Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-24 / 45. (4488.) szám
1938 február 24, csütörtök* szükséges, ott ingyenes vetőmag, vagy legalább olcsó vetőmag utalandó ki s ennek ára. csak a termés betakarítás után legyen fizetendő. A másik határozati javaslat kimondja, hogy a lakosság föltétlenül ragaszkodik a lévai magyar gimnázium, vagy legalábbis a meglévő szlovák gimnázium mellett párhuzamos magyar osztályok fölállításához. A gimnázium magyar tagozatának követelését valamennyi más lévai párt is a magáévá tette s az intézet fölállítását a város képviselőtestülete is egyhangú határozattal kérelmezte. Ennek ellenére a kormánytényezők a magyar gimnázium ügyében semmiféle lépést nem tettek. Nagy Gyula kiegészítő indítványt tett még a Perec csatorna szabályozása érdekében, a gyűlés ezt is elfogadta. Budaváry László körzeti párttitkár olvasta föl ezután jelentését. Kiemelte, hogy a magyar munkásság egyre nagyobb számmal jelentkezik az egyesült párt kötelékébe. A párttagok létszámának növekedésével párhuzamosan emelkedett a pártiroda munkája és forgalma is. A közgyűlés Budaváry László és Hámornyik János párttitkároknak elismerést szavazott. Egy fölszólalásra dr. Kmoskó Béla járási pártelnök bejelentette, hogy havonta egyszer a pártirodában panasznapot nog tartani, ahol a tagok ügyes-bajos dolgainak elintézésére rendelkezésre áll, mig dr. Porubszky képviselő Zselizen tart panasznapot. I a Egy fölszólaló szóvá tette, hogy megbüntetik azokat, akiknek kocsiján magyarnyelvű tábla van. A panasz ügyében interveniálni fognak a hatóságnál, mert mindenkinek joga van magyar táblát használni. Magyar munkások és munkaadók Gyuris József szakszervezeti elnök azt panaszolta, hogy a magyar munkásokat az állami építkezéseknél mellőzik. Fölkéri a magyar munkaadókat is a magyar munkásság fokozottabb támogatására munka nyújtásával. Jaross Andor kijelentette, hogy a múltban h kötelességüknek tartották az egyesült párt képviselői a magyar munkásság fölkarolását. A pártközpont összeiratta az összes magyar mezőgazdákat, s ezeket fölszólítják, hogy magyar munkásokat alkalmazzanak. Ez az összeírás szomorú eredménnyel járt, látjuk, hogy milyen kevés nagyobb birtok van magyar kézben, ahol nagyobbszámu munkást tudnának foglalkoztatni. Minden magyarnak azt az erkölcsi parancsot kell vallania, hogy magyar munkást foglalkoztasson. Juhász Ernő zsemléri kisgazda köszönő és Kmoskó Zoltán buzdító szavaival ért véget a népgyülés. A zselizi körzeti gyűlés Vasárnap délután Zselizen rendezett az egyesült párt lelkes lefolyású körzeti gyűlést. Itt Majthényi László elnöki megnyitójában rámutatott a nagy fejlődésre, amelyet a pártmunkában a pártegyesités eredményezett. A zselizi körzet helyi szervezetei azóta lényegesen megerősödtek. A közelmúltban itt a kommunista párt rendelkezett a legerősebb bástyákkal, most a munkástömegek már az egyesült párt lobogója alá sorakoznak* Sajnálattal állapítja meg, hogy a szinmagyar járásban a hatóságok a február 18-i kormányhatározat ellenére még mindig csak kizárólag államnyelven érintkeznek a magyar lakossággal. Hámornyik titkár jelentésének meghallgatása után Dolog Kálmán (Fegyvernek) és Lányi Gyula (Zalaba) magyar munkáskérdéssel foglalkozott. Lelkes ünneplés közepette mondotta el ezután Jaross Andor beszámolóját. Behatóan foglalkozott a bel- és külpolitika időszerű kérdéseivel s egyebek közt rámutatott arra a furcsa jelenségre, hogy a csehszlovák fasiszta párt, amely a cseh vidékeken teljesen elvesztette talaját, újabban nem átallja a magyarságra is kivetni hálóját. A fasizmusnak egy több nemzetiségből álló országban nem lehet talaja, mert a fasizmus első föltétele az, hogy az állam és a nemzet fogalma azonos legyen. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő tartotta meg beszámolóját. Lendületes beszédét a hallgatóság viharos helyesléssel kisérte. Majthényi László ismertette a lévai gyűlés által elfogadott határozati javaslatokat s ezeket a gyűlés szintén egyhangú lelkesedéssel tette magáévá, A Mensa Academica Egyesület nagyjelentőségű kezdeményezése: JLéíesííslinlc magyar főiskolás é ínfernáfnsf Pozsonyban! Az eredményes munka jegyében tai tóttá meg az egyesület rendes évi közgyűlését POZSONY, w A Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesülete kedden délután tartotta meg évi közgyűlését Pozsonyban. A közgyűlésen megjelentek Prága, Brünn és Pozsony főiskolás kiküldöttei, akik már az előző napon az igazgatóválasztmány ülésén a menzakérvények elintézésénél az ifjúság nevében közreműködtek és az elnökséggel a legteljesebb összhangban intézték el a segélyezések ügyét A közgyűlést dr. Tomaschek László elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, s az ifjúság képviselőit. Örömmel és szeretettel vállaltam — mondotta többek között —- az elnöki tisztséget, de ezt csak akkor tölthetem be közmegelégedésre, ha egyesületünk tagjai és a magyar főiskolás ifjúság nehéz és felelősségteljes munkámban támogatnak, egyesületünk életében élénken résztvesznek. Ezért kérem, hogy az időt és fáradságot nem kímélve, főiskolás ifjúságunk boldogulásának érdekében minden szlovákiai és kárpátaljai magyar tegye meg kötelességét. — Az egyesület célja az elszegényedett társadalmunkból származó magyar fiuk támogatása, hogy fölébredjen önbizalmuk, hogy lehetőleg szabad és független életpályákon helyezkedjenek el és önerejükre támaszkodva a magyar faj és kultúra, valamint a keresztény világnézet zászlóvivői legyenek. Az elnöki megnyitó után Janson Jenő, az egyesület gondnoka fölolvasta Bárczy Oszkárnak, a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség elnökének üdvözlő táviratát. Majd beszámolt az egyesület működéséről. Kiemelte, hogy múlt év óta két munkabizottság működik az egyesület keretén belül: gazdasági és kulturális munkabizottság, amelyben az ifjúság is helyet kapott A taggyüjtést körlevelek szétküldésével végezték és sikerült tetemesen a tagok számát emelni, azonban még további taggyüjtésre van szükség. Jelentette továbbá, hogy dr. Giíler János tartománygyülési képviselő kitartó és rendszeres utánjárásának eredményeképen az országos hivatal 20.000 korona segélyt utalt ki elsőizben, egyúttal az országos választmánynak azon elvi határozatát közölték az elnökséggel, hogy a jövőben a magyar főiskolások az országos hivatal ösztöndiját a Mensa Academica Egyesületen keresztül kérhetik és az országos hivatal az ösztöndíjakat az egyesületnek utalja ki. Ugyancsak kilátásba van helyezve az állami támogatás is. Az első szemeszterben Brünnben 10 teljes Bangha: fi kereszt eszméit sokan kiforgatják golgotái jellegéből Lelkesen ünnepelték a 25 éves BUDAPEST* — Az Országos Pázmány Egyesület abból az alkalomból, hogy a Magyar Kultúra az idén 25. évfolyamába lépett, a Szent Gellért-szállóban ünnepi vacsorát rendezett a lap megalapítója és annak megalapítása óta főszerkesztője: Bangha Béla S. J. tiszteletére. Az ünnepi vacsorán háromszázan vettek részt a katolikus politikai, társadalmi és közéleti előkelőségek közük Az ünnepi 'beszédet dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök mondotta. — Huszonöt év Magyar Kultúra ■— mondotta többek között -— egy darab magyar történelem. Nem az, amely a reklámtáblákról ordít, hanem az a lelki átalakulás, amely a századeleji és a mai nemzedék között lepergett. Akkor értetlenség és érdektelenség a kereszténységgel, főleg pedig a katolikummal mint valami egzotikummal szemben, ma pedig hatalmas közvélemény, amely minden opportunizmus dacára, érzi és vallja, hogy a 2000 éves jogfolytonosságban van csak erő és a példátlan válságból menedék. Ezért az átalakulásért sokaknak jár elismerés, de a tollal végzett, eléggé meg nem becsülhető szolgálat érdeme, a kezdeményezés és frontáttörés jogán kétségkívül a Magyar Kultúráé és Bangha Béláé. — Az a siker, amelyet Bangha Béla és az ő gárdája elért, annak is tulajdonítható, hogy oly stilszerüséggel dolgozott, amellyel egyedül volna szabad mindig a katolikus és szent ügyet szolgálni. Bangha Béla és a Magyar Kultúra mindig tisztában volt azzal, hogy csak emelkedett lélekkel, kötelességtudattal szabad szolgálni oly ideális cél szolgálatában álló szellemi helyet, mint a Magyar Kultúra. A siker biztosítása volt az is, hogy Bangha Béla a tollat mindig azzal az emelkedett tudattal forgatta, hogy megértéssel tartozik minden gondolattal, nemes irányzattal és célkitűzéssel szemben. Elfogult sohasem volt. Tudta, mivel tartozik annak az álláspontnak, amelyet képvisel, de azért mindig volt benne annyi emelkedett gondolkozás, hogy ellenfelében megbecsülte a jóhiszeműséget és mindig szolgálatában állott annak a keresztényi humanizmusnak, amelynek stíljét, értékességét, teljességét reklamálnunk és érvényre juttatnunk kell, ha a müveit nemzetek sorában helyet akarunk foglalni. Glattfelder püspök nagyhatású beszéde után dr. Hindy Zoltán, az egyesület ügyvezető-alelnöke olvasta fel Hóman Bálint kultuszminiszter üdvözlő levelét. Baranyai Jusztin egyetemi tanár az alapítók nevében köszöntötte a jubiláló Magyar Kultúra föszerkesztfijét lapot és főszerkesztőjét,- Preszly Elemér főispán az olvasók, Szendy Károly a főváros 'közönsége, Baranyay Lajos prelátus, a Központi Sajtóvállalat, dr. Tóth László főszerkesztő a katolikus újságírók és irók és a nemzetközi katolikus újságírók üdvözletét tolmácsolta. Az üdvözlésekre Bangha Béla felelt. A kereszt eszméit •— úgymond — sókan elpolitizálják, elcukrozzák, elalkudják, kiforgatják golgotái jellegéből, megfosztják Krisztustól. Ezekre az eszmékre, amelyeket a Magyar Kultúra 25 éven át propagált, különösein az eljövendő válságos időkben lesz nagy szükség, amikor — mint előrelátható — a gondolatbrufsalizálás, a gondolatoknak anyagként való kezelése, az emberi szellemeknek gőzhengerek alá fektetése fog bekövetkezni, amikor a hatalomra jutottak alattvalóik lelkét is meg akarják hódítani. P. Bangha mélyhatásu beszéde végén a fiatal írókhoz, eszme termelőkhöz fordult, aíkiket figyelmeztetett arra, hogy olyan idők elé nézünk, amelytől a korosabb nemzedék bizonyos fokig megretten és megriad. — Ifjú munkatársaik, jövő nemzedékek és jövő ígéretek, — úgymond, — ha szabad az idősnek a bátorító példaként a maga esetére mutatni, azt mondom, mi is nehéz viszonyok között kezdtük harcunkat. És mi mégis megkíséreltük és meg mertük kísérelni és tudtuk, hogy győzni fogunk, ha nem Is mindenütt és minden ponton, mert vannak bevehetetlen várak és szivek. Tudtuk, hogy velünk van az Ur. Felséges tudat, fiatal magyar toHforgatók, a magyar kultúra jövő csatlósai, felséges tudat, hogy az ember nem önmagáért és a maga kis elgondolásáért van, hanem érzi és tudja, hogy a Magasság belinek kedvéért, aki egy magasabb misszió alatt lelkesíti, viszi előre. Felséges érzés olyan Credo mellett küzdeni, amely az esztétika, a higiénia s a népegészség terén is a legmagasabb, a kultúra és szociális egyensúly terén az egyetlen biztos kibontakozás Ígéreteit hordja magában. Felséges dolog ott küzdeni, ahol az ember Krisztust érzi maga fölött , maga mögött és a maga szivében. Hosszantartó lelkes taps kísérte P. Bangha beszédét. A jelenlevők ismét felálltak és percekig ünnepelték a Magyar Kultúrát. Bangha Bélát és munkatársait. és 12 fél, Pozsonyban 25 teljes és 27 fél, Prágában 64 teljes és 32 fél menzasegélyt utalt ki az egyesület Dr. Fleischmann Gyula az egyesület kulturális tevékenységéről számolt be, kiemelve a vihnyei munkatábornak és a CsMASz kassai kongresszusának jelentőségét. Törekvésünk az, hogy az ifjúság és az idősebb nemzedék között a szoros együttműködést kifejlesszük. Fleischmann Gyula biztosította az ifjúságot arról, hogy az idősebb nemzedék az ifjúság szellemi fejlődését figyelemmel kiséri és szabad fejlődésének nem vet gátat, hanem jótanácsokkal mint segítőtárs áll az ifjúság mellett A jövőben az ifjúság intenzivebb kulturális és tudományos munkálkodásának elősegítése céljából pályatételeket óhajt kiírni a Mensa Académica Egyesület és erre a célra április elseje előtt máris 4500 korona értékben hat pályadijat fog kiírni 1938 október 1-i határidővel. Koczor Gyula indítványára az egyesület elhatározta, hogy a pályatételeket kiterjeszti a gyakorlati, gazdasági, technikai és orvosi kérdésekre is. Janson Jenő ismertette a zárszámadásokat, majd az ellenőrző bizottság nevében dr. Kozma Ferenc tette meg jelentését, mire a közgyűlés a fölmentvényt megadta. Koczor Gyula indítványozza, hogy az egyesület dolgozzon ki szabályzatot, amely a menzasegélyek élvezőire kötelezővé teszi a Mensa Academica Egyesülettel szemben a tagságot legalább öt évre és a segély visszafizetését, mihelyt a segélytélvező állásba kerül és e kötelezettségének eleget tehet* Lehetetlen állapot ugyanis az, hogy az ifjúság kívánságokkal lép föl s mihelyt kikerül az életbe, megfeledkezik arról a kötelességé-'1 ről, hogy az intézmény további fönnmaradásának biztosításához a maga filléreivel hozzájáruljon. A közgyűlés Koczor Gyula indítványát helyesléssel fogadta el és az indítványt Janson Jenő következő javaslataihoz kapcsolta. X* Kívánatos és szükséges Pozsonyban a magyar főiskolás ifjúság számára megfelelő internátus létesítése, amely egyúttal menza is volna azon főiskolások számára, akik nem laknak az internátusbán. A részletes javaslat kidolgozását a gazdasági munkabizottságra bízza. 2. A menzasegélyek visszafizetésének módozatait és az egyesületi tagságot a menzasegélyek élvezőire nézve kötelezővé kívánja tenni és a föltételek kidolgozására ugyancsak a gazdasági munkabizottságot kéri megbízni, 3. Javasolja, hogy kölcsönsegélyalapot létesítsen az egyesület, amely a szorgalmas és jóelőmenetelü főiskolásoknak vizsgadijra vagy más tanulmányi célra gyorskölcsönt nyújt. 4. Szükséges, hogy magyar főiskolás ifjúságunk megismerje a szlovákiai és kárpátaljai magyar nyelvterületen lakó magyarok életét, elsősorban a magyar falvakat. Ezért lehetővé kell tenni a magyar ifjúság számára a belföldi tanulmányutakat, hogy az ifjúság megismerve a falut, a népmentő munkára fölkészülhessen* 5. A kongresszusok és a nyári munkástáborok rendszerét továbbra is fönntartani javasolja. E javaslatokat a közgyűlés elfogadta és a beterjesztett költségvetésben a javaslatok céljaira fölvett összegeket teljes egészében jóváhagyta. A közgyűlés ezután elfogadta az igazgatóválasztmány által elfogadott ügyrendet, amely tulajdonképen az alapszabályok kiegészítő része. A közgyűlés berekesztése előtt Gettmann Antal, a brünni „Corvinia” ifjúsági egyesület elnöke és Rohringer Béla, a prágai MÁK ifjúsága nevében mondottak hálás köszönetét a Mensa Academica Egyesület vezetőségének, amely szeretettel és megértéssel karolta föl a csehszlovákiai magyar főiskolás ifjúságot. Hangoztatták, hogy az ifjúság háláját majd tettekkel fogja bebizonyítani. 4
