Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-24 / 69. (4512.) szám
4 ^i^gai-AYmAar-hirlap Érsekújvár keresztmetszete (s. d,) A magyar élet szempontjából kétségtelenül Érsekújvár Szlovákia egyik legfontosabb Városa. Túlnyomó többségében gazdaváros, ezt a jelleget a lassú városiasodás dacára megtartotta. Konzervatív, istenfélő magyar nép lakja, de felvilágosult vezetés mellett ennek a népnek van némi érzéke a haladás gondolata számára is. Nemrégiben kiállították azokat a mérnöki terveiket, melyek a város szabályozására készültek. Mérnöki számításon alapuló, mégis néha szinte költői álmok a jövő, kifejlett nagy Érsekújvárjáról. Véletlenül tanúja voltam, hogy egyszerű érsekujvári gazdaemberek nézegették ezeket a kiállított terveket s lelkesen néztek össtze, amikor az egyik megszólalt: — Mégis igen nagy dolog, hogy milyen nagy .Város lesz valamikor ez az Újvár . . . — Nagy város az már most is . . . — tette hozzá a másik* kicsit bosszúsan, kicsit büszkén. Ami a legjobban hiányzik Kétségtelenül nagy város, legalábbis óriási területen fekvő város. Elférne a mai 25.000 lakosa helyén akár 250.000 is, kényelmesen. De a nagy kiterjedésnek sok és nagy hátránya van. Már ma is borsódzik a háta annak, aki arra gondol, hogy Érsekújvár legnagyobb szégyenét egyszer eltüntesse. Ennek a . magyváros' ‘ -nak —• a város legnagyobb részében — ugyanis még ma sincs sem csatornázása, sem vízvezetéke és a megoldásnak — bármennyire sürgető volna — nemcsak az az akadálya, hogy tízmilliókba kerülne, hanem a város fekvése is kedveződen. A csatornázás hiánya nemcsak a higiénia, a lakás-komfort s városfejlesztés egyéb szempontjából fájdalmas, hanem különösen idén valóságos katasztrófákat okozott, mert a belvizek szörnyű terjedésével szemben olyan teheteden volt — csatornázás hiányában — a város, hogy egész városrészek voltak menthetedenül kiszolgáltatva a szörnyű vizáradatnak. ez a földterület, amely ezt nem szántóföldneik, I kalkulálta. Állítólag 48.000 koronára rúgna egy hanem beltdeknek .tekinti s az árat is eszerint j hold vételára. Ezt Batáék sokaljáik , . „ Csehszlovákia legelhanyagoltabb utjai Bafa János egyik nyilatkozatában egyébként hangsúlyozta, hogy Érsekújvár kereskedelmi fekvését eszményinek .tartja, csak az elhanyagolt útjait kellene rendbehozatni. Ezen a téren aztán a köztársaság egyik pontja sem részesül a kormány részéről olyan mostoha elbánásban, mint Érsekújvár. Vannak alig néhány kilométerre fekvő gazdag,hatalmas vidékek, amelyek az év nagy részén el vannak zárva Érsekújvártól. Guta 12 kilométerre fekszik s 10.000 lakosa van, Kamocsa 8000 lakosú s csak 9 kilométer, Szimő, Imely, Farfkasd, Naszvad mind hatalmas, gazdag magyar községek, a város közvetlen szomszédságában s több mint féléven át teljesen jánhatatlanok az utak s jó időben csak ex pediciószerüen, a végrendeletek előzetes elkészítésével lehet szekérrel nekiindulni az útnak . . • Egy évtizede álmodnak Érsekujvárott a kamocsai útról s ezer nehézség áll a megoldás útjában. Most újra felvillant a remény, talán megoldják. Junktimba került ugyanis a Tardos- kedd—dögösi úttal, amelynek megépítése csehszlovák telepesek nagy érdeke. Talán ez meggyorsítja a megoldást . . . A város kereskedelmi forgalma szempontjából felbecsülhetetlen jelentősége van ezeknek az utaknak. Tizpercnyi távolságra kerülnének hatalmas területek, mert az ut megémtésével nvoinban megindulna az állami autóbusz-forgalom... Uj lendületet vehetne a kereskedelmi fejlődés, amely bizony sok válságos esztendőn ment Érsekujvárott is keresztül. Szervezik Na*?y Érsekújvárt Egyébként nagyítják Érsekújvár városát s nőst folynak a tárgyalások arról, hogy Andód községet (Czuczor Gergely szülőfaluját) és \nyala pusztát közigazgatásilag Érsekújvárhoz isataiják s ezzel megteremtsék Nagy-Érsek- ijvárt- Érsekújvár város képviselőtestülete nem lágyon lelkesedett ezekért a tervekért, de úgy átszik magasabb közigazgatási érdek s igy nem lágyon kérdezik az újvári városatyákat . . . A nemzetiségi béke városa Egyébként békesség és csend van az érsekuj- réil városházán. A magyar vezetés lelkileg s adminisztratív tekintetben is kiegyensúlyozottá tette a városi eletet s elmondható, hogy teljes a nemzetiségi béke ebben a városban. Sőt az utóbbi időben mintha a magyar népen belüli politikai ellentétek is csökkentek volna, alábbhagytak vagy elmaradtak a sajtócsatározások s a katolikus ellenzék kritikai hangja is civilizáltabbá vált. Nincs kizárva, hogy ez összefüggésben áll azzal az eseménnyel, hogy kinevezték Érsekújvár uj katolikus plébánosát. Ez a nagy katolikus többségű város most nagy várakozással és sok bizalommal várja uj lelki atyját, dr. Prenner Béla kőbidgyarmati plébánost, aki közlése szerint május elején jön végleg Érsekújvárra, hogy elfoglalja plébániáját. Az érsekujvári katolikusok egy nagyobb küldöttsége már tisztelgett Kőhidgyarmatom s lelkes hangulatban jöttek vissza onnan, mert az uj plébánosban nemcsak igazi papot és nagy tudóst ismertek meg, hanem jóságos, békeszeretö és építeni akaró igaz embert Készülődés az eucharisztikus kongresszusra A katolikus hitéletnek másik nagy eseménye : Érsekujvárott a 'közeledő Eucharisztikus Világ- ' kongresszus. A katolikus életnek erre a világra- . szóló eseményére annál is inkább sokan készüllek, hiszen Érsekújvár csak egy ugrásra van Budapesttől s olyan lelki és szellemi élményeket gér a katolicizmusnak ez a történelmi jelentősé- jü manifesztádója, amelyet senki sem mulaszt eb akinek módja van a megtekintésire. Az eddigi >ecslés szerint Érsekújvárról többezer ember készül májusban Budapestre, hogy tanúja legyen ennek a csodálatos, felemelő ünnepségnek. \ város virágzó kulturéletéről egy másik trikói nikben adunk keresztmetszetet Velence — Érsekujvárott Hetekig viz alatt állott a Piritónak nevezett Városrész több uccája, viz alá került a gazdanegyed főútvonalának, a történelmi nevezetességű Gugi-uccának többszáz méter hosszú része, valóságos velencei képet nyújtottak ezek az nccák, amelyekben a házak között járdákon és útvonalakon keresztül hömpölygőit és hullámzott az elemi katasztrófaként jelentkező viz A városnak tízezreibe került a lecsapódási munka, de felbecsülhetetlen az a kár, amit magánosok szenvedtek el, mert bizony házak, udvarok és termőföldek ezer holdjai állottak vagy részben még állanak is viz alatt „VizoKó“ tűzoltók Nagyarányú légvéde’mi gyakorlat Prágában és Csehországban Valamennyi légoltalmi szervezet készedéiben • Repü'őrajok Prága fölött » A gyakorlat a legnagyobb rendben folyt le Érdekes megemlíteni, hogy a viz ellen folytatott hatalmas harcban igen szép és értékes munkát végeztek az érsekujvári tűzoltók. A néphumor el is nevezte őket —- vizáitoknak . . . Nem is egészen alaptalanul, mert a tűzoltásnál az utóbbi időben többször nem állott feladata magaslatán ez az egyébként derék testület, amely két részből áll: magyar és szlovák részből. Soha sem helyeseltük a tűzvészed elemnek nemzeti jelleg adományozást s art a rendszert, amely szlovák tüzet és magyar tüzet kíván megkülönböztetni s a tűzoltókat is ezen az alapon szervezte át. A rossz következmények itt vannak: van sok névleges tűzoltója Érsekújvárnak, vagy legalábbis tűzoltó-uniformisa, de ha tűz van, nincsenek tűzoltók, nincsen megfelelő felszerelés, megfelelő készültség, sőt elég fegyelem sincs. Heti 20.000 pár cipő a Bafa-gyárban Van remény, hogy ebben a kérdésben Is rövidesen fejlődés fog bekövetkezni, mint ahogy sok. más tekintetben is vannak fejlődési tünetek* Érsekujvárott A legfeltűnőbb a Bata-féle üzem kialakulása, Nyolc évvel ezelőtt vette át a zlini Bafa-vállalat az érsekujvári bőrgyárat s ma már közel 600 munkást foglalkoztat, azonban nemcsak bort és lakkot gyártanak Érsekujvárott, hanem egy éve már tipőt is gyártanak s a heti termelés 20.000 pár, amellyel közvetlenül Érsekújvárról látják el Délszlovákia Bata-fiókjait. Szociális szempontból nagyjelentőségű többsizáz- munkásnak egzisztenciája, éppen ezért gondot okoz, hogy Bafa János legutóbbi érsekujvári látogatása alkalmával kijelentette, hogy legfeljebb 2—3 évig tartja fenn az érsekujvári üzemét, aztán beszünteti, mert másutt kívánja a szlovákiai telepét újból felépíteni. Az érsekujvári üzem ugyanis régi épületekben van 8 nincsen elegendő telek a környéken arra, hogy ott uj, nagy ipartelep, repülőtérrel, miun- ikáslakásokíkal felépíthető lenne. Folytak tárgyalások a gyárral szomszédos 50 hold megvételéből, azokban egy magánbank tulajdonában yan PRÁGA, ~~ A köztársaság fővárosa és Csehország nagyrésze szerdán olyan légvédelmi gyakorlat színhelye volt, amilyent még nem tartottak Csehszlovákiában. A gyakorlat óriási arányaira jellemző, hogy azon resztvettek a polgári légvédelmi szervezet, az üzemi légvédelmi szervezetek, a vasúti légoltalmi szervezet, a postás szervezet és a rendőrség egész apparátusa. Reggel 6 óra 35 pereikor szólaltaik meg először a szirénák. Prága uccáit ilyenkor a munkába siető emberek százai lepik el. A közönség fegyelmezetten engedelmeskedett a hatósági utasításoknak. Prága uccái a szirénbugás elhangzása után három perc alatt kiürülteik. A forgalom teljesen megszűnt. Ugyanebben az időiben történt a repülőgépeik első „támadása" a város több exponált pontja ellen. A „telitalálatokat" ponyvával leteritett felületek jelezték. Különböző színű füstbombák az „égő házak" helyét mutatták. Prága lakosságának szempontjából különösen a belváros elleni támadás volt kellemetlen. A főpósta környékén, a Grabenen, a Herrengasse- ban, ahol lapunk szerkesztősége van, a Lőportorony és a Venceltér nagyrészén könnyfakasztó gázbombákat dobtak, amelyeknek a hatása még órákkal a támadás után is érezhető volt. A járókelők kipirosodott könnyező szemmel, zsebkendőt tartva szájuk elé mentek dolgaik utáni A rendőrség és a polgári légoltalmi szervezet funkcionáriusai gázálarcban teljesítettek szolgálatot A légvédelmi gyakorlat következtében a városi villamos közlekedésében fennakadások álltak be, a máskor ötpercenként közlekedő villamosok félórás késessel érkeztek meg a végállomásra. A repülőgépek a yáros hat pontját támadták meg három Ízben. Főleg a közüzemek, a viz- és gáz-, valamint a villamosmüvek vidéke „szenvedett" erősen a támadás miatt, úgyszintén a főpósta környéke. A kerületi bíróság külön légoltalmi szolgála- f tót rendezett be a tegnapi napra. A hivatalno 3 kok és hivatalnoknők az épület betonpdoéjébe | vonultaik, A Károly-téren lévő bíróság fegyhá- \ zában elrendelték, hogy a tegnapi napra beszün- ? tetik a villanyszolgáltajtást, mert a cella abla- I kainak eisöitétisése túlságosan költséges volna. A koromsötét város Az est beálltával sehol Prágában nem lehetett fényt látni. A koromsötét uccákon zajtalanul, kék papirossal elhomályosított lámpáju gépkocsik közlekedtek. A cseh Nemzeti Színház egyetlen fekete folt, pedig az előadást változatlanul megtartották. Az összes többi színházak és mozik, a vendéglők és kávéházak is zavartalanul fenntartották üzemüket, csak arra ügyeltek, hogy az uccána semminemű fénycsóva ne essék. Az elsötétített város egyenesen kísérteties bnyomást tett Az elsőt étitésl gyakorlatot nem jelezte szirénabugás. A hatóságok a legszigorúbban ellenőrizték az utasítások betartását s az ellenszegülőket 10.000 korona pénzbírság vagy hathónapi elzárás büntetése fenyegeti. A prágai légvédelmi nap reggel Ihat órától este tizenegy óráig tartott, amikor újra felgyultak az uccák és terek ivlámpái, a fényreklámok, az autók reflektorai és a kirakatok fényei, a főváros népe látható megkönnyebbüléssel zökkent vissza a rendes kerékvágásba. A gyalkodat minden különösebb incidens nélkül folyt le és a hatóságok az eredménnyel meg vaunak elégedve. Hasonló hírek érkeznek Cedhorszá.g többi vidéki városaiból te. A "ffUuUukt írta • Mezei Gábor A zsivajgó déli uccán a vendéglő felé sietek. Körülöttem a prágai rikkancsok a legfrissebb uj- ság címét kiabálják. Minden félórában megjelenik valamilyen külön-kiadás. Az emberek szétkapkodják az újságárusok kezéből a lapokat, bújják az oldalakat. Hangosan vitáznak. A vendéglő zsúfolt. Fojtottan morajlik a beszéd. Megebédelek, cigarettára gyújtok és kissé lustán szemlélődöm. Sok ez egy kicsit. Hallatlan, hogy milyen tempóban éljük a világtörténelmet. Tegnap Bécsben Schuschniggnak tapsoltak, ma ugyanott Hitlert ünnepük. A német birodalom I boldogan öleli magához Ausztriát, noha ezt a | békeszerződések „kimondottan4* tiltják. Volt idő, amikor „casus belliit emlegettek erre az eshetőségre . . . Litvánia és Lengyelország között feszült a helyzet, mindenki mohó érdeklődéssel várja az újabb híreket. Franco Spanyolországban győz. Igaz, hogy már csaknem egy éve állandóan győz, de ezúttal győzve győz. Győzzük csodálni, hogy végre igazán győz. japán kihasználja a bo- jj nyodalmakat és hangtalanul nyeli Kínát. Szinte | a fü’én jön már ki. Páris háhorog és a helyzet ko- 'molvságát hirdeti. Izgatott tanácskozások, távirat- I váltások Londonnal. Washington rábeszél, de Anglia hallgat és ha beszél, nem mond lényegeset. Mi ez? Micsoda titkok vannak a háttérben? Olaszország lankadatlanul szövi tovább Aneüá- val a tárgva'ások fonalát. A türe’em a legfontosabb, — gondolja magában Mussolini, — és idegekre menő türelemmel folvtatja tengeri fegyverkezését. Palesztinában az arabok za’ongan^k és a szovjetről semmi hír, ami eleget jelent. Nos. jól néz ki Enrépa! Átragad valami reám is abból a nagy vibrálásból, amely megrázza, a kontinenst. Leverem a hamut cigarettámróL s ekkor kinyílik az aitó és megig'eitík a „Madame44. Beiön a fortyogó, suttogó vendéglő közepére. Egvs~e*-ü, sőt szegényes ruházata ellenébe ugv néz köuil a helyiségben, mint egy királynő Hetvenéves lehet, de korához kénest fiatalos megielenésü. Barátcá- ; gosan biccent minden oídrlra, de senki sem he^e- rit reá. Végül észreveszi, bogv az esz+alnrknől egy hely még üres. Felénk tart, elragadó gráciával mo- . solycg és igy szól: — Pardon, messieurs. megengedik? Franciául beszél, mintha csak Párisban volna. Pedig Prágában vagyunk. Helye* foglal, körülményesen elrendezi cók-mókját, majd rászól az együk fiatal pincémére: — Mademoiselle! A pincérnő hozzá megy és — csodák-csodája — francia nyelven, jó hangosan megtárgyalják kettesben az étlap szenzációit Bizonyosan járt valamikor Franciaországban a pincérnő. A vendéglőben az egész jelenetet észre sem veszik. Más dolgok foglalkoztatják az embereket. A „Madame" fölteszi öreges, de még ma is finomvonalu orrára az arany keretű cvíkkert, majd felémhajolva még- egyszer nyomatékosan bocsánatot kér, hogy közelembe merészkedett: — Pardon . . . — Kérem, bérem. Amikor az asztalra teszik a megrendelt ételt, az idős francia hölgy, aki nyelvtanárnő lehet, zavarba jön. Fészkelőiik a helyén, majd ha’álos elszántsággal, ott a zsufolt étterem kellős közenén keresztet vet, fölá’1, összekulcsolja kezét és félhangosan elmondja megszokott, rövid francia imáját. Aztán leül és enni kezd. Megnyugodva, mert jól végezte kötelességét. Felém bólint, a szomszédokkal barátkozik. Mindegyikhez egy-egy francia szót szól. Belenéz az egyik újságba: — Ah, monsieur H’tler! ... — mondja és sárgás fogaival élvezettel harapdálja a puha vajasburgonyát. — Mon Dieu . . . — Un minéral, — kiállja hirtelen, kissé éles hangján, — mademoiselle, un minéral! — Ano. — hallatszik a pincérnő hangja. A hetvenéves hölgy szemmelláthatóan társalogni szeretne. Még pedig franciául. Itt Prágában. Ml sem természetesebb ennél. Rendíthetetlenül eszik ez a rendíthetetlen francia, aki életének legnagyobb részét csehek és németek között töltötte el, anélkül, hogy csak ko- nyitana is valamit nyelvükhöz. A pincérnő már tud franciául, bizonyára a környezete is, ahol él, mindenkit kicsit franciára fest a csökönyös nyelv- tanárnő, de ő egy jottányit sem vészit franciasá- gából. A világot gondok szorítják. A közönség az újságokat habzsolja, mindenki jóslatos kijelentéseket tesz, — csak ez az öreg, hetvenéves párisi nyelvtanárnő nem vesz tudomást semmiről. — Merd, messieurs . . . És körülményesen, színpadiasán, kecses hallások között feláll. Befejezte ebédjét. Valaki felsegíti a kabátját, közben megszakítás nélkül cseveg, tár- sa’og, köszön az anyanyelvén. Egy pillanatra úgy tűnik, mintha a megrögzött, a szívós és megöregedett francia Marianne állna előttem. Franciaország. Amely megfestette kicsit egész Európát. S amely most fölhorkant, figyel és szimatol: — Ah, Hitler! ... Királynői tartással, jobbra-balra köszöntgetve kimegy az étteremből a barátkozó francia Ma- rlanne: — Bon-jour, bon-jour, — hangzik kedve- seu, de az emberek komor tekintettel az újságot olvassák. — Ki volt ez a hölgy? — kérdezem a pincérnőtől. — Nem Ismeri? A „Madame". Francia nyelv- tanárnő. Már régóta jár hozzánk étkezni. LEGÚJABB SPORT emmummmmmmaamBmammfmmsmm CSEHSZLOVÁK VÁLOGATOTT- NEMZETI 8:0 (6:0). * A Prágában szerdán lejátszott edzőmórkőzé^ sen a budapesti csapat fáradtan szerepelt, 1938 március 24, csütörtök.
