Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-23 / 68. (4511.) szám

8 ^I«GAlA\A&^ARHIRIiAK 1938 március 23, szerda. SziDHizKönWKübTaRA „Fegyverezzük föl a kismagyarokat magyar kultúrával!“ A pozsonyi SzMKE tisztújító közgyűlése POZSONY. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) A három év óta működő pozsonyi SzMKE-fiók a Toldy Kör helyiségében dr. Prenghy Árpád elnökletével vasárnap tar­totta meg nagy érdeklődés mellett évi ren­des közgyűlését. Kolleit Ferenc ügyvezető- alelnök lelkes megnyitó beszéde után dr. Párkány Lajos főtitkár gondosan kidolgo­zott jelentésben számolt be a SzMKE mult- évi munkájáról, amely tekintélyes és ered­ményes volt. Ismertette a különböző bizott­ságok munkáját és kiemelte, hogy ennek a munkának köszönhető, hogy Pozsonyban a SzMKÉ-t komoly művelődési tényezőnek is­merik el. A kulturális bizottság dr. Reinel János vezetésével gazdag kulturprogramot bonyolított le és különös figyelmet szentelt a Pozsony melletti Dornkappel-telepnek. Ebből a munkából különösen dr. Fleisch- mann Gyula alelnök és Stelczer Lajos vette ki részét. A szociális bizottság dr. Kováts Lajos vezetésével azon fáradozott, hogy a kulturmunka során fölmerülő anyagi termé­szetű kívánalmakat teljesíthesse. Nemzethü- ség, művelődés és áldozatkészség a SzMKE munkájának alapja és lényege. Dr. Párkány Lajos jelentését lelkes helyesléssel fogadták. Kuster Gyula pénztáros és László Zsigmond pénztári ellenőr jelentései után Knapp Ignác korelnök elnökletével megtartották a tiszt- ujitást, melynek eredménye a következő: Elnök dr» Prenghy Árpád, ügyvezető-al- elnök Kolleit Ferenc, alelnökök: dr. Fleischmann Gyula, dr. Kováts Lajos, dr. Párkány Lajos és dr. Reinel János, titká­rok: Császár István és dr. Limbacher Emil, jegyző W. Wimbacher Anna, pénztáros Öllé Lajos, ellenőrök: Wendler Jenő, Niederhauser Károly és Kuster Gyula. A választmány rendes tagjai: dr. Aixinger László, Blazsek József, Bojtos József, Braz- zorotto Oszkár, Csákos József, Czere Osz­kár, dr. Duka-Zólyomi Norbert, Endreffy János, Feigler Otmár, Féja Tibor, Fizély Imre, dr. Gothe Árpád, Hámos József, Hor­váth. István, Khin Antal, Knapp Ignác, Kontsek György, dr. Kozma Ferenc, Kör- nyei Elek, László Zsigmond, dr. Magyar Győző, Németh László, Rehorovszky Jenő. Schubert Gyula, Seidl Sándor, Simboch Béla, dr. Stelzer Árpád. Szalay József, Sza­rnák Piroska, dr. Szemző Pál, Szüllő Sándor, Ullreich Piroska, Vájlok Sándor, Vircsik Károly, Wilmoser Lajos és dr. Zatkalik La­jos. Ezenkívül 12 póttagot választottak. „Felelősek vagyunk...“ A választás megejtése után dr. Prenghy Árpád elnök a SzMKE programját a múlt­ban végzett munkában jelölte meg, majd dr. Jankovics Marcell, a SzMKE országos el­nöke emelkedett szólásra és néhány meg­rázó hatású szóval beszélt a magyar fele­lősségről. Beszéde elején a magyar fiatalsággal és annak követelményeivel foglalkozott és ki­fejtette, hogy felelősek vagyunk minden magyar gyer­mekért. Felelősséget kell vállalni azért, hogy a ma­gyar gyermek harminc év múlva is magyar legyen. — Minden elkallódott magyar a magyar jövőnek egy-egy elesettje és ennek a gárdá­nak helyébe nincsen rezerva, — mondotta Jankovics. — Gondoskodni kell a kis isko­lások egészségének istápolásáról, meleg ci­pőről télen és mindenről, amire a kismagya- roknak szükségük van. Harcolni kell a kor­látoltság és tudatlanság ellen. — Az igazi egészség, amely a mi kisebb­ségi életünkben az élet ereje, a hamisítatlan magyar szellem. Ennek első eszköze a rom­latlan magyar nyelv, a másik eszköze a romlatlan magyar gondolat és célja: a rom­latlan magyar erkölcs. Ha az egész világ fegyverkezik, hogy valahol valamit meg­védjen vagy rombolhasson, fegyverezzük föl a kismagyarokat kultúrával. — Mindehhez nem elég az organizáció, nem elég egy-egy előadás és a múlt örökös ünneplése: ehhez szeretet kell, a bajtársi sze­retet, a lélekegység, amely összekapcsolja a tegnapot és a holnapot. Ezért felelős min­den magyar. Aki ezt a halálosan komoly fe­lelősséget nem érzi, álljon félre az útból, de az, aki érzi, az tartson azokkal, akik a ma­gyar jövőt előkészítik. Jankovics Marcell szivhezszóló fölszóla- lása után Kovács Alajos nyug. iskolaigaz­gató, a Szlovenszkói Általános Magyar Ta­nítóegyesület elnöke szólalt még föl, majd Prenghy Árpád a közgyűlést berekesztette. A boldog és kesergő szerelem nagy operája a „Himfy“ A szövegíró, karmester, rendező és a fő­szereplők nyilatkozatai Poldini uj operájáról BUDAPEST. — Az Operaházban szorgalmasan folynak a próbák Poldini Ede „Himfy“ cimü uj operá­jából, amelynek bemutató előadását március 29-ére tűzte ki az igazgatóság. Az operát, amely gyönyörű­nek Ígérkezik és minden tekintetben méltó párja lesz a „Farsangi lakodaloménak, Berg Ottó karmester ve­zeti. Nagy szeretettel és lelkesedéssel dolgozik mindenki ennek az igazi pompás magyar operának a sikere érdekében. Bodrogh Pál „Kisfaludy" cimü verses színmüvéből irta az opera szövegét Mohácsy Jenő. Mohácsy most nyilatkozott arról, hogy hogyan keletkezett ez a szö­veg és a következőket mondotta: — Nagy örömmel Írtam meg a Himfy szövegköny­vét Poldini részére, aki megmutatta, hogy a legkitű­nőbb magyar zeneszerzők egyike. Eddig a magyar Operaház számára nyolc szöveget írtam. A Himfy cimü szöveg a költő életének legfontosabb epizódjait viszi színpadra. Főként Szegedy Róza iránt érzett szerelmét és annak viszontagságait írja meg. Megmutatja, hogy Kisfaludy Sándor Kesergő szerelméből hogyan lett végül a Boldog szerelem. Az első és az utolsó fölvonás Badacsonyban játszik, a második a bécsi Esterházy-palotában, a harmadik egy francia városkában, ahol Kisfaludy hadifogoly volt. Poldini a szöveg színhelyei szerint különböző zenei színeket ragyogtat. Az Operaház szereposztása kitűnő. Pataky Kálmán és Rigó Magda állnak a nagy­szerű együttes élén. Ugyanez áll a rendezés munkájá­ra, a díszletekre és a koreográfiái munkára. Berg Ottó karmester szintén nagy lelkesedéssel be­szél az uj Poldini-operáról. Elmondta, hogy Poldini azért szerette meg ezt a szövegkönyvet, mert meg­találta benne azt a lehetőséget hogy sokoldalúságát érvényesítse. Volt még egy olasz szin is, de az át­dolgozásban az olasz szin elmarad, mert különben olyan hosszú lett volna a darab, hogy egy este nem kerülhetett volna előadásra és meghaladta volna a leghosszabb wagneri zenedrámák időtartamát. Poldini —• mondotta Berg Ottó — ebben a müvében sem ta­gadta meg önmagát Jó magyar zenét irt. Nem azt az ujabbfajta magyar muzsikát, amelyre néhányan azt mondják, hogy csupán ez a magyar, hanem azt a fajta magyar úri zenét, amely a múlt század elején és derekán volt otthonos a magyar úri osztályokban. Cigányos mu­zsikát irt hegedűszólóval. Csodálatosan szépek a Himfy strófái, amelyekben eredeti Kisfaludy-vers- sorokat zenésit meg. A zenekar méreteiben nem nagyobb a Nürnbergi mesterdalnokok zenekaráná1, csupán még a nemzeti hangszerek jönnek hozzá: a cimbalom, tárogató, sarkantyú, stb. Igen nagyhatású lesz a cigányzene. A banda muzsiká­val jön ki a színpadra. A negyedik felvonásbeli lako­dalmi zene szintén elragadó. Itt népies szokásokat dolgoz fel a szövegiró. Hasonló lelkesedéssel beszél uj operáról Rékai András, a darab rendezője. .— Poldini Ede őszinte és szívhez szóló muzsikát irt. Az Operaház realisztikusan ábrázolja a szöveget. Óriási személyzetet foglalkoztat Poldini uj operája és minden egyes alaknak ki kell hoznunk a karakterét. A munkát természetesen megkönnyíti az, hogy az egyes felvonások, az egyes képek különböző helyeken játszódnák. Az első képben például a tizennyolcadik század végének magyar alakjait kell karakterizálni. A má­sodik felvonás báli jelenetében legalább harmincöt féle alakot kell találóan jellemezni. Itt igen fontos a miliőrajz. Érdekes az is, hogy Kisfaludy Sándor minden nőben Szegedy Róza mását kereste. A három ország különféle atmoszféráját már a díszlet is megadja. Fülöp Zoltán, az Operaház diszlettervezője elmond­ja, hogy Szegedy Rózáék kúriája ma is úgy áll, mint akkor. Ezt helyszíni tanulmányok alapján mondja és esze­rint tervezte az operát. Ezt a házat még méreteiben is pontosan a színpadra állítja. A háttérben a Balaton látszik és az első felvonásban őszi hangulat ömlik el a tájon. Ugyanígy járt el a bécsi Esterházy-palota, a harmadik felvonásbeli fran­cia városka és egyéb színeknél. A negyedik felvonás­ban a tavasz virít Badacsonyban. Pataky Kálmán, a Himfy megszemélyesítője azt mondja, hogy igen nagy feladatot mért rá Poldini. Nemcsak szinészileg és énekiieg, de hangilag is erő­sen igénybe veszi az alakitót ez a szerep, amelynek terjedelme sokkal nagyobb, mint a legnagyobb ber­lini hőstenor-szerepek. Néhány helyen drámai, mint a Tristan, másutt viszont melegen lirai és puha. Zeneileg és szinészileg egyaránt gyönyörű feladat. Hasonlóképpen nyilatkozott Rigó Magda, aki Szegedy Rózát ábrázolja. Szerepe renge­teg lehetőséget nyújt arra, hogy az énekes tudását megmutassa. Színes, őszinte szerep. Sok remekül megrajzolt mellékfigura tarkítja a Himfy előadását. Az Operaház nagy gonddal és sze­retettel állítja ki Poldini legújabb müvét és ez a mun­ka egész bizonyosan méltánylásra talál majd a közön­ségnél is és az uj magyar opera a magyar zenei géniusz nagyszabású megnyilatkozása lesz. (*) Saljapin művészeti aranyjubileuma. Sal- japin. a világhírű orosz énekes most ünnepli ötvenéves művészeti jubileumát. Félszázada sze­repel a színpadon és a hangversenydobogón. Eb­ből az alkalomból Párisban és Londonban dísz­hangversenyeket rendeznek a nagy művész tisz­teletére. Saljapin elmondotta, hogy búcsúzik a közönségtől és a díszhangversenyek után élete utolsó turnéjára indul. Azután végérvényesen nyugdíjba vonul. A jövő évben már csak négy fal közt magának fog énekelni. (*) A kassai Katolikus Legényegylet újabb előadásai. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Katolikus Legényegylet előadásai során olyat produkált, amilyenre alig vállalkozik .műkedvelő gárda: szombaton és vasárnap este bemutatta Á. Bisson világhírű drámáját, „A névtelen asz- szony"-t. A Legényegylet szinigárdája ezúttal valóban nagy fába vágta a fejszéjét és feladatát a körülményekhez képest szépen oldotta még. A főszereplők közül különösén Sch. Tárcái Mária és Marossy Lajos érdemelnek dicséretet, akik tökéletes illúziót keltőén alakították szele­püket. Sch. Tárcái Mária mindvégig ura volt a hatalmas szerepnek, igaz tehetsége győzedelmes­kedett a kissé avult iránydráma túlméretezett dikcióján. Nem rajta múlt, hogy a nagy szerepe­ket alakitó partnerek nem mindenütt tudták kö­vetni lendületes játékát, mert — valljuk még —• túlontúl nagy teher hárult azokra is, akik egyéb­ként kitűnőek szoktak lenni epizódszerepekben. Viszont voltak epizódszereplők a darabban, akik elsőrangút nyújtottak, például Dorozsmay And­rás. Soltész Manci, Benes Tusi, Abonyi Antal, Hunyady Bözsi stb- De jól megállta helyét a többi szereplő is: Csákó Ella, Csurilla Dezső, Antal Pál, Halász József, Havas János, Rajnai Jenő, Andrássy Gyula, Tarczal Bertalan, Sze- pessi Gyula, B. Visky János, Széman Lajos és Nagy Jenő. A rendezés nehéz munkáját Szepessy Gyula, a kitűnő díszleteket Szmolka Viktor ter­vezte és készítette. — Vasárnap délután az „Ár­vácska" cimü operettet adta elő ismét az együttes zsúfolt ház mellett, hatalmas sikerrel. (*) A „Marica grófnő" fényes bevonu­lása Londonba. Két hét óta próbálják Lon­donban Kálmán Imre magyartárgyu, világ­hírű operettjét, a „Marica grófnőt". A cím­szerepet Lucie Manniheim fogja alakítani, a volt birodalmi német színművésznő. Szer­ződtették az előadásokra egy rajkózenekart és egy magyar tánccsoportot is. A szerep­lők magyar díszruhákban lépnek majd a színpadra. Április első hetében lesz a be­mutató előadás. (*) Toscanini Palesztinában hangverse­nyez. Parisból jelentik: Artúro Toscanini, a világhirü olasz karmester kijelentette, hogy áprilisban Palesztinába utazik. Tosca- niini a telavivi filmhairmonikusokat fogja ve­zényelni és Palesztina területén több hang­versenyt ad. (*) Verdi ifjúkori operája Rómában. A római Operáház májusban mutatja be Ver­di egyik még alig játszott, sokak előtt is­meretlen operáját, amelyet a világhírű ze­neszerző 1849-ben Nápolyban irt. Az ope­ra címe „Luisa Miller" és a római bemu­tatója után a firenzei nemzetközi zenei ün­nepségeken is színre kerül. z a ma tör fényképész^ Gyakorlati tanácsok m. A múlt rovatainkban ismertettünk néhány hasz­nos laboratóriumi fogást, mely megkönnyíti a fény­képész munkáját és emeli annak kvalitását. Köny­vet kellene azonban ezekről a kis apróságokról irni. ha a tárgyat teljesen ki akarnák meríteni. Ez azonban nem áll módunkban s igy cikksoroza­tunk befejezéséül még csak egy, a gyakorlatban lépten-nvomon előforduló kérdésre adunk választ. Első cikkünkben foglalkoztunk a vegyszerek ol­dásával, mellyel kapcsolatban egy érdeklődő azt kérdezte, hogy miért fontos a vegyszereknek a receptben megadott sorrendiben való feloldása. A válasz nagyon egyszerű: az előhívó hatóanyaga ritka kivétellel valamely szerves vegyület, benzol­származék, mely vízben könnyen oldódik. Mint tudjuk, ezek az anyagok — pl. hydrochinon, iné­tól, amidol, parafeniléndiamin, pyrogallol, brenz- kateclhin stb. — a negatív brómezüstjét, fekete fém­ezüstté redukálják, miközben maguk oxidálódnak. Ez az oxidálódiás azonban nemcsak akkor áll be, hogy ha a negatív bromezüstjével érintkeznek, 'ha­nem a levegőben lévő oxigén hatására is. Ezt, a je­lenséget minden amatőr ismeri. Ugyanis, ha az előlhivó-tálban hosszabb ideig szabadon áll, meg­bámul, ami az oxidáció jele. Ez a megbarnulás sokkal gyorsabban következik be aJkkor, La a fent- emlitett anyagok vizes oldatát, anélkül, hogy az előhívónak más tartozékát is benne feloldottuk volna, hagyjuk a levegőn állni. Ebből mindjárt ki­tűnik a többi anyag szerepe is. Ezek célja az oxi- dálódás megakadályozása, mert például a, nát- riumszul'fit oldata is erősen oxidálódik a levegőn, miközben az előbb említett anyagok elől az oxi­gént elvonva, azok ha tők ép ess égét meghosszab­bítja. Tehát a receptekben feltüntetett utasítás a vegy­szerek oldására vonatkozólag nem az amatőrök bosszantására készült, hanem az előhívó hatóké­pességének konzerválását célozza. Ugyanebből az okból kell az előhívó-oldatot barna üvegben tar­tani, mert a fény is elősegíti ezeknek a szerves anyagoknak a bomlását. A. I. (Vége.) LAPSZEMLE „Fotóművészet”, az Egyesült Magyar Amatőr- fényképezők Országos Szövetsége hivatalos lapja, meiy megjelenik minden hónapban. Az első szám 1938 februárjában látott napvilágot, mivel kevés­sel előtte történt meg a két legnagyobb magyar- országi fényképész-egyesületnek, a MAOSz-naik és a Photo-Klubnak fúziója. (Az uj egyesület a Photo- Klub volt helyiségében folytatja működését, Buda­pest, Ferenc József-rakpart 17, V.) Az újonnan, megjelenő „Fotóművészet” kiállításban és terjede­lemben a „Fotóművészeti Hirek“ hasonmása és egyúttal utódja. Ez az egyetlen magyar fényképé­szeti szaklap, mely nivósságával méltán reprezen­tálja a magyar fényképész-művészetet és ezért © heiyen is felhívjuk a. csehszlovákiai magyar amatő­rök figyelmét e lapra. Az első számban a. követ­kező cikkeket találjuk: „Téli képek”, „Objekti­vek”, „Müfény-felvételek” stb., melyek Írói a leg­jobb magyar fényképezők közé tartoznak. Ezen­kívül „Laboratórium”, „Fotó-iskola”, „Újdonsá­gok”, „Fotó-ezermester”, „Kiállítások” és „Szak- irodalom” címmel állandó rovatokban foglalkozik a lap az aktuális kérdésekkel. Az első számot négy egész oldalas mümelléklet teszi teljessé. A márciusi számból megemlítjük a „Tárgyilagos ábrázolás és valóság” és „Diapozitiv-készités” cimü cikkeket, melyek közül különösen az utóbbi gyakorlati uta­sításai nagyon figyelemreméltóak. A jövőben a „Fotóművészet” minden számáról beszámolunk rovatunk kereteiben. — A Fotóművészet” meg­jelenik évente (egyelőre) tízszer, előfizetési ár 12 példányra 4 pengő, egyes szám ára 0.40 pengő. A lap főszerkesztője Haller F. Gr., szerkesztők dr. Kunszt és Barta. A szerkesztőség címe: a klub- helyiség (lásd fent). A „Das Lichtbild”, a csehszlovákiai német fény­képész-szövetség hivatalos lapja februári számá­ban érdekes cikket közöl ,,Fotóbazugságok” cím­mel a berlini Haneen Ferenc tollából, melyben rá­mutat. a fényképezés és fotomontázs szerepére a hamisítók és kémek körében. A füzet legszebb képe Raschdorf Waltér felvétele, mely a „Deut­sche r Kamera^Almanack 1938”-bán is megjelent. A márciusi számban foglalkozik a szirtes papiros- kép-promblémával, téli felvételek és művészi mikrofotó készítésével. Mihrtell ék létéből figyelemre­méltó alkotás Sch ön Hans „Tead élűt án“ cimü fel­vétele. A lap kiadója az F. J. Rimpler cég Raidá- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents