Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-20 / 66. (4509.) szám
BEFEJEZETT TÉNYÉK UTÁN Irta: S zva iltó Pál Ma már valószínűnek látszik, hogy a váratlan osztrák—német csatlakozás nem okoz nemzetközi bonyodalmat, s Európa Hitler e legújabb „befejezett tényét" is lenyeli. S amilyen hirtelen felejt Európa, vagy amilyen idegizgalmas állapotban él: az alig egyhetes esemény után máris uj nehézségek és szenzációk felé fordul, például a litván— lengyel összecsapás vagy a spanyol nemzetiek győzelmei felé. Három nap alatt beletörődött a kontinens a nagynémet birodalom megszületésébe, amit húsz évig „casus belli”-nek nevezett, s ami annál furcsábbnak látszik, mert például Abesszínia elfoglalásába még ma sem akar belenyugodni, holott a 7 millió osztrák beolvadása a német impériumba. jelentősebb és ahisztóriku- sabb esemény, mint a 7 millió félvad abesz- szin hozzácsatolása egy gyarmatokat kereső birodalomhoz. De az ilyen furcsaságokra az európai ember ma vállat von, megszokta, hogy a nemzetközi politika rejtelmei között állandóan ellentmondásokba és egyenesen kacagtató fonákságokba ütközzék. Pedig az abessziniai ügyre jó volna emlékezni: á nyugateurópai demokráciák az addisabebai narancshéjon buktak el, s minden, ami 1935 óta történt és „Genf alkonya’’ címen foglalható össze, abból a nem csekély butaságból ered, amit a néphangulatot teremteni tudó, de politikához nem értő szép és elegáns Edén követett el 1935 télelején a kevésbé dekoratív, de mindenesetre előrelátóbb Hoare eigáncsolásával. Emlékezetes, hogy Hoare akkor Abesszínia egyes részeinek átadása fejében meg kívánt egyezni Mussolinival, de Edén és a híveitől megszervezett „közvélemény” (értsd az olcsó .sikereket kívánó tájékozatlan sajtót) megakadályozta a terv megvalósulását. Ha nem így történik és Hoare győz, Abesszínia ma is létezik. Genf presztízse csorbítatlan. Olaszország megmarad a stresai frontban, nem segíti meg Francot, nincs spanyol polgárháború. Róma nem pártol Berlinhez, nem születik meg a tengely, Mussolini nem egyezik bele a csatlakozásba. A genfi front erősebb, Japánt ambíciói megfékezésére kényszerítheti, s a nipponi hadsereg nem használhatja ki az európai zavarost céljai elérésére. A szovjetet nem kell bevonni az európai politikába, s ezáltal nem történik belső meghasonlás a nyugati népek közvéleményében s nem éleződik ki a veszedelmes „ideológiai harc”. Franciaországban nem üt ki a most dúló belső „papirpolgárháboru”, s az ország egységes nép marad, amelyet nem lehet egyszerűen kikapcsolni az európai politikából, mint most teszik. — Mindazt tehát, ami 1935 óta történt, az európai demokráciák többé-kevésbé Edennek köszönhetik. De most kár az ilyenelken elmélkedni. Szomszédunkban hatalmas birodalom keletkezett, Európa legerősebb országa. 555.000 négyzetkilométeren 75 millió egynemzeti- ségü, egységes és bámulatosan munkabíró nép néz farkasszemet ellenfeleivel, — ez olyan tény, amire fel kelil készülni. Hitler meg valósította Bismarck álmaiit s az 1918-as vereség ellenére a német birodalmat nagyobbá tette, mint akármilyen győzelem tehette volna, öt év óta a németség újra felfellé ívelő pálya s a legnagyobb eredményeket vérteleniil, erőfeszítés nélkül, szinte önmagától érte el. A diadalok sorozata a német embernek akkora önbizalmat és büszkeségi udatot ad, hogy e lélektani állapot feszítőerejével számolni kell. A kocka megfordult: a háború után a franciák és szövetségeseik tekintették magukat a helyzet urának, ma a németek. A háborút talán VARSÓ. Szombaton déliben 12 óra 40 perckor a következő hivatalos jelentést adták ki a lengyel fővárosban: — Szombaton délelőtt Doilids talldni litván követ értesítette Przesmycki tallini lengyel követet, hogy a litván kormány fenntartás nélkül elfogadta a lengyel javaslatokat. Ezzel kapcsolatban Tahimban a lengyel és a litván követ kicserélte azokat a jegyzékeket, melyeket készenlétben tartottak az ultimátum teljesítésének esetére. A lengyel jegyzékben a lengyel követ kormánya nevében értesíti a litván követet, hogy a varsói kormány a mai napon hajlandó újra felvenni a diplomáciai viszonyt Litvániával. A lengyel kormány azonnal kinevezte kaunasi követét is és a követ legké- később március 31-ig bemutatja megbízó iratát a litván fővárosban. Ugyanezt várja a lengyel kormány Litvániától is és az államfő március 31-én kívánja átvenni a litClemenceau nyerte meg, de a békét feltét-’ lenül Hitler. — S ha igy van, miík azok a következmények, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni? A leghatalmasabb és a legerősebb kontinentális birodalom arra fog törekedni, hogy presztízsének ragyogását barátok és szövetségesek szerzésére használja ki. Nem esik többé Vilmos császár hibájába, aki indul á telefon- és távirati összeköttetés is ap, két ország között. ' . . A • litván követ ugyanilyen tartalmú jegyzéket nyújtott át a lengyel követnek, azaz Litvánia az ultimátum nyomása alatt elhatározta, hogy a vilnai incidens óta megszakított diplomáciai viszonyt újra fölveszi Lengyelországgal. Litván hangulat KAUNAS. — A lengyel ultimátumot a litván fővárosiban nagy elkeseredéssel és izgalommal fogadták. Pénteken délután a lakosság előkészületeket tett a lengyelellenes tüntetésekre, de a hatóságok meggátolták a terv kivitelét. Minden gyülekezetét még zárt helyen is betiltottak. Este nyolc óra óta a litván városokban tilos volt alkoholos italokat árusítani és a vendéglőket bezárták. A litván kormány igy akarta megakadályozni, hogy a nép lengyel ellenes tűnném nagyon akart szövetségest, mert „csak! önmagában bízott.” Természeti törvény, hogy a gyengébbek és a félerősök azokhoz csatlakoznak, akikben az erőt és a hatalmat látják s akikről az az érzésük, hogy az Ő pártjukra állva a győzőik és az eredményt elérőik pártjára kerültek. A háború után ilyen természetes fejlődés volt, hogy a kiesebb államok az erejének teljében pompátetéseivel eknérgesitse a helyzetet és pro- vokálásával a lengyel bemasirozást meggyorsítsa* j ■ ’ Lemond a litván kormány KAUNAS. — A litván szejm szombaton délelőtt zárt ülést tartott. Hir szerint a lengyel—litván konlfiktus következtében bizonyos változások történtek a litván kormányban. Lozoraitis külügyminiszter lemond, s nem lehetetlen, hogy n miniszterelnök is követni fogja. Litvánia kénytelen engedni a lengyel nyomásnak, de az elkeseredés és a föíháborodás Lengyelországgal szemben óráról-órára nő. Megkönnyebbülés Varsóban VARSÓ. — A lengyel ultimátum elfogadásáról szóló hir és igy a háborús konfliktus kikerülése egész Lengyelországban mély benyomást keltett s mindenütt fellélegzést okozott. A lengyelek rendkívül örülnek diplomáciai győzelmüknek és illetékes körök máris kijelentették, hogy a lengyel— litvánv viszonyt a jövőben olyan barátsággá építik ki, amelyből mind Lengyelországnak, miml Litvániának politikailag és gazdaságilag egyaránt haszna lesz. A litván szejm „lengyel nyomásra" elfogadta az ultimátum feltételeit KAUNAS. — A Ütván szejm szombaton délben 12 óra 45 perckor rendkívüli ülést tartott Csaknem valamennyi képviselő megjelent, a karzat is tele volt. A kormány pont egy órakor lépett a tárgyalási terembe és az elnök azonnal átadta a szót Stanislauski helyettes miniszterelnöknek. Stanislauski fölolvasta a kormánynyilatkozatot, amely kijelenti, hogy a nemzetközi helyzet következtében a litván kormány kénytelen a lengyel feltételeket elfogadni. E bejelentés előtt a helyettes miniszterelnök ismertette az ultimátumot, valamint azt a válaszjegyzéket, amelynek szövegét már az ultimátum megállapította. Stanislauski után Janavicius képviselő azt a javaslatot tette, hogy a szejm vegye tudomásul A szovjet „nincs abban a helyzetben", hogy megsegítse szövetségesét VARSÓ. — Hir szerint a litván kormány a lengyel ultimátum elfogadása előtt Oroszországhoz fordult segítségért. Mint ismeretes, Litvánia és a szovjet között szerződési viszony áll fönn, amely garantálja Litvániának az orosz segítséget. A litván kívánságra azonban a szovjet nemlegesen válaszolt és kijelentette, hogy semleges marad. a kormánynyilatkozatot és ismerje el, hogy a kormány az ultimátumot „lengyel nyomásra és a nemzetközi helyzet következtében” fogadta el. A képviselő javaslatát egyhangúan elfogadták. A délután négy órára összehívott második szejmülést nem tartották meg. A parlament előtt nagy néptömeg gyűlt ösz- sze, amely némán várta az eredményt. A litván nemzeti liga időközben röpcédulákat osztott szét a városban és felszólította a népet, hogy ne hódoljon meg és fegyverrel feleljen a lengyel invázióra. Hir szerint a lengyelek szombaton három oszlopban vonultak föl a litván határon. Mivel a kabinet eddigi politikája eredménytelennek bizonyult, valószínűnek vehető, hogy hamarosan kormánycsere történik Litvániában, Helsingforsi jelentés szerint a kaunasi orosz követ közölte a litván kormánnyal, hogy Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy háború esetén a kis ország segítségére siessen. A szovjetorosz követ egyúttal azt is bejelentette, hogy nincs tudomása az orosz csapatösszevonásokról. Lozoraitis litván külügyminiszter szombaton vagy vasárnap okvetlenül lemond. A GYENGÉBBNEK ENGEDNI KELL... Litvánia meghodolt Teljesíti a lengyel ultimátum feltételeit - üröm Lengyelországban, nyomott hangulat Kaunasban - A diplomáciai viszony újra megkezdődik a két ország között van követ megbizóiratát. Ugyanekkor megMai szamunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 - Ki Ma: Kis Magyarok Lapja * ^aS^rna>>' Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- # Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, £ SzlöVeUSzkÓi é$ TUSZlTlSzkÓi magyarság V I** !?’ „ * K 1 a ^ ‘ta1: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • . & Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DolÍtÍkaÍ napilapja • • TELEFON: 303-11. © « Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—K& '/ SÜRGÖHYCIM: HIRLHP, PRHHfl.
