Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-18 / 40. (4483.) szám
1938 február 18, péntek. 'PRKGAI-MAGtARHlRIiAP 9 /fK Ő ZB A ZO A SÁ G£ A rovatért löKÖ GÉZA felet Ha a törvény első szakaszát végrehajtják, hajtsák végre ugyanúgy a harmadikat is! Fiissy szenátor interpellációja a boritaladé-kedvezmény ügyében PRÁGA. *— Fűssy Kálmán szenátor Interpellációt nyújtott be az összkormányhoz az általános boritalaaótörvény novellájának végrehatása tárgyában. Az Interpellációt közérdekű voltánál fogva teljes terjedelmében közöljük. Az Interpelláció szövege a követ kező: Az 1937 december 21-án kelt. az általános Haladóról szóló törvényt módosító, a törvények és rendeletek gyűjteményében 249. szám alatt kihirdetet* törvény egyrészt jelentősen emelte a különféle Italok adóját, másrészt a novella ül. szakaszában kimondotta azt, hogy a bortermelés évenldnt 200 literig adómentes, ha a bor a termelő saját szőlőjéből származik. E törvény végrehajtási rendeleté a mai napig nem jelent meg. Ennek ellenére számos községben már hirdetményeket adtak ki, amelyek szerint a bortermelő az 1938. évre már a magasabb tételű boradót köteles fizetni, de a pénzügyi hatóságok hallani sem akarnak arról, hogy a termelő a saját háztartása szükségletére 200 liter adómentes bort tarthasson meg. Vagyis a pénzügyi hivatalok már tudomásulvették az általános italadóról szóló törvény novellájának I. szakaszát, amely az adőlábat emeli, de éberségük már nem terjed Az elmúlt évben javult a magyarromán külkereskedelem mérlege BUDAPEST. — Az elmúlt esztendőben a Romániából származó magyar behozatal értéke 45.5 millió pengőn fölül emelkedett, az odairányuló kivitel pedig 25.1 millió pengő volt. A mérleg ezúttal is passzívummal zárult, mégpedig kereken 20.5 millió pengővel. Az egész magyar külkereskedelemhez viszonyítva, a román behozatal 9.6%-os részesedéssel a harmadik helyen állott a magyar statisztikában, mig a magyar kivitelből 4.3 százalék került Romániába, amivel Románia a magyar áru külföldi piacai sorában az ötödik helyet foglalja el. A 20.5 milliós paszszivum ellenére a magyar—román külkereskedelmi mérleg javulását lehet megállapítani, mert 1936-ban a behozatali többlet 34 millió, 1935-ben pedig kereken 30 millió pengő volt. 1927 óta egyébként minden évben passziv volt a magyar külkereskedelem Romániával szemben, ami főképen a nyers- és megmunkált fa, valamint az ásványolajbehozatal jelentőségével magyarázható. (—) jelentősen csokikén* a bankjegyforgaloim. A Csehszlovák Nemzeti Bank február 15-1 kimutatása szerint a barik aktíva-tété leinél a külföldi követelések és a valutakövetellések összege 997 ezer koronával 529.693 ezer koronára, az egyéb készletek összege 19.107 ezer koronával 167.289 ezer koronára, a leszámítok értékpapírok összege pedig 15.700 ezer koronával 85.400 ezer koronára emelkedett, ezzel szemben az aranykészlet 778 ezer koronával 2,643.406 ezer koronára, a leszámítolt váltók összege 112.0551 ezer koronával 801.552 ezer koronára, az érték-j paipircikra nyújtott kölcsönök összege 445.912 ezer koronával 652.113 koronára, az állam államjegyadóssága 486 ezer koronával 2,008.836 ezer koronára és az egyéb aktívák összege 72.880 ezer koronával 1,048.394 ezer koronára apadt. — A pas/sziva-tételeknél a bankjegyforgalom 364.714 ezer koronával 5.583,535.415 koronára, a hitelezők zsirókövetelései és más azonnal esedékes összegek 157.649 ezer koronával 725.775 ezer koronára és végül az egyéb paszszivák összege 73.944 ezer koronával 1,119.799 ezer koronára apadt. Az aranyifedezet ezidőszerint 41.9 százalék. (—) A prágai leszámítolóegyesület kimutatása szerint a február 8-tól február 15-ig tartó héten kölcsönös kicserélésre 2.882,666.562.70 korona összegű váltót, csekket, utalványt és faktúrát mutattak be a múlt esztendő azonos szakában, benyújtott 2.943,015.417.60 koronával szemben. A január 1-től eszközölt benyújtások összege ezzel 13.736,863.731.55 koronára emelkedett és 1.680,713.365.55 koronával kevesebb, mint múlt év azonos szakában eszközölt benyújtások öszszege. (—) Hat százalékkal több cukrot termeltek az elmúlt évben Európában. A nemzetközi cukoregyesület vizsgálata szerint az idei kampányban hat százalékos emelkedést mutat az európai cukortermelés. Első helyen Némteország áll 2 millió 138.000 tonnával, a második helyet foglalja el Csehszlovákia 752.000 tonnával. Németországban 20 százalékos az emelkedés, míg Csehszlovákiában 3 százalék és Lengyelországban 22 százalék. Ezzel szemben visszaesést mutat Anglia es Magyarország cukortermelése., I odáig, hogy p novella ÜL szakaszát is figyelembevegyék s azt Is végrehajtsák, illetve hogy a termelő számára a 200 liter adómentes bort meghagyják. Az 1937 decemberi novella előtt is adómentességre volt igénye annak a termelőnek, akinek oly csekély kiterjedésű szőlőültetvénye volt, hogy legfeljebb 200 litert állított elő. Ismeretes, hogy 200 liter mustból kiforrás után mintegy 180 liter bor marad, vagyis 200 liter bor előállításához mintegy 220 liter must szükséges. Az ügybuzgó pénzügyi jövedéki ellenőrök czidén az adómentességet ama termelők javára sem ismerték el, akiknek 210—220 liter mustjuk volt s ezt az egész mustmennyiséget veszik a boradő alapjául. Nyilvánvaló az ilyen eljárás törvénytelensége. Az 1937. évi december 21-én kelt novella ugyanis minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy a termelőnek igénye van 200 liter adómentes borra. Kérdés még, hogy mely időtől kezdve. — A novella 1938 január 1-én lépett hatályba, tehát nyilvánvaló, hogy az adómentességet kimondó ül. szakasz is akkor lépett hatályba. A pénzügyi kormányzat — magán értesülések szerint — azon az állásponton vám, hogy az adómentesség az 1937 őszén előállított borra nem vo- j PARIS. — A Calsse Commune-be az érdekelt utódállamok az intézmény alapszabályai értelmében a maguk köréből egy állami biztost küldenek ki, aki állandó közvetítőként szerepel a hitelezők szervezete és az adós államok között. Ezt a megbízottat az érdekelt államok bizonyos sorrendben jelölik ki. Ezidőszerint a román delegátus, Seuceanu meghatalmazott miniszter tölti be az állambiztos szerepét. Az ő megbízatása azonban február végén lejár s most Magyarországot illeti meg a jog, hogy állambiztost jelöljön ki Párisi jelentések szerint a Caisse Commune már kérdést intézett Budapesten az illetékes fórumoknál az irányban, hogy kivánnak-e élni az állambiztos kijelölésének jogával és személy szerint kit óhajtanak ezzel megbízni. Eddig még nem érkezett meg Magyarország válasza. A párisi központ jelenti, hogy a jugoszláv kormány szerdán arról értesítette, hogy újból meg-BUDAPEST. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Barik, Magyarországnak legrégibb banlkja, a reábizott tőkék magyarországi viszonylatban páratlan nagysága és az ország határain túl is páratlan bizalmat élvező üzletvezetése révén vezető szerepet 'tölt be Magyarország közgazdasági életében. Rendkívüli jelentőségű az intézet most közzétett mérlegének javulása, mert ebből Magyarország gazdasági életének gyógyulására, erősbödésére következtethetünk. A bankra bízott idegen tőkék összege 300 millió pengő, mintegy kettőmilliárd csehszlovák korona. A takarék betétállomány ebből az összegből 161 millió pengő és az intézet fejlődésére jellemző, hogy 1925-ben, amikor a pénzintézetek a korona-valutáról a pengő-számitásá módra tértek át, a takarékbetétek összege mindössze 29 millió pengőt képviselt. Az intézet alaptőkéje 25 millió, tőketartalékja ugyancsak 25 millió. 1925 óta azonban további 17 millió pengő nyit tartalékot gyűjtött, annak ellenére, hogy a legsúlyosabb válság idején sem szüneteltette az osztalékfizetést. Idén, amikor a külföldi adósságok rendezése megtörtént és közhitei! és egyéb magasabb nézőpontok nem gátolják a részvénytársaságoknak azt az elhatározását, hogy részvényeseiket teljes mértékben részeltessék az elért üzleti eredményben, a Kereskedelmi Bank máris él ezzel az alkalommal és magasabb osztalékot fizet, amennyiben az 1937. évi részvényszelvényt 4 pengővel váltja be a tavalyi 3 pengő helyett. Az elért magasabb eredmény azt bizonyltja, hogy az intézet a magyar gazdasági és pénzügyi élet ütőerén tartja a kezét és mondhatni, nincsen olyan megnyilvánulása a magyar közgazdaságnak, ariíely a Kereskedelmi Bankkal, mint tőkeforrással, vagy tőkeelhelyező intézménnyel ne állana bizonyos fokú összefüggésben. Az intézet 1937-ben Buda,pest Székesfővárosnak 5 millió pengős szállodaépítési kölcsönt nyújtott, hosszú lejárat mellett, mérsékelt kamatlábbal. Ennek jelentőségét teljes mértékben csak akkor □átkozik, csak az 1938 őszén előállítandó borra. Úgy hallani, hogy a kiadandó végrehajtási rendelet is ilyen értelemben fogja a törvényt magyarázni. A törvény értelmezésénél mindig a törvényhozó akaratát kell keresni. Amikor a pénzügyminisztérium, vagy alárendelt hivatalai az általános italadőról szóló törvény novelláját úgy hajtják végre, hogy a magasabb adótételeket 1938 január l-től kezdve érvényesítik, ellenben az ugyanazon novellában foglalt kedvezményt csak a jövő év január l-től akarják elismerni, úgy bátran állítom, hogy ez a törvényhozó akaratával ellenkezik. Mert a törvényhozó — mint az a parlamenti és szenátusi vitában elhangzottakból, az előadói jelentésekből kitűnik, éppen azzal akarta kárpótolni a bortermelőt, hogy amikor az amúgy is nagyon kétes jövedelmezőségű termelést magasabb adóval terhelte meg, ugyanakkor a 200 liternyi bormennyiség teljes adómentességét biztosította. Ha tehát a pénzügyi hivatalok, vagy akár a pénzügyminisztérium másként értelmezi a törvényt, úgy nyilván a törvényhozó akarata ellen jár el. Az előadottak alapján kérdezzük az összkormányt: Vart-e tudomása arról, hogy a pénzügyminisztérium alá rendelt hivatalok az 1937 december 21-én keit, az általános italadóról szóló törvény novelláját úgy hajtják végre, hogy a magasabb adótételeket ugyan behajtják, de a III. szakaszban biztosított kedvezményről nem akarnak tudomást venni? Hajlandó-e haladéktalanul kiadni az idézett törvény végrehajtási rendeletét? Hajlandó-e a kiadandó végrehajtási rendeletben minden kétséget kizáró módon kifejezésre juttatni, hogy a termelőnek a törvénynovella ni. szakaszában biztosított kedvezményekre már az 1938. évben is jogigénye van? Hajlandó-e a kormány utasítást adni a pénzügy-1 minisztériumnak alárendelt hivataloknak, hogy a bortermelők fölösleges zaklatását egyszer már hagyják abba? Prága, 1938 február 15. kezdi a szelvénytartozások fizetését és egyidejűleg 2 millió svájci frankot utalt át a párisi központnak. Jugoszlávia éveken át nem fizetett semmit, ezért a transzferálások megkezdését nagy örömmel fogadták Párisban. Fokozza ezt az örömet és bizakodást az a hír Is, hogy a francia kormány közbenjárására talán Csehszlovákia sem zárkózik el olyan mereven a további fizetések elől* mint ahogy azt január elején bejelentette. A prágai kormány bejelentette, hogy az esetleg összehívandó konferencián szívesen résztvesz, csak az a kívánsága, hogy az összes adós államókkal való megegyezés keretében újból" tisztázhassák, hogy kinek mennyit kell fizetnie. Mindezek alapján igen valószínűnek tartják, hogy az utódállamokat a legközelebb újabb tanácskozásokra hívják össze. méltányolhatjuk, ha meggondoljuk, hogy a budapesti pénzintézetek 1931 óta hosszúlejáratú kölcsönt nem folyósították. Az intézet mérlegéről és nyereség-veszteségszámlájáról különben a következő tájékoztatót közöljük: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága megállapította, hogy az 1937. üzletév elővitel nélküli 4,630.061.82 pengő tiszta nyereséggel zárult, az előző évi 4,354.312.90 pengővel szemben. Elhatározta az igazgatóság, hogy a tavalyi 2 millió 093.273.23 P nyeresógáthozat figyelembevételével rendelkezésre álló 6 millió 723.335.05 pengő nyereségből az 1937. évi osztalék kifizetésére 2 millió pengőt, vagyis részvényenként 4 pengőt fordítsanak, szemben a tavalyi 1,500.000.— P, vagyis részvényenkénti 3 pengővel. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a rendes tartalékalapot 1 millió pengővel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapját 200 ezer pengővel, az alkalmazottak jóléti intézményeit 75.000 pengővel javadalmazta, 500 ezer pengőt egy újonnan létesítendő nyugdíjpótló alap javára fordít és az 1938. üzletévre 2 millió 119.053 P nyereséget visz át Az 1937. évi tiszta nyereség a tavalyi* 275 ezer 748.92 pengővel haladja meg, ami az egyes üzletágak egészséges fejlődésének a következése. Kiemelendő, hogy az adók teteje 424.000 pengővel emelkedett az elmúl* év nagyobb nyeresége folytán. Leírásokra ez alkalommal 652 ezer pengőt kellett fordítani. A könyvecskékben elhelyezett takarékbetétek kerek összegben 3 millió 927.000 pengővel, a folyószámilabetétek pedig 1,644.000 pengővel emelkedtek, úgyhogy az összes betétállomány 295.780.000 pengős összege 5 millió 570.000 pengővel nagyobb a tavalyinál. A kezességi üzlet állománya 29 millió 305.000 pengő. Az aktívák között a ’ pénztárkészletek, valamint a pénzintézeteknél és bankcégeknél elhelyezett tőkék állománya 29,390.000 pengőről 27 millió 751.000 pengőre csökkent, az adósok állománya 116,294.000 gengdíöl 134,180.000 gén-, gőre emelkedett, a váltótánca pedig 149 millió 635.000 pengőről 148,160.000 pengőre csökkent. A kihelyezések tehát a múl* évvel szemben 16 millió 411.000 pengővel emelkedtek. Amikor a bank igazgatósága a kihelyezések állományát teljesítőképességének fokozott igénybevételével a múl* évvel szemben ily nagy összeggel növelte, szeme előtt az a oél lebegett, hogy a gazdasági élet hiteligényeit, amelyek az iparnak nagyobhmérvü foglalkoztatása, a kereskedelemnek az árak emelkedése révén megnővekedett forgalma és a termés financirozásával kapcsolatosan jelentkezett nagyobbmérvü igények révén lényegesen fokozódtak, minél nagyobb mértékben 'kielégítse. Az értékpapírok értékelése ezúttal is az eddigi konzervatív elvek szerint történt. Az államadóssági és közkölcsön-címletek és egyéb értékpapírok állománya 22 millió 217,000 pengőről 22,735.000 pengőre, a pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségek állománya 22,213.000 pengőről 23,146.000 pengőre emelkedett. A forgalmi adatok minden vonalon számottevő fejlődést mutatnak. • * Most tette ikőzzé múlt évi mérlegét az Országos Földhitelintézet* amely különös elismerést" vívott ki magának egyrészt a parcellázások terén kifejtett működése,* másrészt az adósokkal szemben való előzékeny magatartása terén. Azintézet tavaly több mint 27.000 lkat aszí ralis holdat parcellázott, amelynek legnagyobb része saját birtoka volt, kisebb része pedig a földművelésügyi minisztérium által ráruházott elővásárlási jog alapján került rendelkezése alá. Az intézet szociális hivatásának teljes átérzésével különösen a kis- és fcözépbií.tokosok hiteligényeit iparkodott kielégíteni, aminek során meg kell állapítani, hogy a nagyvonalú szociális tevékenység elsősorban dr. Reményi Schneller Lajos országgyűlési képviselő, vezérigazgató okos, előrelátó és ugyanakkor szociális üzleti politikájának az érdeme. Az a körülmény, hogy a mezőgazdaság helyzete az elmúlt év folyamán is viszonylag kedvezően alakult, továbbá az a tény, hogy a gazdák fizetőképességével párhuzamosan a fizetőkészség is emelkedett, nagymértékben támogatták az intézetet az alapításkor kitűzött célok követésé-, ben. Az intézet, mobilitásának állandó emelkedésével párhuzamosan, az elmúlt esztendőben fokozottabb mértékben tudott a gazdaközönség rendelkezésére állni. A hitelnyújtás terén említésre méltó, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben indokolt gazdasági célra és kelő fedezet mellett fordultak hitelért az intézethez, az ily hi-, •teleket az intézet, — bármily kis összegű kölcsönről volt is szó — kivétel nélkül kielégítette. Ugyancsak jelentős összeggel állt rendelkezés sért a gazdaközönségnefc az intézet parcellázási középlejáratú kölcsönökkel, valamint különösen kedvező feltételek mellett azokban az esetekben, ormikor a régi tulajdonos volt birtokát óhajtotta visszaszerezni. A parcellázások terén az intézet élénk tevékenységet fejtett ki, amelyek során megvalósította azt az elgondolást, hogy e tevékenységével a Telepítési Alap működését cél-7 irányosan kiegészítse. Az 1937-ik év folyamán részben saját ingatlanaiból, részben parcellázási megbízások alapján 14.570 kát holdat adott el az intézet 1623 vevőnek* Emellett a földművelésügyi minisztérium által reá ruházott elővásárlási jog alapján, valamint a Telepítési Alap megbízásából 12.521 kát, holdat adott 2849 vevőnek birtokba, összegezve a kétirányú tevékenységet, az intézet összesen 4472 gazdának 27.082 kát. holdat adott birtokba. A mérleg adatai szerint az intézet kereken 290 millió pengő saját és idegien tökét kezel, ami az 1936. évi mérleggel szemben 10 millió pengős csökkenést jelent ugyan, ezzel szemben azonban a hitelezők és egyéb tehertételek összege 18 millió pengővel csökkent, miáltal az intézet mobilitása — bár kitűzött céljainak is eleget tett — lényegesen emelkedett. A kihelyezések közül a hosszúlejáratú töriesztéses kölcsönök állománya 128 millió pengőt, a váltó- és rövidlejáratu kölcsönök pedig 106 millió pengőt tettek üti. Az üzleteredmény-számla kereken 608.000 pengő nyereséget tüntet fel és e nyereség tekintetében az igazgatóság a közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy az intézet az üzletrészek után 1 és fél százalék osztalékot fizessen, 50—50.000 pengőt fordítson a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete nyugdíjpénztárának megerősítésére, 30.000 pengőt a falusi szociális célok támogatására, 15.000 pengőt a Nemzeti Önálflósitási Alap rendelkezésére, míg 209.000 pengőt a tartalékalaphoz csatoljon. Az intézet közgyűlését 1938 február 23-án fogja megtartani. (—) Kényszeregyesség. Az eperjesi kerületi bíróság Rosenwasser Tibor eperjesi rövidárukereskedő kérelmére kényszeregyességi eljárást indított. A követelések bejelentésének határideje március 14. (—) Gazdasági tanfolyam Pereden. Mátyásföldi tudósítónk jelenti: A Nyugatszlovákiai Gazdasági Egyesület Pereden február 15-én nyitotta meg kéthetes gazdasági tanfolyamát. A szakelőadásokat Tóth Béla ny. főintéző tartja. A tanfolyam iránt Pereden és környékén igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. (—) Az Általános Nyugdíjbiztosító Intézet A. osztályán 1938 január 1-ig a biztosítottak száma 10.625 személlyel 174.819-re emelkedett. A biztosított újságírók száma elérte az 1.066-ot. A munkaadók számlái 964 uj számlával 28.689-rc gyarapodtak. ' ■< Jugoszlávia újból fizeti a ((-tartozásokat Tanácskozásra hívják egybe az utódállamokat Budapesti pénzintézetek mérlegei Budapesti szerkesztőségünk jelentése
