Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-08 / 31. (4474.) szám
8 ^rxgai-A\mAarhtrlab 1938 február 8, kedd. SzrDHÁzKönVy-KaLTaRA.. A nemzeti tradíció nem ingadozik és nem keres mesterkélten újat — mondotta dr. Jankóvics Marcell a pozsonyi Toldy Kör ülésén Ismét a régi vezetőséget választotta meg a nagy múltú irodalmi egyesület POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A Toldy Kör vasárnap délelőtt tartotta évi tisztújító közgyűlését Hosszu-uccai otthonában a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést dr. Jankó vics Marcell elnök nyitotta meg. Nagyhatású megnyitó beszédében megállapította, hogy a Kör nyugodt atmoszférái u, ami azt jelenti, hogy nem nagyképü és jelszóemberek köre, nem változtatja meg semmi körülmények között irányát, amely a szeplőtlen nemzeti tradíciókban gyökerező, rendületlen magyarság. Nem ingadozik, nem keres mesterkélten újat, nem felejti el a tegnapot a máért, vagy a holnapért, mert az irányok közül csak azt lehet elhinni és szeretni, amit a magyar géniusz diktál. A Toldy Körtől semmi sem állhat távolabb, mint a nagyképűség, tehát a Kör nem polemizál senkivel sem erről, sem másról. A nyugodt atmoszféra nem jelenti és nem is jelentheti a közömbösségeit és a maradiságot. Aki megáll, soha többé nem érheti utói azokat, akik előremenfek. A Toldy Kör embereit nem a szellem revoludói, hanem evolúciói vonzzák. „Csak annyit tettünk, amennyit tehettünk, ■— annyit, amennyit a becsület előirt. E nehéz időkben ez is nagy szó,* amikor a materializmus és szegénység örök harcban állnak a csodaszép fogalommal, amelynek magyar becsület a neve." A lelkes tapssal fogadott megnyitó beszéd után Tamás Lajos főjegyző tartotta meg tartalmas és színvonalas beszámolóiját a Kör legutóbbi esztendeijének működéséről. Kiemelte, hogy a Kör otthona nemesá& tagjainak áll rendelkezésére, hanem szívesen látott vendége a SzMKE pozsonyi csoportja, a Bartók Dalegyesület, sőt időközönként a magyaT akadémikusok és a magyar cserkészek is. Ezután felsorolta a Kör különböző rendezéseit, a Reményi-, a Kosztölányi-emlékestet, a Gyóni-estet, dr. Turchányí vetitettképes előadását, Feiglex Sándor és dr. Vutkovich Sándor 1 önálló előadásait, majd a szinigárda nagyszerű tevékenységét ismertette. A komáromi Jókal-szobor javára kétizben előadták Az uj földesur dmü színmüvet, továbbá október 3-án Csiky Gergely A nagymama dmü vígját ékát. Mindkét előadást Moravekné Kovács Mária rendezte nagy szakértelemmel. Megemlékezett a Vutkovidh-féle alapból kiirt irodalmi pályázatokról. A legutolsó elbeszélés-pályázatra 32 pályamunka érkezett be, amelyeknek megbirálása most van folyamatban. Felemlítette azt a nagyfontosságu akciót, amelyet dr. Aixinger László ügyvezető alelnök indított meg a Kör második harminc éve történetének kiadására. A mozgalom szép anyagi eredménnyel zárult, úgyhogy a nyomda már dolgozik a mű dőálhíásám, amelyet Tamás Latos főjegyző irt A társadalmi rendezések közül kiemelte a Magyar Kulturegyesületek nemrég nagy sikerrel lezajlott pozsonyi bálját, amelynek előkészítésében jelentős része volt dr. Tomaschek Lászlóval élükön a Kör tagjainak. Az egyesület vidéki szerepléseinek során hálával emlékezett meg a kassai Kazinczy Társaság vendégszeretetéről, amely lehetővé tette múlt év mártius M-én a Toldy Kör sikeres kassai bemutatkozását. Ezután Klatt Aurél főpénztáros terjesztette elő pénztári jelentését, amelyet Szalay Józsefnek a számvizsgáló bizottság nevében tett jelentése követett. Kőiéit Ferenc meleg szavakkal méltatta Klatt Aurél főpénztáros agilitását, aki a cserkészjellemhez méltó lelkiismeretességgel végezte feladatát és ezért indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét szavazott a főpénztárosnak. Dr. Aixinger László, a Kör ügyvezető alel nőké emelkedett ezután szólásra és nagyhatású beszédben fejtette ki, hogy az eredményes szellemi működés egyik fontos előfeltétele a gazdasági megalapozottság. A tevékenység mértékét csak akkor lehet kellőképpen értékelni, ha szómba vesszük azokat a nehézségeket is, amelyeket le kellett győznie az egyesületnek. A Körnek mindent a saját erejéből kellett előteremtenie, segélyt sehonnan sem kapott, sőt a legutóbbi évben a szokásos városi támogatás is elmaradt. A rendezések adminisztratív nehézségei is növekednek és a költségek terhe az egyesületre hárul. Foglalkozott a többi pozsonyi egyesület működésével és a pozsonyi magyar műkedvelő színészet helyzetével, ahol célszerű munkamegosztásnak kellene kialakulnia, mert az egészséges verseny egyik feltétele, hogy mindegyik műkedvelő csoportnak meglegyen a saját gárdája és tevékenységi köre. Kiemelte a Toldy Kör példaadó és serkentő működését, amelyet mások is sikerrel követnek rendezéseikben s igy hatással van az egyesület az itteni magyar kisebbség egész kulturális életére. Zsakay Ödön főkönyvtáros a könyvtár helyzetéről tájékoztatta a közgyűlést. A régi vezetőség lemondása után dr. Jandó Rezső foglalta el az elnöki széket. Javaslatára a közgyűlés köszönetét mondott a régi vezetőségnek, majd közfelkiáltással a következőket választották meg: Elnök: dr. Jankó vics Marcell, ügyvezető alelnöki dr. Aixinger László, alelnök: dr. Prónay Aladár, főjegyző: Tamás Lajos, jegyző: Janson Jenő, ügyészek: dr. Bertha Géza, dr. Prenghy Árpád, dr. Tomaschek László, főkönyvtáros: Zsakay Ödön, könyvtárosok: Kotzmarm Emil, Rdmann László, főpénztáros: Klatt Aurél, pénztárosok: Brolly Tivadar, Kuster Gyula, háznagy: Bagnovini Antal, háznagyi titkárok: ifj. dr. Aixinger László, ifj. Körinek Lajos, Pataky Tivadar, ifj. Reimann Gyula, számvizsgáló bizottság: Kőiéit Ferenc, Szalay József, Barényi Vilmos. Választmány: Janson Jenőné, Kriiger Edéné-Wimmer Marianne, Moravekné Kovács Mária, Wiklmoser Lajosné, Zatkalik Lajosné, Arkauer István, dr. Baranyay Dezső, dr. Cortely János, Csáder Sándor, Császár István, Fedgler Otmár, dr. Fleíschmann Gyula, Késik Herold, Knapp Ignác, Kontsek György, dr. Kozma Ferenc, Környei Elek, dr. Kuthy Géza, dr. Neumann Tibor, Páll Miklós, Prenghy János, Rehorovszky Jenő, dr. Reinel János, Schubert Tódor, Sendlein János, dr. Staud Gábor, dr. Szeiff Géza, Szel'ényt Miklós, dr. Szeredai-Gxuber Károly, Tallóczy Károly, Tichy György, Vargha Iván, Végh Ferenc, Vermes Samu, Wendler Jenő, dr. Zatkalik Lajos. Választmányi póttá(*) Herczeg Ferenc „Kék róka" című vígjátékénak prágai előadása. Herczeg Ferenc híres darabjának berlini és 'budapesti szenzációs sikere után most lesz a prágai felújítása. Uj betanulással szerdán mutatja be a Kleine Bühne, a német színház kamaraszínháza Herczeg vígjátékét, amelyet több évvel ezelőtt Prágában ugyancsak hatalmas sikerrel játszottak. Ezúttal a női főszerepet a prágaiak kedvence, Dolores Moncasi játsza. (*) Nadelstecher Laci hangversenye Tátra-széplakon. Tátraszépla'król Írja munkatársiunk: Az ungvári származású fiatal hegedűművész, Nadelstecher Laci, akit Hubay fedezett fel és akiről két év előtt Ótátrafüreden Hubermann Broniszláv azt mondta, hogy valamikor a legnagyobb hegedűművészek sorába fog tartozni, a Guhr-szainatóriumban hangversenyzett. Játéka ma már csodálatos művészi megnyilatkozás. A nagy mesterek szellemiével titokzatosan rokon, gazdag és szenvedélyes érzésviilág zendült meg hegedűjének rendkívül nemes tónusában. Műsorán szerepek ezúttal Mendelsohn E-moll koncertje mellett Schubert D-dur szonátája és Ave Máriája, Sarasate Románca, Dvorak Humoreszkje, Wienyavsky Moszkvai emléke, Jascha Heifetz román staccatója és Hubay Csárdái jelenete, ráadásul pedig Paganini Caprices-t játszotta. Nadelstecher Lászlónak már a technikai tudása is kiforrottabb, stílusosan szép előadása rendkívül hatással érvényesült műsorának minden számában. A közönség percekig tartó viharos tapssal ünnepelte a fiatal művészt, akiitől még sokat várhatunk a hangversenytermek dobogóján, ha technikai készsége megkapja a végső csiszolást és ha egyébként is zavartalanul fejlődik tovább: igen nagy művész lesz. (n.) (*) Lehár „A mosoly országa" Tauber Richárddal a főszerepben. A prágai német szinház jubileumi előadásainak során jövő vasárnap Lehár Ferenc világhírű operettjét, ,,A mosoly országá"-t adja elő. Ismeretes, hogy Lehár a férfifőszerepet Tauber Richárd számára irta és Tauber ebben a szerepben világsikert aratott. A vasárnapi prágai előadáson Tauber énekli ezt a főszerepet. gok: Révay István, Czere Oszkár, Marton Győző, Sámboch Béla. Janhavics zárószava Lelkes záróbeszédében Jankovics Marcell rámutatott arra, hogy a „becsület" szóval fejezte be a múlt év mérlegét és ezzel kell megkezdeni az uj esztendőt. Fanatikusa mindannak, ami magyar és amit a magyar vér és szív diktál. Ellensége az olyan nemzeti öntudatnak, amely csak lekicsinyli mindazt, amit nem ő alkotott Ellensége az üres nemzeti sallangnak: üres az, mint a zsinóros dolmány, amelyben nincs benne a vitéz. Ellensége a tehetetlen nagyotakarásnak. Szeretné látni a lankadatlan odaadást, amely világosságot gyújt, minden magyar erényt, olyan gravitációt, amely a fiatalságot vonzza és meggyőzi arról, hogy alkotni csak az fog, aki tud hinni a szellem tiszta eszközeiben és a múltból áthozza azt, ami szinarany. Nagyhatású beszédét a következő szavakkal fejezte be: Lássa és értse meg a magyar fiatalság, hogy a múlt szenvedések és nem tévedések, csapások és nem hibáik világa volt, — értse meg, hogy az állhatatosság meggyőző erő, — mert az állhatatosság megtérített már pogányokat is ... Értse meg a fiatalság, hogy nem bengáli tűz az igazi napkelet, hanem egyedül a nemzet erkölcsi és szellemi értéke az.., Hogyha már ez sem vonzza az ifjúságot, akkor dmondhaitjuk a költővel: Jó éjszakát, kurucok,,, De ha vonzza, akkor szélcsendes, posványos időkben is elmondhatjuk a bibliával: nem halt meg a leányzó csak alszik ., ♦ ...... Ehhez a nagy vonzerőhöz, a magyar kultúra centripetális erejéhez nagy ut vezet, sok munkatárs kell: a munkatársak a törhetedenség, a readületlenség, a civilizált hang, önzetlenség, — következetesség és igazi, emelkedő színvonal. E munkatársaink mellé szólítok mindenkit, álljanak azok közé, akiknek sorából lassan kiállanak (*) Magyar kulturelőadások Beregszászon. A beregszászi PRMKE legközelebbi kulturelőadását február 10-én, csütörtökön este 6 órakor rendezi a Beregmegyei Kaszinó nagytermében. Előadnak: dr. Neuwelt József orvos aktuális orvosi kérdésről és Páricska Zoltán gimnáziumi tanár Kossuthról és Széchenyiről. Belépés díjtalan. (*) A budapesti színházak e heti műsora. — MAGYAR KIR. OPERAHAZ. Kedd: Lohengrin. Szerda: Pillangókisasszony. Csütörtök: Cremonai hegedűs, Sylvia. Péntek: Orfeo. Szombat: Salome, Tükör. Vasárnap délután: János vitéz; este Bolygó hollandi. ~ NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd: Godiva. Szerda: Csalódások. Csütörtök: Jézusfaragó ember. Péntek: A nők barátja. Szombat délután: Csalódások: este: A nők barátja. Vasárnap délelőtt: Jézusfaragó ember; délután: Csongor és Tünde; este: Csalódások. - NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Kék róka. — VÍGSZÍNHÁZ. Szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap délután és este: Hajnali vendég. Kedd: Kéj utazás. Vasárnap délelőtt. Gézengúz. — PESTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Rossz asszony. MAGYAR SZÍNHÁZ, Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Ketten egyedül. Vasárnap délután: Egyetlen éjszakára. ANDRASSY SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: A hölgy hozzám tartozik. BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd: Sajtófőpróba. Szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap délután és este: Amerikai komédia. — MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Egész héten minden este, vasár- és ünnepnap délután: Déligyümölcs. — VÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd: Júlia. Szerda: Faust. Csütörtök: Júlia. Péntek: Pillangókisasszony (Guglielmetti felléptével). Szombat, vasárnap délután és este: Júlia. Vasárnap délelőtt: Nótás kapitány. - TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD. Egész héten minden este és vasárnap délután: Karnevál 1938. PÓDIUM. Egész héten minden este és vasárnap délután: Farsangi műsor. — KOMÉDIA. Egész héten minden este és vasárnap délután: Tinglitangli, farsangi revü. - ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig mindennap: Fehérvári huszárok. — JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig mindennap: Aranymadár — Magdaléna. Hajnali vendég Fodor László vigjátéka a Vígszínházban BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) Önhibánkon kívül kissé elkésetten számolunk be a Vígszínház múlt héten bemutatott újdonságáról, Fodor László uj vigjátékáról. Megnyugvásunkra szolgál azonban — és ez egyúttal a mentségünk is, — hogy ebből a késésből sem a közönségre, sem a szerzőre nem háramlik kár. Fodor uj darabjának a hősnője a „templom egerének" az ellenlábasa: „a ruhatár egere", aki egy hercegi koronával ékes aranyszelence miatt kerül súlyosnak látszó konfliktusba a rend* őrseggel. A darab végén persze kiderül, amit már a játék elején is mindenki tud, hogy a leány ártatlan és méltó annak a rokonszenves ügyvédnek a kezére, aki egy hirtelenül lángra lobbanó szerelem erejével és elszántságával küzd a leányért. Minden egyéb, ami a darabban történik: a fiatal grófi fiú kissé ízléstelenül ható verekedése a féltékeny hercegnővel, — letagadása annak, hogy a szelencét a részegség egy pillanatában ő ajándékozta a leánynak, —- az öreg gróf nemes és önzetlen kiállása a leány mellett, -— a fiú megtérése —■, mindez csupán azért van, hogy a szerző bebizonyítsa színműírói készségét. Amiben különben senki sem kételkedik, aki Fodor László kitűnő rátermettségét és színpadtechnikai rutinját eddigi darabjaiból ismeri. Fodor ezúttal is mulatságos, sőt helyenként drámai feszültséggel teljes vígjátékot irt, amely bizonyára megtalálja az utat a közönséghez. Segíti őt ebben a szinház kitűnő előadása, amelynek Muráti Lili, Ladomerszky Mária, Eszterházy Ilona, Sulyok Mária, Somlay Artúr, Somló József, Rádai Imre, Bihari József, Gárdonyi Lajos, Peti Sándor a főbb szereplői. Az ember hol szívből kacag, hol meg elérzékenyül. Istenem! — mi egyéb kell még ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a színházban?! A konstrukció hiányosságáért gazdag kárpótlást nyújt a vígjáték sok finom, kedves ötlete, derűje, humora és —• nem utolsó sorban — a kitünően megírt, szellemes párbeszéd, (z. d.) (*) Pécs húszezer pengőt szavazott meg az ünnepi játékokra, Pécsről jelentik: a pécsi ünnepi játékok barátainak társasága ülést tartott és ezen beszámoltak az eddigi munkálatokról. A pécsi dalárdák kétszáztagú versenykart ajánlottak fel közreműködésre. . Az ünnepi játékok előkészületeire Pécs városa húszezer pengőt szavazott meg és a szükséges további összeget tár* sadalmi utón teremtik elő. A Missa Solem* nis előadásait junius 3—• 16-ig terjedő időközben tartják meg és összesen hatszor adják elő. O Matematika és tündérmese. Osathó Kálmán pályája elején a magyar elbeszélés mestereként jelentkezett és az is maradt máig. Legújabb elbe. ezélése, ,,a- Matematika és tűnd érmese”, amely az 1 Uj Idők legújabb számában jelent meg, gyöngy■ szeme a novella-irodalomnak. Herczeg Ferenc- szépirodalmi hetilapjának gazdag tartalmából kiemeljük még Zila.'hv Lajos nagyjelentőségű uj ,, regényének folytatását, Babay József, Matolcsy ^ Andor, Gosztonyi Ádám írásait. Fótihy János fi• nőm regényének folytatása. Kemény István mélyenjáró tanulmánya, Falu Tamás költői szépségű könyvkritikája, Székely Tibor, Ebecki György, Egri Irén cikkei, elbeszélése, Szabolcsi Bence kottája, a kedvelt rovatok, művészi fényképek egész sora, ötletes fejlécek s a mulatságos Ceruzajegyzetek gazdagítják még a.z Uj Időket. Dijta• lan mutatványszámokat bárkinek küld a kiadóhivatal (Budapest VI., Andrássy ut 16. Előfizetési dija Csehszlovákiában 40 korona. Egyes szám ára 8.50 Ké. Előfizetni lőhet a Novitas-nál, Pozsony, Hosszu-u. 15. Uj képek bemutatója a pozsonyi Vernissage tárlatán (Pozsonyi szerkesztőségünk jelentése.) A pozsonyi Vernissage-képszalón alig negyedéves fennállása alatt máris számottevő tényezője lett a szlovákiai metropólis müvészetkedvelő, intelligens közönségének. A szalon a legnevesebb belföldi és , külföldi mii vészek mestermüveit olcsó áron mindenki számára elérhetővé teszi és ennek tulajdonítható, hogy a Vernissage első megnyitó-kiállításának képei "elkeltek. Ma már pozsonyi é6 vidéki urilakásokban is nagyszámban találhatók oly festmények, amelyek nemzetközi kiállításokon szere. peltek és ameiyek alkotóinak képeit múzeumok is őrzik. A nagy érdeklődésre és keresettségre való tekintettel a Vernissage-képszalón február 6-tól 26-ig uj kiállítást rendez, teljesen uj képanyaggal, amelyen nagyszámban szerepelnek szlovákiai művészek képei is. Csupa beérkezett művész, csupa ismert név, akinek a neve márka és képeik értéke az idők folyamán állandóan emelkedik. Az első pillanatban . meglátszik már, hogy nem mindennapi tehetségek adtak találkát egymásnak ebben a szalónban. Hogy csak néhány nevet említsünk: a csehszlovákiai mesterek közül Galanda. Reichenthál, Szoucsek, Filo Emil, Benes Vince, Hoily Miloszláv, a hiTes magyar művészek közül Iványi-Grünwald , Béla, Márk Lajos, Áldor dános László, Hermann . Lipót, Csallóközy-Farkas Lőrinc, Visky Jánq.s és niég számosán mások. A Vernissage-képszalón uj kiállítása mindennap díjmentesen nyitva áll a vevő- és látogató-közön' ség számára a szálén Vcntiuf-uoca 20. szám alatt lévő helyiségeiben «u vagy kidőlnek — a deres fejű fiatalok]
