Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-26 / 47. (4490.) szám
1938 február 26, szombat. mondván, hogy az osztrák-magyar monarchia fönnmarad dása annál biztosabb, mennél több szabadságot ad a benne élő népeknek. Nem adaott elegendőt: úti figura docet. Itt hiába is tenne bárki bármit mindaddig, amig a sajtó és a közvélemény meg nem változik. Sőt még a miniszter urak egyike-másika is, aki a más véleményen levőket „taknyosoknak és tetveseknek'’ nevezheti. Amig az alvilági sötét szellemeket nem tudják itt visszaparancsolni, hiába a miniszterelnök urnák minden fáradsága. Petőfi szebra .— Amig Petőfinek a szobrát eltávolítják Pozsonyból s vannak, akik az ellen tiltakoznak, hogy Petőfinek Pozsonyban szobra legyen, nem lehet nemzetiségi béke. Meg lehet annak a Petőfinek a szobrát tagadnia bármely városnak, amely egy demokratikus államnak része, — annak a Petőfinek, aki a szabadságért nemcsak versekben, hanem a valóságban is föláldozta életét? Aki azt vallotta: nem szabad megtagadni senkitől a jogot, amely őt, mint embert megilleti. Annak a Petőfinek, akit a világ legna- j gyobb költői: Hcmeros, Dante, Shakespeare, Goethe és Byron mellett, mint egyenrangut emlegetnek, s akinek szobra éppúgy lehetne Csikágóban, Buenos Airesben, Tomszkban, vagy Aucklandban. Mint ahogy fölállítják most Krakkóban.! Éppen csak Pozsonyban nem lehet? Abban a Pozsonyban, ahol a magyarság már a búvár Kunddal szerzett jogot arra, hogy éppoly ősi földje legyen, mint minden más ott élő nemzetnek és fajnak. 1 na§s?«!t és a csehszlovák hadsereg — Amig itt olyan szellem uralkodik, hogy magyar fiú nem lehet még tartalékos tiszt sem, nem is szólva arról, hogy tényleges állományú még kevésbé, hacsak magyarságát meg nem tagadja, amig a magyar önkénteseknek azt ajánlják, hogy ne jelentkezzenek tiszti vizsgára, mert a csehszlovák hadseregnek nincs szüksége magyar tisztekre. De ha tisztekre nincs szüksége, miért van szüksége magyar katonákra?! Lehetetlen dolog az egy demokratikusnak nevezett államban, hogy minden más nemzetiségű lehet tiszt, csak a magyar nem. A magyar leányok nem lehetnek cseh tiszteknek a feleségei, még a katonaorvosokéi sem, sőt még a pénzügyőrökéi sem, mert az engedély megadását évekig elhúzzák és a menyasszony és vőlegény kénytelen elválni. — Itt az apák állítólagos bűneiért büntetik az ártatlan fiút. A nagykorú fiú állítólagos bűneiért büntetik az apát, sőt harmadnegyediziglen is elmennek a büntetésben. Az állítólagos bűn csak az, amit Masaryk államalapító elnök minden becsületes ember részére kötelességként szab meg, tudniillik, hogy nemzete jogaiért harcolnia kell. Amig megtörténhetik az, hogy valaki azért nem lehet tiszt, mert egy harmadizigleni nagybátyja Magyarországon tábornok, nem lehet megbékélésről szó. Egy fiatalember azért nem kaphat állást, mert egy magyar sportegyletnek a tagja, amely egylet a sporton és a kultúrán kívül mással nem foglalkozik, politikába nem elegyedik, jóváhagyott alapszabályai szerint működik. — Amig húsz esztendő után lépten-nyotnon azsánprovokatőrökbe ütközünk, akik ártatlan embereket börtönbe juttatnak, kiteszik a családjukat a legnagyobb rettegésnek, súlyos anyagi áldozatoknak, amely áldozatok árán szabadlábra kerülnek, de az ítélet kimondása oly hosszú időbe telik, hogy az alatt a letétbe helyezett összegnek a kamatai tönkreteszik. A vizsgálati fogság legalább 9 hónapig tart és sok esetben ezalatt keresik, kutatják, nyomozzák, hogy lehet-e valóban elfogadható okot találni arra, hogy valakit hoszszabb időre bebörtönözzenek. Fegyházra elitéit embereket állítanak a vádlottakkal szemben mint tanukat. Nem lehet kifogás az ellen, hogy bűnösöket elitéljenek. De ártatlan emberek tömeges meghurcolása ellen innen a leghatározottabban tiltakoznunk kell. Tiltakoznunk kell annál inkább, mert az elegendő bizonyíték hiányában elbocsátottak semmi anyagi vagy erkölcsi elégtételt nem kapnak. Amig a bírói székből gyalázhatják azt az országot, amelyben bölcsőnk ringott, ifjúságunk legboldogabb éveit éltük s ezer rokoni és más kötelék fűz bennünket hozzá, addig mi jó szívvel nem gondolhatunk azokra, akik ezt teszik és megengedik. Amig a közigazgatás túlkapásai ellen Védekezésünk nincs biztosítva, mert a lég-Nagysikerű beszámolót tartott ICIráíybelmecen, Nagykaposon és Esterházy, Pajor Rozsnyón és Virág!) Az országot ügyvezető pártelnök befejezte keletszlovákiai körútját - Egy kis „incidens*1 Kiráíyiielmecen KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Esterházy János, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke keletszlovákiai körútja során a Bodrogközt is meglátogatta dr. Pajor Miklós szenátor, Helyei Gyula, az iparos- és kereskedő szakosztály ügyvezető elnöke és dr. Kátra Kálmán kerületi főtitkár kíséretében. Királyhelmecen Virágh Béla tartománygyülési képviselő csatlakozott a párt vezetőihez s együtt resztvettek a királyhelmeci Katolikus Olvasókörben megtartott körzeti értekezleten. Az értekezlet előtt apróbb incidensek játszódtak le. Az olvasókör bejáratát csendőrök állták el, minden belépőt igazoltattak és az érvényesen kiállított páríigazolványokat igen sok esetben nem fogadlak el, azokat egyszerűen széttépték és tulajdonosaikat kiutasították, A párt országos vezetői szemtanúi voltak a furcsa túlbuzgóságnak. Esterházy elnök maga erélyesen interveniált a komisszáriusnál és igy a szépszámú értekezlet zavartalanul folyhatott le. Dodek Jenő szentszéki tanácsos, körzeti diszelnök nyitotta meg a gyűlést, emelkedett szavakban üdvözölve a megjelent törvényhozókat. Koeska János helyi lakos szívből jövő üdvözlő szavai után Szopkó Imre párttitkár olvasta fel tartalmas jelentését. Esterházy János képviselő, országos ügyvezető elnök a hatósági incidens jellemzésével kezdte beszdét és a magyar nemzeti kisebbség helyzetét ismertette. Magyarnak lenni nem könnyű dolog, — mondotta, de éppen ezért a legélesebb ellenzéki harcot kell folytatni jogaink minden téren való érvényesítéséért. Nem vagyunk irredenták és áUamfölforgatók, de tiltakozunk az ellen, hogy amig minden másra van pénz, addig a Bodrogközben, ahol a ma-gyarság földjét úgyszólván minden évben rendszeresen elpusztítja az árvíz, nem jut anyagi eszköz a folyószabályozásra. Birálóan foglalkozott a szónok a bodrogközi telepítésekkel. Kijelentette, hogy a kormány és aktivista csatlósai csak úgy szerezhetik meg a magyar nép bizalmát, ha a telepítési kérdést a magyar érdekeknek megfelelően oldják meg. Ez a föld el tudja tartani lakosságát, ha adófilléreit ráfordítják a természeti károk megakadályozására. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után dr. Pajor szenátor bírálta a kormányt. A jubileumi évben — úgymond — a kisebbségi kérdés becsületes megoldását várjuk. Behatóan bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, a gabonamonopóbumot, a vetőmag, a cukorgazdálkodás és a szesztermelés köfelső közigazgatási bíróság konstituciója olyan, hogy ha elismeri is az ellenünk elkövetett visszaélések törvénytelenségét, de jogainkba vissza nem helyez s a közigazgatási hatóságok újabb jogtalanságokkal tetézik előbbi jog- és törvénytelenségüket, úgy elkeseredésünk mindenki előtt érthető és jogos. A magyarság kulturális Igényei Amig a helytelenül irányított csehszlovák közvélemény nem tud belenyugodni abba, hogy Kassán és mindenhol, ahol van közönség, a szláv és magyar színházak addig működjenek, amig közönségük van s nem addig, amig az egyiket a másik rovására kivételes kedvezményekben részesítik. Nem szabad mesterséges trükkökkel a kárpátaljai színjátszást megfojtani. Az a joga is elvitathatatlan a magyarságnak, hogy színtársulatai bemehessenek mindenhová, ahol közönségük van. Tessék nyugodtan kivárni azt az időt, amig a szláv színházak is annyi közönséget vonzanak, mint most a magyar színházak. Tudom, hogy távol vagyunk attól, hogy a lakosság 1.1 százaléka is egyenrangúnak, nyelve államnyelvnek nyilvánittassék, mint rüli visszásságokat. Helyei Gyula az iparosok és kereskedők súlyos helyzetéről számolt be s fölhívta a hallgatókat, hogy alakítsák meg az egyesült párt iparos- és kereskedői szakosztályát. Virágh Béla tartomány gyűlési képviselő lendületes bevezetés után határozati javaslatot terjesztett elő. A vizszabályozás, a gazdaadósságrendezés, közmunkák, szociális segélyezés, iparosok és kereskedők támogatása, a határátlépési igazolványok pártállásra való tekintet nélküli kiadása, a politikai nyomás megszüntetése, a magyar nemzetiségű községi bírók állásának megerősítése, a vetőmag igazságos kiosztása, a magyar gazdák hatósági intézkedésekkel való támogatása: ezeket a követeié:eket tartalmazza 12 pontban a határozati javaslat, amelyet egyhangú határozat alapján megküldenek a tartomány gyűlésnek és a parlamentnek. Az elnök zárcszavai után lelkes hangulatban ért véget az értekezlet. A vendégek ezután Virágh Béla református esperes vendégszerető házában időztek rövldebb ideig. Lelkes ünnepié) Nagykapossn Királyhelmecről Nagykaporra folytatta útját Esterházy országos ügyvezető elnök •kíséretével együtt, hogy résztvegyrnek az ott megtartott taggyűlésén. Zsúfolásig megtelt a nagykaposi mozi hatalmas terme, amelynek bejáratában fehérruhás kislány hatalmas virágcsokrot nyújtott át Esterházy képviselőnek szép üdvözlő szavak kíséretében. A kiséret tagjainak is kijutott egy-egy szál fehér virág. Papp Mihály községi bíró, helyi pártelnök és dr. Kiss Bálint pártügyész, diszelnök lendületes üdvözlő szavai után Esterházy országos ügyvezető elnök tartotta meg beszámolóját, amelyet minduntalan félbeszakított a helyeslés és tetszés vihara. Részletesen ismertette a belpolitikai Jelyzetet, rámutatott a jelenlegi kormánypolitika alapvető hibáira, Hodía miniszterelnöknek a Dunamedencére vonatkozó elképzelései csak akkor valósulhatnak meg, ha az itteni nemzetiségek meg tudnak békéim egvmással az egyenlő, igazságos elbánás alapján. Dr. Pajor Miklós szenátor itt is a kormány gazdasági politikáját bírálta. Helyei Gyula öszsze'fogásra buzdította a magyar iparosokat és kereskedőket. Az összetartásban követnünk kell — úgymond —- a csehszlovákok példáját: magyar ember elsősorban magyar kereskedőnél vásárokon és magyar iparossal dolgoztasson. Dr. Kiss Bálint diszelnök rekesztette be a lelkes hangulatban lefolyt gyűlést. Az egyesült párt a felekezeti békéért Ezután Esterházy János dr. Pajor Miklós, Virágh Béla és dr, Kátra Kálmán társaságában az most Svájcban a rétorománok esetében történt. De addig is, mig odáig jutunk, hagyják meg mindenkinek azt a természetes emberi jogát, hogy önmaga határozza meg anyanyelvét és nemzetiségét. Amig oly iskolákat sem állít föl nekünk, magyaroknak az állam, ahol gyermekeink a legelemibb műveltséget és legelemibb szakképzettséget elnyerjék, mint a polgári iskolát. addig nem nyugodhatunk meg. Amig oly éles az ellentét, mint Aknaszlatinán. ahol néhány cseh elemi iskolai tanuló egy kétemeletes modern iskolában, a jó néhányszorta nagyobbszámu magyar tanuló egy düledező, bérelt iskolahelyiségben szorong, addig nem látjuk, nem láthatjuk a demokratikus egyenlőséget. Amig teljes igazi, nemcsak hirdetett demokratikus egyenlőség nem lesz, addig mindig azt fogjuk kiáltani a kormányzat felé, amit Dorothy Thompson vall: „a világra a legnagyobb veszedelem nem a mérges gáz, hanem a mérgezett gondolat". Itt is a gondolat, a szellem, a lélek mérgezett, s amig a mérgezett légkör meg nem tisztul, addig itt béke, nyugalom, megértés nem lehet és nem lesz. Rozsnyóra utazott, ahol délelőtt 11 órakor a Protestáns Egylet helyiségében megtartott körzeti pártértekezleten vett részt. 26 község pártszervezetének kép vselői jelentek meg az értekezleten és a helybeli pártvezetőségi tagokkal együtt zsúfolásig megtöltötték a nagytermet. Nehrer Gyula járási pártelnök megnyitó beszéde után ifj. Pulem Sámuel ügyvezető elnök a gazdák nevében, Végh Károly rozsnyói iparos az iparosok nevében. Wner János pedig a munkások nevében üdvözölte Esterházy országos ügyvezető elnököt és kíséretét. A távollevő dr. Szirányi Dezső ügyv. járási elnök jelentését dr. Sárkány Dezső dobiinai pártvezető, járási képviselőtestületi tag olvassa fed. Utána Schopp Béla titkár terjesztette elő jelentését. A titkári jelentés után Esterházy János tartotta meg nagy figyelem közepette politikai beszámolóját, amely kitért a szlovákiai magyarság minden panaszára. Pajor Miklós szenátor cazdanágipo’iitikad beszámolójában reozletozan kitért a magyar gazdaközönség, a kereskedő- és iparostársadalom sérelmeire. Virágh Béla a tartóménygyülé: munkájáról számolt be, majd kihangsúlyozta beszédeden, hogy az egyesült párt erkölcsi' alapja nem a felekezeti, hanem az egyetemes keresztényrég. A párt nem ismer felekezeti különbséget, minden íelekezetnek össze kell fogni a kereszténységet fenyegető veszedelem ellen, amely, ha bekövetkeznék, egyaránt rombolnák le valamennyi felekezetet, egyaránt hadat üzennének minden vallásos érzésnek. A lelkes hangulatú értekezletet Mafkuth Albert helyi szervezeti elnök zárta be. Az értekezlet után a járási pártvezetörég közel százteritékes ebédet adott Esterházy képviselő és kísérete tiszteletére. Szenvedő beteg asszonyok gyakran már egy kis pohár természetes „Ferenc Józsii" keserüvizzel is nagyon könnyű, lágy bélkiürülést érhetnek el, ami igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. Kérdezze meg orvosát. is Lezuhant egy német katonai repülőgép a csehszlovák határ közegében — négy halott TRAUTENAU. — Szerdán délután a Solineekoppe közelében a csehszlovák határt át repüli 9 egy német bombavető repülőgép amely hóviharba került. A gép vezetői megpróbáltak a csehszlovák oldalon lévő Oberkolbemiorf községnél kényszerleszállást végrehajtani, ez azonban nem sikerült, a repülőgép nekiütközött egy fának és tiz méternyire a csehszlovák határtói német földön lezuhant. Két katonatiszt és két katona a szerencsétlenségnél életét veszítette. Csendőr járőr menteit meg egy vonat elé zuhant fiatalembert NYITRA. — Már röviden hírt adtunk arról a könynyen végzetessé válható motorkerékpárszerencsétlenségről, amelynek Huszár Mihály nagyszombati fiatalember esett áldozatul. Az eset részletei a következők: Huszár Mihály, a modori tanítóképző tanulója motorkerékpárján a nyitra-lipótvári országúton robogott a késő esti órákban. Molnos község közelében nem vette észre a leeresztett vasúti sorompót és teljes sebességgel nekirohant. A motorkerékpár áttörte a sorompót és a szerencsétlen fiatalember a sínek közé zuhant Az volt a szerencséje, hogy a szolgáld.os csendörjárőr észrevette és elvonszolták a vasúti pályatestről, különben az esti motoros vonat, amely néhány perccel később robogott át, halálra gázolta volna. Huszárt beszállították a nyitrai közkőrházba. ahol megállapították, hogy a zuhanás következtében súlyos belső sérüléseket és csonttörést szenvedett és a nyelvét is elharapta. Állapota nagyon súlyos, de nem reménytelen. Lezuhant Hearst magánrepülőgépe — három halott LOS ANGELES. — Hearst, Amerika híres ujságmágnásának magánrepülőgépe, amely vendégeket szállított Hollywoodból Hearst Los Angelestől 250 mérföldnyirc fekvő birtokára, St. Louis közelében lezuhant. A pilóta és két utas: lord és lady Plunket a szerencsétlenségnél halálukat lelték. A harmadik utas: Sir Walter Lawrencg életveszélyes sérüléseket szenvedett. 4
