden kontinentális ellentétet kiegyensúlyozzon, igazságot tegyen, az ellenfeleket kölcsönös engedékenységre bírja és rászóljon arra, aki indokolatlanul zavart kelt, sőt esetleg a kardjára csapjon (különösen, ha a közeljövőben borotvaélesre lesz fenve ha„ talmas kardja), ha egyszer valaki igazságtalan magatartásával el akarja vetni a konfliktusok csiráját Európában. Ez a kiegyensúlyozás a mai Anglia nagy és nemes történelmi missziója s minden angol büszke rá, mert tudja, hogy az óhajtott Pax Britannica szorosan összefügg e történelmi misszióval. Már most hogyan maradjon igazságos és kiegyenlítő Anglia, ha eleve lekötötte magát az egyik félhez? Ha ígéretet tesz, hogy ezt az egyiket minden PRÁGA. — A belpolitikai élet néhánynapoe zűrzavarai után a pénteki napon megindult a helyzet lassú tisztulása. Mindenekelőtt tisztázódott a harmadik német aktivista párt magatartása. A német szociáldemokrata párt elnökségi ülése elhatározta, hogy a kormányból visz- szarenddi képviselőjét. A párt nem vonul ellenzékbe, hanem tovább is kormánytámogiató politikát fog folytatni, de tekintettel arra, hogy nemzetközi-marxista jellege miatt a németséget joggal nem képviselheti a kormányban, nem tart igényt miniszteri tárcára. Ez a nap szenzációja, ilyenre még nem volt példa a köztársaság két- évtizedes politikai gyakorlatában. A kormány tehát 11 év után újra németek nélkül marad. Czech, az utolsó német miniszter a délután folyamán benyújtotta lemondását és a minisztertanácson már nem is vett részt. A német szociáldemokrata párt végrehajtóhizottsága különben holnap tartja ülését s azon hozza meg végleges határozatait. Czech a pártelnökségről is lemond s utóda valószínűleg De Witte képviselő lesz. A mai napon a kormány bizottságai és a minisztertanács is ülést tartottak. A minisztertanács napirendjén a huszti állami kórház építésének ügye is szerepelt. A tervek szerint Huszton húszmillió koronás költséggel négyszáz ágyas kórházat építenek. A parlament épületében lázas tárgyalások folynak a kulisszák mögött. Részben a kormány átépítéséről, részben a koalíciós pártok tömöri- téséről tárgyalnak. A legkomolyabb terv az úgynevezett konzervatív klub megalakítása, amely az agrárokat, a cseh iparospártot és a cseh nemzeti egyesülés pártját ölelné fel magában, A kor- mánytervek közt Beran uj kormányáról, nemkülönben egy átmeneti jellegű hivatalnokkorkörűlmények között meg fogja segíteni? Megtörténhet, hogy ez az egyik fél, aki biztos Anglia segítség ében, olyan helyzetet erőszakol ki, hogy Anglia kénytelen az oldalán háborúba avatkozni, anélkül, hogy e háború szükségességét belátná. Amíg Anglia szabad és keze nincs megkötve, módjában, áll, hogy a két ellenfél között közvetítsen. Befolyásával esetleg véget vessen egy olyan áldatlan helyzetnek, amibe a vitatkozók egyike belecsökönyösödött s amiből nem hajlandó engedni annak ellenére, hogy Anglia szerint a jobb belátás igy követelné? Mit tehet Anglia, ebben az esetben? Kénytelen partnere segítségére sietni, aki valószínűleg éppen azért nem fog engedni s nem fogja akarni békésen megváltoztatni az adott, esetleg tarthatatlan helyzetet, mert bizos a 'hatalmas Anglia garanciáiban és támogatásában és nem fogja könnyen rendezni azt az állapotot, amelyért Anglia fegyveresen a segítségére siet, ha az ellenfél esetleg elkeseredésében az ágyuk ultima ratio-jához nyúl. Politikai körökben lehetségesnek tartják, hogy a helyzet tisztázására átmenetileg egy hivatal- nokkormány veszi át az ügyeik vezetését Ehhez hasonló precedens nem egyizben volt már. így 1926-ban a cseh nemzeti koalíció bukása után 6 a vámkoeJicAó idején szántén hivatalnokkor- mány működött s voltaképpen a hivatalnokkor- mány segítette be akkor a német aktivistákat a kormánytöbbségbe. Most is hasonló hivatása lenne a kombinációba vett hivatalnokkormányPRAGA. — Henlein Konrád vezetése alatt a szudétanémet párt politikai vezetősége ülést tartott, amelyen Henlein beszédet mondott. Henlein beszéde elején méltatva emlékezett meg arról, hogy a szu- détanémetség hosszas testvérharcok után végre egy vezérlet alá került. A február 18-i politika — úgymond, — amelynek az volt a célja, hogy a németséget nemnémet politikai koncepciók számára kihasználja, egyszersmindenkorra- csődöt mondott. A megrmaradt két német töredékpártot — a német szociáldemokratákat és a német demokrata szabadságpártot — ezentúl nem számítjuk a szudétanémet néphez. London bízik abban, hogy közvetítésével sikerülni fog a német-csehszlovák ellentétet békésen, igazságosan s mindkét félnek megfelelően megoldani. De igyekezete meddő maradna, ha eleve lekötné magát s fegyveres támogatásának megigérésével arra ösztönözné az egyik vitázó felet, hogy hajtíhatatlanul kitartson eredeti álláspontja mellett, mert hiszen biztos abban, hogy baj eseten megsegítik. így néhéz volna a bizonyos középutat megtalálni, pedig Chamberlain ezt akarja. Beszédének talán leg- örvendetesebb része az, ahol bejelenti, hogy biztos tudomása szerint a csehszlovák kormány a közeljövőben mindent megtesz a német kisebbség kielégítésére, amit az alkotmány keretén belül megtehet. Az eddigi német aktivizmusnak és február 18-á- nak módszereit Chamberlain nehezen értheti e „minden” alatt, mert e régi és a németek összességétől elutasított kísérlet éppen e napokban mondott végérvényesen csődöt s ha az angol miniszterelnök a csehszlovák többség és a német kisebbség kának. Ez alkalommal az lenne a feladata, hogy a megerősödött szudétanémet párttal létrehozza a megegyezést s az autonómia kérdésében a szlovákokkal, helyesebben a szlovákiai autonómista blokkal is megkísérelje a tárgyalásokat. A hivatalnokkormámy a mai kormánypártok számára is elég előnyös megoldási mód lenne, mert a nemzetiségi kiegyezés felelősségét a hivatalnokkormány viselné s a pártpk felelősségmentesen vehetnék újból át egy parlamenti kormánynyal az állam vezetését. — A szudétanémet politikának az én vezetésem alatt megvalósult egyesítése— folytatta Henlein — éppúgy a cseh nép ügye, mint azon államok és európai hatalmak ügye is, amelyek érdeklődésük vagy szerződéseik folytán az államban lefolyt események iránt érdeklődést tanúsítanak. A cseh néptől függ, hegy ezen tények szerint cselekedjék. Az állam vezetőinek föladata, hogy az uj helyzet szerint alakítsák át politikájukat. Ezért követelem mindenekelőtt a politikai választások -kiírását az állam összes törvényhozói és önkormányzati testületéiben. A jog és törvény szerint minden állampolgárnak, de különösen a szudétanémetségnek alkalmat kell adni arra, hogy a legutóbbi eseményekkel kapcsolatban kinyilváníthassa véleményét. Követelem ezt azért, hogy az egész világ előtt akkor csak egészen uj módszereket és egészen uj alapon álló kezdeményezéseket érthet, nem pedig a régieket. Kíváncsian várjuk, hogy Chamberlain bejelentése miként fog megvalósulni a köztársaság politikai gyakorlatában. Mindenesetre nagyobbará- nyu kezdeményezésekről lesz szó. mert másképp a mai helyzetben lehetetlen a kiegyezés. Anglia rezervált magaviseleté kétségtelenül csak az esetleges tárgyalások előnyére szolgálhat, mert London nem kötötte le magát, független marad s a tárgyalások folyamán amellé állhat, akinek az ügyeit és kívánságait igazságosabbaknak látja s befolyását annak a javára érvénye- sitheti, aki szerinte inkább szolgál rá a támogatásra. Nem tehetett volna igy, ha eleve leköti magát az egyik fél mellé. Chamberlain óvatos és körültekintő magaviseleté igy bizonyára hozzájárulhat a kibontakozást jelentő ut megtalálásához és a középeurópai „igazságos béke” —■ igy nevezte Chamberlain kiépítéséhez. szöbönálló kiegyezési lehetőségeiről beszél, Henlein a töredékpártokat nem tekinti szydétanimiteknik I tése a szlovák-magyar-német-ruszin őslakos autó-, [nómista blokk tervéről.
