Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-01 / 49. (4492.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 14 oldal — Ara K1120 évf. 49. (4492) szám « Kedd • 1938 március 1 A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • 0 SŰRGÖfiYCIM: HÍRLAP, PRfiHft. Orosz végzet (*) A legújabb orosz ternorpör két irányban Is tanulságokkal szolgál. Meg­dönti azt a feltevést, hogy az alkotmány beiktatásával és a választások megejtésé- ved lezárult a terrorpörök sora s most már Sztálin maga is megelégelve a vérengzést, gátat vet a GPU további garázdálkodásá­nak. De rácáfol arra az okoskodásra is, amely szerint Oroszországban a nemzeti irányzat győzött a világforradalmi fölött s fcogy a nagy leninista garnitúra kivégzésé­vel és bebörtönzésével a szovjet mindörök­re búcsút vett a forradalom úgynevezett heroikus korszakától. Az orosz forradalom több mint húsz esztendővel kirobbanása után még mindig nem ért véget, a klikkek iharca a kulisszák mögött s a nyílt színen Változatlan hevességgel tart s a sztálini pro­Í jram, mely szemmelláthatóan nem holmi vi- ágnézeti ortodoxiában gyökerezik, hanem tgész egyszerűen egy hatalmi klikk érde­keinek politikai kurzusa, minden irányban könyörtelenül megnemalkuvó. Sztálin nem jsmeri a kompromisszumot <— s némi mali­déival: még azt lehet hozzátenni, hogy kivé­telt csak a kommunista elvek képeznek. í- ví dolgokban a szovjet urai a húsz év alatt kalandos és merész utat tettek meg a lenini kiindulási ponttól, sokszor és nagyon ala­posan revideálták álláspontjukat és számos vakmerő világnézeti rögtönzés árát kellett keservesen megadnia az orosz népnek, de egyetlenegy dologban mindig engesztelhe­tetlen volt a hatalom: a forradalmárokkal Szemben. Nincs még egy hatalma a világ­nak, amely olyan könnyen és olyan vissza­vonhatatlanul mondott voln halálos ítéletet á rendszer ellenségei fölött, mint a szovjet. Nincs még egy hatalma a világnak, amely olyan kegyetlen szigorral lépett volna föl a forradalmárokkal szemben, mint ez a forra­dalmi rezsim, mely uralmát, létét, hatalmá­nak összes elvi s materiális föltételeit forra­dalmi utón szerezte. Az ellentmondások hőskorában élünk s a világ folyásának jámbor szemlélője igazán megszokhatta, hogy úgyszólván semmi nem történik manapság a papírforma szürke sza­bálya szerint, még úgy sem, hogy az ellen­kezője történik annak, amit az ember a dol­gok úgynevezett logikája szerint várt volna, de az események bonyolult és ravasz lóug­rás-törvénye szerint is egyedülálló az orosz ügy fejlődése, amelynek egyetlenegy ért­hető magyarázata van csak és pedig az, hogy itt egy gigantikus birodalom felbom­lásának vagyunk tanúi. Azok az erők, ame­lyek ma Oroszországban érvényesülnek s amelyek a dolgok arculatát formálják, tulaj­donképpen mélyen erjedő bomlási folyamat erői. Ilyen sokáig nem tartanak a forradal­mak. Valahol minden forradalom megtalál­ja a maga kristályosodási pontját, erőfeles­lege valami heroikus tettben talál levezetést s az uj világrend, amelyet a régi romjain épiteni kezd, valahol mégis csak kezd szi­lárd és állandó formákat ölteni. Oroszor­szágban azonban most már a huszonegye­dik éve bomlik, erjed és forrong az élet, mai formák holnapra megdőlnek, mai elvek holnapra indexre kerülnek, mai vezérek hol­napra nemhogy közkatonák, — hanem jel­telen tömegsír halottai lesznek. így nem dolgozik a történelem, igy csak egy sokkal hatalmasabb erő dolgozik — a természet. Abban, ami Oroszországban történik, a természet egyik őstörvényének erejét lát­juk. Ez nem politikai és társadalmi forra­dalom, hp.nfr.m. bomlási folyamat, amely most Egyre laniasztihusabb vádak Március 2-án megkezdik a legnagyobb szovjetrémpör tárgyalását A kommunista párt szine-java a vádlottak padján - Bucharin ét Rikov bűne - 9 népbiztos a vérbiróság előtt A világhírű orosz szivspeciatisláí azzal vádolják, hogy meggyilkolta Gorkijt MOSZKVA. — A szovjet katonai bírósága előtt a közeli napokban uj nagy pör kezdődik, amelyet a „jobboldali és trockista összeesküvők blokkja" ellen indítottak. A vizsgálat máris be­fejeződött és a vádirat szerint a trockista blokk tagjai kémkedéssel és szabotázzsal foglalkoztak s a szovjet megbuktatására törekedtek, vala­mint arra, hogy Ukrajnát, Fehéroroszországot, a középázsiaí köztársaságokat, Georgiát, \mé- niát, Asszerbeicsáttt és a távoíkelcti partvidé­keket leválasszák Oroszország testéről. Ez a pör lesz a legnagyobb, amit eddig a volt szovjet- kitűnőségek ellen viselték, A vádlottak között Zinovjev sok hive van, valamint régi mense- vikiek, szociálforradalmárok és polgári nacio­nalisták, Az összeesküvők állítólag külföldi ele­mekkel álltak összeköttetésben és akciójukat külföldi fegyveres támogatással hajtották volna végre. A szabotőröik tehát külföldi kémszerve­zetek szolgálatában állottak. Ismét Trockij... Trockijról a vizsgálat megállapította, hogy 1921 óta kémszolgálatot teljesített egy külföldi hatalom számára s 1926 óta egy másik külföldi hatalom szolgálatában állt. Az alvezérek Troc­kij, Bucharin és Rikov megbízásából cseleked­tek, Levin, Kackov, Vinigradov és Pletnev ta­nár ördögi machinációjukkal meggyilkolták Kuj- bicsevet, az állami tervbizottság elnökét, Mén- sinszkit, Jagoda utódját a GPU vezetésében és Gorkijt, a híres irót. Ezenkívül felelőseik Kirov meggyilkolásáért is. A vizsgálat szerint Bucha­rin és Trockij már 1918-ban az októberi forra­dalom után összeeskvést szított a bresti béke, Lenin és a szovjetkormány ellen. Akkor le akar­ták tartóztatni Sztálint és Szmerdlovot, hogy ■fcgiflMWHHItlFBI—i 1 HIMBMa—■— már megállíthatatlanul munkába vette Dzsingiz khán birodalmának a modern tör­ténelembe átmentett keretét. így bomlott föl, ha nem is ily hangos forradalmi detonációk közben, a török birodalom s igy a kínai. Egyetlenegy forradalom tartott olyan so­káig, mint az orosz —< a kinai, amely 1911- ben vette kezdetét s ugyanúgy nem tudta megtalálni a kiegyensúlyozottság módszereit és elveit, mint az orosz. Az 1917-es orosz forradalom mai távlat­ból nézve egészen más jelentőséget kap, mint ahogyan még néhány évvel ezelőtt láttuk. A bolseviki kísérlet bévülről már régen meg­bukott s ennek a bukásnak törmelékeit akar­ják most eltakarítani, az emberekkel együtt, akik a rendszernek szellemi és politikai ve­zérei voltak. Hogy a nagytakarítást olyanok végzik, akik maguk is a forradalom által emelkedtek hatalomba, a dolgok természe­téből következik. Az ilyenméretü hatalmi megrázkódtatások soha nem jönnek kividről vagy lentről, hanem mindig fölülről a hata­lom alkalmi birtokosainak félelméből vagy meggyilkolják őket, A kormányt Bucharin hívei­ből állították volna össze. Egy egész kormány a vádlottak padján A nagy pör nyilvános tárgyalása március 2-án kezdődik a legfelső katonai bíróság előtt, A vád­lottakat gyilkossággal, kémkedéssel és haza­árulással vádolják* A legfőbb vádlottak a kö­vetkezett Bucharin, a kommunista intemadonále volt elnöke, Jagoda, a titkos rendőrség volt elnöke, RakovsZki, Ukrajna volt elnöke, Rosengolc, volt külügyi népbiztos, Grinkó, volt pénzügyi népbiztos, Kresztinszki, a külügyi népbiztos volt helyet­tese, Cslenov, volt mezőgazdasági népbiztos, Rikov, volt közlekedési népbiztos, Mensinszki, az orosz rendőrség megszerve­zője. „Orvosalakba bujt ördögök" A vádlottak között van továbbá Pletnev ta­nár, áz orosz tudományos élet egyik kiválósága s a világ egyik legkitűnőbb szivspecialistája, ezenkívül több más orvos is, akik állítólag szát- szándékkal idézték elő Maxim Gorkij halálát. Valamennyi vádlott tagja volt a titkos szerve­zetnek. A Pravda és az Izvesztija vezércikkeiben kommentálja az eseményt. Mindkét lap főleg azon igyekszik, hogy uj vádpontokat soroljon föl s igy megkülönböztesse a jelenlegi port a ré­gi póroktól. Az összeesküvés e lapok szerint „történelmileg van megalapozva és 1918-ig nyú­lik vissza." Akkor Trockij és Bucharin Lenint viszályából. Elfogulatlan szemlélő előtt nem lehet kétséges, hogy az, ami Oroszország­ban lejátszódik, valójában elkeseredett klikkharc. Egymást végeztetik ki a vezérek s elég valakinek hat hétre hatalomhoz jutni, hogy végezzen haragosaival s hogy aztán maga is odakerüljön a tömegsírba az utána- következők jóvoltából. Az ilyen mészárlást és az egyelőre nem látható, reálisan föl nem mérhető bűnökért való felelősségsibolást semmiféle államrezon nem magyarázza. Ez a deszpotizmus szeszélyes önkénye, tipikus orosz deszpota rémuralom, amire a történe­lem nem egy példát tud s aminek lefolyásá­ból ismerhetjük föl mivoltát és szabályait. Ez már maga az ősi, sötét és félelmekkel teli Oroszország, történelmének egyik legkomo- rabb pillanatában. Oroszország minden hó­ditót magábaolvasztott — ez a végzet érte utói a kommunista forradalmat is, Oroszor­szág magábaolvasztotta és saját képére for­málta. A lenini világforradalmiság abban a pillanatban, amikor orosz földre tette a lá­bát, átalakult speciális orosz forradalmiság­akarta meggyilkolni. A leghíresebb orosz or­vosprofesszorokat a vezércikk „orvosalakba költözött ördögöknek" nevezi. Ezek az orvosok külföldi vezérkarokkal állottak összeköttetés ben 8 az ő rendeletükre mérgezték meg Maxim Gor­kijt Az „ötödik hadoszlop" néven szervezked­tek meg és meg akarták dönteni a szovjetkor­mányt A lapok egyöntetűen a vádlottak meg­semmisítését követelik s kijelentik, hogy a vád­lottakhoz hasonló gazemberekre nincs szükség a szovjettársadalomhan. Bucharin, Rikov, Jagoda... Az uj per vádlottal különböző politikai cso­portokhoz tartoznak, Bucharin 49 éves és a kommunista párt egyik legnagyobb kitűnősége volt, aki 1918-ban megszövegezte a párt kor­mányprogramját. Lenin egyik legbelsőbb mun­katársa volt s az 1921-es gazdasági politika megszervezője. Később a Pravda főszerkesztője lett, de 1928 óta ellentétbe került a párt veze­tőségével, 1934-ben végleg kegyvesztett lett és valamennyi állásától fölmentették, Rikov 57 éves s Lenin halála után 1929-ig a népbiztosok tanácsának elnöke volt. Állítólag jobboldali érzelmű, 1934-ben ő is kegyvesztett lett, Jagoda, az orosz rendőrségnek, a GPU-nak megszervezője és vezetője. Mint a titkos állam­rendőrség feje, óriási befolyása volt a szovjet­ben s 1934-től 1937-ig rábízták a belügyi nép­biztosságot is. Később korrupcióval vádolták meg és börtönbe vetették. Kresztinszki, a szovjet egyik legismertebb diplomatája, aki 1921-től 1930-ig berlini nagykövet volt és előkészítette a németországi kommunisták előtörését. 1930-tól 1937-ig Litvinov helyettese volt, Rakovszki 1923-tól 1927-ig Londonban és Párisban volt nagykövet, később kegyvesztett lett. Rosengolc egyideig a szovjet teljhatalmú külkereskedelmi népbiztosa volt, de tavaly menesztették. gá s az erők, amelyeket szekerébe foghatott, valójában az orosz birodalom fölbomlásának erői voltak. A bolseviki rendszer valójában nem egyéb, mint az orosz történelem gigan­tikus krizistünete, mint annak a fölbomlási folyamatnak adekvát politikai kifejeződése, amely Nagy Péter birodalmát a polgári Európa s a miszticizmusából uj hóditó életre ébredő Ázsia között menthetetlenül utolérte, elmaradt szociális állapotaival, félbarbár er- kölcsiségével, nyomasztó vallási miszticizmu­sával, rettentően szegény muzsikjaival és tulfinomult arisztokráciájával és intellektuel- jeivel. A bolseviki rendszer arra vállalko­zott, hogy megreformálja, Európához, sőt a holnapután Európájához igazítja Oroszor­szágot., A vállalkozás nem sikerült s torzó­ban maradt alkotásai között vergődik most egy hatalmas birodalom százötvenmilliós népe. A klikkharc és a szociális és politikai improvizációk hazája Oroszország. — ezt észre nem venni a legvégzetesebb vakság lenne az európai emberiség számára. Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI.

Next

/
Thumbnails
Contents