Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-05 / 29. (4472.) szám

8 fcRSOT-MAfctoR-HIHLJSB 1938 február 5, szombat. . SPORT , Csehszlovákia Jugoszláviával, Magyarország Ujzélanddal találkozik a Davis Cuphen NEWYORK. — A diplomáciai kiküldöttek je-J zónában újonc Ujzélanddal kerül össze. Csehszlo- Jenlétében sorsolta ki csütörtökön este Hull ame. j vákia az első fordulóban — mint tavaly — Ismét rikai államtitkár a Davis-Cup 1938. évi fordulóit. J Iávia ellen á„ ^ Az amerikal zónában Ja- Az első szamot Németország; kapta, amely a má-| ° sodik fordulóban Norvégiával játszik. Ugyancsak ipán Kanada és Mexikó Ausztrália ellen játszik, a második fordulóban Magyarország az európai! Az európai zóna sorsolása: Németország Norvégia Magyarország Ujzéland Monakó }........................ Franciaország Hollandia Lengyelország Dánia Írország Olaszország Csehszlovákia Jugoszlávia Anglia Románia 1..........i )............................1 ' .............................., Svájc J • Görögország 1 Belgium /................... j Ausztria ] India J...............................J Amint látható, Magyarország esetleges elsőidig, amennyiben Jugoszláviát legyőzné, Angliába győzelme után Németországba, Csehszlovákia pe-| ütközik. X Gerevich Aladár és Bogáthy Erna jegyesek. Budapestről jelentik: Gerevich Aladár, a magyar olimpiai győztes és világbajnok kardvivóosapat tagja, aki már többször megnyerte Magyarország nemcsak kard-, hanem tőrvivó bajnokságát is, eljegyezte Bogátby Ernát, a magyar világbajnok hölgytőrvivó csapat tagját, Bogáthy Béla ezre­desnek, a Magyar Vívó Szövetség aleinökének leányát. )( Hadviselő államban nem lehet olimpia. Osló­ból jelentik: Frenckell báró, Finnország olimpiai képviselője és von Rose-n gróf svéd kiküldött a kairói olimpiai kongresszuson javasolni fogják, hogy a hadviselő országokat tiltsák el az olimpia rendezésétől és versenyzőiket is zárják ki a baj­nokságokból. A javaslatot előreláthatóan Hollan­dia, Belgium és Svájc is támogatni fogja. A hatá­rozat csak 1944-ben lépne érvénybe, tehát már Japánra nem vonatkozik. Amerika jégkorongcsapata— Franciaország 2:1 (1:1, 0:0, 1:0) PARIS. — Amerika jégkorong-válogatottja a Sport-palotában tegnap este Franciaország ellen mutatkozott be. Az utazástól fáradt együttes még nem mutatott különleges teljesítményt és csak nagy erőfeszítéssel győzött 2:1 arányban. A ve­zetőgólt az USA szerezte meg Chaerst révén, amit Lacarriere egyenlített ki. A győztes gólt azután a mérkőzés vége felé Stubbs ütötte. X A kanadai Sudbury Wolwes Münchenbe^ a Németországban működő kanadaiakat 4:0 (2:0, 0:0, 2:0) arányban legyőzte. )( Az osztrák jégkorong-bajnokságban a WEV a Klagenfurtét EV-t 6:0 (2:0, 2:0, 2:0) arányban fölényesen legyőzte. )( A Ferencvárosi TC Cortina d’Ampezzo-ban a helyi HC-ot 6:1 és 2:1 arányban győzte le. )( A magyar Darabos a Mátrában 55 méteres ugrásával megdöntötte az eddigi magyar síugró rekordot. SPORTHÍREK )( A CsAF—MLSz Brünner Sándor középkerü­leti előadónak (Rimaszombat) agilis munkássága dicséreteként elismerő oklevelet küldött. )( Németország a lemondott báró Léváid he­lyett Reichenau tábornokot küldi a nemzetközi olimpiai bizottságba. így a- német olimpiai bizott­ságot Kairóban a tábornokon kivül dr. Halt és Frigyes mecklenburgi herceg képviselik. LABDARÚGÁS )( Retschury, az osztrák szövetségi kapitány súlyosan megbetegedett és emiatt tisztségéről lemondani kényszerül. )( A Wolwerhampton Wanderersen kivül még a Brentford és az Aston Villa tervez közép­­európai portyát. )( Az UTKSC vasárnap délelőtt 11 órakor tartja közgyűlését Ungvárott a Berc&ényi-kávéház különtermében. )( Az Újpest tegnap edzőmérkőzést tartott a BSzKÁRT ellen és azt 12:1 arányban legyőzte. ÖKÖLVÍVÁS )( Primo Carnera, aki nemrég Budapesten sú­lyosan megbetegedett, Nápolyban veseműtéten esett át. )( Nagyszombatban vasárnap az AC Jánosik és a BC Olympia találkozik a helyi hegemóniáért. BIRKÓZÁS )( A stockholmi nemzetközi versenyen a magyar Bóbis a svájci Lardont legyőzte, aki előbb az Európa-bajnok német Hornfisehert fektette két vállra. Bóbis győzött Andersson (svéd) ellen is, de kikapott a svéd Frydelltől. Lardon legyőzte a svéd Cadiert. A magyar Palotás és Ribeczky két vereséget szenvedett, mig a prágai KI apucik csak ma avatkozik be az érdekes versenybe. CsNTSz hivatalos közleménye Felkérjük az össze9 tagegyleteket, hogy a el­mükre elküldött kérdőíveket pontosan kitöltve mielőbb küldjék vissza, mert azok az évi jelen­tés összeállításához okvetlen szükségesek. Bárczy Oszkár e. k., orez. elnök. Társadalmi Élet # A szenei Társaskör előadta Móra-Relle-Gótíh „Ének a búzamezőkön” cimü színmüvét. A két j előadást nagyszámú közönség nézte végig. A sze-s replők kitűnő alakítást nyújtottak, igy Szöcs j Ambrus, Lassú Márta, Bahorek István, Vizi Ká­roly, Hubácskó Terka, Budán Géza, Ce. Horvát Manci, Nyári Mihály, Égh Lajos, Varga Árpád, Horvát Bözsi, Fünstenzeller Ilus és a két pöttöm kigyerek, Kropacsek Évike és Magyar Ferike. A darab rendezését Vizi Károly végezte kitűnő hoz­záértéssel. # A rimaszombati magyar reálgimnázium If­júsága február 26-án, szombaton a Tátra-szálló nagytermében rendezi meg hagyományos diákbál­ját az intézeti segitőalap javára. A gimnazisták mulatságát szinielőadás vezeti be, a növendékele műkedvelő gárdája Oppmann Hona és Siposs Ist­ván tanárok betanításában és rendezésében szin­­réhozzák Csíki Gergely: Nagymama cimü három­­felvohásos vígjátékit. A rimaszombati magyar gimnázium ifjúságának diákbálja iránt megye­­szert© nagy érdeklődés nyilvánul meg. # A SzMKE főrévi csoportja február 12-én, szombaton és február 20-án, vasárnap Főréven a Bér inger-féle vendéglő nagytermében szín­ei őad ást rendez. Színre kerül „Tündémap Má­­tyusföldön” cimü népies zenés és énekes vígjá­ték, irta Szentpéteri Zsigmond, továbbá „Komám uram’' cimü népies vígjáték. Az előadás után táncmulatság lesz. Jegyek elővételben Mikóczi Istvánnál Főréven. A tiszta jövedelmet a sze­­génysoreu iskolásgyermekek felsególyezésére for­dítják. A fancsikai kulturházban február 18-án ka­tolikus akciós és kulturális előadás lesz. Egyházi és vilid szónokok előadásai után színre kerül Mondy Miklós „Anyós” cimü színmüve. Az előadás tiszta jövedelmét kulturális célokra fordítják. # A naszvadi iskolásgyermekek felruházására január 30-án és február 2-án sikerült műsoros estet rendeztek. A kis szereplők derekasan meg­álltak helyüket. A táncokat Bencsikné, Baráth Valéria, az előadott vígjátékokat pedig az iskola tanítói rendezték. SzmHAzKön^KobTaRA VIZŰM (magyar, román és lengyel) be­szerezhető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhi­vatala (Bratislava, Lazaret-ucca 45. Tel. 41-70) utján. Egyéb vizűm a prágai ki-Szent vagy szörnyeteg volt Tolsztoj Leó? Bunyin Iván Nobel-díjas iró halott­­gyalázással vádolja Álla Rachmanovát PRÁGA. — Mi az igazság Tolsztoj kö­rül? Szent volt-e vagy szörnyeteg? Hetek óta ez a legizgatóbb vitatéma irodalmi kö­rökben. A kérdést Alja Rachmanovának Tolsztoj házaséletével foglalkozó most megjelent könyve teszi időszerűvé. A könyv tulajdonképpen Tolsztoj hitve­sének az igazolása. Hőse a feleség, akit a nagy iró hívei kicsinyes személynek hireszteliek el, mert, bár nem sikerült, ki akarta ragadni férjét abból a gondolatvi­lágból, amelyben élt. A könyv mélységes megbotránkozást váltott ki Tolsztoj tisz­telői körében. Eltérő véleményüknek Bunyin Iván Nobel­­dijas iró adott kifejezést. Szerinte Rachma­­nová asszony olyan megrázó erővel viszi a legszélesebb nyilvánosság elé a Tolsztoj­­házaspár életének fájdalmas titkait, hogy a könyvet Tolsztoj emléke ellen merénylet­nek, kegyetlen cselekedetnek kell minősí­teni. Tolsztoj olyan nagy alakja az embe­riségnek, hogy halottgyalázást követ el, aki kicsinyíti nimbuszát. Természetesen Alja Rachmanová sem marad adós a válasszal. Válaszában kijelenti, hogy Tolsztoj a feleségén élte ki minden alantas és gonosz indulatát, rajta állt bosszút kétségeiért és kiábrán­dulásaiért. Ezt eddig csak a beavatottak tudták, mert az asszonyok nem szokták kiteregetni há­zastársi sérelmeiket a világ elé. Tolsztoj fe­lesége az iró határtalan önzésének és kímé­letlenségének türelmes áldozata. Ezt akarta könyvével bizonyítani. „Gonosz, veszedelmes vadállat vagyok“ Tolsztoj harmincnégy éves volt, amikor megkérte a nála tizenhat évvel fiatalabb leány kezét. A fiatal férj erőszakos érzéki­sége megdöbbenti a tapasztalatlan gyerme­ket. Szonja azt érezte szerelemnek, amikor gondoskodik róla, hogy férje zavartalanul dolgozhasson. Azután jönnek a gyerme­kek. Nappal a háztartás gondja foglalja el, este Tolsztoj müveit másolja, mindegyiket elejétől végig, többször egymásután. Min­denki lábujjhegyen jár a házban, hogy ne zavarja Tolsztojt. Viszonyuk eleinte meg­hitt és bensőséges. A Karenina Anna átütő sikere után Tolsztoj egyszerre megcsömör­lik a regényírástól. Immel-ámmal dolgozik, majd végleg abbahagyja. Felesége nem érti az urát, aki most teljesen elhanyagolja külsejét és KSC Jubileumi Bál FEBRUÁR 5.-ÉN. szombaton este fél 9-kor a kassai Legényegyletben ■■unHHHniiiiim falusi parasztokkal elmélkedik a lét vég­ső titkairól, bucsuhelyekre zarándokol gyalogszerrel1, inkább a muzsikok kedvé­ért. Felesége teljesen közömbös lett a számára, néha hetekig nem beszél vele, aztán váratlanul kitör belőle az állat és szerelemtelenül magáévá teszi. Egy nap kijelenti, hogy mezítláb fog járni, mint a parasztok és állja a fenyegetést. Felesége könyörög neki, hogy legalább mossa meg a lábait és szömyülködik, hogy milyen büdös. „Te csak azt látod, hogy büdös és piszkos1 vagyok, de hogy miket gondolok, az nem érdekel" -— kiabál Tolsztoj. Ez igazságtalanság, mert a szerető fele­ség naphosszat Tolsztoj gondolatain és cselekedetein töpreng. Az asszony nem tud­ja megérteni, miért Istennek tetszőbb dolog cipőket talpalni, mint regényeket írni. Tol­sztoj igénytelensége —• Rachmanová sze­rint — teatrális és tüntető. Alázata nem igazi alázat, mindenáron fel akar tűnni, be­széltetni akar magáról. Rachmanová könyvében sejtetni engedi a magyarázatot. Minden jel arra vall, hogy Tolsztoj túltengő érzékiségét akarta kom­penzálni magas erkölcsi elveivel, de siker­telenül. Az áhított lelki egyensúly nem jöti létre. Az asszony megadással hordta ke­resztjét. Egy szép nap Tolsztoj kijelentette feleségének, hogy nem él többet vele há­zaséletet, mert a házasélet bűn. Az asszony ebbe is belenyugodott. Tizenegy gyerme­ket szült Tolsztojnak, nyugságot akart. Rachmanová könyvében azt mondatja Tolsztojjal, hogy gonosz és veszedelmes vadállat. Végül bekövetkezett, amitől a boldogtalan nő a legjobban reszketett. Akármilyen go­noszul is bánt vele Tolsztoj, mindig meg­beszélte vele minden tervét, mert az asz­­szony lelkiismeretes tanácsadó volt és ki­tünően adminisztrálta írásait. Ö rendezte sajtó alá Tolsztoj müveit és ő is adta ki azokat. Ettől a szereptől hirtelen elesett* Tolsztoj megismerkedett Cserkoffal és a hideg arisztokrata, akit az asszony az első pillanattól fogva gyűlölt, kisajátította ha­táskörét, lázitóhangu röpiratokat íratott vele, konfliktusba kergette a cárral és az ortodox egyházzal. Mikor a végképp elke­seredett asszony életük alkonyán nem birta tovább az állandó martiriumot és választás elé állította Tolsztojt, az iró Cserkof mellé állt, otthagyta Jasznaja Poljanát, feleségét és gyermekeit. Amikor pedig hozzátartozói keresésére indultak, már csak holtan látták viszont. Akárhogyan Ítéljük meg a Rachmanová­­tól felderített tények alapján a két boldog­talan ember viszonyát, annyi nyilvánvaló,. hogy "1 olsztoj felesége emberfeletti önfeláldo­zással játszotta végig fájdalmas és hálát­lan szerepét. Példátlan akaratereje da­cára passzív maradt még akkor is, ami­kor világosan felismerte, hogy az ut, amelyen Tolsztoj elindult, múlhatatlanul tönkre fogja tenni családi boldogságukat. Rachmanová bátorságról tett tanúságot, amikor a történelem felületes Ítéletét meg­fellebbezve, igazságot igyekezett szolgál­tatni Tolsztoj megkínzott feleségének. A végső tanulság, amelyet bennünk hagy, fé­lelmetes: talán mégis igaza ván Bunyin Ivánnak. Legyünk hálásak Tolsztojnak a müveiért és ne firtassuk az iró magánéle­tét. Művészi szemszögből nézve Tolsztoj tulajdonképpen nem is helyezhetett rá súlyt. Különc volt, keserű és elátkozott, soha .cél­hoz nem jutó igazságkereső, de nagy mü­veiben mindennek alig van nyoma. Nagy ő ott, ahol nem kérdez, hanem állít, ahol nem érezzük személyiségét a műben, ahol — mint szellemi rokonai. Cervantes, Dante és Goethe — eltűnik alakjai mögött*

Next

/
Thumbnails
Contents