Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-23 / 44. (4487.) szám

1938 február 23, szerda* Megalakult az egyesült párt keletszlovákiai és kárpátaljai munkásszakosztáiya Esterházy János, Virágh Béla és Tost Barna nagyhatású beszédei az alakuló gyűlésen A vidéki körzetek kép­viselőinek jelenlétében folyt le a nagyjelentőségű alakulás KASSA* — Szerkesztőségünktől.) Szombaton este nagyjelentőségű gyűlés folyt le az egyesült párt kassai központjában: ekkor alakult meg az egyesült párt keletszlovákiai és kárpátaljai mun­kásszakosztálya. A nagyszámban megjelent vidéki küldöttek és helybeli szakszervezeti vezetőségi tagok nevében Fedor György, a kassai keresztény munkásszer­­yezet elnöki tanácsának tagja üdvözölte a meg­jelent Esterházy János országos ügyvezető párt­elnököt, dr. Pajor Miklós szenátort, Virágh Béla tartománygyülési képviselőt, Tost Barna prelá­­tus-plébános, helyi pártelnököt és a keletszlo­vákiai pártvezetőség egyéb prominens tagjait. A hatásos üdvözlő szavak után Sztecsina József, a kassai sörgyári munkások nevében, Kükemezey József, a kárpátaljai keresztény munkásszakszer­vezet ügyvezető elnöke pedig az ottani szervezet nevében üdvözölte a gyűlés résztvevőit. Ezután Fejes János szakszervezeti titkár tar­totta meg áttekintő, mélyenjáró beszámolóját, amelyben megindokolta, hogy miért érkezett el az ideje a keletszlovákiai és kárpátaljai munkás­szakosztály megalakításának. A munícásszakosztály keretet nyújt annak a keresztény munkásságnak, amely kiábrándult a vallásellenes, materialista munkásmozgalmak tarthatatlanná vált jelszavaiból és a széthúzás ellen védekezve, magyar nemzeti alapon a ke­resztény hit szellemében igyekszik tömörülni az ui történelmi korszakban* A köztársaságban eltöltött húsz esztendő tapasz­talatai megmutatták, hogy a nemzetközi útra té­vedt munkásmozgalom nem tudott nagyobb da­rab kenyeret nyújtani a munkásságnak, de nem­zeti létét igyekezett aláásni. A feleszmélt mun­kásság egyre nagyobb tömegekben sorakozik a magyar sorsközösség zászlaja alá. Az őslakos munkásság csak őslakos párt kebelében s keresz­tény és nemzeti alapon álló szervezetben boldo­gulhat. Fejes János felhívására a jelenlevők nagy lelkesedéssel kimondották a keletszlová­kiai és kárpátaljai munkásszakosztály megala­kulását az egyesült országos kérész tény szocia­lista és magyar nemzeti párt kebelében. Ezután Fejes titkán részletesen ismertette a Szervezeti szabályokat, melyeket néhány felszó­lalás után egyhangúlag elfogadtak. A kárpátal­jai kiküldött javaslatára elhatározták, hogy Kárpátalja számára külön táltlkárságiat létesíte­nek és az ottani titkár a kassai szakosztályve­zetőség alá van rendelve. A tiisziíákairt a vezető­ség javaslatához képest a következőképpen vá­lasztották meg: Elnök Fedor György (Kassa), alelnokök Sztecsina József (Kassa) és Féka János (Uag­­vár), kerületi titkár Fejes János (Kassa), kárpátaljai titkár Kükemezey József (Ungvár), kerületi pénztáros Reifcer József (Kassa), jegy­zők Kovács József és Hák Gusztáv (Kassa), ellenőrök Stoszák Jenő és Kerekes János (Kas­sa), vezetőségi tagok: Bujdosó Gyula, Feczkó Pál, Polhodzik János (Kassa), Trencsényi Ferenc (Rozsnyó), Baffy Gyula (Dobsina), Zima György (Eperjes), Rojkó István (Ungvár), Kré­men Pál (Beregszász), Kertész János (Eszeny), Bdsztifca Árpád (Stósz), Pöhm János (Aisóme­­czenzéf), Demeter Gábor (Tonnagörgő), Gör­csös Ferenc (Dcbrőd), Boros Ferenc (Somodi), Gyuracs Pál (Pány), Dobos István (Reste), Si­­néüy Béla (Szepsi), Vimkó László (Kistánkány), Virth Gyula pártigazgató, dr. Kátra Kálmán kér. főtitkár (Kassa). Továbbá négy választott tag: Juhász Pál, Miklós Józcef, Haíkóczy Lajos és Zborovszky András (Kassa). Ezenkívül auto­matikusan a vezetőség tagijai lesznek az ezután alakítandó helyiszervezetek ügyvezetőd. A vidéki szervezetek részéröl Kükemezey Jó­zsef kárpátaljai kiküldöttön kívül a következők jelentek meg a gyűlésen: Lux Mihály (Dob sí na), Demeter Gábor (Tomagörgő), Willliner János (Rozsnyó), Boros Ferenc (Somodi), Rimhó László (Kistánkány), Bisztifca Árpád (Stósz) és Póhm János (Alsómeczenzéf). Fedor György ezután a maga s a tisztikar ne­vében megköszönte a bizalmat és meghatott szavakkal emlékezett vissza a munkásmozgidóm múltjára-Utána Esterházy János országos ügyvezető pártelnök emelkedett szólásra és meleg szavak­kal üdvözölte az újonnan megalakult munkás- Szakosztályt. Kifejtette, hogy nemcsak a régi híveknek van helyük az uj alakulatban, örömmel kell fogadni abba azo­kat a megtért munkásokat, akik eddig tevuta­kon jártak, de most már rá kellett jönniök arra, hogy a munkásság gazdasági és szociális prob­lémáit is csak a keresztény és nemzeti alapon álló becsületes törekvéssel lehet megoldani* Kitartást, jobb jövőt, több kenyeret és lelki megerősödést kívánt az uj szakosztály minden munikás-tagj ának. Ezután Virágh Béla tartománygyülési képvi­selő lendületes beszédben a fizikai és szellemi munkások együttműködésének szükségességét hangoztatta keresztény és nemzeti alapon. Helyei Gyula az iparos- és kereskedő szakosztály ne­vében üdvözölte az újonnan megalakult mun­kásszakosztályt. majd Tost Barna preiátus-plé­bános emelkedet. szavaikban méltatta az uj ala­kulás jelentőségét és válaszolt Fedor György köszönő szavaira. Végül Fedor György zárósza­vában a vidéki munkástestvéreknek tolmácsolta a jelenlevők meleg üdvözletét és köszönetét mondott a törvényhozóknak és a pártvezetőségi tagaknak megjelenésükért. Az emelkedett hangulatú gyűlés után közös vacsora volt a Katolikus Legényegyesület nagy­termében ahol a késő éjszakai órákig maradiak együtt baráti hangulatban az uj szakosztály munkástagjai az egyesült párt országos és helyi vezetőivel . * Március 1-ig lehet jelentkezni az Eucharisztikus Világkongresszusra Az utazás és az ellátás költségei rendkívül alacsonyak ROZSNYÓ. — Az Eucharisztikus Világ­kongresszus szlovákiai magyar résztvevőinek szervezője közli, hogy a kongresszusra március ekéjéig meghosszabbították a jelentkezés határ­idejét* Tudatjuk továbbá, hogy az egyes útvonalak­nál és az elszállásolás módjánál az árak csök­kentek. A kongresszus költségeinek kimutatását minden plébániai hivatal megkapta és az érdek­lődőknek további felvilágosítást nyújt és jelent­kezéseket elfogad. A pozsonyi jelentkezők forduljanak a Kato­likus Akció irodájához (Prímás-tér 1, H. eme­let), Érsekujvárott Néder Jánoshoz. Akik saját útlevelükkel utaznak és elszálláso­lásukról maguk gondoskodnak, azokra ez a je­lentkezési határidő nem vonatkozik. A kongresszus igazolványa május 20-tól szep­tember 1-ig érvényes a kedvezményes vasúti utazásra. Az igazolványok megrendelhet ők Meggy esi Sándor igazgató-tanítónál, Roznava- Rozsnyó címen, aki jelentkezéseket elfogad s mindennemű felvilágosítást ad a vüágkongresz­­szussal kapcsolatban. Cslk Ferenc olimpiai bajnok a kongresszus egyik szónoka BUDAPEST. — A XXXIV. Eucharisztikus Vi­lágkongresszuson ifjúsági gyűlés is lesz, mely­nek egyik szónokául a kongresszus főbizottsága Csők Ferencet, az 1936-os Olimpiász kitűnő uszóbajnokát kérte fel. Csak Ferenc évek óta győzelmet győzelemre arat Magyarországon és a külföldön is. Egészen fiatal ember, cserkész­­tiszt Előadásának dme: „Az Oltáriszentség mint a férfias nevelés eszköze". Társadalmi Élet # A tallósi Katolikus Legényegylet nagy si­kerrel hozta színre a Falu rosszát A szereplők mind tudásuk legjavát adták és kiemelendő Varga József, Kohut Etel, Ágg János, Ka­rácsony Erzsébet, Táncos Gáspár, Táncos Apoll, Kádár János, Kajos Erzsi, Kollár La­jos, Godó Teréz, Biherc Ferenc, Kohut Mária. Agg István, Sándor Ilona, Sándor Ferenc, Zsap­­ka Norbert, Józsa Gyula, Biherc János, Kaprinai Gyula és Kollár Imre. A tiszta jövedelmet a ró­mai katolikus templom orgonájának átépítésére fordították. A darabot Józan Lajos tanító taní­totta be. # A nagymegyeri Katolikus Ifjúsági Egyesü­let február 27-én Raáb Lajos vendéglőé nagyter­mében műsoros n-ótaestet rendez dr. Mihola Gyu­­szi, a népszerű nótaköltő felléptével. A műsoron továbbá dr. Bórka Géza jelenetei és énekes mo­nológja, valamint táncduett szerepel, # A téesöi járási gyermekgondozó egyesület női szakosztálya a „Korona” szépen feldíszített termében fényesen sikerült teaestélyt rendezett, A sikerült rendezésben legnagyobb része Saáger Erzsébet polgári iskolai tanárnőnek, valamint Pák Margit és Szakácsnő tanítónőknek és Kallos­­né úrnőnek volt, A kormány győzelmével végződött a jugoszláv pátriárka-választás Megválasztották a csehszlovákiai magyar cserkészszövetség főparancsnokát Mrenna József lett a legfőbb szlovákiai magyar cserkész A falusi Hiúság is bekapcsolódik a cserkészmozgalomba KOMAROM. — (Saját tudósítónktól.) Régóta nem tartott a szlovákiai magyar cserkészmozgalom olyan fontos gyűlést, mint most vasárnap Érsekujvárott. E gyűlésen helyezték uj alapokra a szlovákiai ma­gyar cserkészmozgalmat a csehszlovákiai cserkész­­szövetséggel való megegyezés szellemében. A gyűlésen uj vezetőséget is választottak s az eddigi­nél még szélesebb alapokra helyezték a cserkészmun­kát. A nagygyűlésen megjelent Szlovákia számos cserkészcsapatának kiküldötte: képviseltették magukat a pozsonyi, komáromi, érsekujvári, lévai, szenei, ipolysági, rozsnyói, kassai és párkányi magyar cser­­készcsaaptok, s ami a cserkészmozgalom általánossá válását jelenti: igen sok falusi, gazda és kisiparos cserkészraj is elküldötte megbízottait az érsekujvári tanácsülésre. A gyűlést a magyar alosztály titkára, Mrenna Jó­zsef érsekujvári tanár nyitotta meg, aki bevezetőjé­ben üdvözölte a szövetség és a szlovákiai országos cserkésztanács megjelent képviselőit. Beszédében ki­fejtette, hogy a cserkészmozgalonj jó állampolgárokat és jó magyarokat is akar nevelni a magyar alosztály keretén belül, mert életerős, derék magyar ifjakra van szükség. A mozgalom történetében határkövet jelent a mostani tanácsülés. Noha a cserkészszövetség nem teljesítette mindenben a magyar cserkészek kérését, mégis, rész­ben legalább honorálta a kívánságokat s az uj szerve­zési szabályzat alapján indul meg az ezutáni magyar cserkészmunka Szlovákiában. E szabályzaton belül a szövetség további engedményekre is hajlandó, így, ha ez az ünnep nem is teljes, mégis sokat jelent a magyar cserkészek életében. Különösen örvende­tes az a körülmény, hogy a falusi gazda- és műn­­kásifjak bekapcsolódtak a mozgalomba. Erőre kapott újabban a falusi cserkészet s a cserkész­­mozgalom ma már nemcsak a diákoké, hanem a falu ifjúságáé Is. A falunak nagy szüksége van ifjúság­­nevelő szervezetre s ezt az ifjuságnevelést a cserkész­mozgalom megfelelően végzi el. Az uj vezetőség Az uj szervezeti szabályzat értelmében u] vezető­séget is választottak. A hattagú jelölö bizottság be­nyújtotta javaszlatait s országos főparancsnokká egyhangú lelkesedéssel Mrenna Józsefet választották meg. A népszerű Mrenna Józsefet percekig ünnepelték a megjelent cserkészvezetők: Mrenna József nevéhez főződik elsősorban a szlovákiai magyar cserkészet fellendítése, egészséges alapokra való fektetetése. Mrenna József munkatársaival lankadatlanul irányí­totta eddig js a mozgalmat, mint az alosztály titkára s most, hogy a szervezési szabályzat értelmében a szlovákiai magyar cserkészek munkáját uj és szélesebb alapokra fektetik le. valóban nem kerülhetett hivatot­­tabb vezető a magyar cserkészek élére, mint Mrenna József. A főparancsnok helyettesévé Romhányi Árpád ko­máromi főgimnázium! tanárt választották. A leány­cserkészek országos titkára Hanka Erzsébet, pozso­nyi titkár ifj. dr. Aixlnger László, az országos fő­­parancsnok titkára Győry Kálmán, a főiskolás cser­készek referense Csonka Ferenc tanárjelölt, az ipa­­roscserkészek referense Lévárdy Imre, a kiscserké­szek előadója Massányi Kálmán, a gazdacserkészek előadója Hangos Aladár, a leánycserkészek előadó­ja Jasskó Hermin, az erdei iskola vezetője Beszédes Lajos, sajtóelőadó Bíró Lucián tanár s egyben a Tábortűz szerkesztője is, gazdasági előadó Sidó József, kassai titkár Halla Károly. A választás után Mrenna József megköszönte úgy a maga. mint a többi megválasztottak nevében a bi­zalmat Ezután is teljes erejével igyekezni fog arra — mondotta többek között — hogy a magyar cserkészek méltó módon képviseljék a baden-powelli eszméket Kéri, hogy a bizalom s a lelkesedés necsak ünnepnapon nyilvánuljon meg. hanem hétköznapokon is. Az indítványok során szóbakerült a cserkész-szülői tanácsok felállítása Is, amelyek a cserkészcsapat s a szülői ház között képviselnék az összekötő kapcsokat Majd Halla Károly kérte, hogy Kassán is tartsanak tanács­ülést, valamint az erdei iskola műsorához szólt hozzá. Elhatározták, hogy Beszédes Lajos vezetésével e nyáron a komáromi cserkészek szklenól táborában tartják meg a vezetőképző erdei Iskolát Mrenna József bejelentette, hogy a cserkészigazolvá­nyok ezentúl két nyelvűek lesznek s az Igazoló iveket Is magyarra fordítják. Több kisebb tárgysorozati pont elintézése után ért véget a gyűlés. A magyar cserkészek megelégedésé­vel találkozik az uj parancsnokság megválasztása, őszinte bizalma van az uj vezetőséggel szemben s kü­lönösen örül annak, hogy a magyar cserkészmozgalom szerény, öntudatos munkával kivívta azt a helyet, amely a csehszlovákiai cserkészek mozgalmában mél­tán megilleti. BELGRÁD. — Hétfőn délelőtt 10 óraikor ösz­­szeűlt a pátriárka-választó szábor. A válasz­tásra a szábor hatvan tagja közül ötvenen je­lentek meg. A szábornak, mint ismeretes, hárem jelöltet kell megneveznie és ezek közül nevezi ki azután a régenstanács a pátriárkát. A válasz­tást rendkívül nagy érdeklődés előzte meg, mert emlékezetes még az a harc, amely a Vatikánnal kötött konkordátum miatt Sztojadinovics kormá­nya és a jugoszláv ortodox egyház között dúlt a-z utóbbi hónapokban, amely harc csak a leg­utóbb szűnt meg azzal, hogy az ortodox egyház felfüggesztette azt a régebbi határozatát, amely­­lyel a -konkordátum megkötése mellett szavazó képvlre1 őket, köztük Sztcjadiinovias mini ízter­­elnököt is, az egyházból kizárta. A pátriárka­­választó szábor mai ülésén edző helyen Dozsic Gavrilo cetinjei püspököt ajánlotta a régensfca­­n-icsnak kinevezésre. Az igazságügyminiszter a jelölést azonnal közölte a régenstanáccral, amely Dozsic Gavrilót nevezte ki pátriárkának. A vá­lasztás és a kinevezés a kormány győzelmét je­lenti, mert a kormány legélesebb ellenzékének ti gijai nem kerülitek be a jelöltek közé. Kárpátalján 314 iskolában oroszul, 115-ben ukránul fognak tanítani BEREGSZÁSZ. — A kárpátaljai ruszin is­kolákban használandó tankönyv-nyelv kérdésé­ben elrendelt népszavazás befejezést nyert Az országos hivatal most közzétett hivatalos je­lentése szerint 314 iskolában az orosz tannyelvű tanítás mellett döntöttek a szülők, az ukrán. Irányzat hivei pedig 115 iskolában győztek. Egyen járások szerint igy oszlik meg az ered­mény: a beregszászi járás 20 ruszin iskolája kö­zül csupán hét iskola szülői vettek részt a sza­vazásban. A 7 községből 5-ben az ukránok ja­vára dőlt el a szavazás, 2 községben az orosz irányzat hivei győztek. A huszti járás 28 ruszin iskolája közül 25 iskolánál az orosz, mig 3 is­kolánál az ukrán irányzat győzött. Az ilosvni tanfelügyelőség területén lévő 41 iskola közül 38 iskola szülői éltek szavazati jogukkal. Az orosz irányzat itt is többséget szerzett, mivel 31 iskolában a jövőben orosz tankönyvből fog­nak tanítani, mig ukránul csak 7 iskolában. A munkácsi járásban a szülők mindenütt leszavaz-, tak. Az orosz tanítási nyelv mellett 31 iskola szülői foglalták állást, az ukrán nyelv melleit csupán 8 községben. A rahói járás huculjai tel­jes győzelmet vívtak ki az ukrán irányzat szá­mára és a szavazásban résztvevő 19 iskola szü­lőd Pankievics tankönyvének bevezetését kíván­ták. A- oroszvégi tanfelügyelőség hatásköre alá tartozó iskolák közül 36 iskola szülői szavaztak le, melynek eredményeképpen 34 irkolában az orosz lesz a tanítási nyelv. A nagyszöliősi kör­zetben 40 iskola szülői közül 31 az orosz, 9 az ukrán nyelv mellett döntött. Egy községben az Írásos szavazás mellőzésével egyhangúlag ki­mondták a szülők, hogy Voiasicn 1919-ben ki­adott nyelvtana szerint kívánják gyermekeiket tanititatni. Számszerűit a szolyvai 5ázásban arat­ta a legnagyobb győzelmet az orosz ...ányzat. 58 iskola szülői szavaztak az orosz tanítási nyelv mellett. Az ukránok csak 3 községben szereztek többséget. A téesői járásban az orosz tannyelv mellett 17 iskola szülői foglaltak állást, az ukrán mellett pedig 8 iskolánál. Az ungvári járásban is nagyarányú volt az orosz irányzat többsége, 34 iskolában fognak a szavazás alapján oroszul ta­ni tani, mig ukránul csak 13 iskolában. A nagy­­bereznaá járásban eldöntetlen maradt a küzde­lem. 30 iskolában az orosz, 30 iskolában az ukrán irányzat került ki győztesen. A Vercho­­vinán, az ökörmezői járásban szintén az orosri irányzat győzött. Az orosz nyelv '’l iskolában, nyert többséget, az ukrán 8 iskolába' szerzett jogot. ‘ 4

Next

/
Thumbnails
Contents