Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-08 / 31. (4474.) szám
Az ébredés után érzett kellemetlen szájízt néhány csepp ODOL eltünteti, egyúttal tisztítja és fertőtleníti a szájat. Védő hatása órákig tart. Ne csak reggel öblögesse száját ODOL-lal, hanem délben és este is. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) Gazdasági kérdések az előtérben A kormánytöbbség kezdi belátni, bogy a gazdasági irányítás politikája ttibb hátrányt, mint előnyt hoz Az agrárpárt autarkia-törekvéseiben volt az alapvető hiba ■■■ A tejmonopőlium népszerűtlenné tette az agrárpártot Ifjabb őt agrárérdekeltségű nagymalom Szlovákiában ■■■ A kormánytöbbség tervei melyet a magyarság sem azelőtt, sem azóta nem élt át még. Gróf Károlyi Sándor, a magyar szövetkezeti mozgalom örökemlékü úttörője éles szemmel látta meg az agrárválság fenyegető veszélyeit, látta a magyar kisember pusztulását. De nemcsak a veszélyt és a pusztulást vette észre, hanem egyben a veszély elhárítására alkalmas eszközökre is rámutatott és ezzel hosszú évtizedekre — talán évszázadokra — jelölte ki a magyar gazdasági élet egyedül helyes és célravezető irányvonalát. Gróf Károlyi Sándor kitűnő munkatársakat gyűjtött maga köré, fiatal embereket, akik minden erejükkel, lelkűkkel, szivükkel vettek részt a meginduló mozgalomban. Bernát István, Meskó Pál, Balogh Elemér, Schandl Károly, gróf Zichy Aladár voltak az első munkatársak, közülük néhányan még ma is a magyar gazdasági élet kitűnőségei. A Hangyát maga a mozgalom teremtette meg. A vidéki fogyasztási szövetkezetek központ nélkül nem végezhettek olyan gazdasági munkát, amely a szövetkezeti mozgalom kitűzött célja. Egy istállóból átalakított udvari helyiségben kezdődött a munka negyven esztendővel ezelőtt. Ebből az istállóból terebélyesedett ki az a nagy fa, amely - dacolt minden támadással, nehézséggel, a háború vérzivatarával és az azt követő gazdasági és pénzügyi világválság mindent elsöprő pusztításaival. Olyan gazdasági hálózatot teremtett a Hangya körül, hogy ma bátran nevezhetjük a magyarországi gazdasági élet legfőbb artériájának. Kezében tartja a magyar fogyasztópiac legnagyobb tömegét, de ugyanakkor megszervezte az értékesítést is annyira, hogy ma Magyarországon az úgynevezett egy kéz-rendszer egyik legnagyobb erőssége a Hangya-központ és szövetkezetei. Az egykéz-rendszer megteremtette az egyenes utat a termelőtől a fogyasztóhoz. Ez a szövetkezeti mozgalom egyik legfontosabb gazdasági célja, tehát a Hangya jó munkát végez. A liberális nagytőke uralmának idejében rrég fontosabb volt a hitelszövetkezeti mozgalom megteremtése. Ebben megint gróf Károlyi Sándor vette ki az oroszlánrészt. A mezőgazdasági hitelügy legnagyobb nehézségeit akkor ma is a kisbirtokos réteg — amint Károlyi nevezte: a kisemberek — személyi hitelproblémájának megoldhatatlansága képezte. Nem volt olyan pénzintézet, vagy szervezet, amely a néhányholdas ingatlannal rendelkező, szorgalmas és megbízható magyar gazda speciális igényeinek megfelelt volna. Az 1898. évi XXIII. törvénycikk valósította meg a magyar hitelszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődését azzal, hogy megteremtette az Országos Központi Hitelszövetkezetet, amelynek törvény által kitűzött célja volt a hitelszövetkezetek ügyének előmozdítása, hiteligényeinek kielégítése, a szövetkezeti eszme terjesztése, népszerüsitése és a rendszer tökéletesítése. Egy intézmény csak akkor mondható jónak, ha az eredmények mutatják a cél elérését. A hitelszövetkezeti mozgalom nemcsak anyagi vonatkozású volt, hanem oda is irányult, hogy az öntudatot ébressze a közönyösség szélén álló kisegzisztendákban és ezeket lassankint magasabb erkölcsi színvonalra emelje és nevelje. A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom ma már 2734 községet tart üzletkörében és jelenleg 433.000 család tartozik a hitelszövetkezetek kötelékébe, óriási számok. A negyvenéves jubileum évében, a magyar kereszténység kilencszázesztendős ünnepén valósul meg a legnagyobb szociális gondolat is Magyarországon, melynek legfőbb lebonyolítója éppen az OKH lesz. Ez a mezőgazdasági munkások kötelező aggkori biztosítása. Az alapok kezelésének jelentékeny része itt lesz elhelyezve gyümölcsöztetés céljából éspedig elsősorban a falusi és mezőgazdasági építkezések, másodsorban pedig a földvásárlások biztosítására, A Szent István Jubileumi év tehát gaz-PRAGA, —' A koalíciós lapok csaknem egyértelműen állapítják meg, miként magunk is megírtuk, hogy a kormány még mindig gazdasági, pénzügyi és népjóléti kérdésekkel fogalkozik. Ellenbén a részletekről a legtöbb lap hallgat s csak a nagyon figyelmes olvasó állapíthatja meg, hogy a kormány gazdasági tárgyalásai tulajdonképen mi körül forognak. A gazdasági miniszterek kollégiuma mindenekelőtt az úgynevezett agrár intézkedéseket tette aprólékos kritika tárgyává. Az agrárpárt ugyanis évek előtt „nagyvonalú” irányítást akart bevezetni, ami ellen elsősorban és különösen az aktív gazdálkodók s különösen a kis- és törpegazdák tiltakoztak, természetesen eredménytelenül. Hogy a kérdéseket időrendben vegyük, kezdhetjük a legutolsó intézkedések egyikénél: a tej pasztörizálásánál. Ez a kérdés ma odáig fejlődött, hogy a prágai közkórházak igen erélyes lépéseket voltak kénytelenek tenni, hogy egy kis rendes, agrártejcsarnokot nemíátott tejhez jussanak. A prágai fogyasztó közönség elégedetlensége a pasztőrizált tejjel szemben közismert. De a prágavidéki tejszállitó gazdák hangulatára legjobban jellemző, hogy a tejpasztőrizálás agrárpárti kigondolói azóta, hogy a fogyasztót és gazdát e problémával boldogították, nem mennek ki a prágavidéki községekbe, sem népgyülésre, sem más nyilvános szereplésre. Nem mutatkoznak a nép előtt. A pasztörizálás ugyanis a tejtermelőt literenkint 25—30 fillérrel megrövidítette, ezenkívül tönkretett mintegy 1500 prágavidéki tejszállitó iparost, kereskedőt, akiknek létalapját szüntette meg s végül a városi fogyasztó közönség életét elkeseríti a rosszabb minőségű tejjel. Hosszú ideig csak suttogtak róla, újabban azonban a szocialista lapok nyíltan is megírták azt a leleplezést, hogy kórházi, szanatóriumi laboratóriumok megállapítása és vizsgálati eredménye szerint az agrár tejszövetkezetek a tejből szeparátorral kivonják teljesen a zsírt (vajat) s hogy az értéktelen tejet is értékesíthessék, abba margarint préselnek s teljes zsírtartalmú tejként adják el. Elhibázott sutarkia Az agrárpárti politikusok sem tudják többé védeni a gabonagazdálkodás módját. A gabonaíársaság a termelés irányítását nem tudta megvalósítani, egyszerűen azért, mert a termelést még a gabonatársaságnál, sőt a kormánynál is hatalmasabb tényező irányítja: a természet. Hiába volt tehát a gabonamonopólium, egyszer rozshiány, máskor buzahiány mutatkozik s amiből bőven van, az dohos. Most a gabonatársaság alapítását, a gabonatársaság apaságát senki nem akarja vállalni. De nincs gazdája az 1926. évben Magyarországgal megkötött szerződés 1928-ban való fölmondásának sem. E tény — most jönnek rá —' ugyanis egyáltalán nem volt tekinthető kedvező kiindulásnak a Hodza-féle Középeurópa-terveknek. Érdekes, hogy iiiiiiiiiiwTrmniiiii i n.................................... dasági és szociális vonatkozásban is jelentős előrehaladást fog jelentei: a szövetkezeti mozgalom lesz Magyarországon a gazdasági és szociális haladás és építés legerősebb talpköve. A magyar szövetkezeti mozgalom nem külsőségekkel kivánja megünnepelni a jubileumot, hanem bensőséges emlékezéssel és a jövő építésének munkatervezetével, tehát munkával. Ebben a bensőséges emlékezésben mi, kisebbségi magyarok is lélekben részt veszünk. Ott voltunk a napokban a fóti templom kriptájában, gróf Károlyi Sándor sírjánál és szivünk teljes melegével tettük le hálánk és szeretetünk koszorúját a Nagy Apostol sírjára. Mert elsősorban a szövetkezeti mozgalom volt magyarságunk mellett az, amit kisebbségi sorsunkban megőrizhetaz agrár jobboldal most szépen ki akar bújni a felelősség alól s arra utal, hogy hát ezt a szerződést — a külügyminisztérium mondta föl. A szocialista miniszterek egyre hangosabban adnak kifejezést ama meggyőződésnek, hogy a mezőgazdasági autarkiatörekvések helyett sokkal helyesebb lett volna átvenni a jó magyar búzalisztet olcsón, a jó romániai kukoricát és a jó szerb zsírt és sertést, nem is beszélve a lengyel sertésről, amelynek sonkáját most a lengyelek „prágai sonka" gyanánt maguk szállítják Amerikába, —• mert ez a politika leszorította volna az elsőrendű szükségeletek árát, minek nyomán következett volna az iparcikkek árcsökkenése is, enyhült volna a gazdasági válság és ami a legfontosabb: a külpolitikai feszültséget enyhítette s a gazdasági barátkozást előmozdította volna. Hogy e megállapítások mennyire helytállók, az kitűnik aból is, hogy a parlamenti földművelésügyi bizottság egyszerűen nem működik. Mintha a csehszlovákiai gazdának nem volna panasza, mintha nem várna semmi segítséget, legalább segítő szót. Úgy halljuk, hogy Zadina földművelésügyi miniszterré való kinevezése tervszerű volt Ismeretes, hogy ő is az agrár jobboldal exponenseként szerepelt. A kinevezésben az volt a tervszerűség, hogy „engedni kell, hadd fussa ki a formáját". Megtette. Zadina miniszter segítőtársa volt dr. Spina német agrár miniszter, aki mint közegészségügyi miniszter megakadályozhatta volna a tejpasztőrizálást. A szocialisták most jót nevetnek a német agrár miniszter sorsán, akit most a cseh agrár testvérek cserbenhagytak. * Numerus dausus a malmokra... Az agrárpárti irányított gazdálkodás egyik csökevényes kinövését, a malmok megrendszabályozását sikerült már megszüntetni. A julius óta visszaállított szabad rendszerben most az agrár mammutszövetkezeti tőke csak Szlovákiában öt újabb nagymalmot épit egyszerűen horribilis napi kapacitással. E nagymalmok teljesen elnyelik a kismalmok százait. Megbízható értesüléseink szerint a most folyamatban lévő gazdasági tárgyalások anyagául szolgál a malmok numerus claususának bevezetése olyképen, mint évek előtt a cukorgyártásban volt, és mint jelenleg a vendéglőiparban vezették be: vagyis egy-két évre teljesen beszüntetnék uj malmok építésének engedélyezését De csak akkor természetesen, ha majd az agrárok öt malma már őrölni fog. Választónoveila A politikai miniszterek konferenciáikon a parlamenti választásokról szóló törvény novellájának tervezetével foglalkoznak. Eddig egy pontban sikerült megegyezni éspedig a szavazólisták számozása kérdésében. Visztünk, lelkiekben és anyagiakban gyarapithattunk. Ott volt a szlovákiai és az erdélyi magyarság is a magyar szövetkezeti mozgalom kegyeletes ünnepénél és lélekben ott lesz a jubiláns kongresszuson is, amely a magyar lelkeket gazdasági téren kapcsolja össze. Szent István a magyar keresztény államot teremtette meg kilenc évszázaddal ezelőtt, gróf Károlyi Sándor pedig a magyar rrillénium idejében a szentistváni hagyományokra építette föl a magyar keresztény gazdasági élet erőforrásait. Ezek az erőforrások kisebbségi életünkben is buzognak és öntik magukból a magyar öntudat és élniakarás zugó-bugó vizeit. Mert a nemzeti öntudatot csak a gazdasági jólét, a gazdasági szervezettség tudja megőrizni és fokozni. szatérnek az eredeti állapotra, vagyis, hogy a listák sorszámát a központi választási bizottság sorshúzás utján állapítsa meg. A ma érvényes és a legutóbbi választásnál gyakorolt törvény szerint a listák sorszámát a pártok nagysága szerint állapították meg. Ebben pedig az előző választáskor elért szavazatszám volt az irányadó. Ma -— ha uj választás volna —■ a cseh agrárpárt a második helyre szorulna s első helyen a szudétanémet párt állana. Ezért kell visszatérni a sorshúzáshoz, mert a ma érvényes reform az agrárpártnak „nem vált be”. Parlamenti ülés a jűvfi héten ? A képviselőház elnöksége február 10-én,,, csütörtökön tart ülést. Az értekezleten határozni fognak a képviselőház plénumának összehívása kérdéséről is. Egyes hírek szerint a képviselőház plénumát a jövő hét valamely napjára hívják össze. A költségvetési bizottság kedden kezdi meg munkáját és meghallgatja Remes főelőadó jelentését az 1936-os túllépések tárgyában. A koalíciós pártok megbízottai e héten tárgyalni fogják a vizgazdasági és villamosítási alapok nagyobb dotálásának kérdését; és a községek és más intézmények bélyegmentességi kedvezményeiről szóló törvény novelláját. A bélyegmenfesség kedvezményének sző* kitésével a kormánytöbbség 150 milliós jövedelmet akar biztosítani az államnak^ A miniszterelnök helyettesének, Be* chyné miniszternek titkára vasárnapi újságcikkében elárulja, hogy a kormányátszervezésről és az ezzel kapcsolatos kérdésekről a kormány és a kormánypártok tárgyalni nem fognak. A politikai miniszterek ugyan elvben megállapodtak, hogy kormányátszervezés lesz, de az ügy részleteivel egyelőre nem kíván* nak foglalkozni. A kormánytöbbség kibővítésének kérdését is külön fogják tárgyalni. Szerinte bizonyos kormánykörök szükségesnek látják, hogy a földreform további végrehajtását, főleg az erdőkiosztást, kormánybizottság vagy esetleg parlamenti bizottság ellenőrzése alá állítsák. Eldöntésre vár a községi és a kamarai és érdektestületi választások ügye is. Különleges föladat még a pártok bejegyzésének terve is, ami főleg a szudétanémet pártot érinti. Föltűnő, hogy most az agrárpárt a választások mellett kezd kardoskodni. Azzal érvel, hogy ha a jubileumi évben a sajtóban amúgy sincs béke a kormánypártok közt, akkor nincs értelme, hogy ne tartsák meg a községi választásokat, amelyek amúgy sem politikai jellegűek. De ez inkább fenyegetésszámba menő érv, s minden attól függ, hogyan alakul a kormánytöbbség belső helyzete. A legbeszédesebb tény az, hogy a koalíciós pártok mindenáron kerülik a parlamenti vita lehetőségét. Félnek attól, hogy a parlamenti vita fölborít taná a gyönge lábon álló pártközi békét. Két nap a zárszámadási vitára Értesülésünk szerint a képviselőházat valószínűleg február 17-ére és 18-ikára hívják össze. Ekkor fogják tárgyalni az 1936, évi hiteltullépéseket és az állami zárszámadást. Azért kezdődik a ház munkája csütörtökön, hogy a hét végéig kevés ideje legyen a két fontos politikai téma letárgyalására és igy bírják rá a Házat a vita mellőzésével az expresszsebességü munkára. — VÁROSI KÖZGYŰLÉSEK POZSONYBAN. Február 14-én a városi képviselőtestület- tart közgyűlést. Ugyancsak közgyűlés lesz március 7-én ie. A Prágába költözött ilr. Yaverka városi tanácsos helyébe eddigi helyettese, dr. Kondom bankiétieztvieelő került
