Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-25 / 70. (4513.) szám

1938 március 25, péntek. m<M-MAGtARHlRLAP 7 Csehszlovákia gazdasási helyzete februárban nem változott A Nemzeti Bank banktanácsának helyzetjelentése PRÁGA. — A Csehszlovák Nemzeti Bank banktanácsa dr. Englis Károly kormányzó elnök­lete alatt csütörtökön tartotta rendes havi ülését. Az ülésen bemutatott gazdasági helyzetjelentésből a következőket emelhetjük ki: A világkonjunktiira gazdasági problémáit az el­múlt hetek történelmi eseményei háttérbe szorí­tották. A konjunktura fejlődésében azonban nem következett be lényeges változás. Csehszlovákia gazdasági helyzete, kisebb in­gadozástól eltekintve, az előző hónapok szintjén mozgott. A pénzpiac továbbra is nyugodt maradt. A magángazdaság hiteligénye eddig nem haladta túl a szokott mértéket és a februári ultimét ne­hézség nélkül bonyolították le. A botétképződés mind a mezőgazdasági, mind pedig az ipari vidé­keken kedvezően fejlődött. A beruházási piac értékei a prágai tőzsdén kiegyensúlyozott irányzatúak voltak. Az állami kölcsönkötvények iránt kereslet nyilvánult. A részvénypiacon a márciusi külpolitikái események hatásaként árfolyamesés mutatkozott, de a gyen­geséget sikerült áthidalni. A nagykereskedelmi árak nyugodtan fejlődtek. Az érzékeny árak összindexe enyhén ingadozott, a nagykereskedelmi index az élelmiszer-index bizo­nyos csökkenése miatt süllyedt. A kiskereske­delmi és életfen tartási index alig változott. A tavaszi munkálatok teljes üzemben varinak. A földmegmunkálás idén aránylag könnyen megy, a tavaszi vetés gyorsan halad, sok helyütt már be is fejeződött. Á téli vetések jól teleitek és a lóhere is jobban áll, mint tavaly. Az ipari foglalkoztatottság nem sokat válto­zott. A textilipar átmeneti válsága nagyjából szűn­ni látszik. Az idényszakmában élénkebb a foglal­koztatottság. A munkapiacon a.z igen kedvező ta­vaszi időjárás következtében előbb állt be az idén já­szaiba javulás. A nyersanyag'behozatal mérsékelten növeke­dett., mig a kivitel általában a januári szinten mozgott. A legtöbb kedvezmény-nyújtás elve alapján az Egyesült Államokkal megkötött keres­kedelmi szerződés nagyobb árnésereforgalmat tesz lehetővé. A prágai tavaszi vásár a külföldi poli­tikai nyugtalanság ellenére kielégítő eredmény- uye! járt. A csehszlovák deviza jegyzése a külföldi tőzs­déken változatlanul szilárd maradt. Vonat elé vetette magát és szörnyethalt HerrnSeld Károly osztrák földbirtokos Valószínűleg politikai háttere van az öngyilkosságnak BUDAPEST* •— (Szerkesztőségünk tele­fon jelentésé.) Csütörtökön reggel az érdi vasúti átjárónál egy elhagyott osztrák rendszámú gép- kocsit •találtak. Néhány száz méternyire a vasúti sínen meg­találták az autó tulajdonosát, dr. Herrnfeld Károly bécsi születésű, 41 esztendős pomázi földbirtokost. A fiatal földbirtokos az éjszaka a székesfehérvári vonat elé vetette magát, A mozdony kerekei valósággal a fdismerhetet- Jenségig összeroncsolták a szerencsétlen ember testét Búcsúlevelet is találtak a gépkocsiban. Levelében az életunt földbirtokos aizt írja, hogy előbb pisztollyal akart végezni magával, de az­után megváltoztatta tervét és inkább a gázolást Választotta, mert az biztos halált jelent. Herm- feld az elmúlt hetekben Ausztriába utazott, hogy — mint mondotta — nésztvegyen a Schuschnigg által elrendelt népszavazásban. Már­cius 15-én tért vissza Pomázra. Szerdán Bu­dapestre ment és ott a szálloda portásától egy fegyverkereskedő címét kiérte, mert állítólag fegyvert akart vásárolni. Búcsúlevelében ön­gyilkosságának okát nem. írja meg s azt egye­lőre homály födi. Nincsen kizárva, hogy a fiatal földbirtokos tragédiája az osztrák eseményekkel áll kapcsolatban. Herrnfeld osztrák állampolgár volt s csak négy évvel ezelőtt vásárolt birtokot Pomázon, ahol mintagazdaságot rendezett be. Öngyilkosságok Pozsonyban POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az öngyilkossági járvány még mindig szedi áldozatait Pozsonyban. Tegnap ismét három öngyilkossági kísérlet tör­tént, közülük egy halállal végződött. Tegnap este tíz óra tájban értesítették a rendőr­séget, hogy a Vöröshidnál, az 50.8 kilométerkő­nél egy szétroncsolt férfiholttestet találtak a sí­neken. A vonat kerekei valósággal lefejezték a szerencsétlen embert. A kiszállott rendőri bizott­— ELTÖRLIK AZ ÉRETTSÉGIT NÉMET­ORSZÁGBAN. Berlinből jelentik: Rust biro- dálmi iskolaügyi miniszter rendelete alapján a német birodalom területén eltörlik a matúrát. Az érettségi vizsga helyett a tanulók teljesítő­képességének állandó ellenőrzése fog dönteni a tanulók minősitéséről. — A RENDŐRHALÁLT OKOZÓ ZÓLYOMI AR­TISTÁT A FELSŐBÍRÓSÁG IS ELÍTÉLTE. Pozso­nyi szerkesztőségünk jelenti: Chabada László 30 éves, rimaszombati születésű zólyomi lakos, állí­tólagos artista, gondatlanságból okozott emberölés vádjával terhelten állott tegnap a pozsonyi felső­bíróság ZlatDik-tanácsa előtt. A vád szerint az artista 1937 október 31-én ittas állapotban úgy gyomron rúgta No szál György 4ő éves zólyomi városi rendőrt, többgyermekes családapát, hogy 11 napi szenvedés után belehalt sérüléseibe. An­nakidején az eset nagy feltűnést keltett. Az artis­tát a besztercebányai kerületi bíróság egyévi fog­házra Ítélte és az Ítéletet most a felsőbíróság dr. Muric államügyész vádbe szódé után helyben­hagyta. — BOTTAL „FIZETTE" ADÓSSÁGÁT, Vághosszufaluról jelentik: Verbászi Mihály no- váki gazdának 3000 koronával régóta tartozott Bende Béla ugyancsak nováki lakos. A hitelező tegnap felkereste Bendét és felszólította, hogy fi­zesse meg tartozását. Bende haragra gerjedt és a kezeügyébe akadt bottal annyira elverte Ver- bászit, hogy a kórházba kellett szállítani. ság megállapította, hogy a holttest Svoboda Jó­zsef 34 esztendős pozsonyi üzletvezetővel azo­nos, aki a Langfeld-ucca 11. számú házban la­kott családjával. Búcsúlevelet találtak a zsebé­ben, amelyben elbúcsúzik feleségétől, de nem írja meg, hogy miért követte el tétét'. Az életunt fiatalember este kisétált a Vöröshidra s ráfeküdt a vasúti sínekre* A bécsi személyvo­nat gázolt keresztül rajta. Valószínűnek látszik, hogy tettét gyógyíthatat­lan betegsége miatt követte el. A holttestet be­szállították a bonctani intézebe. Éjjel egyóra tájban a Duna-hidon szolgálatot 'teljesítő- rendőr észrevette, hogy egy férfi átvetette magát a hid korlátján s a Du­nába ugrott. A rendőr azonnal értesítette a motoros mentő- őrséget s maga is velük együtt az életunt után indult. Az illető azonban a hideg vízben ma­gához tért s amikor észrevette a közeledő mo­torcsónakot, teljes erejével úszni kezdett a li­geti part felé. Kitűnő úszónak bizonyult, mert a motorcsónak nem tudta utolérni. Áz öngyil­kosjelölt néhány száz méter után elérte Elysi- umnál a partot, kimászott és el akart menekül­ni. A következő pillanatban már a motoroscsó­nak is odaért és a rendőr a menekülő után ve­tette magát. Alig néhány méternyire sikerült is az átázott embert elfogni Kiderült, hogy az illető Feldkirchner Ferenc 26 esztendős cseh­országi származású autólakkozó. Bekísérték a rendőrségre, de nem akarta megmondani, hogy miért akart megválni az élettől. Saját érdekében őrizet­be vették. Még egy öngyilkossági kísérlet történt tegnap. K. J. ligetfalusi munkásasszony nagyobb adag altatót vett be s hozzátartozói eszméletleniül ta­lálták. A mentők beszállít ották a kórházba, ahol gyomormosást végeztek rajta. Az életunt asszony magához tért és állapota annyira javult, hogy hazaengedték. — MEGGYILKOLTA AZ ANYJÁT EGY ZÜRICHI ÜGYVÉD. Zürichből jelentik: Bor­zalmas családi dráma játszódott le az egyik zü­richi villában, ahol dr. Jedlicska ügyvéd tegnap éjszaka agyonlőtte az édesanyját. A gyilkos ügy­véd maga alarmirozta a rendőrséget és előadta, hogy ismeretlen tettes az ablakon keresztül be­hatolt édesanyja hálószobájába és az ö szemelát- tára agyonlőtte anyját. Az állítólagos gyilkos abban a pillanatban, amikor ő édesanyjának se­gítségére alkart sietni, a revolver agyával úgy fejbeütötte, hogy elkábult és nem tudta megaka­dályozni a gyilkosság elkövetését A rendőrség­nek valószínűtlennek tetszett az ügyvéd előadá­sa, megindították a nyomozást, amelynek során letartóztatták az ügyvédet. Dr. Jedlicska három­órás vallatás után végül bevallotta, hogy ő ölte meg édesanyját, mégpedig azért, hógy vagyonát megszerezze. — GYÚJTOGATOTT A CIGÁNY ASZ- SZONY. Privigyéről jelentik: A napokban tűz­vész pusztított egy Tapalcsány-kőrayéki köz­ségben. A nyomozás megállapította, hogy a tü­zet Miklovic Irén környékbeli cigány asszony okozta, aki cigarettáját egy szalmakazalba dob­ta s ezt a tettét kihallgatásakor be is ismerte. Miklovic Irént letartóztatták. SzinHÁzKönóvKuLTüRA, PARIS. —■ (Alkalmi munkatársunktól.)! 1938 március 21, éjfél előtt pár perccelJ Vagy talán cl is múlt már éjfél, mit tudom -j én. Percek, órák nem számítanak most. Igé-5 zete alatt tart az az élmény, amit Mécs! László újabb párisi szereplése jelentett mae este számomra. Velem együtt ezerkétszáz- \ főnyi közönség számára, mely a „Cité Uni-* versitaire”-nek, az „ódon Lutétia —- ifjú Pár is” egyetemi városának modern szinhá-j zában jött össze, hogy szeretetben, lelkese-§ désben fölolvadjon és zugó tapsviharral ün-j ncpelje a mai magyarság legnagyobb költő- előadóművészét. Ezt az estét a párisi Magyar Tanulmányi Központ rendezte meg az egyik legtekinté­lyesebb párisi irodalmi folyóiratnak, az Yggdrasill-nak szerkesztőségével és a pá­risi Magyar Katolikus Misszióval karöltve. Napok óta öles falragaszok s főleg szemé­lyes meghívások és napilapok hirdették meg előre ezt a fényes magyar költői és zenei ünnepélyt a francia fővárosban. Aki csak egy kissé is ismeri ennek az elkényeztetett párisi közönségnek az Ízlését, tartózkodását az idegenből jövő csillagokkal szemben, ér­tékelni tudja azt a hatalmas előkészítő mun­kát, amelynek szálai csodálatos fegyelme­zettséggel egy embernek, dr. Molnos Lipót- nak, a Magyar Tanulmányi Központ min­den szépért és nemesért lelkesedő igazgató­jának kezében futottak össze. Most, amikor ezen est páratlan sikerének közvetlen be­nyomása alatt irom e sorokat, nem akarok ennek megemlítéséről megfeledkezni. De nem akarok megfeledkezni Hermann Pál és Engel Iván művészetéről sem, akik csodá­latos finomsággal zongorán és csellón Ko­dály, Harsányi, Dohnányi, Bartók, Liszt ze­nei alkotásait mutatták be. Nem akarok megfeledkezni Raymond Schwabrói és Aurelien Sauvageotról, akik a magyar köl­tészetet ismertették oly sok rokonszenwel, hozzáértéssel, valamint azokról sem, akik Petőfi-, Ady-, Babits- és Mécs-verseket rengeteg fáradsággal franciára fordítottak és részben élőszóval bemutattak. Ám az est sikerének, a tomboló lelkesedésnek igazi oka Mécs László volt. A művészi kiállítású mű­sorokat Mécs képe díszítette s a központ, a súlypont ő volt. Istenem! Még elgondolni is merész dolog: magyar költő magyarul szaval Páris intel- lcktüel központjában ezerkétszáz franciá­nak, kiknek soraiban még tizenöt nemzet fiai vannak képviselve s az eredmény az, hogy újra és újra kihívják a költő-előadót és újabb meg újabb verseket kívánnak tőle hallani zengő, érces, gyönyörű magyar nyel­ven. S élvezik a nyelv muzsikáját, a gondo­latok mélységét, a kifejezés erőteljességét, a szavak ritmusát a „Rohanás a tavaszban”, a „Gyermek játszani akart", az „Alázat", a „Királyfi három bánata”, a „Vigyázz-állás- ban”, a „Mindenség balladája”, a „Tessék leszállni” cimü versekben. S minduntalan megismétlődik a tapsorkán, a Hurrá-kiáltás. Páris magyarsága is nagy számban jelent meg az esten, kihallatszik az Éljen. Mellet­tem egy angol leány fájósra tapsolja a te­nyerét, a másik oldalon csehszlovákiai ma­gyar leány kiáltozza: „Mécs bácsi, még! Mécs bácsi, még!” Feledhetetlen ez az él­mény. S mindez akkor, amikor Franciaor­szág és különösen a francia főváros még alig szabadult föl azoknak a jelentős politi­kai eseményeknek közvetlen nyomasztó ha­tása alól, melyek vérzivatarral fenyegették egész Európát. Régen vége volt már a műsornak, de a közönség tijból látni akarja a költőt. Most megjelent francia verskötetét szertekapkod' ják és aláírásokért rohamozzák. Az egyik fényképész — látom — ügyesen éppen azt a jelenetet kapja le, amikor Mécs László Sauvagcot professzor hátát használja pul­pitusnak, hogry dedikációkat osszon. Majd a földalatti villamos mélyébe torkoló közön­ség fölvillanyozottan beszélget és nézi a ki­osztott röplapokat és élénken tárgyalják: „Igen! szerdán is ott leszünk a B.E.C.-ben”, a Katolikus Egyetemi Hallgatók Könyvtárá­ban, ahol a fiatal katolikus értelmiség egyik vezéregyénisége, Daniel-Rops fogja ismer­tetni Mécs költészetét és ahol újból hallani lehet a költőt. Szegény Mécs, ugyancsak berekedhet, még akkor sem elégíthet ki mindenkit! I Ugyancsak szerdán este szavalnia kell Fran- i ciaországnak a rangban legelső szemináriu- | mában száz, különböző országbeli kispep I előtt. Közülük sokan hallották öt már há- ! rom évvel ezelőtt a világhirü Institut Catho- J lique nagytermében s hasonlóképen műit s szombaton a költő tiszteletére rendezett di- ! sz.es fogadáson a Magyar Tanulmányi Köz- 1 pontban, ahol a francia szellemi élet kima­I gasló képviselői adtak találkozót. De Pon- gcs grófnő pénteken tárja ki szalonjait a Mécs-irodalmi estre. Március 26-án a liilei állami egyetem várja, Tosi professzor és az Északfranciaországi Magyar Katolikus Misszió már hónapok óta készül méltó fo­gadására. Március 27-én Roubaix magyar munkássága várja, azután Namur, Antwer­pen, Hága, Brüsszel. — Szegény Mécs! Sze­retné Páris uccáit, parkjait, nevezetességeit egy kissé ismergetni. Aligha lesz ráérő ideje! Apostoli lelkületével, szivharangjának kongatásával embereket lelkesítenie, töme­geket a szeretet közösségében fölmelegitc- nie kell, amerre csak jár. Magával bizony alig törődhetik. És most, ebben a gyűlölködő világban, ahol oly nagy szükség van szereteíre, me­legségre, fényre, minduntalan föl fog hang­zani a költő utján gyermek, felnőtt ajkáról egyaránt: „Encore Pere Mécs!”, „Mécs bá­csi, még!” E szavakkal búcsúzunk tőle ma este is. Egyelőre csak annyit engedélveznek neki, hogy kissé kipihenje magát abban a szállóban, amely a múlt század nagy francia apostoláról, abbé Perreyre-ről van elnevez­ve a Luxembourg-kert közvetlen szomszéd­ságában, a Quartier-Latin kedves negyedé­ben. Ott sétálhat egy kicsit a virágbaöltö- zött somfák között, hogy kissé fölfrissüljön újabb munkára. Ugyan nem sok ideje ma­rad. Reggel már újra „cipelik”, hogy viasz­lemezre vegyék föl hangját. E lemezeket a legnagyobb művészekről készült viaszlemez- gyűjtemények között fogják őrizni Páris múzeumaiban. Azután a látogatások egész sora következik „szabad idejében” egyházi • és világi méltóságoknál. Vasárnap ebéd a „Földkörüli Társaság” boulognei parkjában, . Ez alkalommal bizonyára egy újabb kedves Mécs-vers születik, követője annak, amit a költő hazulról jövet a vasúton irt meg. Itt is, ott is hallani, látni akarják. És szinte mindenkinek a szeméből kicsillan, minden­kinek az ajkán ott a kérés: Mécs bácsi, még! Mécs bácsi, még!... (*) Magyar színésznő magyar darabban —- Londonban. Londonból jelentik: Április elején bemutatják az „Avril clouds“ (Áprilisi felhők) cimü darabot. Az egyik női főszerepet Kiss Esz­ter játssza. A magyar művésznő, aki a felesége Pallós Istvánnak, a London Film igazgatójának, eredetileg mint francia színésznő kezdte művészi pályafutását. Pitoeff társulatánál játszott kisebb- nagyobb szerepeket, majd Lenormand egyik da­rabjában tűnt fel. Itt látta meg Gilbert Miller, a híres londoni színigazgató és szerződtette a St. James színház tagjai sorába. Jacques Dévai ,,To- varis” cimü nagysikerű darabjában lépett fel először Kiss Eszter angol nyelven és több mint 250-szer játszott az újdonságban. A londoni hír­adás azt is megemlíti, hogy az ,,Avril clouds” egy magyar darab nyomán készült, de nem ne­vezi meg, hogy melyik darabról van szó. (*) Bemhard Shaw „Pygmalion” cimü darabját, amelyet a németek egyszer már megfilmesítettek, most angolul is filmre vi­szik Wendy Hitlerrel a címszerepben. Ber.n- hard Shav nem volt megelégedve a német változattal és most az angol filmcég ősz* szes kívánságait teljesiti a film felvételei közben. Shaw kijelentette, hogy nem felel­nek meg a valóságnak azok a hírek, mintha ő darabjai megfilmesítését nem engedné meg. Éppen ellenkezőleg, kívánja a filmen való szereplést és Elisabeth Bergner nem­sokára filmen is el fogja játszani Szent Johanna szerepét. (*) Sarkvidéki színes fi1m. A Spitzbcr- gákon készült el az az első sarkvidéki szí­nes film, amelyet most mutattak be nagy sikerrel Berlinben, Ernst Hermann profesz- szor, a híres sarkkutató vezette a felvéte­leket. Az operatőrrel kettesben utazott a sarkvidékre, két szánnal, két összehajtható csónakkal és 12 mázsa súlyú málhával. Filmje, amelyet eredeti izlandi melódiák kí­sérnek, lenyűgöző képét nyújtja a sarkvi­I déik rövid nyári élete páratlan pompájá­nak. „Encore Pére Mécs!" Mécs László újra Párisban

Next

/
Thumbnails
Contents