Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-13 / 60. (4503.) szám

1938 március 13, vasárnap. Őszinte lelkesedés kísérte az egyesült párt törvényhozóinak gömöri és nógrádi körútját Nagysikerű pártgyűlések Rimaszombatban, Tornaiján, Feleden, Jolsván, Felsűvályon és Ajnácskűn RIMASZOMBAT. — Az egyesült párt ri­maszombati járási szervezete e napokban nagyszabású taggyűlést tartott a Tátra-szálló zsúfolásig megtelt nagytermében dr, Löeherer Géza járási pártelnök vezetésével. A gyűlésen Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő országos pártelnök és törvénybozótársad közül dr. Po- arubszky Géza képviselő és dr. Pajor Miklós sze­nátor is megjelent. Dr. Löeherer Géza elnöki megnyitójában a szlovákiai magyar nemzettesthez tartozás három tényezőjének, a magyar anyanyelvn-ek, a magyar nemzetiség nyílt megváltásának és az egyesült párthoz való csatlakozásnak jelentőségét fejte­gette. Jaross Andor rendkívüli figyelemmel hallgatott felszólalásában az általános politikai helyzetről tájékoztatta a taggyűlés közönségét, mindenek­előtt azonban Rimaszombat magyar társadalmá­nak a kisebbségi magyar politikai élet megszer­vezésében végzett felbecsülhetetlen jelentőségű munkájáról emlékezett meg. A szlovákiai magyarság indító motorjaiként aposztrofálta Rimaszombatot, amely a nem­zetmentő munkához oly férfiakat adott, mint Szent-Ivány József és dr. Törköly József, akik egészségük rovására is szilárd kitartással I vezették a nemzeti küzdelmet mindenkor az első vonalban állva. Dr. Porubszky Géza képviselő a magyarságot ért sérelmeket az állami statisztikai hivatal ada­tainak tükrébe állítva sorakoztatta fel és metsző logikával igazolta, hogy az egyesült párt e sérel­mek következtében kényszerül ellenzéki politi­kájának következetes folytatására. Dr. Pajor? Miklós szenátor a csehszlovák gazdasági és s pénzügyi helyzetről rajzolt képet a hallgatóság! elé. Í rókat, akik ennek ellenére oly nagy számban se­reglettek össze az egyesült párt gyűlésére. Ebből kitűnik, — mondotta, — hogy a magyar népet nem lehet ingyenfilmekkel megtéveszteni. 1 i A felsőrályi és jolsvai gyűlés Délután a törvényhozók Hevessy László járási elnök és Halász István párttitkár kíséretében Fel- ' sővályra mentek, ahol a határban lovasbandéríum fogadta őket. Lökös Aranka virágcsokrot nyuj- i tott át kedves szavak kíséretében Esterházy Já- i nosnalc. A helyi pártszervezet nevében Jánosi . j Gyula pártvezetöségi tag üdvözölte a vendége­ket. Ezután a kulturházban Felsővály és vidéke részvételével nagysikerű népgyülés volt. Nagy hatással beszéltek Esterházy János, dr. Korláth Endre, R. Vozáry Aladár és dr. Hevessy László. A gyűlés végén Mikó Ferenc helyi elnök köszön­te meg a lelkesítő beszédeket. A délután folyamán az egyesült párt Jolsván, a fürdő nagytermében rendezett még gyűlést. A gyűlésen dr. Holota János és Holcky Károly tör­vényhozók jelentek meg. A népgyülést Ferencz Andor helyi szervezeti elnök nyitotta meg, majd dr. Holota János másfélórás beszédben ismer­tette a bel- és külpolitikai helyzetet Egyebek közt részletesen kitért az adókivetés és í adóbehajtás körüli túlkapásokra is. A lelkesen | fogadott beszéd után : Hokky Károly a kárpátaljai magyarság üdvöz­letét tolmácsolta, ismertette az egyesült párt programját és további egységre buzdította Jolsva és környéke magyarságát. A törvényhozók nagyhatású beszédeit Ferencz Andor köszönte meg. Feleden és Ajnásskfin FELED. — Az egyesült párt egyidejűleg já­I írási értekezletet rendezett Feleden. A megnyitót dr- Csák Géza járási pártelnök mondta. Köszöne­tét mondott a pártvezetőségnek a feledi párttit­kárság felállításáért s örömmel mutatott rá ar­ra, hogy a párt tábora egyre erősödik a feledi járásban is. Utána Füssy Kálmán szenátor mon­dott hosszabb beszámolót a parlamenti tevé­kenységről és a gazdasági helyzetről. Dr. Gürt- ler Dénes tartománygyülési képviselő tüzeshan- gu beszédben figyelmeztette a hallgatóságot a magyar kötelességekre, amelyek mindjen magyar emberre várnak. Dr. Salkovszky Gyula tarto­mánygyülési képviselő a pártegyesités jelentő­ségét méltatta. Az értekezlet Csák Géza lelkesí­tő szavaival ért véget. Délután a feledi járáshoz tartozó Ajnácskő községben várta százakra menő tömeg az egye­sült párt vezetőit. Habec Gyula helyi elnök megnyitója után Füssy Kálmán szenátor a kor­mány nemzetiségi politikáját bírálta. Lelkes ha­tású szavait azzal a felhivással végezte, hogy a magyarok egy emberként álljanak az egyesült |párt melllé, amely a magyarság egyenjogúságáért száll síkra. Lelkesen fogadott beszéde után dr. Gürtler Dénes tartománygyülési képviselő ismertette, hogy mily nehézségekkel küzd a ma­gyar képviselő a tartománygyülésben. Lendüle­tes beszéde után dr. Salkovszky Jenő tartomány- gyűlési képviselő emelkedett szólásra és nagy­szabású beszédében bírálat tárgyává tette a kor­mánykoalíció politikáját. Kiemelte a szociálde­mokrata páirt magatartását, amely nemzetközi cégér alatt a legerősebb sovinizmust űzi. Végül Szakáll Zoltán járási titkár köszönte meg a tör­vényhozók felvilágosító előadásait. A sikerült gyűlés Rabecz Gyula helyi elnök zárószavaival ért véget. PárSvezeíűségl ülés Losoncon LOSONC- — Jaross Andor, az egyesült párt országos elnöke dr. Porbszky Géza nemzetgyű­lési képviselő és dr. Kozma Ferenc országos fő­titkár kíséretében gömöri és nógrádi kőrútján Losoncot is meglátogatta. A törvényhozókat a helyi szervezet választmánya fogadta az egye­sült párt helyiségében. Háász Lajos helyi elnök üdvözlő beszéde után dr. Nagy Iván járási főtit­kár tartott beszámolót, amelyben részletesen is­mertette a helyi és a járási szervezet ügyvitelét. Kiss Géza Lajos munkásszakszervezeti titkár a munkásságnak az egyesült pártba való beszerve­zéséről számolt be, dr. Tomesz András helyi szervezeti társelnök felszólalásában szintén a munkáskérdésről beszólt. Jaross Andor örömmel állapította meg, hogy a munkások beszervezése szép eredménnyel fo­lyik és hogy az egyesült párt szervezetében már igen számottevő munkástábor áll- Dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő az egyesült párt munkaprogramjáról adott be­számolót. Petik Sándor a helyi ipari munkás­ság helyzetéről, Schleicher Gyula pedig a me­zőgazdasági munkásság helyzetéről számolt be. Az ülés a törvényhozók lelkes ünneplésével ért véget. Négy országból összegyűjtött képek a kassai Horovitz-emíékkiáííitáson A budapesti Szépművészeti Muzeum rendkívüli előzékenysége ■ ■ Egy letűnt kor nagyságai a páratlan gyűjteményben ■ ■ A százéves jubileum méltó ünneplése A törvényhozók felszólalásait dr. Eszenyi Gyula rimaszombati városbiró és Mács József jánosi kisgazda köszönte meg, az utóbbi a ma­gyar földműves-társadalom kívánságait is tol­mácsolta. A két felszólalásra Jaross Andor azon­nal válaszolt, hangsúlyozva, hogy az egyesült -párt maradéktalanul átvette a volt magyar kis­gazdapárt, illetve magyar nemzeti párt gazda­programját és annak megvalósításáért változat­lanul harcol tovább. Sichert Károly nyugalma­zott konzervgyári igazgató a kereskedők és ipa­rosok nyugdíjbiztosítási törvényének végrehajtá­sa érdekében kérte a törvényhozók támogatá­sát, felszólalására dr. Pajor Miklós adott fel­világosításokat. Az egyesült párt táborának hatalmas méretű fejlődésére tanúskodó és mindvégig lelkes han­gulatban lefolyó taggyűlés dr. Löoherer Géza zárószavaival délután 2 órakor ért véget. Tornaiján TORNALJA. — Az egyesült párt tornaijai körzete ugyanaz nap nagysikerű taggyűlést rendezett, amelyen résztvett Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, országos ügyvezető el­nök, dr. Korláth Endre az egyesült párt kárpát­aljai nemzetgyűlési képviselője és R. Vozáry Aladár kárpátaljai tartománygyülési képviselő. A gyűlést dr. Hevessy László körzeti elnök nyi­totta meg. Megnyitójában rámutatott arra, hogy a tornaijai járásbiróságon az Ítéleteket és vég­zéseket csak csehszlovák nyelven adják ki, sőt a magyar vallomásokat is csak csehszlovák nyelven jegyzőkönyvezik. A tiszta magyar tornaijai járásban — úgymond — alig van ma­gyar nemzetiségű köztisztviselő. Ezután Esterházy János emelkedett szólásra és bírálta a csehszlovák külpolitikát. Beszédében kifejtette, hogy a csehszlovákiai magyarság biztosítani akarja birtokállományának, kultúrájának, nyelvének és lelkének megtartását. Az egyesült párt alapja és kiinduló pontja min­den megmozdulásunknak — mondotta a pártel­nök — s ezért mindenkinek nyíltan és félelem nélkül szint kell vallania mellettünk és magyarnak kell magát vallania. Csak ez a nyílt színvallás és a magyarság egy­sége eredményezheti követeléseink teljesítését. Korláth Endre Hodza miniszterelnök legutóbbi lcormányexpozéjával foglalkozott. Hodza minisz­terelnök — mondotta a szónok — a szudétanémet kérdés kapcsán mint jogalapra, az ezeréves múlt­ra hivatkozott, a magyar népnek is ezeréves múltja van s jo­gaira hivatkozhat, amikor kisebbségi életérde­keinek tiszteletbentaríását követeli. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után R. Vo­záry Aladár rámutatott arra, hogy a Rolnicka Banka ingyen mozielőadást rende­zett éppen arra az órára, amikor az egyesült párt gyűlése megkezdődött. ’ Valószínűleg azért, hogy gyengítse a gyűlés lá- 1 izgatottságát. Örömmel üdvözli a gömöri magya­KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) A PMH elsőnek számolt be egy világhírű 'kas­sai művész születésének százéves jubileu­máról. Azóta a hir bejárta az egész sajtót és Kassa város kegyeletes módon ünnepli meg Horoviltz Lipótnak, uralkodók és hí­res emberek arcképfestőjének századik szü­letési évfordulóját: a kassai múzeumban emlékkiállítást rendeztek a nagy művész képeiből, amelyeket külföldi múzeumok és magáno­sok, valamint a nagy festő rokonai bocsá­tottak a muzeum igazgatóságának rendel­kezésére. A kiállítás ma, szombaton nyílt meg ünnepélyes külsőségek között és ápri­lis 4-ig marad nyitva az érdeklődő nagy- közönség számára. Kassa szülöttje Mindenekelőtt egy adatot kell helyesbí­tenünk, amelyet a néhány héttel ezelőttit megjelent tudósításunkban közöltünk. Azt irtuk akkor, hogy Horovitz Lipót a Kassa melletti Rozgonyban született. Az anya­könyvi bejegyzés valóban ezt tanúsítja, a valóság azonban mégis az, hogy Horovitz Lipót Kassán látta meg a napvilágot. Érdekes körülmények között került az új­szülött neve mégis a rozgonyi zsidó hitköz­ség anyakönyvébe. Abban az időben, 1838- bam ugyanis Kassán nem volt még szabad a zsidóknak letelepedniük, csak 1841-ben kapott erre kivételes engedélyt három-négy zsidó család, közöttük a Horovitz-család is* A festő édesapja, Horovitz Hermann bor- kereskedő, azonban már évekkel azelőtt sokat időzött Kassán, mint a gróf Dessewffy- család bizalmi sáfárja, úgynevezett „házi- zsidaja". A zsidóknak akkoriban csak nappal volt szabad a városban tartózkod- niok, napszálka után el kellett hagyniok a várost és ha idejében nem tudtak hazajutni falujukba, úgy az akkori városkapun kivül eső, a mai Stur-uccában levő beszálló ven­dégfogadóban (a ház még ma is megvan) tölthették az éjszakát. Horoviltz Hermann kivétel volt, ő a befolyásos grófi család védelme alatt állott és igy történt, hogy Kassán időzésekor rendesen a gróf egyik gazdasági épületében, a Sándor-ucca 4. számú házban töltötte az éjszakát. Később feleségét is behozta a városba és néha he­teken át laktak a Sándor-uccai házban. 1838 februárjának elején viharos, zimankós téli időjárás volt, az asszony nem tudott idejében hazatérni Rozgonyba és Kassán szülte meg gyermekét, gróf Dessewffyék külső házában. A néhánynapos csecsemőt aztán kivitték Rozgonyba és mint ottani születésüt anyakönyvezték. Hatvan történelmi kép Az emlékkiállítást, amelyen a mester hat­van müve szerepel, dicséretes ügybuzga­lommal készítette elő és rendezte meg dr. Pollák József muzeumigazgató, akinek sok mindenben a kezére járt a Kassán időző Horovitz ármin bécsi akadémiai festő, Ho­rovitz Lipót fia. A muzeumigazgató a bé­csi, varsói és budapesti képtárak és mú­zeumok vezetőségeihez fordult, hogy az emlékkiállítás anyagát megszerezze és min­denütt a legnagyobb előzékenységgel tel­jesítették kérését. Különös elismeréssel nyilatkozik dr. Pol­lák igazgató a magyar Szépművészeti Muzeum rendkívüli előzékenységéről. Dr. Csánky Dénes, a budapesti muzeum igazgatója készségesen bocsátotta rendel­kezésre az ottlevő képeket és pedig Pul- szky Ferenc és Potoczky grófnő arcké­pét. A legújabb magyar miniszteri ren­delkezés szerint a már véglegesen elhe­lyezett képeket nem szabad kölcsön adni, dr. Csánky igazgató azonban az Orszá­gos Muzeumbizottság elé vitte az ügyet és keresztülvitte, hogy mindkét képet ki­adhatták a kassai múzeumnak az emlék­kiállítás céljaira. Engedélyezték azt is, hogy egy harmadik, magánkézben levő Horovitz-képet Kassára szállítanak. Ez egy remek krétarajz, amely Erzsébet ki­rálynét ábrázolja életnagyságban. Ferenc József híres arcképe A bécsi állami gallérra és a bécsi akadé­miai képtár szintén több arcképet küldött el a kassai kiállításra. A legjelentősebbék ezek között Ferenc József arcképe, amely az angol királyi gárdaezred egyenruhájában ábrá­zolja a volt monarchia egykori uralkodó­ját és egy tanulmánykép, amelynek címet A kosárfonó. Ez utóbbi képet húszéves korában festette Horovitz Lipót, annak a kiállításon aratott sikere nyomán a festő jelentős állami ösz­töndíjat kapott, ami az álmok megvalósu­lását jelentette számára. Párisba utazha­tott, ahol évekig dolgozott és tanult a leg­nagyobb mesterektől. (Párisi időzése alatt benső barátságban volt Théofile Gautier- vei és Francois Coppée-va'l.) A varsói állami képtárból ugyancsak nagyértékü remekművök kerültek a kassai kiállításra, közöttük Sapieha hercegnő arc­képe, amely voltaképpen megalapozta Ho­rovitz világhírét. A lengyelországi képék között van Miczkiewicz arcképe is, amely a nagy költő legnépszerűbb arcképe és má­solatban úgyszólván minden lengyel család házában megtalálható. A Horovitz-család birtokában levő képek között is több egé­szen kiváló alkotás van, igy a festő nővé­rének és leányának nagy gonddal és szere­tettel készült arcképei. A kiállítás anyagát nagyon szépen kiál­lított illusztrált katalógus ismerteti, amely­ben a nagy művész életrajzát és méltatását fia, Horovitz ármin irta meg. „Egészséges és nagyon szubtilis müvészegyéniség" — írja többek között a müvészfiu a művész- apáról — „mentes minden extravagáns pá­tosztól és egyoldalú beállítottságtól. A mo­dell természetes valóját határozott erővel« széles eszközökkel, de szeretetreméltóság- gal és méltósággal tudta megörökíteni.. Előadását és technikáját komoly becsüle­tessége jellemzi, előadása szilárdan és biz­tosan nyugszik a rajz, a forma szolidsá­gán .. A Kis Magyarok Lapja rejfvényszelvénye A 11. szám rejtvényeit megfejtette: t

Next

/
Thumbnails
Contents