Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-17 / 63. (4506.) Második kiadás

Elkobzás után második Fisdás

1^7 j^JBT I XVII. évf. 63. (4506) szám • Csütörtök • 1938 március 17

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K6., külföldre: évente 45<L félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • FI képes melléklettel havonként 2.50 K6*val több. Egyes szám ára 1.20 Ki« vasárnap 2.- Ki.

A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. ö • SÜRGŐN YCIM: HÍRLAP, PRflHfl,

A történelmi pillanat felelőssége

(d) PRÁGA. — Akármilyen oldalról, akármilyen szempontból nézzük is az osztrák csatlakozást, tagadhatatlan, hogy teljesen uj helyzetet teremtett Középeurópában. A világháború befejezése óta ez a legnagyobb világpolitikai esemény egész Európában, világesemény, amelynek következményei ma jnég úgyszólván beláthatatlanok. Tagadhatatlan, hogy nemcsak Európa térképe változott meg egy önálló országnak az eltűnésével, de lényegesen megváltozott az eddigi erőegyensúly, a hatalmi helyzet is. Az erőegyensúly változását szellemesen szemlélteti például Yester Szaniszló, a kiváló csehszlovák katonai szakiró, aki kimutatja, hogy Németország, amely a világháború végén területének 13 s lakosságának 10 százalékát vesztette el, most 15 százalékot kitevő területet kapott s visszanyerte a 10 százaléknyi lakosságot s katonai ereje szóról-szóra ugyanannyi mint 1914-ben volt: hatvan

hadosztály. Az erőegyensúlynak a Németországgal szomszédos államok szempontjából való 'módosulását Yester egy érdekes számmal fejezi ki; a.z úgynevezett nyomási koefficienssel, amelyet ügy kap meg, hogy a szóbanforgó állam lakosságának számát aiányba hozza az illető államot környező szomszédállamok összlakosságával, vagyis a határokra gyakorolt nyomást az a szám mutatja, hogy a szomszédok lakossága hány- szorta haladja meg az illető állam lélek számát. Yester arra az eredményre jut, hogy az uj szomszédság következtében Olaszország nyomási koefficiense az eddigi 2-ről 3.5-re, a Jugoszláviáé 6.5-ről 11.5-re, a Magyarországé pedig 6-ról 14.5-re emelkedett, mig Csehszlovákiáé az 588 kilométeres uj csehszlovák—német határ ellenére nem változott. Ezek a számok persze csak egyoldalú és játékos érzékeltetései a beállt változásnak, mert például Jugoszlávia, amely a kis- antant egyik leghatalmasabb tagja, nemcsak, hogy nem szomorkodik az uj szomszédság . miatt, de félhivatalosa Örömét fejezi ki a rá nézve nyomasztó emléket jelentő Ausztria eltűnése alkalmából s Olaszország után az első volt, amely sietett kinyilatkoztatni, hogy a népszövetség egyik tagállamának eltűnése számára elintézett probléma. Olaszország és Magyarország szempontjából a Yester-féle megterhelési számot szintén korrigálja az, hogy egy szövetséges, illetve baráti nagyhatalom lett az uj szomszéd a maga 74 milliós lakosságával. De ne menjünk részletekbe: fő az, hogy

Ausztria eltűnése úgy politikai, mint gazdasági tekintetben történelmi fordulópontot jelent Középeurópában. Középeurópa történelmében uj fejezet kezdődött s ezekben a történelmi órákban a középeurópai nemzetek vezetőinek minden szava és minden cselekedete végzetesen fontos, mert történelmi jelentőségű.

A kormánytényezők eme fokozottabb felelőssége nemcsak külpolitikai viszonylatban áll fönn, hanem belpolitikai téren is. Nemcsak diplomáciai előrelátásra és megfontoltságra van most szükség, hanem tudniok kell azt is, hogy a belpolitikai tényeknek ma nagyobb külpolitikai jelentőségük s visszhangjuk van, mint bármikor, s ezért a belpolitikában is ugyanolyan előrelátás és megfontoltság kell, hogy vezesse őket. Mi a külpolitika pillanatnyi szövevényeibe nem látunk bele, mint ellenzékieknek nincs beletekintésünk a diplomácia készülő elhatározásaiba, s mivel nem ismerjük az összes külpolitikai tényeAz első nagy külpolitikai megnyilatkozás

Mussolini ünnepli

az Anschlussí

„Tévednek, akik Németország és Olaszország ellentétével számolnak” — Hitler visszaérkezett Serünké - Paris és London tanácskozik —

PRÁGA. — A világpolitikai események olyan iramban torlódnak egymásra, hogy úgyszólván nem is lehet nyomon követni az egyes részleteket. Amikor Hitler diadalmasan visszatért Berlinbe, ugyanebben az órában mondta el nagyjelentőségű beszédét Mussolini az olasz parlamentben. Párisban reggel óta együtt van a minisztertanács, hogy a csütörtökön fölolvasandó kormány- nyilatkozatot megfogalmazza. Permanenciá- ban van Londonban az angol minisztertanács is, amelynek döntése elé az egész világ élénk érdeklődéssel fordul. Spanyolországból ellentmondó jelentések érkeznek a vörös kormány helyzetéről, de mindenesetre J kétségtelen, hogy a nemzetiek nagy harctéri! sikerei olyan kritikus helyzetbe hozták aj kormányt, amelyből — úgy látszik — csak a tv? jy m hathatós külső segítség tudná megmenteni. jelentőséget kell tulajdonítani annak a körülménynek is, hogy a holland miniszterelnök tegnap éjszaka rádióbeszédet mondott és kijelentette, hogy az európai fe- ! szükségre való tekintettel az újoncok lesze-f relését elhalasztják és egyelőre fegyverben a tartják őket. Világpolitikai eseményekkel függ össze Károly román király londoni utjának elhalasztása is, mint ahogy ezt hivatalosan is megállapították.

Mussolini a megingathatatlan

német-olasz barátságról

RÓMA. — Mussolini ma a fasiszta nagytanácsban beszédet mondott és méltatta az osztrák ál- lamfordulat jelentőségét. Mussolini beszéde megdönt minden olyan föltevést, vagy kombinációt, amely Olaszország és Németország ellentéteivel számolt ebben a kérdésben. Mussolini beszédében részletesen foglalkozott Ausztria önállóságának problémájával a múltban és a jelenlegi fejlődés előzményeivel. Rámutatott arra, hogy az üldöztetések ellenére is folytonosan terjedt a nemzeti szocialista mozgalom Ausztriában. Senki nem vonja kétségbe, hogy az osztrák népnek joga volt küzdeni a függetlenségért, de csak az olyan függetlenségért, amelynek nincs szüksége minduntalan külföldi katonai segítségre. Mussolini megállapította, hogy Schuschnigg népszavazása sarkalatos tévedés volt. Megbizonyosodott ugyanis, hogy az osztrák nép a csatlakozás mellett van.

Tévedés azt hinni, amit sokan emlegetnek ma Európában, hogy a német csapatok megjelenése a Brenneren megzavarja a barátságot Olaszország és ' Németország között. A rasisztáknak xninúcn határ Szent, ez természetesen vonatkozik a bren- neri határra is. Olaszország és Németország között semimfé’e ellentét nincs és mindenki súlyosan téved, aki ezzel számol. A Berlin—római tengely nem diplomáciai mü csupán, amely békés körülmények között á’lja meg a helyét, hanem olyan alko ás, amely a legsúlyosabb megpróbáltatásokat is kiállja és a legkritikusabb időben is nemcsak a két nép, hanem egész Európa békéjének érdekeit szolgálja.

Hitler diadalmas bevonulása Seriinbe

Hitler visszaérkezett Berlinbe. A hazatérő vezért és kancellárt diadalmámorban úszó, fellobogózott város fogadta, mint ahogy ezt Göbbels tegnapi rádió felhívásában jelezte. „Olyan fogadtatást rendezünk Hitlernek, amilyet még nem látott a birodalmi főváros" — adta ki a jelszót Göbbels és a berliniek valóban eleget tettek a felhívásnak. Az egész város talpon volt. A hatalmas útvonalon, amely a tempelhofi repülőtértől a Wilhelmstrasseig vezet, beláthatatlan önzőket, nem is szólunk bele, csupán annyit szögezünk le, hogy ilyen pillanatokban semmi sem homályosithatja el a politikusok tisztánlátását, mint a dogmák és ideológiai tendenciák, s igy mint állampolgárok a legjózanabb realizmust követeljük meg a felelős tényezőktől. Ami a belpolitikai kérdéseket illeti, úgy látszik, a kormány maga is érzi, hogy az elintézetlen kérdéseket sürgősen meg, kell oldani. Ennek első jele az, hogy a szlovák kérdést szeretné elintézni a szlovák néppártnak a kormánytöbbségbe való bevonásával, mert ez irányban újabb tárgyalásokat kezdett Hlinka pártvezérrel. Valóban, külpolitikai tekintetben is mennyire súlyosabb lehetne Hodza szava, ha a szlovák kérdés régen el volna intézve és a kormánytöbbségben maga mögött tudhatná a szlovák autonómista pártok tömegeit is. De még súlyosabb érveket szögezhetne a külfölddel szemben, ha a köztársaság másik két alapvető problémájának elintézett voltára mutathatna rá: ha Kárpátalja autonómiája és a nemzeti kisebbségek problémája is el lenne intézve. De sem Kárpátalja önkormányzatának megtestesítője, a szojm nem működik még, sem Szlovákia autonómiája nincs törvénybe iktatva, amiért a szlovák néppárt és a szlovák nemzeti párt s vele együtt a szlovákiai magyarok, németek és ruszinok vállvetve harcolnak, sem a kisebbségi kérdésben nem jutottunk el odáig, hogy a szudétanémet párt által benyújtott hat népvédő javaslatot a parlament tárgyalás alá vette volna. Három alapkérdés, amely most húszéves jubileumot ér el.

Látjuk, hogy most legalább az egyiket, a szlovák problémát vették ismét elő. De tévednek azok a kormánypártok, amelyek azt hiszik, hogy az egyik kérdés esetleges megoldásával a másik kettőt el lehet hanyagolni. Ez a három föladat szer/es ösz- szefüggésben áll egymással, egyik a másik nélkül meg nem oldható. Kárpátalja ön- kormányzatának megvalósulása bizonyos mértékben a ruszin és magyar kérdés rendezését is jelenti. Szlovákia területi önkormányzata nemcsak a szlovákság, hanem a magyarok, a szepesi németek és a sárosi- zempléni ruszinok ügye is, viszont a szu- détanémet kulturális autonómia jogilag teljesen összefügg a szlovákiai kulturális autonómia hasonló rendezésével. Összefüggő kérdéskomplekszum ez, amely együttes elintézést kíván. Ezt az összefüggést eléggé kihangsúlyozták a szlovák néppárt, a németség, a magyarság, a ruszinok és a lengyelek együttes hírlapi és parlamenti nyilatkozatai is. Másszóval: az idő parancsa az, hogy a szlovákok, németek, magyarok, ruszinok és lengyelek kívánságait egyidejűleg cs együttesen rendezzék. Ez nemcsak e népek érdeke, hanem az állam érdeke is. Különösen most. Eminens államérdek az,

hogy a kormány a polgári szabadságjogok és a demokratikus egyenlőség tudatának annyira fontos lelki kötelékével a rendszerhez fűzze a kisebbségeket, mert ezzel nemcsak belül szolgálja a lelki konszolidációt, hanem kifelé is elszedheti a köztársaságellenes külföldi propaganda kezéből a leg- hathatósabb argumentumokat. Most nincs idő taktikázásra és halogatásra, a történelmi felelősség nem Ígéreteket, hanem tetteket kíván.

Belőlünk nem türelmetlen sietség, hanem a helyzet reális fölismerése beszél. A magyar kisebbség megtanult higgadtan várni. Két évtizede várja türelemmel jogos kívánságainak beváltását. Most ezekben az órákban is nyugalommal, de annál több hittel és reménységgel várjuk helyzetünk jobbrafor- dulását. A perc felelősségtudata ránk is kötelező. Kívánatos, hogy a magyar nemzeti kisebbség minden tagja őrizze meg nyugalmát s ha lehet, még szorosabb egységbe zárkózva, még teljesebb egyakarattal sorakozzék a magyar nép túlnyomó többségének bizalmával alkotmányosan megválasztott vezéreink mögé. A magyar nép politikai vezetői a két évtized óta folyó nehéz politikai harcokban megedzett lélekkel és tudással állják a harcot és ez a népért folytatott lankadatlan küzdelem nem szűnik meg, amig végleg ki nem harcolják a magyar kisebbséget megillető jogok teljességéti