Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-20 / 66. (4509.) szám
12 1938 március 20, vasárnap* STmHÁzKör^vlíaLTaRA. Folyóiratokban olvassuk: Tengeri kígyóvá nő a nagyberegi volt úrbéresek ivadékainak pőre BEREGSZÁSZ. — Több ízben foglalkoztunk már a nagyberegi úrbéres perrel. Megírtuk, .hogy a. nagyberegi volt úrbéresek ivadékai maguknak követelték a Bach-korszak > alatt tévedésből a község javára telekköuyvezett több ezer holdat kitevő és mintegy 40 millió koronát érő erdőt és legelőt. A pert az úrbéres leszármazók nyerték meg és az Ítélet Kárpátalja leggazdagabb községét szegyeimre, lakosait azonban egyszeriben gazdaggá tette. A pernyertes n agyberegiek azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy a roppant vagyonon miként osztozzanak meg. A többség a fejszerinti osztozkodás mellett foglalt állást és azt akarták, hogy mindenki, aki úrbéres családból származik és elődei az úrbéres név- és telekjegyzékbe fel lettek véve, egyforma arányban részesüljön a vagyonból, illetve annak hasznából. A kisebbség a volt úrbéri telkek arányában kívánta az osztozkodást. Minthogy megegyezni nem tudtak. a bírósághoz fordultak. A beregszászi kerületi bíróság a többség nézetét tette magáévá és úgy döntött, hogy az erdő és legelő haszonvételeiből l'ejszerint részesüljenek az úrbéres leszármazók. függetlenül attól, van-e úrbéri telkük az igénylőknek. A pervesztes csoport fellebbezéssel élt és az ügy a kassai felsőbírósághoz került, mely a minap hozott ítéletet- a nagyhorderejű perben. A felsőbíróság megsemmisítette az elsőfokú bíróság Ítéletét és"az 187t:LIII. törvénycikk értelmében •kimondta, az úrbéres származású erdőben és legelőben való részesülés alapja az úrbéri telek, mert hiszen ez volt az alapja az úrbéres jogosítványoknak. Az úrbéri erdő és legelő csak járuléka az úrbéri teleknek és az abban való részesedés aránya a teleknagyságtól függ. Az ítélet szerint tellát a nagyberegi úrbéres vagyonban nem fejszerint, hanem az úrbéri telekrészek arányában részesülnek és osztoznak. Az Ítélet nem keltett megnyugvást az érdekeltek körében és további jogorvoslattal az ügyet a legfelső bíróság elé viszik és annak kell majd a végső szót- kimondania a nagyberegiek ügyében. — KÉSZÜL A NYÁRI MENETREND. Nagyszőllősröl jelentik: A kassai vasutigazgató- ság kiküldöttjei a máramarosi vasúti állomások főnökeivel a minap tanácskozást tartottak Királyházán és megállapították a Királyháza és Kőrösmező között közlekedő vonatok május 15- én életbelépő uj menetrendjét. Eszerint figyelembe vettek a Halminál és Visóvölgynél csatlakozó román és a Kőrösmezőnél csatlakozó lengyel vonatok indulási idejét. A jövőben naponta két tehervonat fog közlekedni Királyházáról és Kőrösmezőről. — ÚTLEVELET HAMISÍTOTTAK. Rimaszombatból jelentik: Tóth Lajos és társai gö- mörpéterfalai gazdálkodók utlevélhamisitási ügyében a csendőrség a napokban további letartóztatásokat foganatosított. Celina György földművest. Gregor Mihály és János mészárosokat — valamennyien málnapataki lakosok — beszállították a rimaszombati bíróság fogházába. Az eljárás megindult ellenük. Pályázatok, ösztöndíjak A besztercebányai állami fémipari iskolában iskolaszolgái kisegítő állásra. Határidő: április 15. A szomolányi orvosi állásra. Határidő: április 14. A körmüebányai süketnéma iskolánál iskolaszolgai kisegítő állásra Határidő: április 20. A szliáesi állami kísérleti intézetnél főorvosi állásra. Határidő: március 24, A kürmövbányai süketnéma internátusnál portási állásra. Határidő: március 01. A besztercebányai országos közkórház segédorvosi állásra. Határidő: március 24. A komáromi városi közkórház segédorvosi állásra. Határidő: március 31. ■Selmecbánya városi pénztárnoki és ellenőri állásra. Határidő: április 1. Oé'kei körjegyzőség segéderői állásra. Határidő: március 25. Bártfa városa fürdőigazgatói állásra Határidő: március 28. A kassai műegyetem jogi képesítési hivatalnoki, több irodai altiszti és segédaltiszt) állásra. Határidő: április 15. A divénvi körorvosi állásra. Határidő: március 20. A vágujhelyi körorvosi állásra. Határidő: március 28. Kiskaréi jegvzőségnél segéderői állásra. Határidő: március 25. * Szlovákia országrész az alsó-, középes felsőipar-, kereskedelmi szakiskolák tanulói. kereskedelmi főiskola és tengerészeti akadémia hallgató inak ösztöndíjat nyújt. Határidő: szeptember 15. ill. szeptember 30. Szlovákia országrész főiskolai hallgatók részére külföldi tanulmányi ösztöndíjra. Határidő: 1938 március 31. Újbánya járás mezőgazdasági iskolák, középiskolai tanulók és főiskolai hallgatók részére ösztöndíjra. Határidő: 1938 október 15. 'OP Közelebbi felvilágosítást az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Ventur-u. 15.) és: a pozsonyi (Köztársaság-tér 12/11.) és a rimaszombati Magyar .fogvédő Iroda nyújt. Griger Miklós emléke A Korunk Szavában Katona Jenő méltatja Griger Miklóst., a most elhunyt nagy pappolitikust. Griger Miklós számára — árja Katona Jenő, — semmi sem volt kinzóbb, mint korunk kapitalizmusának bűnei és egész életgondolata és életcélja annak a szociális igazságnak megvalósítása volt, amely az embereket újra Krisztushoz vezeti. Már mint fiatal papnak, amikor a néppárthoz csatlakozott, ez volt a vezető gondolata. Zichy Nándornak bátor, nemes szociális politikája, párosulva okos nemzetiségi politikájával korán megvette szivét. Mindig mély tisztelettel említette előttünk Gieswein Sándor alakiját, akiben a keresztényszocialista mozgalom igazi életrehavóját, a legnagyobb magyar keresztény szociológust, az egyetemes szemléletű papot tanulta megcsodálni. Csak sírjánál ébredt rá, mint egyik beszédében mondotta, Andrássy Gyula igazi államférfim nagyságára, de azután senki nála többet ne-m tett Andrássy Gyula emelkedett nemzetfilozófiai eszmélődésének és külpolitikái koncepciójának a magyar tömegekkel, a magyar szegény néppel való belső lélek és igazság szerinti találkcztatására. A kortárs-politi'kusok között legjobban Gaál Gasztont szerette. Az ő etikai tisztasága különösen sokat mondott Griger számára és mindig a reformkori magyar köznemesség, a Kölcseyek és Deákok utolsó nagy fel- magasedását, megiele ve nedésé t idézte. Griger Miklós Szekfü Gyula és a nemrég elhunyt Bajza József mellett a Korunk Szava főmunkatár- sai közé tartozott. Berzeviczy Albert és a nemzetközi kérdés A Budapesti Szemle „Berzeviczy Albert emlékezete" címen nagyobb tanulmányt közöl Balogh Jenőtől. Balogh részletesen foglalkozik Berzeviczy Albert államférfiul nagyságával és ismerteti álláspontját a nemzetiségek jogai tekintetében is. Ezeket írja: Berzeviczy Albertnek több fontos kérdésben kifejtett véleménye egyformán híven jellemzi az államférfit és napjainkban is a magyarság erőssége akikor, amikor a valóságnak meg nem felelő vádakkal, például a Magyarországon élt nemzetiségek elnyomásának meséivel szemben a tárgyi igazságot kell hangoztatnia. Államtitkár korában nyíltan kifejtette azt az álláspontját: ,.Nemzetünknek maga elé kőül tűzni azt a legmagasabb célt, hogy a magyarság magát oly szellemi művelődés által örökítse meg, amely minden múlandó anyagi alkotást túlél s amelyben mindenkorra kifejezve marad a magyarságnak nemzeti egyénisége és jelleme-'* Helyes politikai érzékkel kiemelte, hogy a magyar nemzeti közművelődés úgy fejlesztendő, hogy az ment legyen minden erőszakoskodástól és az országban élt más nemzetiségeknek elismert jogait vagy törvényes törekvéseit semmikép se sértse. Ennek az egyformán magyar és egyúttal igaz és bölcs álláspontnak felelt meg az, hogy ugyanakkor hangsúlyozta: ,,Mi senkitől semmit elvenni nem akarunk, csak szellemi kincseket akarunk adni a szellemileg szükölködöknek nevelés, oktatás. ismeretterjesztés álltai; senkit nem akarunk leigázni, csak magunkkal egyenlővé akarunk tenni mindenkit, nemzeti nyelvünk és műveltségünk megértése által". A magyar kulíurtörek- vésnek nemzetiségekre vonatkozó gondolatát — írja Balogh Jenő — sem helyesebb, sem művészibb formulában nem lehet kifejezni. Babits költői szerepe A Nyugatban Illyés Gyula elemzi Babits Mihály költői szerepét. Született Szekszárdon 1883-ban — írja Illyés Babitsról, — katolikus UNDERWOOD STANDARD 1 UNDERWGOD P0RTABLE 1 Írógépet szállít részletfizetésre is FREISTADT MÓRI BRATISLAVA, 1E I Ventur ucca 1 írógépet kölcsönadunk, vidékre is! a nemesi családból, melynek tagjai századok óta a vármegyét szolgálták; atyja táblabiró volt; ő maga tanári pályára lépett ... Ez a három-négy szürke adat azoninyomban döntő jelentőséghez jnt. Szekszárd a Dunántúlt jelien ti, a nyugati műveltséghez közelebb eső országrészt; az 1883-tól 1903-ig eltelt húsz esztendő a magyar polgária- sodás fénykorát; a táblabiró atyja az ésszel felfogott igazságok és eszmék .szolgáiésát hirdeti; a katolikus és mégis nemes pedig a keleti, protestáló nemességgel szemben a kultúrához jutott magyarságnak azt az elmélyülő, lelkiéletre hajló rétegét jelenti, amely a vita eldöntésére a Corpus Jurisnál többször üti fel Vexgiliust, Kempist, Szent Tamást. „Atyjai és anyjának atyjai— vallja egyhelyütt sajátmaga a költő — ama deákos nemességből jöttek, mely Horatius! olvasta szőlleinek lugasai alatt. Könyvtárt örökölt a nagyapjától, polcán Plutarcho.s mellett Kazinczy állt. És ifjúságát Arany táplálta, a hagyományok leghívebb költője. Papok nevelték. Katolicizmusa Daniéhoz vezette, a kultúra gyökereinek keresése a görögséghez." — Babits bámulatos könnyedséggel hatol bele az európai kultúra titkaiba. Szinte gyexmdkfővel már otthonos a két klasszikus irodalomban. Európa három-négy nagy nemzetének szellemi életében. A szó legnemesebb értelmében európaivá emelkedik. Segítik ebben az uralkodó eszmék: Magyarország Európa szerves része és még jobban azzá kell válnia. Ezt a bitet vallják az akkor induló fiatal irók. akik élükön Ady Endrével a ,.Nyugat" köré csoportosulnak. A magyarság büszkén vallja Babits Mihályt magáénak, csak annál büszkébben, hogy Európa is a magáénak vallja — fejezi be cikkét Illyés Gyula. A magyarországi németség A Magyar Szemlében König Antal, a magyar- országi Neues Sonntagsbiatt szerkesztője foglalkozik a magyarországi németség két frontjával. Az elmúlt század derekán, írja König, Temesvárt német kulturális mozgalom indult' meg, amely 1905-ben „Magyarországi Német Néppárt" néven politikai mozgalommá alakult át. Ebhez a mozgalomhoz csatlakozott az ismert szász politikus, Brandsch is. A háború derekán ezzel a mozgalommal szemben Bleier Jakab lépett a porondra, aki éles polémiát kezdett Brandsch-sal. Bleier célja az volt, hogy a magyarországi németséget német népi jellege és nyelvi jogai csorbítatlan megőrzése mellett a magyar hazához való történelmi hűségben és a magyarsághoz való hagyományos viszonyában megtartsa. A forradalom után Bleier kulturális kisebbségi politikája a hivatalos politika programjába vétetett fel. De Bleier halála után a magyarországi német kisebbségi mozgalom élére fiatal munkaerők ugrottak, akik a nemzeti szocialista mozgalom szótárából vették át frazeológiájukat. Ezt az uj irányt a „Volksdeutsche Kamaradschaft" képviselte, amely nyíltan szakított a Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesülettel, amikor dr. Bascht, az egyesület főtitkárát nemzetgyalázásért elitélték és Gratz Gusztáv, az egyesület elnöke Bascht szabadságolta. Ekkor Húsz debreceni egyetemi tanár, Faulstich dr. németbólyi orvos és többen, akik Basch szükebb köréhez tartoztak, azonosították magukat vele és önszántukból kiléptek az egyesületből. A harc a két front között áll. Gratz és Pintér László képviselő mögött a magyarországi németség nagy többsége sorakozik fel. Ezzel szemben a Volksdeutsche Kamaradschaft oldalán a fiatalság egy-egy aktívabb képviselői tevékenykednek, akik a kisebbségi kérdésben nagy jártasságot tanúsítanak. König Antal részletes helyzetjelentését azal fejezi be, hogy a magyarországi németség iskolakérdését kell mindenekelőtt közmegelégedésre megoldani, hogy az országon belül a radikális jelszavak előtt elvegyék a levegőt és megköny- nyitsék azok munkáját és harcát is, akik az utódállamok magyar kisebbségeinek ügyén dolgoznak és fáradoznak. A dunai megegyezés lehetőségei A Gál István szerkesztésében megjelenő Apollo legújabb számában Rónai András .,A Dunai megegyezés lehetőségei" cimii cikkét olvassuk, ebben a szerző megállapítja, hogy a világháború után eltelt két évtized töténete a dunai államokban egészen érdekes példasorozatát adja anak, hogy a politikai és érzelmi momentumok mennyire tudják közömbösíteni a gazdasági és szociális követelmények jelentkezését. Gazdasági meggondolások, írja Rónai, kellő súllyal nem érvényesülnek, bár szószólójuk akad minden államban. De a közeledés és együttműködés hirdetői éppen ott követtek el hibát, hogy a politikai és gazdasági érdekek és törekvések ellentétességét látva, csak gazdasági természetű megegyezéseket propagáltak. A legutóbbi évek során újabb propagálói jelentkeztek a dunai együttműködésnek: a szellemi emberek, irók, költők, művészek, de konkrét elképzeléseknél reális politikai konstrukciókról egyelőre szó sincsen. Politikusok, akik eddig foglalkoztak vele, egyéni kísérletezésképpen, szinte saját személyi számlájuk terhére buzgólkodtak érdekében. Tömeg- mozglalommá, általános kívánsággá azonban nem fejlődött a gondolat egyetlen érdekelt országban sem. Nincsen komoly politikai párt ma Középeurópában, amely programjába vette volna a dunai engyüttmüködés gondolatát. Zártkörű társaságok, klubok iktatták be céljaik közé. A politikai élet mai szereplőitől várhatunk diplomáciai egyezményeket, óvatos, egyik kézzel adó, Elrontott gyomornál és az ezzel összefüggő. bél zavarok, felfúvódás, émelygés, 'homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József14 keserüviz is igen gyorsan, biztosan és kellemesen tisztítja -ki az emésztés útjait. Kérdezze meg orvosát. a másikkal elvevő engedményeket, részleges fegyverszüneti megállapodásokat: keleti Locar- nokat. De ki hisz máma Locarnókban, ki elégszik meg velük? A háboruutáni második nemzedék, a mai harminc-negyvenesek viselik az epi- gon minden jelét. Talán a harmadik generáció hozza majd meg az uj életet, ■— fejezi be gondolatmenetét Rónai András. (Március.) BORSODY ISTVÁN. A SzMKE gömöri hírei Körzeti értekezlet. A SzMKE gömöri körzete a múlt évben tartotta első körzeti értekezletét Felsői: ön, melynek élénk látogatottsága, eredményes megbeszélései és a központon keresztül az egész országos SzMKE-ben megvalósított javaslatai bizonyították az értekezlet szükségességét. Mindezekre való tekintettel a körzet ezidén is megtartja körzeti értekezletét, és pedig március 24-én. csütörtökön ugyancsak a pelsőci kulturházban, délelőtt 10-órai kezdettel, egyórás ebédszünettől eltekintve egésznapos időtartammal. A rozsnyói körzeti irodából már valamennyi szervezethez kimentek a meghívók és érkeznek be a jelentkezések. melyek alapján máris előre látható, hogy az értekezlet iránt a tavalyihoz hasonló érdeklődés nyilvánul. A pelsőci kulturbázban üt járás magyar falvainak és városainak kulturemberei fogják kicserélni tapasztalataikat, hogy a jövő évad kultunmmkáját annál eredményesebben folytathassák. A körzeti iroda e helyről is kéri azokat, akik jelentkezéseiket még be nem küldték, hogy ezt mielőbb szíveskedjenek megtenni, hogy az előkészítés teendői akadálytalanul bevégezhetők legyenek. Az értekezleten képviselteti magát a központ, országos választmány és a szomszéd körzet is. A feledi fiók nagysikerű első bemutatkozása, után máris megtartotta ismeretterjesztő előadásainak egyikét, melyen dr. Révész Hugó . rimaszombati főállatorvos „adott elő a szakmájához tartozó tárgykörből. A kiváló szakember áldozatkész közreműködését a SzMKE hálásan regisztrálja, A gicei fiók — amely Ferber Gyula elnökletével eredményesen működik — nagy sikerrel adta elő ..A falu gyöngye" cimii mégyfelvonásos népszínművet. melyben a 24-tagu szereplő-gárda. a legjobb alakításokkal gyönyörködtette' a kultúrtermet színültig megtöltő hallgatóságot. A felsővályi fiók most tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen — hogy a tagok kapcsolata az egyesülettel minél közvetlenebb legyen — egészen uj tisztikart választottak. Diszelnök Beélilc Elemér, tiszteletbeli elnök Székely Bertalan, elnök Kálmáuczy Lajos, alelnök Nagy Jolán, titkár ifj. Kalas János, jegyző Lőköe Barna, ellenőrök Kalas István és Kaias László, pénztáros id. Nagy Lajos. könyvtáros Katona János, háznagy Varga József. — A szokásos összejöveteleket rendszeresen megtartják, az estéket felolvasással, rádió- hallgatással és társasjátékokkal töltik. Ha a tavaszi munkálatok megkezdődnek, úgy a rendes napi összejöveteleket csak szombat és vasárnap tartják meg s igy marad egész nyáron át. A fiók taglétszáma jelentősen emelkedett, A szalóci fiók — amely egész éven át lelkes kulturmunikát végez — gazdag müso-ru estével zárta be a farsangi évadot, mely alkalommal négy vidám egyfelvonásost mutattak be a kiválóan gyakorlott műkedvelők. Az est minden tekintetben teljes sikert hozott, A szereplők közül kiemelendők: Fábián Andor, Fábián István. Vasi Miklós és Tömöl Sándor, A többiek; Mánik Giziké, Tömöl Sárika, Sturmann Sárika, Vasi Boriská, Zsudel Margitka, Kiss Jolánka, Ferencz Piroska, Ámbruzs Piroska. Zsudel Zsuzsika, Csunyó P. Margitka, Csunyó P. Lajos. Lőrincz Sámuel, Gyömbér János, György Lajos, György /Miklós. Lőrincz Uezső, Szabó Gyula, Bartók Lajos, Lőrincz Zoltán, Simító László, Zsóri Béla, Fábián Árpád és Csunyó JA István is részesei a sikernek. A darabok betanításával Sonkoly Endre nv. tanár fáradozott szeretettel és nagy hozzáértéssel. Ugyancsak ő vezette be a műsort egy szellemes csevegéssel. — Megtartották az évi rendes közgyűlést is, melynek során elnökké ifj. Fábián Istvánt, alel nőkké Bartók Lajost, titkárrá Gyömbér Jánost, kulturreferenssé Vasi Miklóst választották meg. (*) A stuttgarti nemzetközi zeneünnepély. A zeneszerzők együttmíiködésé-nek nemzetközi állandó tanácsa május 22-től 30-ig ülésezik Stuttgartban. Színre kerülnek eddigeié Németországban ismeretlen olasz operák, továbbá az újkori német zene kompozíciói. • Három nagy zenekari esten és ugyancsak három kamazene- esten mindama nemzetek zeneszerzőinek legkiválóbb kompozícióit mutatják be, amelyek az állandó tanács tagjai. Az ünnepség végén -— mint már megírtuk — Kodály Zoltán Te Deuma kerül előadásra. (*) Kiepura a Metropolitanban. Jan Kic- pura bemutatkozott Amerikának, ahol eddig csak filmjeiről ismerték. A Metropolitanban lépett fel és a Bohémélet Rodolphéját énekelte. A jóbangu temperamentumos tenorista az amerikai közönségnek nagyon tetszett és egyes újságok mint uj Carusot fedezik fel a lengyel énekest, (*) Erna Sack uj filmszcrzödése. Berlinből jelentik: Erna Sack, a világhírű operaénekcsnö aláírta uj filmszerződését. A nagyszerű kolo- raturénokcsnő még tavasszal megkezdi a munkát az HE A ncubabelsbergi műtermében.
