Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-18 / 64. (4507.) szám
FIATALOK SZAVA 1938 március 18, péntek. Az ajkon és a tollon Irta: Ónody Zoltán, a prágai MÁK elnöke ikitó, radikális ifjúság, — hangoztattuk. A vihnyei szellemi munkatábor elmúlt, visszhangzott és visszhangzik és maradt minden a régiben s a fiatalok Ima is nehezen jutnak helyhez, alkalomhoz, hogy ^elmondják problémáikat, megtegyék észrevételeiket mindennel kapcsolatban, ami szorosan összefügg főiskolás jelenükkel és szlovákiai holnapuk- kal, aminek a kiépítésénél maguk is munkát kér- ’nek, mert maguknak építik. Az utánpótlás öntudatának gondolatától áthatott, építő, bátor, szókimondó ifjúságra van szükség, akinek van véle- i ménye és véleményét, ha kritikai is, következményektől való félelem nélkül, szabadon merje nyilvánítani. „Helyet az ifjúságnak!“ — helyet, első* 1 sorban a sajtóban. j A hivatalos diákvezérek sok esetben ceak hivatalból nyilatkoznak, kényszerből reagálnak és mert la közvélemény kiváncsi, nagyon ritkán alkalmazókat ják a legtöbbet mondó és a provokálást értéke | szerint minősítő feleletet: a hallgatást. így kerül j aztán a nagy nyilvánosság elé sok olyan megnyilatkozás, amely az ifjúságnak kizárólagosan bel* .ügye lenne, Nincs sem a főiskolás bel ügyek tisztá- | zására, sem a többi főiskolás probléma megtárgyalására megfelelő sajtófórum s az anyaggal amúgy is túlságosan ellátott napilapok a legjobb akara- ! tűk mellett sem tudnak mindig eleget tenni az ifjúsági ügyek közlést igénylő kívánalmainak. Énnek eredményeként maradnak felvetett, meg nem vitatott problémák, felelet nélkül hagyott kérdések. ’ A vázolt áldatlan állapotnak egy, a főiskó’ások szerkesztésében megjelenő független ifjúsági sajtó- fórum megteremtésével tudnánk véget vetni. A főiskolás sajtó megteremtését és szükségességét nagy okok alapozzák meg. minek a tárgyalásába adott keretek között nem bocsátkozhatom, de minden magyarázat váza csak az önálló főiskolás közvélemény kialakítása lehet. 1 A főiskolás ifjúságot helytelen lenne felülről igazgatni, szellemileg kadaverizálni, mert akkor fejbólintójánosként sorsát közömbösséggé zsibbadt utálattal hagyja folyni. Gyáva lesz akarata megbénul, a döntésképtelenség, egyhelybená.llás, véletanácskozásai nyilván az osztrák események hatása alatt folytak le, egyedül ezzel lehet magyarázni határozatukat. Ezen elhatározás következményeivel — Írja a lap — úgy látszik maga a párt vezetősége sincs tisztában. A Lidodvé Noviny jelentése szerint a szudéta- német párt tagtoborzó röpiratát elkobozták. A párt erre uj kiadásban jelentette meg röpiratát, amelyen felhívja az összes németeket, hogy lépjenek be a szud étanémet pártba. A rendőrség a röpirat második kiadását is elkoboztatta. A német keresztényszocialista Deutsche Presse szerint is a német agrárok elhatározására az utóbbi napok politikai eseményeinek hatása alatt került sor. A lap szerint február 18.-a végrehajtásának lassú menete miatt nem felelhetett meg a német aktivistáknak sem, mert ha az aktivista pártok választóik előtt meg akarják állni helyüket, akkor nemcsak a kezdeti, hanem végleges eredményeket is el kell érmek. Ezért szükség van a februári megegyezés feltétel nélküli és gyors megvalósítására és pedig oly módon, hogy ez végül is a szudétanémetek önkormányzatához vezessen. Ha a cseh partnerek, — írja a Deutsche Presse, — azt akarják, hogy a szudétanémeíség száz százalékosan radikalizálódjék, akkor csak foly-| tassák tovább az általános ígéretek további, taktikáját. Ha azonban becsületesen ki akarják elégiteni a szudétanémet lakosságot, akkor erélyesen véget kell vetni az eddigi taktikázásnak. A Deutsche Presse szerint olyan hírek keringtek prágai politikai körökben, hogy a német kérész-! tényszocialista párt ki akar lépni a koalícióból és hogy föl akarja magát oszlatni. Ezeket a mendemondákat az osztrák eseményekkel hozták kapcsolatba. Anélkül, hogy megelőznénk a hivatalos cáfolatot, — írja a lap, — közölhetjük, hogy ezek j a hirek nélkülöznek minden komoly alapot márj azért is, mert a pártvezetőség a következő napok-* bán ülést tart, amelyen meg fogja tárgyalni az aktuális politikai helyzetet. A szlovák néppárt nem tárgyalt ufóban a kormánnyal POZSONY. — Lapunk szerdai számában * kormánypárti körökből nyert érlesüiélünk alap- j ján közöltük, hogy a kormánytényezők újból ' fölvették a tárgyalások fonalát a szlovák \ néppárttal. A szlovák néppárt egyik vezető tagja ma kijelentette munkatársunk előtt, hogy e héten semmiféle tárgyalások nem folytak a szlovák néppárt és a kormánytöbbség közt s a szlovák néppártnak nincs is szándékában ilyenekbe bocsátkozni* Pályázati hirdetmény A Barázda Magyar Néplap című hetilap (Pozsony, Ventur-u. 15.), az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt hivatalos lapja pályázatot hirdet egy falusi aratóünnepély leírására. Leirandók az ünnepség cselekménye, egész lefolyása, az abban szereplő személyek és a-z elmondott versek s beszédek. I. dij 400 korona, n. dij 200 korona, ni. dij 100 korona. A pályázatokhoz jeligével ellátott zárt boríték melléklendő, mely a szerző nevét és elmét tartalmazza. A beküldési batáridő 1938. május 1. A munka célja az, hogy olyan leirás birtokába jussunk, melynek segítségével az aratóünnepélyek kiveszőfélben levő szokása felújítható lenne. Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy a kis munka megírásánál figyelem fordittassék az ősi magyar aratási emlékek és momentumok felelevenítésére és annak egész szellemét áthassa a magyar földszeretet, nemzethüsége. sorsközösségének és az összetartás szükségének átérzése és abban a magyarság demokratikus egyenlőségérzete kifejezésre jusson. Épp ezért nem elegendő a régi verseknek, stb.-nek leírása, hanem úgy ezeket, mint a beszédeket a leirt szellemmel kell átszőni. A jutalommal díjazott munkák a lap tulajdonába mennek át és annak joga van azokat eredeti mivoltukban felhasználni vagy pedig belátása szerint, több munkából a megfelelőket egy felhasználásra alkalmasnak Ítélt formában egyesíteni. A pályázat eredményét ugyanazon helyen, május végén közölni fogjuk. Haco a toépbdfyséqek élteti! A tüdöbal megelőzése és gyógyítása Irt dr.Müller Vilmos főorvos. Ára Ke 18*A rtemibetegségek okai, tUnetel, kezelése és védekezés Irta dr.Venda János tanársegéd. Ára K612*A női betegségek Megelőzés, védekezés gyógyítás. Egészséges és betek nők számára egyformán fontos. Irta dr. Földes Lajos. Ára KŐ 20* A rákbetegségről Irta dr. Verebéiy Tibor tanár. Ára Kó 6*— Beszerezhető a PMH kiadóhivatala utján. Portó 3.—, utánvétnél 5.— Kő. ményhiány áruló jelei mutatkoznak rajta. Valósággal cipelteti magát az idővel, ahelyett, hogy kihasználná azt és benne megvalósítaná azokat a terveket, melyeket maga készit és reá várnak. A főiskolás ifjúságban fel kell ébreszteni minden magyar életösztönt, sajtó utján és minden más alkalmas módon szabad kiélési és formálódási lehetőséget kell annak engedni és mozgósítani kell az évek óta ígért, egymástól elmajmolt programjaik megvalósítására. A munkafelrautatásoknak. röpiratoknak, brosúráknak, hiteknek és tagadásoknak, jelszavaknak és elméleteknek, rögtönzött és kölcsönzött programoknak az a furcsa káosza, ami most zsivajlik a {főiskolás életben, sok beteg jelenséget hoz felszín- ]re, a maga egészében mégis szükségszerű és egészségesebb jövőt Ígérő. 1 Ez az ígéret azonban minden magyar főiskolást kötelez valamire és minden főiskolásnak kell jlep-en hozadéka a nagy ígéret megvalósításához. 8 Minden főiskolás a maga képessége és szerzett tu- |dása elérhető legnagyobb eredményét adja hozzá, ; hogy megvalósulhasson a szándékból, munkábóí jjés gondolatból történő magyar főiskolás ifjúság ijtij, öntudatos, határozott célok felé menő egy- tsége. A főiskolás ifjúságnak ideológiai hovaállása, j valamelyik főiskolás egyesületbe való belépése (csak nagyon kevés esetben történik benső meg- ’ győződésből, az ideológia és az illető egyesület cél- , kitűzésének ismeréséből. Véletlen, barátság, tájé- . kozatlanság a s-ztilőanyja ezeknek a „döntések :- nek. Ez pedig azt látszik igazolni, hogy a magyar Mfőiskolás ifjúság alapjában véve nem túlságosra L differenciált. A mesterségesen táplált előítéletek f azonban lehetetlenné tették eddig az egymás megismerésére irányuló törekvést, elzárták a szabad l viták lehetőségét, ami -tulajdonképpen kell. hogy , adja az akadémikus egyesületek igazi jel1 egét; í mindig azok az élek és oldalak maradtak felszínen, amikben különbözünk s nem amikben egyezünk. A szabad vitatér és sajtó megteremtése után a főiskolás ifjúság megteremtendő egységéről beszélni nem utópia. Ennek az egységnek a megépi- ji tése nemcsak a legfontosabb főiskolás, de a legnagyobb magyar feladat, rre]y magában fogln'ja az összes többi feladatot. Ennek az egységnek a lényegét egy olyan programban kell lefektetnünk, melynek életadó tételeit elfogadhatja bármily világnézetű. bármily felekezetű, jószándéku mám var ember. Történtek a múltban ilyenirányú próbal- 'i kozások? És ha nem sikerültek, jogcim-e ez arra, (hogy végképp lekerül,jön a szőnyegről? A megvalósulás felé mozduló szándék gyilkos I eltaposása lenne, ha elfojtanák ezt a kormányműd után igazodó valós elgondolást. Segítsük és ne némitsuk el a főiskolások élet- akaratát az ajkon és a tollon! Néhány nap múlva megkezdik a Mont Blanc-alagut építését Átfúrják Európa legnagyobb hegységét ■ ■ Megrövidül az autóut Olaszország és Franciaország között • ■ > Hosszú esztendők óta kísért már egy nagy \ közlekedési probléma aiz olaszok és franciák között, akiknek, ha egymáshoz akarnak jutni, meg kei kerülniök Európa legmagasabb hegységét és csak Svájcon át közelíthetik meg egymás területét. Különösen az autó-sok óriási táborának okoz a gyakori határvizsgálat, vóárprobléma és sok egyéb, időt elrabló kényelmetlenség fölösleges gondot. Ezék a nehézségek vetették fel egy évtizeddel ezelőtt azt az ötletet, hogy közvetlenül kapcsolatot kell teremteni a két birodalom között és ez csak ygy lehetséges, ha alagutat készítenek a 4810 méter magas Mont Blanc, Európa legmagasabb hegységén át* A megvalósulás küszöbén A francia kamara albizottságai semmi elképzelhetetlent nem találnak aibban, hogy ezt, a Simplonnál jóval rövidebb, mintegy kilenc kilométernyi alagutat elkészítsék. Ugyanezen a véleményen vannak az olasz kiküldöttek is- A franciák azonban előfeltételül a francia-olasz barátsági szerződés aláírását is követelték, ami tudjuk, hogy megtörtént. Lárvái Rómába utazott és nyélbeütötte ezt a hadászati szempontból rendkívül fontos szerződést, úgyhogy most már mi akadálya sincs, hogy megnyíljon a két nemzet határán a világ legcsodálatosabb kapuja, melynek nem annyira a hosszia, mint inkább a megépítése a modem idők utolérhetetlen haladásáról tesz majd tanúságot. Az alagút megvalósítására két terv áll az ér* deklődés homlokterében. Egyik az alagutat kilenc, a másik tizenhárom kilométerre tervezi, az előbbi nehezebb, a másik könnyebb terepen épülne. Általában úgy vélik, hogy az érdeklődés inkább a hosszabb alagutat bírálja használhatóbbnak. Eszerint az alagút olasz részről Enitreves falunál kezdődnék és Praz-Canduit-uál érne ki a hegység alól, francia területen. Ez a Plraz- Conduit alig néhány kilométernyire van a világhírű Chamonix-tól, ahol pedig minden irányiba tartó országutak találkoznak.. Mig eddig a két helység között közleikedő autóknak legalább is százhatvan kilométert kellett mcgtenniök, azt is a svájci határ kétszeres érintésével, addig a Montblanc-alaguton át ez az ut nem is' egészen húsz kilométerre zsugorodnék. Mivel az északi államok minden forgalma a Monfiblanc tövébe koncentrálódik, az építés anyagi része, illetve az ahhoz szükséges befektetés körűi semmi hiba nincs, sőt az alagiut megépítése oly hatalmas anyagi haszonnal kecsegtet, hogy eddig negyven vállalkozó ajánlkozott a terv kivitelére. Egy méter miatt még áll a munka Roppant érdekes betekintést nyújtanak az alagút tervei. Mindenki arra kiváncsi Francia- és Olaszországban: milyen is lesz az uj alagút? Elvégre a már említett Praz-Gonduit ezerkétszáz méter magasságban fekszik a tenger színe fölött és az a pont, ahol a Montblanc megfúrását egyáltalán meg lehet kezdeni: miég jóval magasabb régiókban van! A „hosszabb" terv ezt a nehézséget úgy szünteti meg, hogy a falutól négy kilométeres, mindig magasabbra tartó szer- pentin-utat vezet be egy öt ikilométer hosszú, úgynevezett „bekötő" alaguthoz, melynek végén aztán már az igazi, nagy alagút kezdődik. A gigászi átjárót emeletesre tervezték. Mivel az alagutban csakis gépkocsik közlekedhetnek majd, a földszinten Olaszország felól Franciaország felé, az emeleten pedig ellenkező irányú forgalom lesz. A tizenháxomkiloméíeiries útszakaszon nyolc óriási lift köti össze a két gumjuitat, ezek arra valók, hogy fordulás esetén, vagy baleset előfordulásakor a gépkocsikat egyik alagutrész- ből a másikba, vagy a javítóműhelyekbe lehessen szállítani. Az alagút két végén már régen ott állnak a fúrógép-állványok, cementhegyek, a munkásházak és minden egyéb, ami a kezdéshez szükséges. Mégsem nyúlt még hozzá senki a Montblanc oldalához, mégpedig oly csekélység miatt, ami egyrészt nemzeti presztízsből, másrészt talán hazafias érzékenységből éles éket vert volna a franciák és olaszok építészei közé! Miután a terveket franciák készítették, érthetőnek látszik, hogy a Franciaországból Olaszország felé tartó emeleti úttest szélességét hat méterben állapították meg az ellentétes szakasz ötméternyi szélességével szemben, azzal az indokolással, hogy a felső utón nagyobb lesz a forgalom. Az olaszok ezt tagadásba vették és kimutatták, hogy nekik Is kijár a hat méter. Előkerültek a statisztikusok, az autósok egyesületei, a szakértők, politikusok s ezek ma már ott tartanak, hogy megszavazzák a kívánságot, már csak azért is, mert a munkáslégíók már régen vigyázzban állnak, az autósok bosszankodnak, a lapok egyik viccet a másik után termelik s legtöbben arra számítanak, hogy az egy méter miatt esetleg a rövidebb terv kerül megvalósításra* Ugyancsak érdekes és megdöbbentően nagyarányú francia és olasz államkölcsönnel dolgoznak majd a vállalkozások, melyeknek a két kormány 330 millió frankot bocsát rendelkezésre ötvenévi törlesztésre, négy és feles kamattal. Ennek az óriási befektetésnek a biztosítására a Mont Blanc-alagut vámot szed majd a forgalomból* Négyszemélyes személygépkocsi vámja 25, hatszemélyesé 36, egytonnás tehergépkocsié 28 frank, a podgyász vámja kilónként 2 frank lesz* A megnyitás esztendeiében hatszázezer autó átkelésére számítanak, ele ez a szám valóban pesz- szimista jellegű, Mentone és Ventimiglia között évente kétmillió gépkocsi gördül át a határon s ennek leginkább is hetven százaléka az uj alagút vendége lesz. Műszaki csodák Illik tudni, hogy például a Simplon-alagutban oly óriási hőség van, hogy állandóan hűteni kell. Ez a hűtés mérhetetlen költségbe kerül. Ez is egyik nagy gond az építendő alagút körül. A tudósok, akik közül kettő az ősszel meg is mászta a hegységet, mások pedig próbafúrásokat végeztek, egyhangúlag art állapították meg, hogy az uj alagútnak semmiféle hűtésre nem lesz szüksége, sokkal inkább némi fűtésre! A terv szerint ugyanis az alagút pontosan a Vignille du Plán, vValleé Blancne, Palerine, du Gant, valamint a 3460 méter magasságban fekvő Pointe Hellbroner nevű állóglecser alatt épül, ezek pedig oly mély gyökerüek, hogy egyes pontokon kétszáz méter kőzet sem marad az alagút és a glecserek talpa között. Moneaud geológus kimutatja, hogy ezt a kétszázméteres kőzetet ősidők óta keresztül-kasul fagyasztotta a Gant, úgyhogy az alagutban az átlagos hőmérséklet legfeljebb tizenhat foknyi Celsius lehet. Sokkal nagyobb bajokat támaszt a szabad levegő és az alagút levegője közötti hőkülönbség miatt keletkező óriási huzat, amit azonban a zseniális tervező szellemesen elhelyezett ventillátorokkal igyekszik ellensúlyozni. Talán még ötletesebb a fúrás alkalmával keletkező források levezetésének módja. Ezt a vízmennyiséget a mérnökök a ventillátorok hajtására, valamint fűtésre akarják felhasználni. Mivel magát az alagutat vastag kaucsukszigetdés védi a nedvesség ellen — akár a párisi Metró minden állomását, — egyetlen csepp viz sem vész kárba. A Montblanc-alagut szakértőinek legutóbbi* Torinóban tartott kongresszusa állítólag éli mi- nálta a végzetesnek ígérkező „méteres kérdést" és Európa egyik legideálisabb, leggigantikus- ' építkezése március vége felé meg is kezdőd A számítások szerint az alagutat 1940 májusát x már át is adják a forgalomnak. Érdekes, hogy a legújabb Harwood-rendszerü óriásfurógepek óránként hat méter mélységű és két méter szélességű lyukat tudnak készíteni; beállítanak ezenkívül egy olyan legújabb betonozó monstrumot is, mely egy óra alatt ezt a lyukat kétméte x ccmcntfallal béleli ki, lecsiszolja s meg is szár ,, u —a, —w, . Bizonyos esetekben — hogy mikor, megvan az' akusztikai magyarázata — a visszhang többször ismétlődő, erősebb, elnyujtottabb szokott lenni az, egyszer elhangzott, magát a visszhangot okozó hangnál. Maradék nélkül áll ez a megállapítás a' vihnvei szellemi munkatáborra, melynek elfáradt visszhangjait sokan még ma is szívesen használják fel állításuk alátámasztására, ígéretek számonkérésére. A tábor előadóterme bővelkedett nagybetűs, plakátszerii felírásokban: szokatlan, újszerű volt ez és pillanatnyi hatása ebben lelte magyará-, zatát. A falakra erősített akarásokból a magam részéről mindössze egyet vettem komolyan: „Éle-* tünket és vérünket népünkért!'4 Ezt az ígéretet j is — amit ugv emlegetnek, mint a csehszlovákiai j magyar főiskolások vihnyei fogadalmát — egyes számban mondtam, ki akartam magamat vonni, innak a gyanúja alól, hogy meggyőződést nélkü- j lözve, tömegpszichózis hatásának lettem passzív j szereplője. Sajnos, még mindig vannak a főiskola- [ sok között, akiknek nem probléma a magyar nép,’ i népi közösség és a néphez való lehajlás gondo- ■ ata, de Vihnyén mégis elszaikózták ezt a fogataimat, mert a.z előttük és a mögöttük álló is ezt | ette. Vannak, de szarniuk folyt-on apad és sokat- [ gérő a tény. hogy a főiskolások kvalitásosabb "észe érdeklődésének tengelyét a kisebbségi magyar falu és a nép alkotja, az onnan származó és i főiskolás közéletbe belenőtt népi erők mind job- )an és jobban tért hódítanak és egy, a falusi élet egészséges, felfrissítő levegőjét magukkal hozó 1 itánnótlás van kialakulóban, melynpk a szinre- épése uj fejezetet fog jelenteni a kisebbségi magyar jövőben. Nagy szükség van erre. Vihnyén voltak más feliratok is, mint például: ’ .öregek, el a kormányrudtól“, vagy „Helyet az, fjuságnak!" Rossz nyelvek rebesgették, hogy ezt| . két feliratot öregek készíttették és akaszthatták I :i, félre, nem éppen feltűnő helyre. Észrevettük,*1 s hogyne, tetszett is. Mi vagyunk az ügyeit, pro- j ilémáit maga intéző, a véleményét önállóan ala- * 4
