Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-25 / 46. (4489.) szám

<PI«GM-iVVAfifeat-HlRLA© 1938 február 25, péntek. a rajnai megszállással a folyosó egyik vége be­zárult és Berchtesgaden után a folyosónak egy részét be is falazták. Fel kell számolni a régi rendszerrel, uj rendszert kell bevezetni a csehszlovák közéletbe, amely mer az igazsággal szembenézni. Talieyrand megállapításai —• Tisztelt képviselőház! Beszédem végén méltóztassanak megengedni, hogy zárszóként fel­olvassak önöknek egy idézetet, amit én egy nagy francia külügyminiszternek, Talleyrandnak mun­kájából vettem, aki végigszolgálta a Bourbono­kat, utána a francia forradalmat, a francia for­radalom után Napóleont és utána újból a Bour­bonokat. Talieyrand egy memorandumban szö­gezte le a maga politikai elveit, amely politikai elvek ma is hamisítatlan életbölcseségként hat­nak. Azt mondja Talieyrand: „Megtanultuk, két­ségkívül kissé későn, hogy államok és egyének számára nem abban áll a boldogulás útja, ha el­veszik, ami a másé, hanem, ha kifejlesztik azt, ami az övék. Megtanultuk, hogy minden területi terjeszkedés, minden bitorlás, akár erőszak, akár csel utján, amelyeket a hatalmasságok előítélet­ből, a rang, a hegemónia, a politikai stabilitás, a felsőbbség eszméivel szokták összekötni, csak a politikai eszeveszettség kegyetlen tréfái, az erők téves megítéléseit és igazi eredményük abban mutatkozik, hogy megnehezítik az adminisztrá­ciót és csökkentik a kormányzatnak jólétét és biztonságát azok érdekeiért vagy hiúságáért, akik kormányoznak. Franciaország ennélfogva ma­radjon meg saját nemzeti határai között. Ezzel tartozik dicsőségének, okosságának, saját érde­keinek és más nemzetek érdekeinek is, melyek szabadokká lesznek". A történelemből szabad tanulni* de kell is tanulni. Csak egyet nem lehet a történe­lemben , javítóvizsgára jelentkezni már nem lehet. (Taps.) Az Eucharisztikus Világkongresszus résztvevőinek figyelmébe! A kongresszus tájékoztatója megjelent és díjtalanul kapható minden plébániai hivatalnál (Pozsonyban: a Katolikus Akció irodájában, Pri­­más-tér 1., II. emelet. Érsekujvárott: Néder Já­nosnál), ahol egyidejűleg jelentkezni is lehet. Akik saját útlevelükkel utaznak, s lakásról maguk gondoskodnak, csak a kongresszus igazol­ványát szerezzék be, amellyel önállóan utazhat­nak. Igénvbevehetik Szlovákiában a 33, Magyar­­országon az 50 százalékos vasúti kedvezményt. Amennyiben mégis különvonattal kívánnak utazni, úgy kivánatukra az utazási iroda jegyüket előre beszerzi. Akik közös utlevé’lel utaznak, de elszállásolá­sukról maguk gondoskodnak, a jelentkezési iv „Elszállásolás módja”-rovatába ezt írják: „Elszál­lásolásomról magam gondoskodom!” E!őre figyel­meztetünk azonban mindenkit, hogy rokonainál elszállásosálra csak az számítson, aki azt e’őre bebiztosította. A kongresszus lakás-bizottsága ugyanis már minden lakható szobát lefoglalt Bu­dapesten 8 igy utólagos lakásbejelentésre senki se számítson. A Tájékoztatón az útiköltség csak azokról az állomásokról van fe’tüntetve, ahonnan a különvo-1 nat indul. Az ilyen gyüjtőállomásokig az induló állomástól mindenki saját maga veszi meg a je­gyét az Igazolvány alapján 33 százalékos kedvez­ménnyel. Aki a jelentkezési lapját a kongresszusra a rendezőségül kérte, kitöltve (ha közös útlevélre van szüksége, községi bizonyítványt mellékel) ugyanarra a címre küldi vissza. Akik a plébániai hivatalon kapták a jelent­kezési lapot, azok a plébániánál adják le jelent­kezési lapjaikat. Az illeték befizetésére az első esetben mindenki saját címére befizetési lapot kap. Az utóbbi esetben a résztvevők illetékeiket a plébániai hivatalnál rendezik. A kongresszus igazolványát március 15-lg min­den jelentkező megkapja és annak átvétele után illetékeit befizeti. Május 15 ig minden jelentkező megkapja szál­lásának cimét, továbbá pontos utasítást az indu­lásra vonatkozólag és az utazással kapcsolatos legfonosabb tudnivalókat. Akik lakhelyükről a gyüjtőállomáslg és vissza­felé jövet a gyüilöáPomástól lakhelyükig a CSD vasúton előre kívánják jegyüket beszerezni, azok jelentkezési ivükön külön jegyezzék ebbeli kérésü­ket, megjelölve kiinduló állomásukat. Minden további felvilágosítást ad, tájékoztatót küld, jelentkezéseket elfogad és igazolványokat előjegyez az Eucharisztikus Kongresszus szlová­kiai katolikus magyar résztvevőinek szervezeté­vel megbízott Meggyesi Sándor, Roznava-Rozsnyó. A jelentkezés határidejét — amint már közöltük •— március 1-ig meghosszabbították. Végre megszövegezték az utjelzési kormányjavaslatot PRÁGA. — Jelentettük, hogy a képviselőházi költségvetési, ipar- és kereskedelemügyi és köz­lekedésügyi bizottságok a múlt hetekben meg­tárgyalták s a Háznak elfogadásra ajánlották az utjelzésekről szóló 'kormányjavaslatot. E javas­latot legutóbb az alkotmányojgi bizottság is tár­gyalta s annak fogalmazását homályosnak, za­varosnak találta s a javaslat átszövegezésére al­bizottságot küldött 'ki. Ez az albizottság tegnap fejezte be munkáját s a módosításokat az alkot­mányjogi bizottság mai teljes ülése Is helyben­hagyta. A most javasolt szöveg szerint a tör­vény kihirdetése napján lép majd életbe. , Magyarok, szlovákok, németek közös frontja az autonómiáért Esterházy János látogatása Szepsiben és Necenzéfen - Pajor szenátor és Vlrágh tartománygyiilési képviselő beszámolója -az őslakos szlovák pártokkal, különösen a Hlínka-párttal egyre nagyobb megér­téssel harcolunk a közös célért, a szlo­­venszkói autonómia mzgvalósi lázáért. Bőven ismertette ezután Esterházy a szlo­­venszkói lakosság gazdasági és szociális helyzetét, a munkanélküliséget. Részletesen feltárta a kulturális hiányokat, amelyek különö­sen sújtják a szepsi körzetet. De hiába jelentette ki 1920-ban egy ma is felelős 'kormánypolitikus, hogy 15 év múlva nem lesz kisebbségi kérdés, ime, 20 év el­teltével egyre növekvő öntudattal, nemzet­­hűséggel tart ki a magyarság és követeli életjogait. Ezeket az életjogokat el fogjuk érni. Pajor szenátor gazdasági fejtegetései Esterházy János nagyhatású beszéde után dr. Pajor Miklós szenátor főleg gazdasági szempontok szerint ismertette a magyar tár­sadalom, a gazdák, iparosok és kereskedők szomorú helyzetét. Kimutatta, hogy a ma­gyarságnak számaránya szerint 24.000 közhivatali állást kellene betölte­nie, ezzel szemben alig 7000 magyar nemzetiségű állampolgárnak jutott köz­hivatal, tehát még 17.000 közhivatali ál­lásra van jogos igénye az itteni magyar­ságnak. Hibáztatta, hogy a mezőgazdasági kamará­kat 1924 óta még mindig nem állították fel, nyilván azért, mert a magyar vidékeken; magyar kamarák felállítását igénylik. Rész­letesen ismertette a gabonamonopólium el­hibázott ügykezelését, amely a gazdákkal fizetteti meg a hatalmas adminisztrációs költségeket és az egyre növekvő deficiteket. Az államadósságok annyira megnöve­kedtek, hogy egy ma született gyermek­re 3000 korona államadósság esik. Kifejtette végül, hogy egészséges gazda­sági élet csak akkor lehetséges itt, ha a köztársaság megbékül szomszédaival, nem­csak gazdaságilag, de politikailag is. 2SQ9 csata a megmaradásért A nagy ovációval fogadott beszéd után Virágh Béla tartománygyülési képviselő ecsetelte megrázó szavakkal a magyar nem­zet sorsát. Egy külföldi tudós kimutatta, — úgymond, — hogy a maroknyi magyarságnak a történelem folyamán 2600 csatát kellett megvívnia, hogy megmaradhasson Európában. A kisebbségi helyzetben a turáni átok, a széthúzás helyett összefogásra van szükség, sokkal inkább, mint valaha. Bűnös az a magyar, aki ma nem mer nyíltan mellénk állni és nem meri vállalni a magyar sors­közösséget. Végül Palócz Elek elnök mondott lendü­letes zárószavakat. A gyűlés után a tör­vényhozók a szepsi magyar társadalom több 'kiváló tagjának házában tettek rövid látogatást. Nagyjelentőségű szavak a német pérthivekhez KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Es­terházy János országos ügyvezető elnök ke­­letszlovenszkói körútja során Szepsiben is résztvett az ottani körzet pártvezetőségi ülésén. Esterházy képviselőt elkísérte útjá­ra dr. Pajor Miklós szenátor, Virágh Béla tartománygyülési képviselő és dr. Kátra Kálmán kerületi főtitkár. Az országos elnö­köt és kíséretét nagy lelkesedéssel fogadták a szép számban egybegyült pártvezetőségi tagok. Pergely István községi biró és G. Kiss József zsarnói helyi szervezeti elnök üdvözlései után Palócz Elek körzeti elnök, járási képviselőtestületi tag nyitotta meg a gyűlést meleg üdvözlőszavak kíséretében és felhívására Orián Árpád járási titkár tette meg szokásos évi jelentését. Ebből a jelentésből nagyszabású, eredményes munka képe bontakozott ki. Kiderült ebből, hogy a körzethez tartozó 41 politikai község közül 35 községben van szervezete az egyesült pártnak, a többi 6 községgel pedig bizalmi­férfiak utján tartják fenn az érintkezést. A vezetőségek megválasztásánál különös gon­dot fordítottak a fiatalság bevonására, úgy­hogy a szervezési munka és a belső párt­élet irányításának oroszlánrésze ma már a fiatalság kezében van. 1936 decemberében választották meg az uj tisztikart, azóta Füssy Kálmán szenátor részvételével két értekezletet, dr. Kátra kerületi főtitkár rész­vételével 8 értekezletet, ezenkívül pedig 69 községi pártértekezletet tartottak. A munka eredményére nézve mi sem jellemzőbb, mint hogy a körzeti párttagok száma alig egy év leforgása alatt 80 százalékkal szaporo­dott. Jelentős eredményt értek el a munkásszer­vezetek kiépítésében is Fejes János köz­ponti titkár részvételével, sikeresen szálltak szembe a Slovenská Liga propagandájával és sikerült meggá­tolni a magyar falvakban a szlovák is­kolák felállítását. Ismertette a titkár a csécsi és makranci ma­gyar iskolák ügyében folytatott eredményes tevékenységet és azt az akciót, amely Csá­­nyi Pál lelkész vezetésével a magyar kör­zeti polgári iskola felállítására irányul. Az erre vonatkozó kérvényt rengeteg aláírás­sal már régebben elküldötték és a képvi­selőtestület egyhangúan ingyen telket ajánlott fel a magyar iskola céljaira. A diákmenza javára évente 6000 koronát juttat a körzet és a szülők szövetsége is je­lentékeny összeget gyűjtött össze a szegény tanulók támogatására. A makranci árvíz­­károsultaknak dr. Kátra Kálmán kerületi főtitkár felhívására rövid idő alatt közel 5000 korona készpénzt és legalább ugyan­olyan értékű élelmiszert gyűjtöttek össze. Esterházy János beszéde A szép eredményekről beszámoló titkári jelentés hatása alatt kezdte meg nagysza­bású beszédét Esterházy János országos ügyvezető elnök. Kifejtette, hogy a köztár­saság jubiláns huszadik évében minden ma­gyar meggyőződhetett arról, hogy csakis a keresztény alapon álló, magyar nemzeti eszmékért harcoló egyesült párt­ban van a helye. Az utóbbi időben a kor­mánytöbbség részéről több kij:lentés tör­tént, hogy a nemzeti kisebbségekkel meg akar békülni. A február 18-iki megálla­podást még a németekkel szemben sem teljesítették, annál' kevésbé a magyarok­kal szemben, a beígért „tollvonás" repa­­rációjának meg nincs nyoma. Az itt élő nemzeteknek egyre inkább összefogva kell kiharcolniok jogaikat, A többség az eddigi húsz év alatt elhibá­zott politikát folytatott és a hibák különö­sen megmutatkoznak a külpolitikában. Távoli országokkal, köztük a vallásgyalá­­zó, bolsevista Oroszországgal kötöttek ba­rátságot, viszont közvetlen szomszédaikkal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Né­metországgal és Ausztriával nem tudtak megegyezni. Nemcsak a nemzeti kisebbség elégedetlen a belpolitikával, hanem a szlo­vákság nagyxésze is és igy érthető, hogy Szombaton délután Mecenzéfen I volt pártértdkezlet Esterházy János elnök, dr. Pajor Miklós szenátor, Virágh Béla tartománygyülési képviselő és dr. Kátra Kálmán főtitkár részvételével. Itt a ven­dégszerető mecenzéfiek körében Prógner János helyi elnök, az ifjúság nevében pe­dig Bodenlos Vilmos üdvözölte az orszá­gos elnököt és kíséretét. Esterházy elnök mindenekelőtt hálával adózott a mecenzéfi és környék­beli német lakosság hűséges kitartásáért. Ma különösen fontos —■ úgymond, —- hogy még intenzivebben együtt dolgozzunk a szlovenszkói németség és szlovákság ama részével, amely nem felejtette el a múltat, azt a múltat, amelyben az anyanyelv mel­letti hűség és a keresztényi vallás-erkölcs egyaránt érvényesülhetett. Ma, amikor egész vidékek koldusbotra jutottak a rossz gazdasági politika kö­vetkeztében, az itteni németségnek a leg­erélyesebben kell követelnie, hogy a göl­­nicvölgyi hámorok újra dolgozhassanak, gyártmányaikat eladhassák, Korompa új­ra teljesen üzembe helyeztessék, a szepesi vászon újra megkaphassa külföldi piacait és a régi virágzó ipar feléledjen. Az egyesült párt német keresztényszocia­lista frakciója erélyesen követeli a kor­mánytól az itteni németség minden jogos kívánságának teljesítését, e párt mellett kell kitartania a német­ségnek, mert nem szabad, hogy olyan irányzatok diadalmaskodjanak itt, ame­lyeknek semmi alapjuk sincs az itteni nép lelkiségében. Megígérte Esterházy képviselő, hogy legközelebb nép gyűlésen fog megjelenni Mecenzéfen; hogy nyilvánosan szemébe nézhessen mind­azoknak, akik ezt a népet el akarják térí­teni régi tradícióitól. Hajlandó együtt dol­gozni «— úgymond — minden párttal, amely a krisztusi gondolat alapján áll, de elítéli azokat, akik a keresztet akarják a sárba rántani, akár baloldali kommunis­ták, kár jobboldaliak azok, A tradíció régi kincsét meg kell őrizni és az ifjúságot vissza kell téríteni a helyes útra. Esterházy képviselő nagyhatású beszéd dét óriási lelkesedéssel fogadták a jelenle­vők és utána barátságos eszmecserében időztek még hosszabban együtt a vendégek a helyi és környékbeli pártvezetőségi ta­gokkal. Nem halasztják el Zogu házasságit TIRANA. — Az albán távirati iroda a leg­határozottabban megcáfolja azt a 'hirt, hogy Zo­gu király elhalasztja házasságát. A házasság el­eilen semmiféle akadály nem merült fel és a há­­házasság előkészületei normális mederben foly­nak. Nemzeti ünneppé avatják Romániában az uj alkotmány megszavazásának napját BUKAREST. — A román lapok szerint ki­rályi rendelet jelenik meg a napokban, amely feb­ruár 24-ét, az uj alkotmány megszavazásának napját, nemzeti ünneppé fogja nyilvánítani. A Szent Szinódus többnapi ülés után a követ­kező közleményt adta ki a sajtó részére: — A Szent Szinódus elhatározta, hogy már­cius 13-én, az ortodoxia vasárnapján az ország valamennyi templomában ünnepi istentiszteletet tartanaik és felolvassák a pártriárka pásztorié ve­iét, amelyben nyugalomra, hatóság- és törvény­­tiszteíeftre hívja fel a híveket. A Szent Szinódus feloldja esküje alól azokat a tisztviselőket, akik valamely pártea felesküdtek. Ez a feloldás főleg a vasgpárdiitákra vonatkozik, mert ezek a papok előtt esküdtek hűségeit a párt­nak, holott nem kötelezte erre őket semmilyen törvény. A Szent Szinódus tudomásul vette a kormány ama határozatát, hogy állami alkalma­zottak és mindazok, akik az állami költségvetés­ben szereplő tételekből kapják fizetésüket, nenj vehetnek részt a politikai életben. Ezért a Szent Szinódus utasítja az egyház lelkészeit, hogy miniden politikai megnyilatkozástól tartózkod­janak. Goga Béctbfil Svájcba utazott BECS. — Goga volt román minisztereínöK kétnapos bécsi tartózkodás után ma tovább ut ri izott hosszabb üdülésre Svájcba. I A J 4

Next

/
Thumbnails
Contents