Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-03 / 27. (4470.) szám
Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. 27. (4470) szám . Csütörtök • 1933 február 3 A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská nlice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHA. Hét kisáSIam (sp) — A népszövetség századik tanácsülésszakán az érdeklődés középpontjában az úgynevezett ,,osloi blokk" országai állottak, az északi kisállamok, amelyek valahogy életesebben vizsgálták viszonyukat a genfi intézményhez, mint a nagy államok és kemény szavukkal néhány pillanatra London magatartását is befolyásolták. Az osloi blokk tulajdonképpen négy államból áll: Svédországból, Norvégiából, Dániából és Hollandiából, de Finnország, Belgium és Svájc hozzácsatlakoztak, úgy hogy hét ország s körülbelül 37 millió európai ember vált le Genf szokásos gépezetéről és követelt újításokat. Tudjuk, mit kívántak. A csődöt mondott megtorlási politika reformját, annak kimondását, hogy a jövőben a népszövetség tagállamai nem kötelesek kollektiven csatlakozni az elhatározott szankciókhoz, hanem csak akkor, ha ezt önmaguk kívánatosnak tartják és elhatározzák. A hét kis állam különleges helyzetével érvelt: a megtorlások gazdaságilag összeroppantják aránylag gyenge államtestüket, anélkül, hogy meghoznák a kívánt eredményt s egyébként is olyan veszélyes helyzetbe sodorhatják államaikat a határmenti nagyhatalmakkal szemben, hogy. könnyen végleg összetörhetik őket a hatalmas szomszédok. A hét kisállam a maga részére a régi semlegesség! alapelv elismerését kívánta, amely lehetővé teszi, hogy mindegyikük a nagypolitikai áramlástól visszavonulva. és a saját szerény kis életét élve, minden szomszédjával egyensúlyi helyzetbe kerülhessen és a nagyhatalmak imperializmusa miatt ne legyen kénytelen beavatkozni az esetleges véres leszámolásokba. A világháború fényesen igazolta az északi kishatalmak semlegességé politikájának helyességét: Belgium kivételével valamennyi semleges és boldog tudott maradni a vérzivatar legszörnyübb napjaiban is. Most sem kívánják, hogy másképp legyen. A paktumrevizió vágya egyelőre nem ölthetett testet, mert Anglia nem tartotta alkalmasnak az időt a reformmunka megkezdésére. De a hét hatalom csak elhalasztást fogadott el s nem engedett eredeti elképzeléseiből. Előbb-utóbb sor kerül a népszövetség olyan reformjára, mint az osloi blokk kívánja s a legkiegyensúlyozottabb európai rend államainak szavát nem lehet tartósan elnyomni. Az északi kisállamok előtörése mindenesetre jellemző ügy és ráirányította a figyelmet e hatalmakra, amelyek kollektív csoportosulása idővel döntő mértékben befolyásolhatja az európai politikát. Mindenekelőtt az a probléma merült fel, vájjon helyes-e az osloi blokk számítása és elképzelhető-e, hogy néhány kisállam tényleg semleges maradhat akkor is, ha körülötte egész Európa lángbaborul. Ha ilyesmi lehetséges volna, akkor minden kisállam sürgős kötelessége, hogy kimondja a semlegességet, levonuljon a nagypolitika porondjáról és élje boldog magánéletét. Vigaszt, megnyugvást és reményt jelentene az egész emberiség számára, hogy akadhat hely, amely biztos és védett zug marad minden körülmények között, biztos zug vagyon-, élet- és jogbiztonsággal, amelyet nem ragadnak el a féktelen politikai szenvedélyek és az európai civilizációt pokollá változtató ostoba ideológiai kristályosodások. Az emberi fejlődésbe vetett hit megnőne, ha látnánk, hogy fegyveres erő és reális hatalom nélkül éppen néhány gyenge éllam úgy tudott berendezkedni, hogy sem Blomberg lemond? Reichenau az előtérben A német kormány átalakítása - A francia példa követése - Angol vélemények LONDON. — A német fővárosból érkezett jelentések szerint a német kormány rekonstrukcióját szerdán vagy csütörtökön hivatalos jelentés jelenti be. Részletesen beszámoltunk tegnapi számunkban azokról a nehézségekről, amelyek Blomberg hadügyminiszter személye körül támadtak. Blomberg hadügyminiszter és Fritsch, a német vezérkar főnöke valószinüleg lemond és Hitler uj személyiségeket nevez ki e rendkívül fontos tárcák élére. Az utódok kérdése egyelőre nincs eldöntve. Egyes jelentések szerint a hadügyi tárcát maga Hitler veszi át, de valószínűbb, hogy Blomberg utódja Göring lesz vagy von Reichenau tábornok. Á Times úgy véli, hogy Berlinben valószinüleg ugyanolyan átalakításra kerül sor,'-mint amilyen a közelmúltban Párisban történt. Ebben az esetben Göring a hadügyi tárcát venné át kiterjesztett hatáskörrel, Reichenau tábornokot pedig a teljes fegyveres erő parancsnokává neveznék ki, azaz körülbelül ugyanazt az állást töltené be, mint Gamelin tábornok Franciaországban. Ha Hitler kancellár saját maga is szerepelne az uj kormánylistában, akkor a kancellár hadügyminisztersége csak átmeneti jellegű volna és előkészítené Göring eljövetelét. A kormány átalakításának további részletei azok volnának, hogy Himmler, Ley és Hierl, a nemzeti munkaszolgálat vezetője, miniszteri rangot kapnának. Blomberg nem nyilatkozik LONDON. — Egy angol sajtóügynökség érintkezésbe lépett a Capri szigetén tartózkodó Blomberg hadügyminiszterrel és megkérdezte, hogy mi igaz a kombinációkból, Blomberg telefonon a következőket válaszolta: — Nincs megjegyezni valóm. A. további kérdésekre Blomberg kijelentette, hogy nem kívánja a beszélgetést folytatni♦ A lövő embere Walíer von Reichenau jelenleg 52 éves és a német tábornoki kar legkoriilvitatottabb személyiségei közé tartozik. Olyan katona, akit a katonai tevékenység egyedül nem elégít ki és politikával is foglalkozik. Hosszú évekig Blomberg bizalmasa volt, aki hadügyminiszterré való kinevezésekor magával hozta Reichenaut Berlinbe. A fiatal tábornok azonban nem titkolta rokonszenvét a nemzeti szocialisták iránt, úgy hogy a hadsereg bizonyos körei megütközéssel figyelték a tábornok állandó politizálását. Reichenau és Blomberg barátsága idővel elhidegült. Reichenau nevét az utóbbi években sokszor emlegették a különböző katonai kombinációk között. A tábornok, mint apja is, a tüzérség köréből emelkedett ki. A háborúban a német vezérkarhoz osztották be s a weimari köztársaság idején belépett a birodalmi őrségbe. Amikor Hitler hatalomra került, a königsbergi hadosztály vezérkari főnöke volt, azaz Blomberg helyettese. Blomberg magával vitte Reichenaut Berlinbe. 1935-ben nagy feltűnést keltett a fiatal tábornok egyik cikke, amelyben azt követeli, hogy a birodalmi őrség tagjai ne csak katonák legyenek, hanem neveljék őket nemzeti szocialistákká is. Ugyanabban az évben a müncheni 7. hadtest parancsnokává nevezték ki, majd a hadügyminisztérium államtitkára lett. 1936-ban nagy utazást végzett Mandzsúriában és Japánban, hogy a távolkeleti orosz-japán erőviszonyokat tanulmányozza. Kinevezése ma a távolkeleíi háború miatt is nagyjelentőségű volna. Munkában a népszövetség Goin határozat Kína érdekében Heves viták a tanács mai ülésén - „Egyéni megsegítés"- - Lengyelország és Peru a nagyhatalmak ellen - -GENF. — A népszövetségi tanács szerdán délben 12 órakor zárt ülést tartott, majd 13 órakor a tanács elnöke megnyitotta a nyilvános ülést és fölolvasta a kínai ügyekben hozott határozati javaslatot. A javaslat szövege megegyezik az elfogadott tervezettel. A határozat nyomatékosan utal az 1937 október 6-i döntésre, amelyet a népszövetségi közgyűlés elfogadott. A népszövetség tagjainak a tanács figyelmébe ajánlja a határozat következő részének fontosságát: a népszövetségi tanács ajánlja azoknak a tanácstagoknak, amelyeknek különleges érdekeik vannak a Távolkeleten, hogy állandóan tanácskozzanak a hasonló érdekekkel biró többi hatalommal és igyekezzenek megbeszélni azokat az eszközöket, amelyek a konfliktus igazságos megoldását elősegítik. A javaslat felolvasása után elsőnek Wellington Koo kínai delegátus emelkedett szólásra és beszámolt a múlt év októberétől történt változásokról a keleti helyzetben. Második szónok Ecuador képviselője volt, aki a határozati javaslat elfogadását ajánlotta, A lengyel delegátus tiltaíkozott a nagyhatalmak magatartása ellen, mert a nagyhatalmak a többi hatalom megkérdezése nélkül intézkednek. A lengyel delegátus, épp úgy, mint a perui delegátus kijelentette, hogy nem vesz részt a határozat melletti szavazásnál. Az angol delegátus a határozat elfogadása mellett nyilatkozott és a francia delegátus ugyanazt tette. A felszólalások után Wellington Koo ismét beszédet mondott és kifejtette, hogy a távolkeleti helyzet rendkívül komoly és veszélyes. A határozat négy pontja Beavatott körök szerint a népszövetségi tanács Kinára vonatkozó határozata a következő négy főpontból áll: 1. A tanács mindenekelőtt kifejezi sajnálkozását a kínai konfliktus miatt. 2. A tanács már csak azért is sajnálja, hogy a konfliktus kiélesedett, mert Kina jelentős eredményeket ért el az ország reorganizálásában, 3. A népszövetségi tanács emlékeztet az 1937 október 3-i népszövetségi közgyűlés határozatára, amely azt ajánlja, hogy a tagállamok individuális segítségben részesítsék Kínát, 4. A Csendes óceán partjain és a Távol keleten közvetlenül érdekelt államok kifejezik bizalmukat a tanács iránt és arra törekszenek, hogy a konfliktus békésen elintéződjék. a politika vadsága, sem az ideológiák pusztítása, sem a közviszály, sem a nyomor, sem a bizonytalanság nem lépheti át határait. Ha e néhány példakép meg volna s Genf is szentesítené semlegességi törekvéseit, valahogy jobban bizhatnánk abban is, hogy a precedens követőkre talál is a kisállamok kiegyensúlyozott nyugalmának eszményképe lassan-lassan gyökeret ver más, nyugtalanabb birodalmakban. A skandináv államokban tényleg megvannak a megfelelő előfeltételek e föltétien és okos semlegesség kiépítésére, s mint már említettük, a világháborús idők példája is kellő gyakorlati érv lehet az állítás alátámasztására. Elsősorban kedvező földrajzi helyzet biztosítja az oslói biok lehetőségeit, Hollandia, Svédország, Norvégia, Dánia,
