Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-05 / 29. (4472.) szám
^MgaMAfi^HIKLSB a 1938 február 5, szombat. Csehszlovákia három nemzetének fiatalsága szólalt meg a Pnionmost prágai ankétján ■ ■ Borsody István beszéde a magyar fiatalság nemzeti problémáiról PRÁGA. — A prágai Prítomnost-Klub a Csehszlovákiai Genfi Körrel együtt —’ mint már jelentettük — ,,Csehszlovákia az ifjúság szemével" címmel nagyszabású ankétot rendezett, amelyen felszólaltak a legnagyobb csehszlovákiai ifjúsági szervezetek képviselői. A Prítomnost-Klub előadótermét zsúfolásig töltötte meg a prágai cseh közönség, hogy meghallgassa az ifjúság szónokait. De szép számban volt jelen a prágai magyar és német diákság is. Az ankét második részében, amely szerda este volt, elsőnek Günzel Károly, a Sudetendeutsche Jugendgemeinschaft elnöke szólalt föl. A Sudeíendeuísche Jugendgemeinschaft a szudétanémet ifjúsági egyesületek csúcsszerve és szónoka 160.000 német fiatal nevében beszélt. Ismertette a szudétanémet ifjúsági szervezkedés háboruutáni történetét, azokat az eszméket, amelyek a háboruutáni ideálnélküli világban nemzeti összetartásra és felelősségtudatra nevelték a német ifjúságot. A szudétanémet ifjúság mozgalmát népe szeretete hatja át és nem érti, — mondta Günzel Károly —, ha betiltják dalait és nemzeti viseletéit, mert „vájjon rosszabb emberek vagyunk-e mi azért, mert németek vagyunk?” — A cseh iparosok és kereskedők pártjának ifjúsági szónoka a „népfront-politika ellen nyilatkozott és a kör zéposztály fontos társadalmi szerepére hívta föl a figyelmet. Tiltakozott a Csehszlovákiában vendégjogot élvező emigráció propagandája ellen, amely — úgymond — konfliktusba kergetheti az államot szomszédaival. A német aktivista Deutscher Jugendbund elnökének felszólalása után dr. Borsody István a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének nevében csehnyelvü beszédben fejtette ki a magyar ifjúság álláspontját. i — Jól tudjuk— mondta egyebek közt dr. Borsody István -—, hogy a cseh közvélemény többnyire elfogult a magyarokkal szemben. De ennek első okát abban látjuk, hogy nem ismeri a csehszlovákiai magyarok alapvető kérdéseit. Budapest és a csehszlovákiai magyarság miséget legközelebbről érdeklő kulturális sérelmeket. A magyar fiatalság kulturális sérelmei <— A csehszlovák köztársaságban nincsen magyar egyetem, igy belföldön magasabb műveltség nem szerezhető. A fiatal magyar értelmiség nem kaphatja meg azokat a magyarországi könyveket, melyekre szakműveltsége érdekében szüksége volna. A magyar főiskolások a köztársaság fennállásának húsz éve alatt egyszer sem kapták meg az őket megillető törvényes segélyt. A CsMASz ezirányu kérvényét még csak feleletre sem méltatták. Az állami közszolgálatokban a magyaroknak kétharmaddal több helyre lenne joguk számarányuknál fogva. 1921-től 1930-ig a magyar nemzetiségű állami alkalmazottak száma harminc százalékkal csökkent. Fiatal magyarokat alig vesznek föl állami állásokba, igy egyelőre nincs is kilátás arra, hogy munkanélküli fiatal értelmiségünk ebben az irányban reménykedve nézzen jövője elé. — A magyar tannyelvű középiskolákon 130 tanár közül 41 csehszlovák nemzetiségű s egyetlen állami magyar középiskola sincs, amelynek igazgatója magyar nemzetiségű lenne. És különben is a magyar iskolákban nem a magyar kultúra szellemében folyik az oktatás. — Részben a magyar iskolák hiányával magyarázható, hogy a magyar nemzetiségű elemi iskolások 9.8 százaléka, a középiskolások közel ' negyedrésze és a "pötgáfi iskolások egy1- harmada nem tanulhat anyanyelvén. Ez a helyzet másrészt azzal a társadalmi nyomással magyarázható, amelyet különösen állami alkalmazottakra gyakorolnak, hogy ne járassák gyermekeiket magyar iskolába. Végül általában olyan közszellem ápolódik, amely elveszi az emberek bátorságát, hogy nemzeti érzésük és meggyőződésük szerint cselekedjenek, mert a lassan berögződött vélemény szerint ez a magánérdekek ártalmára lehet. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy minden jogtalanság, ami az állampolgárokat nemzetiségük miatt éri, az alkotmány ellen való és megsérti az állam népének békés együttélését. Dr. Borsody István beszéde végén azzal fordult különösen a jelenlevő cseh fiatalsághoz, hogy igyekezzék tárgyilagosan, kritikával, tudományosan, sovinizmus nélkül tanulmányozni a köztársaság nemzetiségi problémáit és ne lásson a szudétanémetekben és magyarokban —- Rád! Emánuel szavai szerint — „hívatlan vendégeket”. Tiszteletben kell tartani az alkotmányban biztosított tudományos kutatás szabadságát. De minden kölcsönös megértés első feltétele, hogy a nemzeti többség ne azok közt keresse barátait, akik puszta politikai konjunktúrából, egyéni érdekből szívesen engednek a nemzeti kisebbség jogos követeléseiből. Mert nagy erkölcsi hibának kell tartani, ha megszületik a „magyarul beszélő csehszlovákok” típusa, akik következő nemzedékükben már nem is fognak magyarul beszélni... A cseh közönség nagy tapssal fogadta dr. Borsody István hatásos beszédét. A „haladó** magyar fiatalok szónoka A Magyar Fiatalok Szövetsége, a Táncsics Kör és Petőfi Sándor Kör nevében ezután dr. Ferencz László beszélt magyarul és csehszlovákul. Hangsúlyozta, hogy a „haladó” magyar fiatalok pozitív viszonyban érzik magukat Csehszlovákiához, eszményük a Páris-Moszkva tengely politikai rendszere, ellenzik a szlovákiai autonómiát, mert ez, szerintük, a reakciós elemek győzelmét jelentené. Ellene vannak az újabban felvetett „kantonális rendszer4* eszméjének is, mert — szerintük — ez is csak a reakciós elemeket juttatná hatalomra. Követelik Csehszlovákia demokratizálását, Magyarország demokratizálását és összetartanak a világszerte szétszórt összes demokratikus érzelmű magyarokkal’ Az uj. demokratikus világrendért pedig együtt haladnak minden eszmetársukkal nemzetiségre való tekintet nélkül. Dr. Ferencz László végül rámutatott azokra a kulturális és gazdasági sérelmekre, amelyek a kisebbségi „Az emberiség boldogulása a munkán és becsületességen nyugszik" magyarságot és általában Szlovákia népét! érték. A német agrárok (Jungakademiker imi Bund dér Landwirte) szónoka kijelentette, hogy a Németország és Csehszlovákia közti viszony javulását várják és szeretik Németországot, bármilyen rezsim uralkodjék is ottan. A két estét betöltő ankéton felszólaltak még az YMCA, a csehszlovák szociáldemokrata párt, a csehszlovák néppárt, a csehszlovák agrárpárt, a cseh kommunista Fiatalok Szövetsége, a cseh nemzeti szocialista és a né.met szocialista fiatalság szónokai. Köztük különös figyelemre méltó a cseh néppárti fiatalság szónoka, aki a szentek és apostolok idézetei közt bizonygatta, hogy a katolikus egyház elismeri a „forradalom jogát”, ha az emberek szociális helyzete igazságtalan és Krisztus igéiből is kielemezte a „keresztény materializmust”, amely nemcsak a léleknek nyújt boldogságot, de a testnek is. A csehszlovák külpolitikában a szónok Franciaország és a kisantant mellett Ausztriát is szövetségesnek szeretné látni. A belpolitikában a csehszlovák-ruszin koalíciót tartaná a leghelyesebbnek, mert az állam — úgymond — ezek akaratából született s igy ők is tarthatják fönn a legjobban. <— A 150.000 tagot számláló csehszlovák agrárpárti fiatal* ság szónoka cáfolta azokat a híreket, hogy az agrárpárt antiszemitizmust űzne. — A cseh kommunista Fiatalok Szövetségének szónoka védelmező szavakat mondott a németországi katolikusokról és a spanyol demokráciáról. A cseh kommunista Fiatalok Szövetsége együtt halad többek közt a Magyar Fiatalok Szövetségével is és harcol a fasizmus és irredentizmus ellen. Az aktivista Szocialistischer Jugendverband szónoka tiltakozott azon könyvek ellen, amelyek: németül beszélő csehszlovákokat akarnak nevelni a szudétanémetekből. Az ankétra meghívott ifjúsági szervezetek közül „technikai okokból” nem jelent meg a szlovák néppárti fiatalság, valamint a cseh nemzeti egyesülés pártjának képviselője. Fejes János értékes előadása a kassai magyar Katolikus Akció munkásakadémiáján ■■■ — A csehszlovákiai magyarság a történelem során sohasem élt önállóan, mindig a magyar nemzet összefüggő része volt. Természetes határok sem választották el a magyarság zömétől, igy nem is fejlődhetett ki benne az önálló nemzeti és kulturális élet készsége. Mivel pedig ma a csehszlovák köztársaságban nélkülözzük a nemzeti kultúra kielégítő forrásait, magyarországi kulturális behozatalra szorítkozunk. Minden nemzetnek van központja, ahol a legjobbak élnek és alkotnak: ilyen központja a magyar kultúrának Budapest. Ezért senki se csodálkozzék azon, ha a csehszlovákiai magyarság fenn akarja tartani kapcsolatait Magyarországgal. Efelől jó állampolgárok lehetünk. De ellenállunk minden olyan törekvésnek, amely el akar idegeníteni bennünket nemzetünk műveltségétől. Sajnos, a Magyarországon megjelent irodalmi és tudományos müvekre alkalmazott szigorú cenzúra megakadályozza, hogy élénkebb kulturális viszonyt tartsunk fönn Magyarországgal. A csehszlovákiai magyar fiatalság a nemzeti kultúra nevelő hatása nélkül gyakran nemzetiíeg közömbössé, sőt egyenesen nemzetellenessé vagy nemzetközivé válik, Borsody István ezután foglalkozott azokkal a gazdasági intézkedésekkel, amelyek megrendítették a csehszlovákiai magyarság gazdasági erejét és egyben káros hatást gyakoroltak a műveltségi viszonyokra is. Majd Rövidesen összegezte a fiatal magyar értel-KASSA. — (Kassai szerkesztőségünktől.) A katolikus akció kassai magyar osztályának munkásakadémiája, mint előzőleg közöltük, február 2-án, szerdán d. u. 6 órakor kezdte meg működését. Szabó Elemérnek, a katolikus akció kassai elnökének magasszárnyalásu bevezető szavai után Fejes János szakszervezeti titkár tartotta meg értékes, áttekintő előadását a katolikus egyház szociális működéséről. A bevezetőben kifejtette, hogy az igazi szocializmust Krisztus teremtette meg ezer évvel ezelőtt és Krisztus fogja kivezetni a munkásságot és a proletariátust abból az útvesztőből és válságból, amelybe egyrészt a kapitalizmus, másrészt a bolsevizmus taszította. Előadásában ismertette ezután a kapitalizmus elhatalmasodását, mely az erkölcstelenséget és az anyagias gondolkozást honosította meg, majd részletezte az ellentábor, a szociáldemokrácia és kommunizmus programját és fölvonultatta azok ellen a katolikus hit erkölcsi és szociális tételeit és célkitűzéseit és levonta a természetes következtetést, hogy az emberiség boldogulása két alapon nyugszik: a munkán és becsületességen. E kettő el sem képzelhető a krisztusi evangéliumból táplálkozó valláserkölcsiség nélkül. Részletesen ismertette ezután a szociális pápák: XIII. Leó és XI. Pius bátor és félreérthetetlen állásfoglalását a munkások érdekében. Kifejtette, hogy az alapvető pápai en-. ciklikából, XIII. Leó pápa „Rerutn Novarum” és XI. Pius pápa „Quadragesimo anno” cimü enciklikájából világosan kiderül az az állásfoglalás, hogy a gazdasági élet reformja nem valósítható meg az állami, illetve a társadalmi rend reformja nélkül. A liberális és kapitalista rendszert uj társadalmi renddel kell fölcserélni, amelyben nemcsak a magántulajdon, hanem elsősorban a krisztusi szeretet uralkodik. Fejes János előadását hatalmas tapssal hálálta meg a nagyszámú hallgatóság. Az előadó azután bejelentette, hogy a munkásakadémia hetenkint rendez előadást. A jelenlévők hozzájárulásával elhatározták, hogy minden szerdán este félhét órakor tartják meg az előadást a Katoliks Legényegyesületben. Ezután a szakszervezeti titkár fölhívására és Fedor György fölszólalása után egyhangú lelkesedéssel megalakult a kassai magyar katolikus akció munkásalosztálya. Az elnökség és a választmány megválasztása az egyes üzemek képviselőinek javaslata alapján jövő szerdán történik meg. — Még Sinkó Ferenc, az Uj Élet szerkesztője vázolta jövő szerdai előadásának rövid tartalmát, majd szétosztották a katolikus akció belépő nyilatkozatait a jelenlévők között. Ezzel a katolikus magyar akció a munkásság körében is megkezdte eredménnyel biztató működését, "...~ ■ á szlovák néppárt törvényhozóinak klubülése Rózsahegyen POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szlovák néppárt képviselői, szenátorai és tartománygyülési képviselői Hlinka András elnökletével Rózsahegyen klubülést tartottak, amelyen Tiso képviselő számolt be a belpolitikai helyzetről, Sidor képviselő pedig a külpolitikai helyzetet ismertette. A két beszámolót általános vita követte, majd pedig megállapították azokat az alapelveket, amelyek a párt politikai magatartását a jövőben szabályozni fogják, Szóbakeriilt a pittsburghi egyezmény alkotmányba iktatásának lehetősége, valamint az úgynevezett Dérer-ügy is. A klubülésről kommünikét fognak kiadni, amelyben a szlovák néppárt bel- és külpolitikai programjáról tájékoztatják a közvéleményt. Értesülésünk szerint a szlovák néppárt változatlanul kitart ellenzéki politikája mellett. Száj- és körömfájással három embert szállítottak be az olmützi kórházba OLMÜTZ. — A hulcsini vidékről három embert száj- és körömfájással az olmützi kórházba szállítottak. Elsőnek egy bőrmunkást vettek kezelés alá száj- és körömfájás miatt, utána hasonlói betegséggel két asszonyt szállítottak be az országos kórházba. A száj- és körömfájás mcgbei tegedés embereknél ritka és .veszélytelen. 4____
