Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-15 / 61. (4504.) szám
1938 március 15, kedd* Németország uj világhatalmi pozíciója A 74 milliós nagynéniét birodalom III határáüamok: Magyarország, Olaszország, Jugoszlávia - Nagyobb és né* pgsebb az u| nagynicnofi birodalom, mini a háboruelőtti Németország voit hét a birodalomban a nemzeti szocialista kor- mány. Nagyon jelentős problémákat vet föl még az a körülmény is, hogy Ausztria majdnem tel* jesen katolikus ország és ezáltal a birodalom katolikus elemei jelentősen megerősödnek. Az uj osztrák kormány számos tagja, így maga Seyss Inquart kancellár is hitbuzgő katolikus. Ebből — annak ellenére, hogy az osztrák nemzeti szocialisták között is vannak vallás- és egyházellenes elemek — arra következtetnek, hogy a katolikus egybázzel szemben legalább Is Ausztriában nem fogják alkalmazni azt a merev magatartást, ami a birodalomban tapasztalható. BERLIN. —* Ausztria csatlakozását a német birodalomhoz a világháború óta az európai történelem legnagyobb eseményé* r,ek tekintik Berlinben. Németország ezáltal nemcsak a világháborúban elszenvedett veszteségét pótolta sokszorosan, hanem világhatalmi pozíciója is jelentősen megneve- kedzit. A jelenlegi Németország a háború- előtti Németországot nemcsak (területileg múlja felül, hanem lakosainak számával is* A birodalom területe 1914-ben 540/58 négyzetkilométer volt, mig most 554*549 négyzetkilométer, a hatmillió osztrákkal együtt pedig lakosainak száma 74 millióra emelkedett. Az uj német birodalom határai egészen Magyarországig, Jugoszláviáig és Olaszországig terjednek, aminek megf lelő :n Németország uralmi helyzete Közép- európáhan elvitathatatlan* Az uj Németország és K3zé?£srépa Oroszországot kivéve, az uj Németország nemcsak a lakosság 'létszáma, Németország nemcsak a lakosság létszáma, hanem kiterjedése tekintetében is Európa legerősebb államává lép elő. Lényeges változás jött létre a határok szempontjából. Csehszlovákiának eddig 1545 kilométer hosszú határa volt Németországgal, mig Ausztriával 558 kilométer. A csatlakozás után a csehszlovák—német határ eszerint 2103 kilométert tesz ki. Az 558 kilométeres volt osztrák határ 260 kilométeren Csehországgal, 199 kilométeren Morvaországgal és 99 kilométeren Szlovákiával közös. Ausztria területe gazdaságilag értékes, mert vasérce, magnezitje és jóminőségü szene van. Ausztria lakossága 97.5 százalékban német Legerősebb nemzeti kisebbsége a cseh lakosság, amely főleg Becsben és az osztrák főváros közvetlen környékén él. De a csehszlovák kisebbség mindössze 0.8 százalékát képezi az összlakosságnak, a hivatalos statisztika 54 ezer főre becsüli erejüket. A bécsi cseh kisebbség egyike a legkedvezőbb kulturális helyzetben lévő kisebbségeknek. A Komensky Egyesület nemcsak cseh elemi, hanem polgári iskolákat, sőt középiskolát is fönn tud tartani. Azonkívül magas testedző kultúrával is rendelkezik a cseh kisebbség. Becs tizedik kerületében hatalmas szokolháza van. Mint a legújabb hírek jelentik, ezt az épületet most hivatalosan bezárták és a német nemzeti szocialista mozgalom céljaira foglalták le. Az ausztriai cseh kisebbségre vonatkoztak a békeszerződés kisebbségvédelmi rendelkezései, viszont Németországra ilyen kötelezettségek nem terjedtek ki. Mit leien! az „Astsdtíuss” gazdasági szsmpuatitől! Magyarországgal — hangoztatják a németek — a birodalmat hagyományos barátság köti ősz* eze és a nemzeti szocializmus haíalomrajutása óta Olaszországgal, Lengyelországgal és Jugoszlá- val Í3 hasonlóan meleg barátság köti össze. Csehszlovákia területét északról, nyugatról és részben délről a birodalom határai övezik. Gazdasági szempontból az osztrák csatlakozás jelentős előnyöket jelent a birodalom számára, de előnyöket jelent Ausztria szempontjából is. Minthogy bizonyos iparágakban munkáshiány tapasztalható, a munkanélküli osztrák munkások egy része nyomban elhelyezkedést fog találni. Sajnos, a legfontosabb kérdésben, amely Németország lakosságát foglalkoztatja, az osztrák csatlakozás nem hoz érdemleges javulást, minthogy az ugyancsak főleg ipari jellegű Ausztria nem rendelkezik sem olyan élelmiszerkészlettel, sem olyan nyersanyagforrásokkal, amelyek a birodalomnak e tekintetben megnyilvánuló hiányait pótolhatná. Az egyetlen nyersanyag, amit Németország Ausztriától kaphat, a fa és némi érc. Bizonyos körök aggódással nézik a fejleményeket, mert attól tartanak, hogy az egyesülés a birodalom deviza- és nyersanyagnehézségeit csak növelni fogja. Ki kell várai természetesen azt is, Göring marsall tegnap a hősök emléknapja alkalmiból az Operában beszédet mondott, amelyben foglalkozott az ausztriai eseményekkel, — A világnak egyetlen hatalma sem választhatja el Németországot Ausztriától — mondotta Göring. — Az elképzelhető, hogy Németország megsemmisül, de az nem képzelhető el, hogy még egyszer szétszakítják. Újból alkalma van a népnek, hogy Olaszország vezérének őszinte köszönetét mondjon. A hűség és barátság szavainak, amelyek a múlt évben hangzottak el, ragyogó cselekedet által adott ezúttal nyomatékot. A Berlin~Róma—Tokio világpolitikai háromszög zárt hard egységet képez a bolsevizmus ellen. Németország azonban nem akar és nem fog beavatkozni mér-) állam belső ügyeibe, de meg kell állapítani, hegy a birodalom határain kívül élő németek védelmezőinek tekinti magát. Éppen ezért minden állammal barátságos megegyezést létesítettünk a németség fenntartása és a német kisebbségek létkörülményeinek megjavítása érdekében. Ha programunk a béke fennÍ tartására Is Irányul, tisztában kell lennünk azzal, hogy a békét csak erős, öntudatos és egyenértékű partnerek tudják megtartani. Németország éppen ezért el van határozva, hogy haderejét tovább növeli. Hitler kötzönete Mussolininak LINZ. —■ Hitler vezér é3 kancellár tegnap táviratot intézett Mussolinihez a következő szöveggel: „Mussolini, ezt soha nem fogom Önnek elfelejteni. Adolf Hitler.** Ugyanekkor, mint a nemzeti szocialista sajtóiroda jelenti, von Papén eddigi bécsi követ rendkívüli szolgálataiért a kancellártól arany pártérmet kapotít. Papén egyébként ma megérkezett Bécsbe. Ugyancsak Bécsbe érkezett repülőgépen hétfő délben Ribbentrop külügyminiszter is. Schuschnigg utolsó politikai nyilatkozata A Sunday Chronide közli Schuschnigg j terjut, amelyet a lap bécsi munkatársának utolsó politikai megnyilatkozását, egy in-1 a kancellár leköszönése után, közvetlen leA márciusi szellem forradalom nélkül — testet és alkotmányos formát öltött, hogy kiirthatatlanul beleszántsa a magyar lélekbe a nemzeti öntudatot. A szabadság eszméje mint egyetemes, összefoglaló gondolat nem csupán a nemzeti akaratot tette szabaddá, de fölszabadította az egyént is az évszázados rendi tagoltság szűk, korszerűtlen kereteiből és a törvény erejével intézményesen biztosította az érvényesülés, az Istentől, a természettől rendelt emberi élet teljességének lehetőségét. A kor parancsoló szelleme elsősorban a nemességet ragadta magával. Maga a magyar nemesség követelte a szabadságot, hogy a saját kezével lerombolja a rendiség davult válaszfalait, örök dicsősége a volt magyar nemességnek, hogy önként szabadította fel a jobbágyságot, önként mondott le a földesúri előjogokról s önként nyitotta meg a jobbágyok milliói előtt az emberi egyenlőség-jogok és a nemzeti szabadság- jogok kapuit. Magyarországon nem volt szükség a jobbágyság forradai’imi megmozdulására, az uralkodó társadalmi osztályok önként emelték föl magukhoz a parasztságot, hogy alkotó részévé, fundamentumává váljék a nemzetnek. A nemzeti eszme, amely a leghatalmasabb mozgató rugója a történdmi fejlődésnek, a legragyogóbb tisztaságban érvényesült a magyar márciusban. Az eszme kristálytisztaságát nem homály ősit otta d a vérontás, az erőszak köde, ehelyett az osztály-önzetlenség, a néptestvériség tudata ragyogta be. A nemzeti eszme ma még fokozottabb mértékben ható tényezője a népek életének s épp ezért ma is korszerű a kilencven év előtti márciusi ifjúság szellemisége. Ml, kisebbségi magyarok is lelkes büszkeséggel idézhetjük a márdusi Ifjúság nemes széllétartóztatása előtt adott. „Mo&:, hogy búcsúi mondok, azzal a meggyőződéssel teszem, hogy hazámnak és népemnek a legjobb szolgálatokat tettem. Akár mit is mondanak lemondásomról a jövőben, ünnepélyesen kijelentem, hogy én és kollégáim csak a hatalom nyomására engedtünk* Ha hivatalomban maradtam volna, ez a polgárháborút jelentené. Amikor Berehtesgadenbe utaztam, hogy eleget tegyek Hitler meghívásának, bíztam abban, hogy sikerül a volt osztrák szivét felébresztenem Ausztria iránt Senki nem ébredt azonban oly szomorú valóságra egy kellemes álomból, mint én a Berchtesgadenkól való visszautazás alkalmával. Azzal a tudattal érkeztem vissza, hegy Ausztria történelmének legsúlyosabb krízise dőtt ál1. Még ma sem mondhatom el, hogy mi történt közöttem és Hitler között az ő házában. Az egyetlen, amit becsületesen mondhatok, az, hegy minden erőmmel Ausztria érdekeiért küzdöttem. Magamévá tettem Dőli fuss politikai vezérgondolatát, azt, hogy Ausztriának saját házában urnák kdl maradnia, de soha nem voltam és nem vagyok ellensége Németországnak. Talán hiba volt, hogy megkisérdtük saját dveinket védelmezni, anélkül, hegy más népeket hivtunk volna segítségül, de amikor mi osztrákok függetlenségről beszél.ünk, akkor komolyan gondoltuk a függetlenség értelmét és mindenkitől függetlenek akartunk maradni. Ez nem irányul Németorezág ellen* Szegyeit ük volna magunkat, egy nép ellen, amelyet mindig testvémépünknek tekintettünk, más népeket hívni segítségül/* mét. Amikor saját körünkben az osztály- harc kiküszöbölésével a nemzeti eszme jegyében egyesítjük az egész csehrzlovákisi magyarságot, hűek vagyunk a márciusi ifjúsághoz. S a mi nemzeti összefogásunk is csak akkor tdjesiíheíi igazán népm’n ő feladatait, *ha az önzetlenségnek és áldozatkészségnek az a szelleme haja át kö'éle- | tünk minden megnyilatkozását, amit érintetlen tisztaságában a magáénak vallott kilencven év dőtt a márciusi ifjúság. A magyar társadalomhoz Az egyesült párt karácsonyi akciója, bármily szép és a várakozásokat felülmúló eredménnyel járt, a magyar önsegitség terén mégiscsak részleges keretek között tudott segítséget nyújtani arra nagyon is rászorult testvéreinknek. Hivatalos jdentések bizonyítják, hogy a munkanélküliség mindegyre terjed, a drágaság emelkedik és ezekben a súlyos időkben az idők mosíohasága leginkább a magyarság gazdaságilag leggyengébb osztályaira nehezedik. Közismert tény, hogy az itteni magyar nép oly sufyos időket él napjainkban, amikor nem csupán politikai jogaiért és kultúrája biztosításáért, de tán mindenekfölött a mindennapi kenyérért vívja legsúlyosabb harcát. Akinek kezéből kiesett a toll, a munkaszerszám, aki már nem tud dolgozni és nincs semmiféle jövedelmi forrása, nincs e világon másra támaszkodhatnia, mint a magyar összetartásra és a magyar segitőkészségre. Araikor a kenyértcle- nül nyomorgó és sokhdyütt irtózatos nélkülözések között tengődő magyar nép jajkiálíása véglg- sir az országon, akkor azok a magyarok, akiknek legalább annyira-mennyire biztosítva van a mindennapi kenyerük, vagy többé-kevésbé rendezettebb viszonyok között élnek, hallgassanak magyar lelkiismeretük szavára, mert segitenünk kell a kétségbeesés szélére került testvéreinken és nem lehet felelőtlenül pusztulni hagyni a magyar gyermeket, a magyar jövőt! Kérjük mindazokat, akik magyaroknak érzik magukat, nem csupán gondolatban, hanem tettkészségben is, álljanak a magyar önsegély oldalára, amely készpénzt, élelmiszert, ruhaneműt kér, hogy tcljeslt- bcsse fdadatát. Mindennemű adományt, akár készpénzben, akár természetben, köszönettel fogad és rendeltetési helyére juttat az egyesült párt pozsonyi titkársága (Bratislava-Pozsony, Vcn- cur-ucca 1. sz., I. cm.) összetartást magyarok, mert csak Így étjük el a jobb jövőt! 4 GBring: Némstofszág az összes németek védője hogy milyen hatással lesznek a német devizakor- 1 látozásck az osztrák kereskedelemre. i Ausztriában is behozzák I m SrJalSnrányt Szód Jis tekintetben minden vonalon keresztül- ‘ viszik Ausztriának e birodalomba való beillesztését. A zsidóellenes törvények rövidesen élet- 1 belépnek, amiből újból jelentős problémák fog- | nak adódni. Az osztrák nép meglehetősen indi- “ < viduaJiszíikus és nincs hozzászokva ahhoz a ji > vasfegyelemhez, amelynek nagyon sokat köszön- * (fg.) Kilencven év, közel egy százzá választja el a ma magyarját a nagy márciusi napoktól. A történelmi eseményeknek és a történelmi változásoknak szinte mérhetetlen tengere áll közöttünk és 1848 március tizenötödikének rajongó, lelkesedő magyar ifjúsága között. A kilencven év előtti Tizenkét Pont szelleme azonban ma is időszerű s a megváltozott arcú világ ifjúsága j Í3 változatlan lelkesedéssel a magáénak | vallja. | Mi történt 1848 tavaszán? * Páriában februárban megdöng a föld. Március tizennegyedikén Bécsben is a szabadság, egyenlőség és testvériség szelleme mozgatja meg az ifjúságot, amely petícióban kéri a császártól az elemi népjogok elismerését. Ugyancsak március 11-én, a Hradzsin alatt a Vencel-fürdőben együtt van a prágai cseh ifjúság és polgárság szine-java s pontokba foglalja a csehek ' polgári szabadságjog-kívánságait. Ezek sorában első helyen a sajtószabadság követelése szerepel. Pesten az Ellenzéki Kör másnap elfogadja az Irinyi József szerkeszI tette történelmi Tizenkét Pontot, amelyet a Közvélemény Asztalának határozata szerint március 15-én nyilvánosan födolvas- «nak a lelkesedés szent tüzében égő ifjú- ] Ságnak és a város minden rendű és rangú Í népének. Az események a tavasz szabadságát hirdető szilaj mámorban a láng ro- bogásával követik egymást. Április tizenegyedikén a törvényhozás szentesíti az ifjúság és a magyar nemzet kívánságait. A gondolat, amely a nemzeti és személyes szabadság jelszavában fogant, — vér és
