Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-25 / 70. (4513.) szám

4 tmgmA\mAak.hirlap 1938 tnártíus 25, péntek. Hosszú idő óta fekvő betegek a termé­szetes „Ferenc József" keserű vizet nagyon, szívesen isszák és annak gyors, biztos és mindig kellemes hashajtó hatását általáno­san dicsérik. Kérdezze meg orvosát. » s örömmel állapítja meg, hogy ezen halad a kor­mány és a törvényjavaslat is. A zsidókérdést meg kell oldani Ezután foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy megvannak-e a javaslatban a garanciák arra, hogy a kifejlődő demokrácia lejtőre ne kerüljön. Erre nem lát elég garanciát, A szociális bajokat orvosolni kell, a zsidókérdést meg kell oldani harmóniában a magyar alkotmánnyal és joggal, mert ha ez meg nem történik, akkor a forradal­mi eszközökkel megoldani akarók malmára hajt­juk a vizet, A lázitás és az izgatás jobboldali kö­pönyegben, de bolsevista jelszavakkal tovább fo­lyik, Jobboldali politikusnak vallja magát, de ké­ri a kormánytól, hogy húzzon tiszta választóvo­nalat a kormány jobboldalísága és a politikai céljaikat forradalmi eszközökkel megvalósítani akarók közötti A polgári prátoknak egy frontba kell összefogniok, mert máskép előbb vagy utóbb jobb- vagy baloldali radikalizmus kerül hata­lomra. Ha a polgári prátok nem tudnak kezet- fogni, az a parlamentarizmus halálát okozza, A következő öt év döntő lesz a magyar nemzet sorsában, mert a nyugati nagy kérdések megol­dása után a Dunamedence problémájára kerül a sor. Vagy sikerül — úgymond -— háborús és háboruutáni barátaink oldalán megoldani problé­máinkat, vagy legyünk tisztában azzal, hogy Trianon végleges intézmény lesz. Ennek a kér­désnek a megoldására valamennyi erőnek össze kell fognia, mert nekünk, magyaroknak ez a fő­szempont, nempedig a diktatúra, Angol gazdasági körük fokozott érdeklődése Magyarország iránt LONDON. — A Financial News leg­utóbbi számában újból foglalkozott Ma­gyarország helyzetével. A tekintélyes angol lap a nyugati hatalmak kötelességévé teszi, hogy a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésé­vel növeljék Magyarország erejét és ellen­állóképességét, Fölszólítja az angol kor­mányt, hogy fokozott mértékben vásárolja föl Magyarország agrárterményeit. Ezután az angol tőke és az angol vállalkozók felé nyomatékosan hangsúlyozza, hogy tevéke­nyen vegyenek részt a magyar négyéves terv sikeres végrehajtásában* A Daily Telegraph ugyancsak Magyar- ország helyzetével foglalkozva, Chamberlain beszédével kapcsolatiján ezeket írja: Fölté­telezzük, hogy a mai vita során a miniszter- elnök ki fogja emelni azt a korrekt maga­tartást, amelyet Magyarország mindig tanú­sított nemzeti követeléseiben és a csehszlo­vákiai magyar kisebbség védelmében. Ma­gyar szempontból igen fontos, hogy Cham­berlain beszéde kedvező bejelentéseket fog tartalmazni az angol—olasz tárgyalások előrehaladásáról. Paul Boncon Franciaország külpolitikájáról PARIS. — A szenátus külügyi bizottságá­ban Paul-Boncour külügyminiszter három órás beszédet mondott a nemzetközi politikai hely­zetről. A hivatalos kommüniké szerint Paul- Boncour Csehszlovákiával is foglalkozott és ismét hangsúlyozta, hogy Franciaország minden szöveíségesi kötelezettségének htüségesen eleget tesz. Paul-Boncour megállapította, hogy a je­lenlegi kormány folytatja az előző kormány kül- politikját, de semmiesetre sem engedi meg, hogy Franciaország külpolitikai jelentősége meggyöngüljön. Selyemcsempészt fogtak el a román határon SZATMAR, — Veszedelmes csempészt si­került elfognia a határőrségnek az egyik vasúti ellenőr ébersége folytán, A Prága és Bukarest között közlekedő gyorsvonat egyik ellenőre Kassán arra lett figyelmes, hogy egy feltűnően viselkedő férfi szállt fel a vonatra, aki útköz­ben a hálókocsiból átment az egyik harmadosz­tályú kocsiba, majd visszatért* Az ellenőr a ha­táron figyelmeztette a vámtisztviselőket, mire azok átvizsgálták a hálókocsit. A vizsgálat szen­zációs eredménnyel járt. A kocsiban 750 pár selyemharisnyát, 15 kiló egyéb selyemárut és 35 kiló gyapjuárut találtak, A csempészt Lupu Janku román kereskedő személyében letartóz­tatták, Hatvannégyezer katolikus vett eddig részt Budapesten a világkon­gresszust előkészítő lelkigyakorlatokon BUDAPEST. — Az egyre jobban közeledő Eucha­risztikus Világkongresszus nagy mértékben megmoz­gatta a kongresszust vendéglátó magyar főváros kato­likus hitéletét is. Nap-naf után kezdődnek a leg­különbözőbb hivatási csoportok részére az eucharisz­tikus triduumok, amelyek egytől-egyig nagy látoga­tottságnak örvendenek. Ennek a nagyarányú hitéleti megmozdulásnak lebonyolítására a 34. Eucharisztikus Világkongresszus központi csoportbizottsága hivatott, amely a kongresszus egyik legfontosabb előkészítő szerve. Célja és feladata, hogy a hivatalok., testületek, gyárak, vállalatok stb. keretében gyűjtse össze az egy hivatáshoz tartozó embereket és nyerje meg lelkűket az Eucharisztiának. A központi csoportbizottság, miután ilyen módon hivatás szerint megszervezte a budapesti és Budapest környéki híveket, számukra egymás után rendezi az eucharisztikus- csoportkonferenciákat. Minden ilyen lelkigyakorlat három esti eucharisztikus konferencia- bestédből s a negyedik napon közös szentáldozásból áll. A csoportbizottság feladata lesz azután, hogy ugyanezeknek a csoportoknak minél nagyobb számú részvételét biztosítsa a kongresszus alkalmával a fér­fiak és a nők szentségimádásán, a legátusi misén és a közös szentáldozáson, valamint a szárazföldi körmene­ten. A csoportbizottság szükebb feladatai közé tarto­zik végül a kongresszusi jelvény viselésének előmoz­dítása is. Ez a munka máris a legszebb eredményekre tekinthet vissza, amennyiben Magyarországon több mint 700.000-en viselik már az Eucharisztikus Világ- kongresszus jelvényét Mikor a központi csoportbizottság tevékenységét elkezdte, maga dr. Serédi Jusztinján biboros-herceg- primás irt levelet az összes magyar föhivatalok, mi­nisztériumok és nagyobb vállalatok vezetőinek, fel­kérve őket a csoportbizottság munkájának támogatá­sára. A hercegprímás kérésének mindenütt a leg­nagyobb készséggel tettek eleget és az egyes hivata­lok vezetősége körözvényben ajánlotta alkalmazottai­nak figyelmébe a triduumot és kijelölték az azokat irányitó vezető tisztviselőket Is. Ezek alakítják meg az egyes hivatalokban a helyi csoportokat, majd ezek együtt készítik elő az egyes érdekeltségek csoport­konferenciáit. Már eddig 80 ilyen csoport-triduum volt Ezeken a többek között a magyar országgyűlés alsó- és felső­házának tagjai, a budapesti közlekedési vállalatok összes tisztviselői és alkalmazottai, élükön a vezető­séggel, az összes pedagógusok (tanítók, tanitónök, középiskolai tanárok és tanárnők) 6 csoportban, a művészvilág férfitagjai, a posta tisztviselői négy cso­portban, Budapest intelligens lányai egyidejűleg öt templomban, kb. 10.000 ifjú 19 templomban, a minisz­tériumok tisztviselői külön női és férficsoportban, a legfőbb állami hivatalok tisztviselői, a két nagy társa­dalombiztosító intézet tisztviselői, Budapest székes­főváros közigazgatási tisztviselői, a fővárosi üzemek egyelőre öt csoportban vettek részt. A triduumok keretében a legalacsonyabb számítás szerint is mint­egy 64.000 ember hallgatott végig eucharisztikus elő­adásokat. Március és április hónapokban még hetven ilyen eucharisztikus triduum lesz. Irta: Hantos László Az ausztriai eseményeiket követő általá­nos európai megnyugvás után az európai gazdasági élet fokozódó figyelemmel kiséri a római egyezmény gazdaságpolitikai részé­nek sorsát. A Németország és Ausztria kö­zött történt legutóbbi események Magyar- országot különösen gazdasági szempontból igen közelről érintik, hiszen Magyarország Németországgal és Ausztriával benső gaz­dasági barátságot tartott fenn. A dunai agrárállamok éllé uj helyzet tárult, mert Ausztria csatlakozásával a megnövekedett német birodalommal állanak szemben. A magyar külkereskedelemnek legnagyobb felvevő piaca eddigi is Ausztria és Német­ország volt, a magyar exportfölöslegnek több mint felét vette át a két állam. A csatlakozás létrejöttével igen sok prob­léma merült fel átmenetileg. Ausztria hely­zetét ugyan már az első napokban tisztáz­ták gazdasági szempontból, amikor az oszt­rák országos kormány rendelete az eddigi vámokat változatlanul fenntartotta. Azóta tisztázódott a schiliing árfolyama is, így a római paktum gazdasági vonatkozásaiban továbbra is fennáll. Darányi magyar mi­niszterelnök legutóbbi sajtónyilatkozatában csupán annyit mondott, hogy a római pak­tum a Magyarország és Olaszország kö­zötti viszonyban teljesen változatlanul ma­rad, tehát már nem említette Ausztriát. A német birodalmi gazdaságii körökhöz közel­álló Mecsér Endre képviselő, a magyaror­szági mezőgazdasági kamara elnöke nyilat­kozatában kijelentette, hogy a magyar gaz­dasági élet szempontjából súlyos változást jelentettek az események: úgy ipari, mint mezőgazdasági vonatkozásban okosan kell levonnia Magyarországnak a konzekven­ciákat. A magyar iparnak rendeznie kell az uj helyzet okozta kérdéseket, de mezőgaz­dasági szempontból nagy előnyöket jelenít Ausztria csatlakozása. A magyar mezőgaz­dasági termények értékesítése, illetve elhe­lyezése sokkal könnyebb lesz, mert Auszt­riában is alkalmazni fogják a nemzeti szo­cialista módszereket, megszüntetik a mun­kanélküliséget, ami a vásárlóerő és a fo­gyasztás megnövekedését és a piac felve­vőképességének növelését jelenti. Az európai, de különösen a középeuró­pai gazdaságpolitikusok előtt ma az egyik legfontosabb kérdés az, hogy Németország csatlakozik-e a római egyezményhez. Poli­tikai szempontból teljes szilárdsággal áll a berlin-római tengely, amelyhez a római egyezmény megmaradt másik tagja termé­szetszerűleg hozzákapcsolódik gazdasági té­ren. A római megállapodásnak Magyaror­szág szempontjából az volt a legfontosabb lényege, hogy az ahhoz tartozó három ál­lam messzemenően igyekezett gazdasági boldogulását kölcsönösen elősegíteni Ma­gyar szakkörök véleménye szerint Auszt­ria csatlakozása után az egyezmény ereje és esetleges gazdasági eredménye proble­matikussá vált. Arra való tekintettel azon­ban, hogy a római egyezmény az aláíró ál­lamoknak fontos gazdasági előnyöket je­lentett, számítani lehet arra, hogy a meg­nő v éked ett német birodalom rövidesen csat­lakozni fog a római megáBapodáshoiz. (Erre számítanak a hivatalos olasz körök is — az olasz sajtó tanúsága szerint.) Németország csatlakozásával olyan hatalmas erejű lenne az egyezmény, hogy valósággal mágnes­ként vonzaná magához csatlakozásra a többi középeurópai agrárállamot is. Németország Jugoszláviával élénk gazdasági kapcsolato­kat tart fönn, úgyszintén Romániával is elég szoros kapcsolatban van, nem említve Bul­gáriát, amelynek mezőgazdasági terményeit csaknem teljes egészében Németország vá­sárolja föl. Érdekes lenne a kibővített római egyezmény, ha az egyik részről Európa há­rom leghatalmasabb agrárállama Bulgáriá­val együtt paktumot kötne a két legnagyobb felvevőpiaccal: Olaszországgal és a német birodalommal. Ezt az észszerüség is megkö­veteli, mert hiszen a 75 milliós Németország teljes tökéletességgel fogja megszervezni im­portját és mint eddig is, egykézszerüen fog­ják lebonyolítani a német birodalmi gazda­sági körök külföldi vásárlásaikat. A Ma­gyarország és Jugoszlávia között fönnálló jelenlegi normális baráti viszony, a Bulgá­riával hasonlóan meglévő baráti kapcsola­tok, a német birodalom és Olaszország jugo­szláviai és magyarországi benső baráti kap­csolatai lehetővé fogják tenni a római egyez­mény fölujitását és szélesebb alapokra való helyezését. A gazdasági paktumhoz bizo­nyára Románia is csatlakozni fog. A magyarországi mezőgazdasági körök véleménye szerint még a termés betakarítása előtt meg kell valósítani Magyarország, Ju­goszlávia és Románia között az értékesítés egykézrendszerét. Ez ugyan távol állna a napi politikától, azonban bizonyára valami­lyen formában közelebb hozná ezeket az ál­lamokat a Berlin—római tengelyhez a gaz­dasági kapcsolatok révén. A nemzetközi po­litikai életben igen sokszor közrejátszanak a gazdasági események is, igy a kiszélesités előtt álló római paktum politikai vonatkozá­sai beláthatatlanok. A római paktum esetleges újjáalakulásá­nak következményeként sokan azt hangoz­tatják. hogy Magyarország jól fejlődő ipara élezné meg a változást Tudjuk azt, hogy Magyarország összes kivitelének több. mint a fele a megnagyobbodott német birodalom­ba irányult és behozatalának fele is innét eredt. A magyar ipart továbbra is olyan mértékben védi a vámtarifa* mint eddig. csupán annyi változás állhat be, hogy a szükségszerű deviza-kényszergazdálkodás konjunkturális ipari haszonlesőinek érdekeit nem fogja többé szolgálni. A magyar ipar erősebben gravitál majd kelet és dél felé* mert erre kihasználhatja azt a fölényt, mely- lyel elismerten fölötte áll a balkáni és keleti iparnak. A Duna is a helyén folyik, Ma­gyarország tehát továbbra is összekötő ka­pocs lesz a javak közvetítésében Kelet és Nyugat között. A magyar ipar tehát tovább­ra is megmarad és továbbfejlődik, a magyar mezőgazdaság — még ha nem is valósulna meg a kiszélesített római paktum — mérhe­tetlen előnye az, hogy az uj helyzet, az osztrák csatlakozás egy nagy és egységes fogyasztási terület lehetőségeit nyitotta meg. A római paktum sorsa a nagynémet biro­dalom megalakulásával nem pecsételődött meg. Minden kilátás megvan arra —■ termé­szetesen csak a legfontosabb ausztriai be­rendezkedések után —■, hogy a római egyez­mény nagyobb keretek közt nyújt lehetősé­get a benne helyet foglaló államok nemzet- gazdaságának kölcsönös fölvirágzására. Az egyesült pártból S Kassáról jelentik: Az egyesült párt kassai kerü­leti főtitkárságához tartozó községekben újabban a következő helyeken tartották meg az esedékes helyi pártszervezeti tisztujitásokat: Beszter (kas­sai járás): elnök F. Gédra István, alelnök Hert- neky György, titkár-jegyző ifj. Hornyák János, pénztáros Pekó András, ellenőrök Hertneky János és ifj. F. Gédra András. — Barka (rozsnyói járás): elnök Gallay Lajos, alelnök Bernát József, jegyző ifj. Sirgely János, titkár Koresmáros Imre, pénz­táros Gallay József, ellenőrök Spisák András és Laczó László. — Lucska (rozsnyói járás): elnök Ivudbta József, ajelnök Soltész István, jegyző id. Kuclita József, titkár Béres János, pénztáros ■Szabó József, ellenőrök id. Kuchta. Béla és Bá­nyász János. — Kovácsvágás (rozsnyói járás): elnök Budák András, alelnök Dányi János, pénz­táros Petró András. — Kisgéres (királyhelmeci járás): elnök Rácz András, társelnök Kis Tóth Balázs, ügyv. elnök Radi Albert, alelnök Miklós András, titkár Dócs László Béres, jegyző Rácz István, pénztárosok Nagy Sándor és Kis Tóth András, ellenőrök Berta István és Dócs István. — Abaujszina (kassai járás): diszelnök Hámorszky Pál, elnök Makó Bertalan, társelnök Nagy János, alelnökök Sugár János és Felső Makó István, tit­károk Kandzer Péter, Kuzma István, Meti Pál és Kacsala Pál, jegyző Sztanay István, pénztáros Berta István, ellenőrök Hámorszky István és Makó Imre. — TISZTVISELŐVÁLASZTÁSOK A BE­REGSZÁSZI VÁROSHÁZÁN. Tudósítónk jelenti: Beregszász városa még a múlt évben pályázatot 'hirdetett az üresedésben lévő fő- számvevői, számtiszti, számgyakornoki, köz- igazgatási, végrehajtási és adóvégrehajtói, vala­mint az utmesteri- állásra. A minap megtartott képviselőtestületi gyűlésen Szliuik István ung­vári számvevőségi titkárt választották meg fő­számvevőül, Steinzinger Zoltánt szántói sztté, dr. Fái Zoltánt számgyakornokká, Kohutik Emilt közigiazgatási végrehajtóvá és Bátori Ferencet adóvégrehajtóvá. Az utmesteri állást nem lehe­tett betölteni, mert a pályázóik nem feleltek meg a törvényes követelményeknek, úgyhogy erre az állásra uj pályázatot hirdetnek. A képviselőtestület az említett tisztviselőkön kí­vül, még szerződéses alkalmazottaikat is vá­lasztott. Mégpedig két számtisztet: Grünstein Ignác és Bakó Sándor személyében. A szerző­déses fordítói és mérnöki állásra kitűzött vá­lasztást részben megfelelő pályázó hiánya, rész­ben a pályázati feltételek szükségessé vált mó­dosítása miatt nem tartották meg,. Mind a két állásra uj pályázatot hirdetnek. — BECSÜLETSÉRTÉSI PERT INDÍ­TOTT, MERT NEM HÍVTÁK A TÓRÁHOZ. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kauf- mann Frigyes, a nagysárosi zsidó hitközség volt elnöke becsületsértésért feljelentette a hitközség öt vezető tagját, mert nem hívták a tórához. A vádlottak a járásbíróság előtt azzal védekeiztek. hogy a tórához való kihívás ugyan megtiszte­lő dolog, de ez a hitközség magánügye és Kaufmannt azért nem hívták, mert állandóan pereskedik a hitközség elöljáróságával. A járás­bíróság felmentő ítéletet hozott. Az eperjesi kerületi bíróság fellebbezés révén most tárgyal­ta az ügyet és helybenhagyta a járásbíróság íté­letét. — AMAZONOK VÉRES HARCA. Pozso­nyi szerkesztőségünk jelenti, telefonon: Csütör­tökön a déli óráikban a Kalapos-uccában két asszony összeverekedett. Hammer Valéria Vár­lépcső 3. szám alatti lakos és Vámosi Vilma Pozsonyból kitiltott munkálsasszony kapott össze a vásárcsarnok közelében. A veszekedés közben Vámosi Vilma valami éles tárggyal úgy fejbesujtotta ellenfelét, hogy azt elöntötte a vér és mentőknek kellett a kórházba szállítani. A verekedésnek sok nézője akadt s miré a rendőr, megjött, a merénylő asszonynak sikerült a tö­megben eltűnnie. A rendőrség most keresi, : A

Next

/
Thumbnails
Contents