Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-23 / 68. (4511.) szám
8 ^I«GAlA\A&^ARHIRIiAK 1938 március 23, szerda. SziDHizKönWKübTaRA „Fegyverezzük föl a kismagyarokat magyar kultúrával!“ A pozsonyi SzMKE tisztújító közgyűlése POZSONY. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A három év óta működő pozsonyi SzMKE-fiók a Toldy Kör helyiségében dr. Prenghy Árpád elnökletével vasárnap tartotta meg nagy érdeklődés mellett évi rendes közgyűlését. Kolleit Ferenc ügyvezető- alelnök lelkes megnyitó beszéde után dr. Párkány Lajos főtitkár gondosan kidolgozott jelentésben számolt be a SzMKE mult- évi munkájáról, amely tekintélyes és eredményes volt. Ismertette a különböző bizottságok munkáját és kiemelte, hogy ennek a munkának köszönhető, hogy Pozsonyban a SzMKÉ-t komoly művelődési tényezőnek ismerik el. A kulturális bizottság dr. Reinel János vezetésével gazdag kulturprogramot bonyolított le és különös figyelmet szentelt a Pozsony melletti Dornkappel-telepnek. Ebből a munkából különösen dr. Fleisch- mann Gyula alelnök és Stelczer Lajos vette ki részét. A szociális bizottság dr. Kováts Lajos vezetésével azon fáradozott, hogy a kulturmunka során fölmerülő anyagi természetű kívánalmakat teljesíthesse. Nemzethü- ség, művelődés és áldozatkészség a SzMKE munkájának alapja és lényege. Dr. Párkány Lajos jelentését lelkes helyesléssel fogadták. Kuster Gyula pénztáros és László Zsigmond pénztári ellenőr jelentései után Knapp Ignác korelnök elnökletével megtartották a tiszt- ujitást, melynek eredménye a következő: Elnök dr» Prenghy Árpád, ügyvezető-al- elnök Kolleit Ferenc, alelnökök: dr. Fleischmann Gyula, dr. Kováts Lajos, dr. Párkány Lajos és dr. Reinel János, titkárok: Császár István és dr. Limbacher Emil, jegyző W. Wimbacher Anna, pénztáros Öllé Lajos, ellenőrök: Wendler Jenő, Niederhauser Károly és Kuster Gyula. A választmány rendes tagjai: dr. Aixinger László, Blazsek József, Bojtos József, Braz- zorotto Oszkár, Csákos József, Czere Oszkár, dr. Duka-Zólyomi Norbert, Endreffy János, Feigler Otmár, Féja Tibor, Fizély Imre, dr. Gothe Árpád, Hámos József, Horváth. István, Khin Antal, Knapp Ignác, Kontsek György, dr. Kozma Ferenc, Kör- nyei Elek, László Zsigmond, dr. Magyar Győző, Németh László, Rehorovszky Jenő. Schubert Gyula, Seidl Sándor, Simboch Béla, dr. Stelzer Árpád. Szalay József, Szarnák Piroska, dr. Szemző Pál, Szüllő Sándor, Ullreich Piroska, Vájlok Sándor, Vircsik Károly, Wilmoser Lajos és dr. Zatkalik Lajos. Ezenkívül 12 póttagot választottak. „Felelősek vagyunk...“ A választás megejtése után dr. Prenghy Árpád elnök a SzMKE programját a múltban végzett munkában jelölte meg, majd dr. Jankovics Marcell, a SzMKE országos elnöke emelkedett szólásra és néhány megrázó hatású szóval beszélt a magyar felelősségről. Beszéde elején a magyar fiatalsággal és annak követelményeivel foglalkozott és kifejtette, hogy felelősek vagyunk minden magyar gyermekért. Felelősséget kell vállalni azért, hogy a magyar gyermek harminc év múlva is magyar legyen. — Minden elkallódott magyar a magyar jövőnek egy-egy elesettje és ennek a gárdának helyébe nincsen rezerva, — mondotta Jankovics. — Gondoskodni kell a kis iskolások egészségének istápolásáról, meleg cipőről télen és mindenről, amire a kismagya- roknak szükségük van. Harcolni kell a korlátoltság és tudatlanság ellen. — Az igazi egészség, amely a mi kisebbségi életünkben az élet ereje, a hamisítatlan magyar szellem. Ennek első eszköze a romlatlan magyar nyelv, a másik eszköze a romlatlan magyar gondolat és célja: a romlatlan magyar erkölcs. Ha az egész világ fegyverkezik, hogy valahol valamit megvédjen vagy rombolhasson, fegyverezzük föl a kismagyarokat kultúrával. — Mindehhez nem elég az organizáció, nem elég egy-egy előadás és a múlt örökös ünneplése: ehhez szeretet kell, a bajtársi szeretet, a lélekegység, amely összekapcsolja a tegnapot és a holnapot. Ezért felelős minden magyar. Aki ezt a halálosan komoly felelősséget nem érzi, álljon félre az útból, de az, aki érzi, az tartson azokkal, akik a magyar jövőt előkészítik. Jankovics Marcell szivhezszóló fölszóla- lása után Kovács Alajos nyug. iskolaigazgató, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület elnöke szólalt még föl, majd Prenghy Árpád a közgyűlést berekesztette. A boldog és kesergő szerelem nagy operája a „Himfy“ A szövegíró, karmester, rendező és a főszereplők nyilatkozatai Poldini uj operájáról BUDAPEST. — Az Operaházban szorgalmasan folynak a próbák Poldini Ede „Himfy“ cimü uj operájából, amelynek bemutató előadását március 29-ére tűzte ki az igazgatóság. Az operát, amely gyönyörűnek Ígérkezik és minden tekintetben méltó párja lesz a „Farsangi lakodaloménak, Berg Ottó karmester vezeti. Nagy szeretettel és lelkesedéssel dolgozik mindenki ennek az igazi pompás magyar operának a sikere érdekében. Bodrogh Pál „Kisfaludy" cimü verses színmüvéből irta az opera szövegét Mohácsy Jenő. Mohácsy most nyilatkozott arról, hogy hogyan keletkezett ez a szöveg és a következőket mondotta: — Nagy örömmel Írtam meg a Himfy szövegkönyvét Poldini részére, aki megmutatta, hogy a legkitűnőbb magyar zeneszerzők egyike. Eddig a magyar Operaház számára nyolc szöveget írtam. A Himfy cimü szöveg a költő életének legfontosabb epizódjait viszi színpadra. Főként Szegedy Róza iránt érzett szerelmét és annak viszontagságait írja meg. Megmutatja, hogy Kisfaludy Sándor Kesergő szerelméből hogyan lett végül a Boldog szerelem. Az első és az utolsó fölvonás Badacsonyban játszik, a második a bécsi Esterházy-palotában, a harmadik egy francia városkában, ahol Kisfaludy hadifogoly volt. Poldini a szöveg színhelyei szerint különböző zenei színeket ragyogtat. Az Operaház szereposztása kitűnő. Pataky Kálmán és Rigó Magda állnak a nagyszerű együttes élén. Ugyanez áll a rendezés munkájára, a díszletekre és a koreográfiái munkára. Berg Ottó karmester szintén nagy lelkesedéssel beszél az uj Poldini-operáról. Elmondta, hogy Poldini azért szerette meg ezt a szövegkönyvet, mert megtalálta benne azt a lehetőséget hogy sokoldalúságát érvényesítse. Volt még egy olasz szin is, de az átdolgozásban az olasz szin elmarad, mert különben olyan hosszú lett volna a darab, hogy egy este nem kerülhetett volna előadásra és meghaladta volna a leghosszabb wagneri zenedrámák időtartamát. Poldini —• mondotta Berg Ottó — ebben a müvében sem tagadta meg önmagát Jó magyar zenét irt. Nem azt az ujabbfajta magyar muzsikát, amelyre néhányan azt mondják, hogy csupán ez a magyar, hanem azt a fajta magyar úri zenét, amely a múlt század elején és derekán volt otthonos a magyar úri osztályokban. Cigányos muzsikát irt hegedűszólóval. Csodálatosan szépek a Himfy strófái, amelyekben eredeti Kisfaludy-vers- sorokat zenésit meg. A zenekar méreteiben nem nagyobb a Nürnbergi mesterdalnokok zenekaráná1, csupán még a nemzeti hangszerek jönnek hozzá: a cimbalom, tárogató, sarkantyú, stb. Igen nagyhatású lesz a cigányzene. A banda muzsikával jön ki a színpadra. A negyedik felvonásbeli lakodalmi zene szintén elragadó. Itt népies szokásokat dolgoz fel a szövegiró. Hasonló lelkesedéssel beszél uj operáról Rékai András, a darab rendezője. .— Poldini Ede őszinte és szívhez szóló muzsikát irt. Az Operaház realisztikusan ábrázolja a szöveget. Óriási személyzetet foglalkoztat Poldini uj operája és minden egyes alaknak ki kell hoznunk a karakterét. A munkát természetesen megkönnyíti az, hogy az egyes felvonások, az egyes képek különböző helyeken játszódnák. Az első képben például a tizennyolcadik század végének magyar alakjait kell karakterizálni. A második felvonás báli jelenetében legalább harmincöt féle alakot kell találóan jellemezni. Itt igen fontos a miliőrajz. Érdekes az is, hogy Kisfaludy Sándor minden nőben Szegedy Róza mását kereste. A három ország különféle atmoszféráját már a díszlet is megadja. Fülöp Zoltán, az Operaház diszlettervezője elmondja, hogy Szegedy Rózáék kúriája ma is úgy áll, mint akkor. Ezt helyszíni tanulmányok alapján mondja és eszerint tervezte az operát. Ezt a házat még méreteiben is pontosan a színpadra állítja. A háttérben a Balaton látszik és az első felvonásban őszi hangulat ömlik el a tájon. Ugyanígy járt el a bécsi Esterházy-palota, a harmadik felvonásbeli francia városka és egyéb színeknél. A negyedik felvonásban a tavasz virít Badacsonyban. Pataky Kálmán, a Himfy megszemélyesítője azt mondja, hogy igen nagy feladatot mért rá Poldini. Nemcsak szinészileg és énekiieg, de hangilag is erősen igénybe veszi az alakitót ez a szerep, amelynek terjedelme sokkal nagyobb, mint a legnagyobb berlini hőstenor-szerepek. Néhány helyen drámai, mint a Tristan, másutt viszont melegen lirai és puha. Zeneileg és szinészileg egyaránt gyönyörű feladat. Hasonlóképpen nyilatkozott Rigó Magda, aki Szegedy Rózát ábrázolja. Szerepe rengeteg lehetőséget nyújt arra, hogy az énekes tudását megmutassa. Színes, őszinte szerep. Sok remekül megrajzolt mellékfigura tarkítja a Himfy előadását. Az Operaház nagy gonddal és szeretettel állítja ki Poldini legújabb müvét és ez a munka egész bizonyosan méltánylásra talál majd a közönségnél is és az uj magyar opera a magyar zenei géniusz nagyszabású megnyilatkozása lesz. (*) Saljapin művészeti aranyjubileuma. Sal- japin. a világhírű orosz énekes most ünnepli ötvenéves művészeti jubileumát. Félszázada szerepel a színpadon és a hangversenydobogón. Ebből az alkalomból Párisban és Londonban díszhangversenyeket rendeznek a nagy művész tiszteletére. Saljapin elmondotta, hogy búcsúzik a közönségtől és a díszhangversenyek után élete utolsó turnéjára indul. Azután végérvényesen nyugdíjba vonul. A jövő évben már csak négy fal közt magának fog énekelni. (*) A kassai Katolikus Legényegylet újabb előadásai. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Katolikus Legényegylet előadásai során olyat produkált, amilyenre alig vállalkozik .műkedvelő gárda: szombaton és vasárnap este bemutatta Á. Bisson világhírű drámáját, „A névtelen asz- szony"-t. A Legényegylet szinigárdája ezúttal valóban nagy fába vágta a fejszéjét és feladatát a körülményekhez képest szépen oldotta még. A főszereplők közül különösén Sch. Tárcái Mária és Marossy Lajos érdemelnek dicséretet, akik tökéletes illúziót keltőén alakították szelepüket. Sch. Tárcái Mária mindvégig ura volt a hatalmas szerepnek, igaz tehetsége győzedelmeskedett a kissé avult iránydráma túlméretezett dikcióján. Nem rajta múlt, hogy a nagy szerepeket alakitó partnerek nem mindenütt tudták követni lendületes játékát, mert — valljuk még —• túlontúl nagy teher hárult azokra is, akik egyébként kitűnőek szoktak lenni epizódszerepekben. Viszont voltak epizódszereplők a darabban, akik elsőrangút nyújtottak, például Dorozsmay András. Soltész Manci, Benes Tusi, Abonyi Antal, Hunyady Bözsi stb- De jól megállta helyét a többi szereplő is: Csákó Ella, Csurilla Dezső, Antal Pál, Halász József, Havas János, Rajnai Jenő, Andrássy Gyula, Tarczal Bertalan, Sze- pessi Gyula, B. Visky János, Széman Lajos és Nagy Jenő. A rendezés nehéz munkáját Szepessy Gyula, a kitűnő díszleteket Szmolka Viktor tervezte és készítette. — Vasárnap délután az „Árvácska" cimü operettet adta elő ismét az együttes zsúfolt ház mellett, hatalmas sikerrel. (*) A „Marica grófnő" fényes bevonulása Londonba. Két hét óta próbálják Londonban Kálmán Imre magyartárgyu, világhírű operettjét, a „Marica grófnőt". A címszerepet Lucie Manniheim fogja alakítani, a volt birodalmi német színművésznő. Szerződtették az előadásokra egy rajkózenekart és egy magyar tánccsoportot is. A szereplők magyar díszruhákban lépnek majd a színpadra. Április első hetében lesz a bemutató előadás. (*) Toscanini Palesztinában hangversenyez. Parisból jelentik: Artúro Toscanini, a világhirü olasz karmester kijelentette, hogy áprilisban Palesztinába utazik. Tosca- niini a telavivi filmhairmonikusokat fogja vezényelni és Palesztina területén több hangversenyt ad. (*) Verdi ifjúkori operája Rómában. A római Operáház májusban mutatja be Verdi egyik még alig játszott, sokak előtt ismeretlen operáját, amelyet a világhírű zeneszerző 1849-ben Nápolyban irt. Az opera címe „Luisa Miller" és a római bemutatója után a firenzei nemzetközi zenei ünnepségeken is színre kerül. z a ma tör fényképész^ Gyakorlati tanácsok m. A múlt rovatainkban ismertettünk néhány hasznos laboratóriumi fogást, mely megkönnyíti a fényképész munkáját és emeli annak kvalitását. Könyvet kellene azonban ezekről a kis apróságokról irni. ha a tárgyat teljesen ki akarnák meríteni. Ez azonban nem áll módunkban s igy cikksorozatunk befejezéséül még csak egy, a gyakorlatban lépten-nvomon előforduló kérdésre adunk választ. Első cikkünkben foglalkoztunk a vegyszerek oldásával, mellyel kapcsolatban egy érdeklődő azt kérdezte, hogy miért fontos a vegyszereknek a receptben megadott sorrendiben való feloldása. A válasz nagyon egyszerű: az előhívó hatóanyaga ritka kivétellel valamely szerves vegyület, benzolszármazék, mely vízben könnyen oldódik. Mint tudjuk, ezek az anyagok — pl. hydrochinon, inétól, amidol, parafeniléndiamin, pyrogallol, brenz- kateclhin stb. — a negatív brómezüstjét, fekete fémezüstté redukálják, miközben maguk oxidálódnak. Ez az oxidálódiás azonban nemcsak akkor áll be, hogy ha a negatív bromezüstjével érintkeznek, 'hanem a levegőben lévő oxigén hatására is. Ezt, a jelenséget minden amatőr ismeri. Ugyanis, ha az előlhivó-tálban hosszabb ideig szabadon áll, megbámul, ami az oxidáció jele. Ez a megbarnulás sokkal gyorsabban következik be aJkkor, La a fent- emlitett anyagok vizes oldatát, anélkül, hogy az előhívónak más tartozékát is benne feloldottuk volna, hagyjuk a levegőn állni. Ebből mindjárt kitűnik a többi anyag szerepe is. Ezek célja az oxi- dálódás megakadályozása, mert például a, nát- riumszul'fit oldata is erősen oxidálódik a levegőn, miközben az előbb említett anyagok elől az oxigént elvonva, azok ha tők ép ess égét meghosszabbítja. Tehát a receptekben feltüntetett utasítás a vegyszerek oldására vonatkozólag nem az amatőrök bosszantására készült, hanem az előhívó hatóképességének konzerválását célozza. Ugyanebből az okból kell az előhívó-oldatot barna üvegben tartani, mert a fény is elősegíti ezeknek a szerves anyagoknak a bomlását. A. I. (Vége.) LAPSZEMLE „Fotóművészet”, az Egyesült Magyar Amatőr- fényképezők Országos Szövetsége hivatalos lapja, meiy megjelenik minden hónapban. Az első szám 1938 februárjában látott napvilágot, mivel kevéssel előtte történt meg a két legnagyobb magyar- országi fényképész-egyesületnek, a MAOSz-naik és a Photo-Klubnak fúziója. (Az uj egyesület a Photo- Klub volt helyiségében folytatja működését, Budapest, Ferenc József-rakpart 17, V.) Az újonnan, megjelenő „Fotóművészet” kiállításban és terjedelemben a „Fotóművészeti Hirek“ hasonmása és egyúttal utódja. Ez az egyetlen magyar fényképészeti szaklap, mely nivósságával méltán reprezentálja a magyar fényképész-művészetet és ezért © heiyen is felhívjuk a. csehszlovákiai magyar amatőrök figyelmét e lapra. Az első számban a. következő cikkeket találjuk: „Téli képek”, „Objektivek”, „Müfény-felvételek” stb., melyek Írói a legjobb magyar fényképezők közé tartoznak. Ezenkívül „Laboratórium”, „Fotó-iskola”, „Újdonságok”, „Fotó-ezermester”, „Kiállítások” és „Szak- irodalom” címmel állandó rovatokban foglalkozik a lap az aktuális kérdésekkel. Az első számot négy egész oldalas mümelléklet teszi teljessé. A márciusi számból megemlítjük a „Tárgyilagos ábrázolás és valóság” és „Diapozitiv-készités” cimü cikkeket, melyek közül különösen az utóbbi gyakorlati utasításai nagyon figyelemreméltóak. A jövőben a „Fotóművészet” minden számáról beszámolunk rovatunk kereteiben. — A Fotóművészet” megjelenik évente (egyelőre) tízszer, előfizetési ár 12 példányra 4 pengő, egyes szám ára 0.40 pengő. A lap főszerkesztője Haller F. Gr., szerkesztők dr. Kunszt és Barta. A szerkesztőség címe: a klub- helyiség (lásd fent). A „Das Lichtbild”, a csehszlovákiai német fényképész-szövetség hivatalos lapja februári számában érdekes cikket közöl ,,Fotóbazugságok” címmel a berlini Haneen Ferenc tollából, melyben rámutat. a fényképezés és fotomontázs szerepére a hamisítók és kémek körében. A füzet legszebb képe Raschdorf Waltér felvétele, mely a „Deutsche r Kamera^Almanack 1938”-bán is megjelent. A márciusi számban foglalkozik a szirtes papiros- kép-promblémával, téli felvételek és művészi mikrofotó készítésével. Mihrtell ék létéből figyelemreméltó alkotás Sch ön Hans „Tead élűt án“ cimü felvétele. A lap kiadója az F. J. Rimpler cég Raidá- ban.
