Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-17 / 39. (4482.) szám

1938 február 17, csüt«rt5k. *M«GAIAWAAIVH1RLAI> Hírek A pozsonyi evangélikus egyház nagy többséggel Endreffy Jánost jelölte a magyar lelkeszi állásra POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Kedden este féü hét órakor tartotta a pozsonyi német-magyar egyháziközség az Okályi Adolf nyugdíjazásával megüresedett ma­gyar lelkészi állásra a jelölő gyűlést, amely iránt nagy volt az érdeklődés. Éppen ezért a gyűlést nem a Tolsztoj-uccai evamgiélflkus nép­iskolában, hanem az Apácapályán levő evan­gélikus nagytemplomiban tartották meg. A jelö­lő gyűlésen Scherer Lajos föesperes, foazini lel­kész és Harsch Gusztáv egyházközségi felügyelő elnökölt. A vitában resztvettek Grüneberg Fri­gyes egyházközségi felügyelő, dr. JaHoniczky János ügyvéd, Kontsdk György tartománygyülé­­si képviselő, dr. Pólesch Ervin tanár és má­sok. A magyar hívek túlnyomó többsége beadvány­nyal fordult az egyházközségi elnökséghez, amelyben Endreffy János fed:őszeli-i evangélikus lelkész egyhangú jelölését kívánták, a kisebbség azonban dr. Jahloniczky János vezetése alatt Kovarik Sándor szepesolaszi lelkész mellett fog­lalt állá it, mire a közgyűlés elhatározta, hogy az egyházi alkotmány értelmében a jelölést sza­bályszerűen lefolytatja és e célból elrendelte a szavazást, amely este 9 órakor ért véget. A szavazás eredménye: Leadtak 3S3 szavaza­tot. Ebből Endreffy János 210 szavazatot kapott. Kovarik Sándorra 99, Sxaiontai Oszkár alsó­­szeli-i alesperesre 56, Hirschman György sze­­pesbélai tókészre 11 és Moór Gedeon kassai lelkészre 5 szavazat jutott. Két szavazat ér­vénytelen volt. Lic. Fizély Ödön somorjai lel­kész nem fogadta el a jelölést. Az egyházi közgyűlés úgy határozott, hogy el­ső helyen Endreffy Jánost, azután Kovarik Sándort, továbbá Sza’ontai Oszkárt jelöli. A negyedik jelöltnek pedig az egyházközség alkot - mányszerii jogával élve Moór Gedeont nevez­te mecu A jelölő kon vént határozata értelmében most felhívják a jelölteket, hogy pályázataikat adják be és vendégszónoklatot tartsalak. A választás a magyarság nagy szervezettsé­gét igazolta, valamint azt, hegy . az evangélikus egyház német híveinek túlnyomó többsége lojá­lisán tartózkodott a magyar tólkészjélöléstől, mert ezt a magyarság belügyének tekintette. Dicséretes példája ez a magyar-német testvéri­ségnek. Magát a választó közgyűlést körülbelüli két­­hónapon belül tartják meg. A jelek szerint Endreffy Jánosra esik a hívek bizalma.- ZABRAVECZ PÜSPÖK MAGAS KITÜNTETÉSE. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: Horthy Miklós kormányzó Darányi Kálmán miniszterelnök előterjesz­tésére dr. Zadravecz István felszentelt püs­pöknek az egyházi és hitélet fejlesztése te­rén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül az elsőosztályu Magyar Érdemrendet ado­mányozta. — FOLOTA SÜRGETI A HADIKAROK MEG­TÉRÍTÉSÉT. Dr. Holota János nemzetgyűlési kép­viselő a belügyminiszterhez kérdést intézett a vi­lágháborús hadikárokról szóló kormányrendelet végrehajtása tárgyában. A képviselő emlékezetbe idézi, hogy a kormány J93t-be<n kiadta a 106-os számú kormányrendeletet, amely szerint az állami költségvetésnek évről-évre meghatározott összeget kell tartalmaznia 'a hadikárok megtérítésének fe­dezetére, hogy megtérítsék az 1914-es orosz in vár zióban szenvedett északszlovákiai s kárpátaljai és az 1919-es bolseviki betöréssel okozott délszlová­­kiai károkat. A kormányrendelet végrehajtása el­len sok a panasz. Az első az, hogy a megállapított kárösszegek folyósítása nagyon lassan halad előre. Kezdetben járásonként akarták rendezni a kártérítést, újabban már csak községenként te­szik. Másik kifogásolandó az, hogy a kárt szenve­dett személynek igazolnai kell, hogy a kártérítés nélkül léte veszélyeztetve van. Ez a föltétel húsz év múltán komolytalannak látszik. A harmadik hiba, hogy az állami költségvetésbe évenkint tul­­kicsi összeget vesznek föl. Az előadottak alapján Holota kérdi a belügyminisztert, van-e tudomása arról, hogy az 1931-es rendelet végrehajtása csigalassúsággal folyik, hajlandó-e közölni, hogy a rendelet alapján még milyen összeg térítendő meg, s végül azt kívánja a képviselő, hogy a költ­ségvetésekbe olyan összegeket vegyenek föl erre, ho|y a kármegtéritést két-három év alatt végre teljesen megoldják. — GÖMBÖS-UCCA BUDAPESTEN. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A közmunkák tanácsa legutóbbi ülésén több buda­pesti ucca nevének megváltoztatását határozta el. így az Alkotás-uccát Gömbös Gyula-uccá­­nak, a Kertész-uccát Nagyatádi Szabó-uccának, a Hold-uccát gtróf KlebeLsbetrg-uccának és a Kőfaragó-uocát Tormay Cecil-uccának nevez­te eL — ABLONCZY PÁL GÖMÖRI REFOR­MÁTUS ESPERES BETEGSZABADSÁGON. Rimaszombatból jelentik: A gömöri református egyházmegye vezetősége Ablonczy Pál hanvai lelkésznek kéthavi betegszabadságot engedélye­zett. Távol létében az esperes! teendőket Lenkey Lajos runyai lelkész, egyházmegyei főjegyző látja el. ’ ; Zogu házassága és a Vatikán Zogu ékszereket vásárol menyasszonyának BÉCS. — österreicher, a híres bécsi éksze­rész most Tiranába utazott és különféle értékes ékszertervezeteket vitt magával, amelyek alap­ján Zogu király és menyasszonya együtt választ­ja majd ki az esküvői ékszereket. Az értéke* ter­vek között vám különböző díszes fejék, több drága nyaklánc, karkötő és a bécsi aranyműves ipar számos válogatott remeke. A Vatikán álláspontja a házasságról VATIKANVAROS. — Az Osservatore Ro­­mano Zogu király házasságával kapcsolatban a katolikus egyház álláspontját fejtegeti. Leszöge­zi, hogy az egyház csak abban az esetben áldja meg a vegyes házasságot, ha a nem katolikus fél írás­ban és ünnepélyesen kötelezi magát arra, hogy katolikus házastársát vallása gyakorlásában nem háborgatja és a gyermekeket katolikus vallásban nevelteti. Azonban az egyház még az aláirt ünnepélyes Ígé­ret ellenére sem szokta mindig beleegyezését adni az ilyen házassághoz, ha nincsen meg az erkölcsi biztonság arra nézve, hogy a nem kato­likus fél meg is tartja Ígéretét. Az egyháznak szomorú tapasztalatai vannak ezen a téren. Az egész cikk hangjából arra lehet következtetni, hogy a Vatikán lapja Zogu király házasságának körülményeit nem tartja kedvezőknek. Rómában tartózkodik az eltűnt bukaresti szovjetügyvivő Megismerte az európai életet és szabadulni akart a szovjettől RÓMA. — A Gromale dltalia szenzációs le­leplezésként közli, hogy Butenko, az eltűnt bu­karesti szotjet ügyvivő napokkal ezelőtt Olasz­országba menekült és nwst Rómában tartózko­dik, A lap munkatársa beszélgetett is Butenko­vái. A szovjet diplomata elmondotta, hogy Orosz­országban kulturális tanfolyamokon megismerke­dett az európai élettel és akkor elhatározta, hogy valamilyen módon elmenekül a szovjetből. | Ezért lépett a diplomáciai pályára. Előbb ltiküld- J lék a párisi kiállításra s az ott átélt események még jobban megerősítették benne azt az elhatá­rozását, hogy szabadul a szovjettől. Bukarest­ben állandóan kémekkel érezte körülvéve ma­gját és közben megtudta, hogy feleségét és fiát Leningrádban letartóztatták. Tudatára ébredt annak, hogy vagy megölik, vagy elrabolják. Még február 6-án elhagyta a bukaresti követség épü­letét, de csak 10-én utazott el a román főváros­ból, mert néhány napig ott rejtőzködött. LEGUJABBSPORT A PRÁGAI JÉGKORONG­V1LAGBAJNOKSAG Kanada legyőzte Németországot PRÁGA. — Szerdán délután kezdték meg az elődöntő mérkőzéseket. Az első játék izgalmas sportot hozott: NÉMETORSZÁG—KANADA küzdelme a rendes játékidő alatt 2:2 arányban eldöntetlenre végződött. A németek már 2:0 arányban vezet­tek, amikor a kanadaiak kiegyenlítettek, A ki­egyenlítő gól az utolsó félpercben esett. A meghosszabbítás után Kanada megszerezte a győztes gólt és igy 3:2 ARANYBAN GYŐZÖTT. A németek mindkét gólját Rudi Ball ütötte. luterpf láciő a üsiiar parlamentéin a szabadkőművesek ellen Festetics Sándor s?esint titokban tovább műkőd­nek Bsdsütssei a szabedkőntüv&s páholyok BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A magyar képviselőház szerdai ülé­sén tárgyalták a mezőgazdák öregségi biztosítá­sára vonatkozó törvényjavaslatot. Délután na­gyobb élénkséget váltott ki Festetics Sándor gróf interpellációja. Festetics a belügyminiszterhez intézett kérdést a szabadkőművesség tiltott működése tárgyá­ban. Interpellációjában visszapillantást vetett a ma­gyarországi szabadkőművesek régebbi munká­jára s elmondotta, hogy 1918-ban milyen műkö­dést fejtettek ki ezek a páholyok Magyarorszá­gon. Propper itt közbekiált: Akkor volt maga had­ügyminiszter! Festetics: Azért voltam hadügyminiszter, hogy magukat agyonüssem. Erre a kijelentésére nagy derültség támad. A továbbiakban elmondja Festetics, hogy 1920-ban beszüntették a szabadkőműves pá­holyok működését Magyarországon, de ezek szerinte most is vígan működnek, csupán azzal a különbséggel, hogy tagjaik most civilben folytatják a munkát, nem pedig szertartások­kal. Megemlíti, hogy a Bajza-ucca 50. számú házban, amely a Fröbl-egyesüleí tulajdona s ahol egy leányintézet is van, működik az egyik páholy. A kisgazdapárti képviselők többizben tréfás közbeszólással zavarják meg a szónokot, mire Festetics megjegyzi, hogy megérti a kisgazda pártiak tréfáját, mert ők is a szabadkőműves­ség utján haladnak. Báró Berg ki gazda képviselő: Vonja vissza ezt a kijelentését. Festetics: Eszem ágában sincs. Ezután még tizenhét páholyt sorol fel, amelyek sze­rinte még ma is működnek Magyarországon. A szabdkőrnüvereknek fedő szerveik is vannak, ilyen például a Rotary Klub, mondja. Több köz­életi férfit nevez meg, akik tagjai ezeknek a kö­röknek. Beszéde végién arra kéri a belügymi­nisztert, hogy tiltsa be ezeknek a működéséit. Széli József belügyminiszter azonnal válaszol. Kijelentette, hogy nincs tudomása arról, hogy a szabadkőműves páholyok titokban tovább működnének Ma­gyarországon, hajlandó azonban megvizsgálni az ügyet. A belügyminiszter válaszát a ház és az interpel­láló is tudomásul vette. — STELCZER ÁRPÁD MUNKAS­­ELÖADASA. „A modern szociálpolitika a cseh­szlovák törvényhozás tükrében" dmü előadás­­sorozat keretén belül február 17-én, csütörtökön este 7 órakor dr. Stelczer Árpád a kollektív szerződésről ad elő a keresztény munkásszak­szervezet tagjainak Pozsonyban, Ventur-ucca 15. — FEKETE BERTALAN LETT MIS­KOLC POLGÁRMESTERE. Miskolcról jelentik: Miskolc város törvényhatósági bi­zottsága Lukács Béla főispán elnökletével választotta meg a város uj polgármesterét. Három jelölt közül Fekete Bertalan mis­kolci központi főszolgabíró lett a nyuga­lomba vonult Halmay Béla utódja a polgár­­mesteri székben. Az uj polgármestert a vá­ros nevében dr. Henselmann Aladár orvos­tanár üdvözölte. — BÍRÓI ÁTHELYEZÉS. Samorjáról jelen­tik: A sormorjai bíróságitól távozó Saháffer Fe­renc bíró helyébe Takács Zoltán volt pozsonyi biró«t nevextéK ki.- A LÉVAI KERESKEDŐK JUBILEUMA. Lévá­ról jelentik: A lévai kereskedelmi csarnok jubileumra készül. Félszázad előtt alapította néhány lelkes ke­reskedő ezt az érdekvédelmi egyesületet, amely tekin­télyes szervezete a lévai kereskedőtársadalomnak. Az ötvenéves jubileumot fényes keretek közt ülik meg február 20-án, amikor ünnepi közgyűlés, társasebéd, majd műsoros táncmulatság lesz. Az elszegényedett tagok részére ez alkalomból jubileumi segélyalapot létesítenek és a régi alkalmazottakat kitüntetik. A lévai kereskedőtársadalom nagy lelkesedéssel készül a kereskedők ünnepére. — Dr. GONDA BÉLA BUDAPESTI ÜGY­VÉD ÖNGYILKOSSÁGA, Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Szerdán dléluitán meg­döbbentő öngyilkosság történt Budapesten. Dr. Gonda Béla, a magyar főváros ügyvédtársadal­mának ismert tagja, lakásán felakasztotta magát és mire rátaláltak, mát netm voflit élet benne. Bú­csúlevelet nem hagyott hátra, igy nem tudják, miért ment önként a halálba. Ksgliaü Kriebe! Edgár Kassa mit helyettes­­polgármestere KASSA. — (Szerkesztőségünk telefomjelenté­­sei) Dr. Kriebel Edgár, Kassa város volt pol­gármester-helyettese, a kassai magyar társada­lom egyik oszlopos tagja, az evangélikus egyház főgondnoka, ma reggel váratlanul, szivszélbü­­dés következtében elhunyt. Dr. Kriebel Edgár 1871 május 4-én született Kassán. Középiskolai tanulmányait itt végezte, s egyetemi tanulmá­nyait Budapesten folytatta. 1899-ben került Kas­sa város szolgálatába mint aljegyző, s 1909-ben főjegyzőnek nevezték ki. 1911-ben helyettes pol­gármester lett, s 1923 áprilisában állott állami szolgálatba, a főjegyzői hivatalban. 1934-ben nyugdijtzták. Az áüamfordiulat idején különösen nagy szolgálatokat végzett, amikor Blanár pol­gármester lemondása után ő vette át a város ve­zetőségét és úgyszólván az egész közigazgatást ő vezette, a legnehezebb időben, a legnagyobb fizetési nehézségek között. Puritán jellemű, rend­kívül tehetséges és becsületes tisztviselő volt, típusa a régi áldozatkész és önfeláldozó tisztvi­selőknek. Kezén milliók fordultak meg, mégis a legnagyobb nyomorban maradt, mire nyugdí­jazták. Özvegyére csak tetemes adósságok marad­nak és nyugdijat sem kap, mert férje nyugdíjaz­tatása után vette feleségül. Krieibel Edgár teme­tése február 18-án, pénteken délután három óra­kor lesz. Feliegyvérzett álarcos banditák Miosztottak egy aháhorompai gazdát POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vakmerő rablótámadás történt szerdára virradó éjsza­ka Alsőkorompán. Éjfél tájban két felfegyverzett ban­dita hatolt be Jarabek János gazda lakásába. A gaz­da ijedten ébredt, a banditák lármájára. Az egyik a gazda ágya mellett állott revolverrel, a másik pedig az ajtóban. Nekiszegezték fegyverüket a gazda mellének s „pénzt vagy életei!" kiáltással pénzét követelték. Jarabek gazdának 1500 koronája volt otthon, amit a napokban kajx>tt az egyik vásáron tehenéért Szoron­gatott helyzetében elővette a pénzt s átadta a bandi­táknak, akik ezután anélkül, hegy a gazdát egyébként bántalmazták volna, elmenekültek. Jarabek János haj­nalban tett följelentést a csendőrségen az éjjeli rabló­­támadásról. A csendőrök széleskörű nyomozást indí­tották. Személyleirást a kárvallott gazda nem tudott adni, mert a banditák arca be volt kormozva. A nyo­mozó hatóságnak az a gyanúja, hogy a támadást a he­lyi viszonyokkal ismerős emberek követhették el. Kutya nyerte meg Romániában a milliós főnyereményt BUKAREST. — A román osztálysorsjáték ked­di húzásán kihúzták az egymilliós nyereményt. A nyeremény boldog tulajdonosáról kiderült, hogy az nem ember, hanem kutya. A sorsjegy árusító­jánál, akinéi a nyerő sorsjegyet vásárolták, a sorsjegy vevőjeként egy Outu ur volt bejegyezve. Meg is volt adva a cinre. Amikor a húzás után a sorsjegyüzlet egyik alkalmazottja elment a meg­adott címre, hogy a milliós nyeremény hírét elvi­gye, ott senki sem ismerte Cutu urat. Hosszas keresés után kiderült, hogy lakik a házban egy eszelős idősebb asszony e annak a kutyáját hiv­­ják Cutunak. Bekopogtattak hozzá s az asszony tényleg be is tudta mutatni a sorsjegyet. Rend­kívül boldog volt, amikor megtudta, hogy kutyá­ja egy milliót nyea't sorsjegyen. — ADOMÁNY A BERETKEI ÁRVAHÁZ JAVARA. Rimaszombatból jelentik: A király­­helmed járás választmánya 1000 korona segélyt szavazott meg a beretkei református árvaház javára. — HALÁLOZÁSOK. Pozsonyból jelentik: Pappenheim Izidort, a pozsonyi ortodox zsidó hitközség elnökét súlyos gyász érte, felesége 54 éves korában Pozsonyban elhunyt. — Pozsony­ban elhunytak még Árpád Mihály gabonabizo­mányos 41'éves korában, továbbá Sellinger An­na 25 éves korában és Kantner István cipész 79. éves korában. 5

Next

/
Thumbnails
Contents