Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-09 / 32. (4475.) szám

1938 február 9, szerda. t>ra:<iai-A\a&Í!AR-hi rlap — —ke—o— 3 A fiatalság szava, •— ezzel a címmel jelent meg Zombory György szerkesztésében a Csehszlovákiai Magyar Aka­démikusok Szövetségének első röpirata, mely húsz oldalon fiatal erőtől duzzadó hangon kiált­ja el az uj nemzedék hangját, öröm és izgalom fogja el az olvasót, ahogy átfutja a röpirat cik­keit és valami meleg, magabizó érzés csap föl a lélekben: „Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, uj harcok, uj szemek kacagnak az égre..." Uj fiatalság a dévényi kapunál... — jelent­kezik a röpirat első cikke és mit is mond magá­ról ez a fiatalság? Jellemes magyar akar lenni, testben és lélekben szilárd ... Fiatal értelmisé­günk mondja ezt és elhisszük, hogy komolyan mondja, mert ahogy megindokolja saját magát, biztos kézzel tapint a legmegbízhatóbb tanulság felé: a múlt, a magyar történelem felé. És ebben a múltban a reformkor példáit idézik, a tizen­kilencedik század magyar felujuíását, mikor ma­gyar társadalmunk csodával határos módon az európai haladás varázsszavára olyan nemzedék­­garnitúrát állított ki, hogy ma is csak néma ámulással nézhetjük történelmünk száz év előtti egét és sajnáljuk, hogy földünkön visszfénye nem ragyog többé. De ma nincs a méla tűnődés órá­ja, ma „cselekvő magyarok" kellenek s jó és biz­tató, hogy akik ma cselekvésre indulnak, a leg­szebb példákat fedezik föl a múltból és azok sze­rint indítják saját útjukat. Ez az uj fiatalság di­­cscrctreméltóan fedezi föl ideáljait: nemcsak di­vatból idézi Széchenyi Istvánt, ahogy divat volt több mint félszáz éven keresztül ünnepelni a legnagyobb magyart, anélkül, hogy az ünneplő magyarok tudták volna, mit értsenek Széchenyi ünnepelt szelleme alatt... Nekünk most nem az ünnepi szónokok magyarázzák Széchenyi intel­meit: sorsunk tanított reá, hogy megértsük a 6záz év előtt kimondott szavakat... „Kiművelt emberfő" — mondta Széchenyi István, ez legyen a magyar ideál s most a kései unokák egy nehéz sorban mondják utána — saját tapasztalatukból, vagy vezérüket idézve —: „tökéletes kimüve­­lődésre van szükségünk, mert felismertük, hogy a kisebbségi sorsban létalapot jelent számunkra tudásfölényünk." — És tovább vehetnénk sorra Széchenyi István eszmei rendszerét és pontosan hozzáilleszthetnénk egy-egy mondatot a fiatalság szavaiból — ily egyezés, érezzük, nem frázis­­szülte pózolás, hanem a valóság találkozása a vátesz szellemével. Ezért hisszük benne, hogy fiatalságunk nemcsak idézi Széchenyit, de vele él is! * És most fussuk át fiatal értelmiségünk röp­­iratát... Mi a nemzetben mindenkor a népet látjuk... A szónak nincs hitele többé előttünk, csak a tettek és a cselekedetek tudnak meggyőz­ni bennünket... Nem kritizáljuk őseink tetteit, de a történelemből nemcsak tanulni, okulni is kívánunk... A nemzetet szent és érintetlen fo­galomnak tartjuk, azért kívánjuk, hogy azok, akik a korinányrudnál vannak, komolyan és fi­gyelemmel vezessenek a megváltozott idők uj szellemében. Generációs problémát nem isme­rünk, elismerjük vezetőink úttörő érdemeit, de 1— ha szükséges, — megmondjuk nyíltan, hogy a mostani népi harcra nem alkalmasak. Mi saját bőrünkön érezzük az itteni nemzetiségek egy­mást tipró tusáját. Ezt az érzést nem értik meg soha azok, kik nem a kivertség, a bizonytalan­ság kenyerén nevelődtek. Sürgetjük a népvédö segélyző és szociálpolitikai tevékenységet és ke­serűen hasonlítjuk össze: A szudétanémetek ti­zenötmilliót adnak évente a munkanélkülieknek *— a magyaroknál senki se ad segélyt... A szu­détanémetek kilencmilliót adnak évente az isko­lákra — a magyaroknál senkise ad segélyt... A szudétanémetek tizenhétmilliót áldoznak éven­te a gyermekekre. Ki segélyezi a magyar iskolás gyermekeket? A Slovenská Liga! — És tovább: Magyarországon felnőtt egy fiatal generáció, amely hivatottan tudja járni a magyar falvakat — nálunk vannak ugyan fiatalok, de nincs fiatal­ság ... Ezért föl kell ébreszteni a fiatal magyar értelmiség nemzeti öntudatát. A magyar fiatal­ság útmutatója pedig nem Marx, Lenin, Jászi Oszkár, — hanem Széchenyi István, Szekfü Gyula, Prohászka Ottokár, Ravasz László, Mak­kal Sándor ... Nemzeti, vagy szociális kérdés? — szól az egyik cikk cime. Nem igaz, nálunk nincs szociális kérdés, mert mindnyájan szegé­nyek lettünk. Nem! Nem vagyunk egyformán szegények és ha a kisebbségi kapitalizmus meg­értéssel és tiszta akarattal nyúlna gazdasági ba­jaink kiküszöböléséhez, nem kellene félnie, hogy ő is proletársorsba kerül. — Egy elsőéves val­lomása a téli szemeszter végén: „Miért kellett megtanulnom, hogy el ne bukjam, annyi őrgróf­nak a nevét, amikor a hét vezér, vagy a tizen­három aradi vértanú közül kettőt sem tudnék megnevezni?" És az elsőéves irigyli azokat, akik Árpádról, Szent Istvánról, vagy Mátyás király­ról hallgattak előadást... „A magyar főiskolá­sokat is támogassa az állam!" kiált a röpirat. Odébb statisztikai táblák mutatják ki, hogy az állami alkalmazottak közül csak a magyar nem­zetiségűek száma fogyott tiz év alatt! Magyar főiskolás intemátust kér egy másik cikk, mert nincs olyan helye a magyar főiskolásságnak, ahol a mindennapi együttélés folytán benne együtt­érzés fejlődhetnék ki. Végül jegyzetet látunk azokról, akik negyven koronáért „ifjúságot vesz­nek" ... Arról van szó benne, hogy a Radio­­joumal referense á 40 koronáért nyolc fiatalt fcvett", akiknek segítségével arról akarta meg-A nagy bejelentés élőit Hitler Berchtessadenben fzövegezi a február 20-i békebeszédet általános európai megnyugvás - Berenguer szenátor németbarát cikke BERLIN. — Hitler kancellár Berchtesga­­denben előkészíti azt a beszédet, amelyet február 20-án a birodalmi gyűlésen mondani fog. Hir szerint a beszéd újabb ünnepélyes békekiáltvány lesz, de a kancellár egyúttal bejelenti azokat a rendszabályokat, amelye­ket Németország közigazgatási egységesíté­se érdekében a közel jövőben végrehajtanak. A nemzeti szocialista párt vezető egyénisé­geit egymásután Berchtesgadenbe hívják a tanácskozásokra, mig Ribbentrop állandóan Hitler közelében van. A német sajtóiroda tovább cáfolja egy­­másután a külföldi sajtóban megjelent híre­ket. Megállapítható, hogy az európai han­gulat máig lényegesen lecsillapodott. A feb­ruár 4-e után mesterségesen szított izgalom lelohadt és a nyugati nagyhatalmak illetékes tényezői megállapíthatták, hogy semmi olyan nem történt a birodalomban, ami nyugtalan­ságra adhat okot. Párisban Berenguer szenátor mai cikkében nyíltan kifejezi, hogy Németország katonai és diplomáciai koncentrációja nem szenzációs és nem veszedelmes, ugyanaz, ami más országok­ban sokkal kevesebb lárma mellett már megtör­tént. Az erő és a fegyelem a béke előfeltétele mindenütt Berenguer szerint és igy Németország­ban is. Mivel Berenguer szenátor a francia par­lament külügyi bizottságának elnöke, cikkének különleges súlya van s bizonyára hozzá fog já­rulni a helyzet megszilárdulásához. Hitler feb­ruár 20-i beszédében újabb javaslatot tesz Fran­ciaországnak a béke megszervezésére. Welczek párisi német nagykövet meglátogatta Delbos külügyminisztert és kijelentette, hogy a német diplomáciai változásnak semmiféle hatása nincs az eddigi német külpolitika irányára, el­lenkezőleg, a németek mindent el fognak követ­ni, hogy a francia-német viszony tovább javul­jon. A tiszta lenzsebkendő több vizet vesz fel, a bőrnek nem árt és háromszor annyi ideig tart. A belföldi tiszta vászon védjegye: Az aífamhrai ütközet Barcelona beismeri a vereséget A spanyol nemzetiek folytatják az előnyomulást Nagy légi csata Teruel fölött - 3000 hadifogoly BARCELONA. — A hadügyminisztérium hivatalosan jelenti: A keleti fronton a kor­mánycsapatok visszavonulnak. Alfambrát az ellenség megszállta. A Muela de Terueli szakaszon a kormánycsapatok uj állásokat foglaltak el. Hétfőn délelőtt tizenegy órakor Teruel vidékén heves légi harc dühöngött, amelyben körülbelül száz repülőgép vett részt. A kormányrepülőgépek három Fran­­co-gépet lelőttek és a kormánytüzérség ugyancsak három ellenséges gépet kénysze­­ritett kényszerleszállásra. Az átkelés az Alfambra-folyón SALAMANCA. — A Franco főhadiszál-A brit propagandafőnök ■ ■ LONDON. — Az angol kormány hétfőn este bejelentette az alsóházban, hogy Sir Róbert Vansittartot annak a külön bizottságnak elnö­kévé nevezték ki, amelynek feladata a külföldi brit propaganda kiépítése és egységesítése. Van­­sittart mintegy Anglia propagandaügyi miniszte­re lesz. A kormány az angol közélet egyik leg­­agilisabb tagját bízta meg a propaganda vezeté­sével, ami azt jelenti, hogy Angliában is nagy fontosságot tulajdonítanak a külföldi agitáció­­nak és az eddigi mulasztások pótlásának. A Times szerint engedékenység, lustaság, közöm­bösség és szerénység okozta, hogy a brit kultu­lásáról érkezett jelentés szerint a nemzetiek előnyomulása az Alfambra-szakaszon to­vább tart. A hadsereg számos uj állást fog­lalt el és megszállta a villadai, dayai és al­­fambrai hidakat. Vasárnap este a körülzárt ellenséges zászlóaljak közül kettő megkísé­relte, hogy kitörjön, de támadását visszauta­sították. Tőrre la Carcel vidékén kétezer kormánykatona adta meg magát s a nemze­tiek összesen háromezer foglyot ejtettek. Megegyezés a benem­­avaikozási bizottságban LONDON. — A benemavatkozási bizott­ság pénteki ülésének londoni diplomáciai „Jóvátenni a mulasztásokat** rát a külföldön eddig még nem ismerik és nem becsülik kellőképpen. A hibán gyorsan segítem kell. Az angolok azt hitték, hogy hagyományuk és kultúrájuk oly erős, hogy propaganda nélkül is elterjed. Ez azonban tévedés volt s az arabok között folytatott olasz rádiópropaganda bebizo­nyította, hogy mily gyenge lábon áll az angol kultúrába vetett hit. Vansittart feladata, hogy jóvátegye a mulasztásokat. Vansittart ezentúl ellenőrizni fogja a rádiót, a diákösztöndíjakat és a filmet. A kiadásokat különböző kormányhiva­talok fedezik. A Times ugyanekkor leszögezi, hogy a legnagyobb európai hírszolgálat a német. Vansittart tanítómestere tehát Göbbels lesz. körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert a hatalmak a legfontosabb kérdésekben már megegyeztek. Ilyen körülmények között nem lehetetlen, hogy az önkéntesek vissza­hívását már márciusban megkezdik. A spa­nyol ellenőrzés két és félmillió fontba fog kerülni s ennek az összegnek 80 százalékát Anglia, Olaszország, Franciaország és Né­metország viseli. A Daily Telegraph szerint nem lehetetlen, hogy a pénteki ülésen Edén személyesen fog elnökölni. Grandi és Edén között minden kérdést sikerült megoldani s az olasz—angol megbeszélések ez alkalom­mal különösen jelentősek voltak. Olaszor­szág hajlandó együttműködni a kalózok el­leni akcióban s a római kormány hozzájáru­lásában angol beavatott körök az olasz—an­gol közeledés újabb jelét látják. Barcelona: erőd HENDAYE. — Az uj nacionalista kor­mány hétfőn egy rádiójelentésében kijelen­tette, hogy a nemzeti hadsereg tovább fogja bombázni a spanyol kormány városait. A kormány ugyanis erődökké alakította át a nagy városokat. Barcelonában nem keve­sebb, mint 180 katonai objektum van, kö­zöttük erődök, ütegek, muníció- és gázgyá­rak, kaszárnyák, lőszerraktárak és petro­­leumraktárak. Lehetetlen ezeket a fontos ka­tonai tárgyakat bombázni anélkül, hogy a polgári lakosságban kár ne essék, már pedig a háború gyors befejezése érdekében a nem­zetiek első föladata az, hogy tönkretegyék a kormány katonai fölszerelését. ÖN EGÉSZSÉGES LESZ ha megfogadja tanácsunkat: érel­meszesedés, vérbaj, golyva, skro­­íülózis, gyulladásos természetű női bajok, légcső-hurut eseteiben a CIGELKA-LUDOVICUS jód-brómos gyógyvíz használatát ajánljuk. Cl GÉL KA forrásvállalat, Bardejov győzni a hallgatóságot, hogy a magyar fiatalság rengeteget olvas, különösképpen a faját meg­tagadó szélsőséges szocialista Írók könyveit ér­tékeli nagyra és háromszor annyi csehszlovák nyelven irt könyvet olvas, mint magyart... A röpirat hátlapja pedig üdvözli az első csehszlo­vákiai magyardmkés gyújtót, a „Hanza" szövet­kezeti gyufát. „Mi, fiatalok, mindenütt ezt fog­juk követelni." * Igen, kis dolgokig kell leérni a nemzeti gon­dolatnak: a gyúfaskatulyáig! És mi örömmel üd­vözöljük a fiatalok figyelmét, amely átölel min­den magyar érdeket: az elvonttárgyu könyvek­től a praktikus gyufaskatulyáig —, mi ebben ifjúságiink szimbólumát látjuk. A röpirat kérelemmel fordul a magyar tár­ii—in mii ibiii mi—■■Imii ni mm i ii sadalomhoz, hogy minél többen lépjenek be pártolótagul a Csehszlovákiai Magyar Akadé­mikusok Szövetségébe. Évi tagdíj csak ötven korona. (A CsMASz dme: Zombory György, Pozsony, Duna-ucca 80. IV. 23.) Ugyancsak kérelemmel fordult a CsMASz a magyar társa­dalomhoz, hogy belépésével támogassa a Cseh­szlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Acade­­mica Egyesületét. Az évi tagdíj, mely három éven át fizetendő, hatvan koronát tesz ki. — Az „A fiatalság szava", a CsMASz első röpirata iz­galmas és tanulságos olvasmány, megismerjük belőle mai fiatalságunk gondolkodását és cse­lekvő, nemzeti öntudatát. (Megrendelhető a CsMASz timén. Ára négy korona.) (b. i.) ——H—ÍH1«—IttIHMI———— af HB"»——PH— M—K— Mussolini arab-propagandájának hatása Vansittart, az angol Göbbels

Next

/
Thumbnails
Contents